Törióra 2 - Kiegészítő blogoldal az érettségire készülőknek

Törióra 2

A kereszténység terjedése és Róma bukása

2022. november 09. - Töritanár_

A kereszténység terjedése

A kereszténység megítélése (Róma szempontjából) Jézus kora után 4 korszakra tagolódik: üldözött státusz, eltűrt státusz, szabad vallásgyakorlat, államvallássá tétel. A Jézus utáni 3 évszázadban jut el oda tehát Európa, hogy egy üldözött vallásból a birodalom államvallása legyen. A kereszténység terjedésének fontos évszámai:

  • 313 - Milánói Edictum
  • 325 - Niceai zsinat
  • 391 - Államvallássá alakulás
  • 395 - Kettészakadás (1054 - vallási kettészakadás, skizma)

Milánói Edictum: Constantinus császár szabad vallásgyakorlatot ad rendeletében a birodalomban élő keresztényeknek.

Niceai zsinat: A legfontosabb főpapi tanácskozás Constatinus idejére esett. A zsinat kanonizálja a keresztény dokumentumokat, eldöntve , hogy mely iratok, evangéliumok kerülhetnek a kereszténység hivatalos dokumentumai közé. Az el nem fogadottak a gnosztikus iratok. A zsinat állást foglalt abban is, hogy az arianizmus nem kerülhet az elfogadott anyagok közé. Arius püspök irányzata Jézus isteni voltát nem fogadta el. Szentháromság vita. 

Kettészakadás: I. Theodosius császár halála után a birodalom két fiára szál: Arcadius és Honorius teljesen különálló területek felett uralkodnak. Létrejön a Nyugat-Római Birodalom és a Kelet-Római Birodalom (ennek neve később Bizánci Birodalom lesz [fennáll egészen 1453-ig]) Később 1054-ben aztán vallási szempontból is megtörténik a kettészakadás: keleten megmaradnak az őskeresztény elvek görög-keleti egyházként, a nyugati rész viszont Róma központtal a katolicizmust követi.

roma_szakadas.jpg

A Nyugat-Római Birodalom bukása

 

Kr.u. 375-bena kínai vidékekről érkezű hunok átkelnek a Volgán és megindulnak Európa felé. Ez lesz innentől a népvándorlás kora. Dominószerű folyamat volt, mivel a dél-orosz sztyeppén germán törzsek egész sorát késztették vándorlásra.

A népvándorlás hatása Rómára: egyes törzsek békésen bebocsátást nyertek mind a keleti mind a nyugati birodalomba, ám letelepedésükkor felkelések, lázadások történtek. Erre példa 378-ban a hadrianopolisi csata (Balkánon). A Kelet-Római Birodalom az első határátlépések után stratégiát vált és lezárva határait nyugatra irányítja tovább az érkező germánokat.

romai_bir_felbomlas.jpg Összeomlás nyugaton:

  • A Nyugat-Római Birodalom lakosság-összetétele jelentősen megváltozik a IV.-V.századra (elgermánosodás)
  • A letelepedett germánok nyugaton egyre nagyobb önállóságot szereznek maguknak, végül már önálló királyságokat követelnek. Legjelentősebb germán törzsek: frankok, gótok, longobárdok, burgundok.
  • A hunok és a rómaiak döntő összecsapása 451-ben Catalaunumnál Attila hun fejedelem és Aetius római hadvezér között történik. Bár a csata döntetlen közeli, az ütközet után a hunok visszaszorulnak, majd Attila halálával (453) birodalmuk is bomlásnak indul. A csata római hadvezére is meghal 454-ben.
  • Ravenna és Róma is elesik. 455-ben a vandálok dúlják fel, 476-ban pedig Odoaker elűzi az utolsó római császárt, Romulus Augustulust.

A Róma tananyagrész lezárása: Római kultúra

***

A bejegyzés trackback címe:

https://toriora2.blog.hu/api/trackback/id/tr6217974076

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása