A kereszténység terjedése
A kereszténység megítélése (Róma szempontjából) Jézus kora után 4 korszakra tagolódik: üldözött státusz, eltűrt státusz, szabad vallásgyakorlat, államvallássá tétel. A Jézus utáni 3 évszázadban jut el oda tehát Európa, hogy egy üldözött vallásból a birodalom államvallása legyen. A kereszténység terjedésének fontos évszámai:
- 313 - Milánói Edictum
- 325 - Niceai zsinat
- 380 - Államvallássá alakulás (391)
- 395 - Kettészakadás (1054 - vallási kettészakadás, skizma)
Milánói Edictum: Constantinus császár szabad vallásgyakorlatot ad rendeletében a birodalomban élő keresztényeknek.
Niceai zsinat: A legfontosabb főpapi tanácskozás Constatinus idejére esett. A zsinat kanonizálja a keresztény dokumentumokat, eldöntve , hogy mely iratok, evangéliumok kerülhetnek a kereszténység hivatalos dokumentumai közé. Az el nem fogadottak a gnosztikus iratok (apokrif iratok). A zsinat állást foglalt abban is, hogy az arianizmus nem kerülhet az elfogadott anyagok közé. Arius püspök irányzata Jézus isteni voltát nem fogadta el. Szentháromság vita: HOMOUSION vagy HOMOIUSION, azaz egylényegű vagy hasonló lényegű.
Kettészakadás: I. Theodosius császár halála után a birodalom két fiára szál: Arcadius és Honorius teljesen különálló területek felett uralkodnak. Létrejön a Nyugat-Római Birodalom és a Kelet-Római Birodalom (ennek neve később Bizánci Birodalom lesz [fennáll egészen 1453-ig]) Később 1054-ben aztán vallási szempontból is megtörténik a kettészakadás: keleten megmaradnak az őskeresztény elvek görög-keleti egyházként, a nyugati rész viszont Róma központtal a katolicizmust követi.
A Nyugat-Római Birodalom bukása
Kr.u. 375-bena kínai vidékekről érkezű hunok átkelnek a Volgán és megindulnak Európa felé. Ez lesz innentől a népvándorlás kora. Dominószerű folyamat volt, mivel a dél-orosz sztyeppén germán törzsek egész sorát késztették vándorlásra.
A népvándorlás hatása Rómára: egyes törzsek békésen bebocsátást nyertek mind a keleti mind a nyugati birodalomba, ám letelepedésükkor felkelések, lázadások történtek. Erre példa 378-ban a hadrianopolisi csata (Balkánon). A Kelet-Római Birodalom az első határátlépések után stratégiát vált és lezárva határait nyugatra irányítja tovább az érkező germánokat.
Összeomlás nyugaton:
- A Nyugat-Római Birodalom lakosság-összetétele jelentősen megváltozik a IV.-V.századra (elgermánosodás)
- A letelepedett germánok nyugaton egyre nagyobb önállóságot szereznek maguknak, végül már önálló királyságokat követelnek. Legjelentősebb germán törzsek: frankok, gótok, longobárdok, burgundok.
- Kettős válsághatás alakul ki: egyrészt a birodalom szétfeszítésén munkálkodnak a betelepülő germánok, másrészt Róma legyőzésére készülnek a Kárpát medencében megtelepedő hunok.
A hunok birodalma [link]
A hunok és a rómaiak döntő összecsapása 451-ben Catalaunumnál Attila hun fejedelem és Aetius római hadvezér között történik. Bár a csata döntetlen közeli, az ütközet után a hunok visszaszorulnak, majd Attila halálával (453) birodalmuk is bomlásnak indul. A csata római hadvezére is meghal 454-ben.
A Nyugat-Római Birodalom sorsa:
- A Nyugat-Római területeken önálló germán királyságok szerveződnek. A legerősebbek: Frank Királyság, Keleti Gót Királyság, Nyugati Gót Királyság.
- A hunok támadása: Catalaunum melletti csata 451-ben döntetlen, de az ütközet után a hunok vonulnak vissza. A csata hadvezérei: Attila és Aetius (az utolsó római).
- Róma eleste: Ravennát és Rómát 455-ben a vandálok dúlják fel, 476-ban pedig Odoaker elűzi az utolsó római császárt, Romulus Augustulust.
A Róma tananyagrész lezárása: Római kultúra
***
