A mohácsi csata (1526)

Előzmények:

1. II. Ulászló alatt meggyengül az ország, a nemesek közötti széthúzás, az üres kincstár és az 1514-es Dózsa-felkelés miatt.
2. Az új uralkodó 1516-ban a még gyermek II. Lajos lett, de nem sikerült külföldről katonai segítséget szereznie. Pedig a török támadás már a küszöbön állt.
3. A török szultán 1520-ban Nagy Szulejmán lett, aki rögtön támadásokat indított Magyarország ellen.

A mohácsi csata:1526 augusztus 29-én a Szulejmán vezette 60 ezres török had Mohács mellett legyőzte az akkor már 20 éves II. Lajos magyar seregét (mely fele akkora volt).

II. Lajos és az ország sorsa: Az ifú magyar király meghal a csata során az ország pedig kiszolgáltatott lesz a töröknek.

Az ország 3 részre szakadása: A mohácsi csata után a magyarok két királyt is megkoronáznak: a főnemesek Habsburg Ferdinándot, a köznemesek Szapolyai Jánost. A két magyar király harcot kezdett egymással, közben Szapolyai meghal és kisfia, János Zsigmond lép az örökébe.

Buda eleste: A török kihasználva a magyar belháborút, 1541 augusztus 29-én elfoglalja Buda várát.

A várháborúk és a török harcok hősei

Buda eleste után, Szulejmán 3 részre osztja Magyarországot:

1. Magyar Királyság, Pozsony központtal, a Habsburg család uralma alatt.
2. Keleti Királyság, melyet Szapolyai fia, János Zsigmond uralhat, a török hűbére alatt, Fráter György nevű gyámja segítségével. Később, 1570-től ezt a területet nevezik majd Erdélyi Fejedelemségnek
3. Hódoltság. A terület, melyet a török sereg elfoglal 150 esztendőre. Központja Buda, élén a budai pasa.
   

A várak szerepe:

• A kor-újkori Európában a várak kiemelten fontos szerepet töltöttek be, hiszen egész országrészeket védelmeztek.

Az egri várostrom (1552):

• Dobó István 1552-ben megvédi a Felvidék kapujának tartott Eger várát. Alig 2 ezer védő, 40 ezer támadó ellenében.
• Az ostrom 38 napig tartott, végül a török sereg feladta és elvonult. (II. Szulejmán)
  

Szigetvár ostroma (1566):

• Szigetvár hős vár-kapitánya. Zrínyi Miklós volt. Ő a dédapja a költő Zrínyi Miklósnak, aki 100 évvel később harcolt a török ellen.
• Szigetvár ostroma során Zrínyi a lőszerkészlet felrobbanása után kitört a várból hősi halált halva.

Erdélyi Fejedelemség

Az Erdélyi Fejedelemség megszületése: 1570-ben a Speyeri egyezményben (Megköti: Ausztria és Erdély, I. Miksa és János Zsigmond)

Fontosabb erdélyi fejedelmek:

• Báthory István: 1571-1586 Erdély első választott fejedelme
• Bocskai István: 1605-1606 Egy felkelés vezetője ami az osztrák megszállás ellen irányult
• Bethlen Gábor: 1613-1629 Az ő uralkodására esett Erdély virágkora
• II. Rákóczi György: 1648-1660 Erdély romlásának ideje, amikor a szultán megbüntette Erdély a fejedelem engedetlenségéért. 

Bocskai István: A 15 éves háború során a törökök és keresztény államok küzdelme alatt az osztrák haderő bevonult Erdélybe. Itt azonban elnyomásba kezdtek, így az erdélyiek a hajdúkra támaszkodva fellázadtak a megszálló osztrákok ellen. Vezetőjük Bocskai István erdélyi fejedelem lett és a róla elnevezett szabadságharcban 1604-1606 között kiűzte a Habsburgok seregeit Erdélyből (és egy időre a Felvidékről is)

Erdély felvirágzása: Bethlen Gábor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelmek alatt élte Erdély a virágkorát.

Bethlen Gábor fejedelemsége:  

• Bethlen megteremtette Erdély saját iparát német iparosok behívásával
• Megtöltötte a fejedelmi kincstárat azzal, hogy állami monopóliummá tette a marha, méz, vas és viasz kereskedelmet.
• Merkantilizmus jellemezte gazdaságpolitikáját. Vagyis: nyersanyag be, késztermék ki.
• Erdély hadseregét a 30 éves háborúban Ausztria ellen küldte. Győzelmeket aratott a Felvidéken. Nicholsburgi béke (1621)
  
• Bethlen fejlesztette az oktatást Erdélyben, pl.: gyulafehérvári főiskola alapítása.
• Bethlen után 1630-1648 közt következett I. Rákóczi György, aki folytatta Bethlen ország-fejlesztő politikáját, így tovább virágzott Erdély. Ő is részt vett a 30 éve háborúban (Linzi béke 1645).

Erdély bukása: II. Rákóczi György idején a szultán (IV. Mehmed) megbüntette Erdélyt és II. Rákóczi Györgyöt engedetlenségéért, hiszen szultáni engedély nélkül támadta meg Lengyelországot. II. Rákóczi 1660 nyarán Várad ostrománál hal meg. A büntetés során a török had felperzselte Erdély területét.

Zrínyi Miklós költő és hadvezér

Zrínyi Miklós: A szigetvári hős dédunokája, horvát bán, főúr a török-ellenes harc legfőbb alakja, költő. Terve a török kiűzésére: Habsburg segítség nélkül a II. Rákóczi György vezette Erdéllyel összefogva kiűzni a törököket. Terve azonban nem sikerül, mert II. Rákóczi György meghal váradon 1660-ban.

Harcok: A híres téli hadjáratban (1664 január 21 - február 15) Zrínyi betört a Hódoltságba és felégette Eszéknél a drávai fahidat. Hatalmas károkat okoz ezzel a törököknek, mert itt vezetett át legfőbb útvonaluk Magyarországra.(A híd felégetése: 1664 február 2)

A törökök közben a Rába folyóig törnek és a szentgotthárdi csatában 1664 augusztus 1-én az új fővezér, Raimundo Montecuccoli győz a török felett. Alig 10 nappal később, 1664 augusztus 10-én Ausztria érthetetlen módon megköti a vasvári békét. A magyarok felháborodnak. Ausztria indoka a békére: a Franciaország felől érkező veszély (XIV. Lajos).

Zrínyi Miklós 3 hónappal a békekötés után, 1664 november 18-án birtokain hunyt el vadászbalesetben [vadkan sebzi halálra]. Örököse öccse: Zrínyi Péter lesz.

A török kiűzése

Bécs ostroma (1686): A szultán, IV. Mehmed (1648-1687) úgy gondolja, hogy a Török Birodalom képes egy sikeres Ausztria elleni hadjáratra. A 120 ezres oszmán sereg 1683 július 19-én fogott Bécs ostromához. Szeptember 2-án elesett a külváros ekkor azonban megérkezett a császárral szövetséges Sobieski János, lengyel uralkodó 30 ezres hada, mely felszabadította Bécset! 

A törökök kiűzése 16 évig tartott (1683-1699). Ennek első szakaszában XI. Ince pápa erős keresztény szövetséget szervezett a török ellen. Ez volt a Szent Liga (1684). Tagjai: Ausztria, Lengyelország, Velence és egyes német tartományok (Bajor, szász). A pápa rászorította XIV. Lajost egy 20 éves fegyverszünet megkötésére a Habsburgokkal, így Ausztria koncentrálhatott a török elleni harcra.

Buda 78 napos ostrom után, 1686 szeptember 2 -án került újra keresztény kézre. Összesen 145 éven keresztül volt török kézen. 

A török időket az 1699-es Karlócai béke zárta le.