Károly Róbert uralkodása (1308-1342)

2. óra (10 mondat)

Károly Róbert történelmi érdeme volt, hogy megerősítette az Árpád-kor végére meggyengült Magyar Királyságot (1). Francia és itáliai családja illetve nagy vagyona segítették őt abban, hogy megtörje a hatalmaskodó tartományurakat. (2)

Károly Róbert intézkedései (3):

• Az 1312-es rozgonyi csatában legyőzte az egyik legerősebb tartományurat, Aba Amádét. (4)
• Sikeresen visszavette királyi tulajdonba a korábban eladományozott földek és várak nagy részét (100 várat) Az URBURA vagy bányabér átalakításával érdekelté tette a nemeseket abban, hogy feltárják földjeik aranylelő helyeit (6)
• Harmincad vám bevezetése (7)
• Kapuadó bevezetése, melyet a jobbágyoknak kellett fizetnie a királynak (8)
• Aranyaforint bevezetése melyen az Anjouk liliom motívuma szerepelt (9)
• A visegrádi királytalálkozón a cseh és lengyel uralkodók gazdasági szövetségre léptek Károly Róberttel másrészt megegyeztek abban, hogy a lengyel-magyar trónt Károly Róbert idősebbik fia, Lajos kapja. (10) 

Nagy Lajos uralkodása (1342-1382)

Károly Róbert fia, egyidejűleg lengyel és magyar uralkodó. (1) Lovagkirálynak tekintjük, hadjáratokat vezetett a Balkánon, kelet felé és Nápolyba is családi belviszály miatt (2)

Az ősiség törvény lényege annak kimondása, hogy a nemesi birtok elidegeníthetetlen (nem eladható). (3) Apáról fiúra vagy lányra száll és csak a család kihalása után száll vissza a királyra. (4)

Az 1351-es törvények többi része az egységes 9-ed (nona) szedésről és az úriszékek rendszerének (illetve a pallósjognak) a becikkelyezéséről szólt és megerősítette a nemesi adómentességet. (5)

Nagy Lajos idején erősödnek meg az úgynevezett céhek. (6) A céhek egy-egy városban, adott szakmák érdekvédelmi szervezetei voltak, melyek közösen határozták meg az árakat, béreket, a gyártás módjait és a mestervizsgák végeredményeit. (7) Például: csongrádi patkolókovácsok céhe vagy szentesi köművesek céhe. (8)

A céhekben inasok, legények és mesterek dolgoztak. (9) Egy fiatalt először 7 évre adták be a céhbe kitanulni az adott szakmát, ekkor még inasként dolgozott. (10) Később céh-legénnyé léphetett elő, végül úgynevezett mester-vizsgát kellett tennie és akkor válhatott mesterré (11) 

Házi feladat: Munkafüzet, 6. oldal 2-3 és 10 régi mesterség leírása (magyarázattal)

Luxemburg Zsigmond (1387-1437)

Magyar-német-cseh királyi címe után 4 évre a német-római császári címet is megszerezte (élete utolsó 4 évében). (1)

• Sárkány rend létrehozása: azoknak a nemeseknek, akik elfogadták és támogatták Zsigmond politikáját a Sárkány rendbe való belépés támogatást jelentett. (2)
• Zsigmond bevezette a telekkatonaság rendszerét, azaz előírta, hogy akinek 20 jobbágyteleknél nagyobb birtoka van, az katonát adjon a királynak. (3)
• Tetszvényjog bevezetése: a pápa csak a király engedélyével hirdethet ki bullákat és nevezhet ki főpapokat.
• Város törvények 1405-ben: Zsigmond városokat támogató, kereskedelmet élénkítő jogszabályai tartoztak ide. (4)
• Zsigmond parasztpolitikája: 1437-ben Budai Nagy Antal vezetésével parasztfelkelés után született meg a Kápolnai Unió, mely Erdély legfőbb nemzetiségeivé a magyarokat, szászokat és székelyeket tette. (5)

Zsigmond külpolitikája: A Török Birodalommal szemben végvári vonal megépítését rendelte el, az 1396-os nikápolyi csatavesztést követően. (6)

Török hadsereg: szpáhik (lovasok) és janicsárok (gyakogosok) alkották (7)

Szorgalmi feladat: a füzetbe rajz készítése török harcosokról (pl janicsárokról) egy legalább 4-5 mondatos bemutatással (hogyan hatcoltak, milyen ruhákat, fegyvereket viseltek).

D O L G O Z A T

Következő tananyag:

Hunyadi János a törökverő