Törióra 2 - Kiegészítő blogoldal az érettségire készülőknek

Törióra 2

9.3.2 A szerzetesrendek és invesztitúra háborúk

2022. november 27. - Töritanár_

A szerzetesrendek

A VI. századra kialakul a világi papság és szerzetesség kettős rendszere. A világi papság a lakosság ügyeivel foglalkozott: misék tartása, keresztelés, esketés, temetés, adószedés. Ezzel szemben a szerzetesek elvonultak a világtól és két válfajuk alakult ki: a remeték és a szerzetesrendek. Utóbbiak kolostorokban éltek szigorú regula szerint

Első szerzetesrend: Bencés rend volt (529, Monte Cassino). Később megjelentek a kolduló rendek: Ferences rend (1209) és a Domonkos rend (1215). Egyéb szerzetesrendek: Ciszterciták, Premontrei rend, Pálosok, Karmeliták, Karthauziak. ... stb.

szerzetesrendek_tablazat.jpg

Az invesztitúra háborúk

Invesztitúra = a püspökök és más egyházi vezetők kinevezése. Ezt a jogot eleinte a császárok gyakorolták, ám később a pápa akarta megszerezni a kinevezési jogot. A vita háborúvá fajult, ezek voltak az invesztitúra háborúk, a XI - XII. században.

invesztitura.jpg

Az egyház állapota a 10-11. században: Rossz állapotok, erkölcstelenség és szimónia jellemezte. SZIMÓNIA = mikor érdemtelenek pénzért vásárolnak, püspöki kinevezéseket. A papok ekkoriban egyházhoz nem méltó módon dőzsöltek, nőkkel éltek, elhanyagolták egyházi feladataikat. Szükséges lett a megújulás.

Egyházi reformok:

  • Cluny bencés kolostorából indult ki az egyik reformmozgalom, mely megszüntette a szimóniát és az erkölcstelenségeket
  • A másik megújulási törekvést VII. Gergely indította el, ez a pápai hatalom megerősítését és a püspöki kinevezések megszerzését célozta
  • Mindkettő sikeresen alakult, de háború is kellett hozzá a császárral.

Invesztitúra háborúk: 

  • Az 1059-es lateráni zsinat a pápaválasztást a bíborosokra bízta, plusz VII. Gergely 1075-ben a Dictatus papae nevű iratában rögzítette: a pápa leválthatja a császárokat és csak ő nevezheti ki a főpapokat.
  • IV. Henrik válaszul kimondta a pápa lemondatását, mire VII. Gergely kiátkozta. Kiátkozás = pápai utasításra a kiátkozott személyt megfosztják minden jogától, vagyonától és attól a kötelezettségtől, hogy hűbéresei, jobbágyai szolgálják. Szabadon meggyilkolható lesz.
  • A kiátkozás után IV. Henrik meghátrálni kényszerült, mert fellázadtak ellene a főurak. Canossa várásban megbocsátást kért a pápától, amit meg is kapott, de utána seregével megtámadta Rómát. A pápa a normannok segítségével elhárította a vészt.
  • A következő pápa II. Callixtus kiegyezett IV. Henrik utáni császárral V. Henrikkel, ez volt a Wormsi konkordátum. A konkordátum lényege: a püspököket a pápa nevezi ki, de a vagyoni beiktatása a császár joga marad.
  • A későbbiekben volt még egy jelentős invesztitúra háború 1176-ban az itáliai városok ügyében I. Frigyes császár és III. Sándor pápa közt. Ám itt is a pápa győzött a Lombard Ligával összefogva a Legnanói csatában.

toriora2_also.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://toriora2.blog.hu/api/trackback/id/tr2717988830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása