Kelet-Európa a 15-17. században

2022. október 16. - Töritanár_

Kelet-Európa jellemzői

Kelet-Európa nemesei Lengyelországban, Oroszországban bekapcsolódtak a nyugatra irányuló árutermelésbe és igyekeztek minden területükön gabonát termeszteni. A közös földekről még jobbágyaikat is elzavarták és a jobbágytelkek egy részét is megszüntették, hogy több gabonát termeszthessenek.

Növelték a robotot, megtiltották a szabad költözést.

Lengyelország:

A lengyel nemesség nagy számú volt (népesség 10-20%-a)
A nemesek uralta szejm (rendi gyűlés) óriási többlet-hatalommal bírt a királlyal szemben. Pacta Conventa (1573). A nemesek mindent megvétózhattak, a király szinte semmiben sem dönthetett önállóan.
A lengyel uralkodóház, a Piast-ház kihalása után (1370) a lengyelek különböző idegen dinasztiákból hívtak uralkodókat a trónjukra.
Közben a szomszédos Litvánia megerősödik , birodalmat hoz létre Ukrajna meghódításával, majd 1569-ben egy házasságkötés révén egyesül Lengyelországgal. A házasságkötés: a litván fejedelem, és Anjou Hedvig között [1385], majd lublini unió: 1569)
A Jagello-ház lengyel-litván dinasztiaként elhozza Lengyelország vgirágkorát. Ám a Jagelló-ház is kihal: 1572 -ben.
1576-ban a lengyel nemesek trónjukra hívják Erdély fejedelmét, Báthory Istvánt és megkoronázzák lengyel királlyá.
Báthory uralkodása: lengyel királyként hadat visel Oroszországgal és győz a livóniai háborúban.

Lengyelország a 17.századtól hanyatlásnak indul, majd a 18. században eltűnik a térképekről, amikor felosztják szomszédai: Oroszország, Poroszország és Ausztria.

Oroszország:

Egységes Oroszország egészen 1480-ig nem létezett. Voltak orosz fejedelemségek már X. századtól, ám ezek 1223-ban tatár (mongol) fennhatóság alá kerültek! Az oroszok 1380 és 1480 közt lerázták a tatár uralmat és 1480-ban III. Iván moszkvai fejedelem megkezdte a többi orosz fejedelemség egyesítését.

IV.Iván (1547-1584)

Az uralkodása idején jön létre az erős és egységes Oroszország, Moszkva vezetésével. Hatalma despotikus. Hódításokba kezdett, és Oroszország megszerezte Szibériát, illetve a Délorosz sztyeppe mongol kánságait, ám Báthory István megakadályozza, hogy a Baltikum felé terjeszkedjen.

Harmadik Róma elmélet: Annak koncepciója, hogy eddig a történelemben három nagy birodalom vezette a világot: kezdetben a Római Birodalom, majd a Bizánci Birodalom (a korábbi Kelet-Római Birodalom), majd annak 1453-as pusztulása után (amikor beveszik az oszmánok Konstantinápolyt) Moszkva. Hivatkozási alap: Az utolsó Bizánci császár XI. Konstantin unokahúgát (Palaiologosz Sophia) a moszkvai fejedelem, III. Iván veszi el, így örököse lesz Bizáncnak. (Unokája IV. Iván.).

Moszkva egyházi, vallási központ is lesz, a görög-keleti egyház központja.

Északi háború: A Nagy Északi háborúban (1700-1721) a XVII. századi Európa egyik legerősebb állama, Svédország ellen fogott össze Oroszország, Lengyelország, Dánia és Szászország. A háborút Oroszország nyerte a Romanov dinasztia egyik legnagyobb uralkodója, Nagy Péter cár (1689-1725) révén.

Nagy Péter cár:

Modernizálta Oroszországot, iparát-kereskedelmét, flottáját felfejlesztette

Óriási győzelmet aratott a svédek felett Poltavánál, így megnyerve a Nagy Északi Háborút, fontos tengeri kijárathoz juttatta Oroszországot. Itt alapította meg a róla elnevezett Szent Pétervárt.

A Habsburgok felemelkedése

A 13. századig a déli német területeken (a mai Svájcban) birtokoltak csak területeket, majd egy időre a család egy tagja (Rudolf) lett a német-római császár és helyzetét kihasználva családi birtokba vette az osztrák tartományokat. (1278-morvamezei csata)

A 15. századtól kezdve az összes német-római császár a Habsburgok közül került ki.

Ferdinánd 1526-ban házasság révén (Jagelló Annával) megszerezte a magyar trónt és innentől majdnem 400 éven keresztül (1918-ig) a Habsburgok adták a magyar királyokat.

Később, 1556-ban V. Károly után a Habsburg család két ágra szakadt: a spanyol és osztrák ágra.

A Habsburg Birodalom jellemzői: rendiség, vagyis a nemesek jelentős beleszólással bírtak a kormányzásba. Ugyanakkor az Udvar központosításra törekedett.

Magyarország a török idők alatt (1526-1699 közt) részben Habsburg vezetés alatt állt, miközben harcot vívott a reformáció terjedése ellen.

D O L G O Z A T