Március tizenötödikei műsor
Előadva: nagy tornaterem, március 14-én, Batsányi gimnázium
4 diák (szövegeket olvas), 2 diák hangszeren játszik, 1 zászlót tart + 3 db youtube-video
Színpadkép: 5 tanuló áll ki középre, közülük egy fő (Csernus László) hátul az egész műsor alatt tart egy nemzeti lobogót. A 4 tanuló előtte egymás mellett áll, mindig másik meg a mikrofonhoz. A kivetítőn végig képek látszódnak.
[Huszka Máté (10A) felvezető szöveg]
Március 15 fontos nemzeti ünnepünk, melyen az 1848/49-es forradalom és szabadságharc illetve az azt megelőző reformkor vívmányait illetve dicsőséges küzdelmeit ünnepeljük. Ruhánkra ilyenkor nemzeti színű kokárdát tűzünk, a szívünk fölé, hogy ezzel fejezzük ki nemzeti büszkeségünket elődeink önfeláldozásáért. Ők ugyanis a jobb és szebb jövőért harcoltak, egy önállóbb, modernebb és haladóbb Magyarországért, mely lerázza magáról az elnyomást. Épp, ahogyan a Nemzeti dalban szerepel – 34 mp
[Mindenki kiáll középre énekel] 4:26 – Nemzeti dal https://www.youtube.com/watch?v=8vdg9OCzhDc
[Török Balázs (10A) mondata következik]
De mi is történt pontosan azon a bizonyos 175 évvel ezelőtti esős márciusi napon? Petőfi így ír naplójában , 1848 március 15-ének reggeléről. – 12 mp
[Makai Levente (10A) – elmondja Petőfi naplójából az első részletet]
"A Pilvax kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el. Az orvosoktól a mérnökökhöz, majd a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekedő sereg. Jókai fölolvasta a felhívást és a 12 pontot, s énvelem elszavaltatták a "Nemzeti-dal" -t. Mindkettőt kitörő lelkesedéssel fogadták, s a refrénben előjövú "esküszünk"-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt. Landerer nyomdájához mentünk, amely a legközelebb volt hozzánk, s a 12 pontot és a Nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték. Délfelé elkészültek a nyomtatványok, s ezrenként osztották szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta.” [53 mp]
[A költő visszatér 3:16 ének Kormorán: https://www.youtube.com/watch?v=xXhbqmq21VY
[Huszka Máté felolvassa a folytatást]
Petőfi lelkesen számolt be naplójában március 15 délutáni eseményeiről is:
„Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság eloszlott. A szakadó eső dacára mintegy 10000 ember gyűlt össze a múzeum elé, onnan a városházához mentünk. A tanácsterem megnyílt, s megtelt néppel. Rövid tanácskozás után a polgármester aláírta a 12 pontot. Óriási lelkesedés tört ki!... - Budára! Budára! Nyittassuk meg Táncsics börtönét! Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. A választmány legalább húszezer ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz és előadta kívánatait. A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, s öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenségi rendelet, a cenzúra eltöröltetett, Táncsics börtönajtaja megnyílt. A rab írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre. Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben." [1 perc 5 mp]
----------------- Eddig: 10 perc 26 mp ----------------------
[Török Balázs szövege]
Március 15 sikere után azonban néhány hónappal Kossuth rossz hírekkel tért haza a császárvárosból
[Párbeszéd jelenet: 1-es és a felolvasó között, a közös bekiabálás együtt történik]
-Uraim megérkeztem Bécsből! Az Udvar sajnos elzárkózik a további tárgyalások elől. Nincs más hátra, harcolnunk kell az alkotmányunkért, a hazáért és a szabadságért!
-De mit tehetnénk? Nincs hadseregünk, nincsenek katonáink? Nincs pénz sem a zászlóaljak létrehozására?
- Uraim!„ …a haza veszélyben van. … felhívom önöket ezen határozatra: mondják ki önök azt, hogy … a szükséghez képest 200.000 fegyverest állíthassunk, vagyis a jelen disponibilis haderőt 200.000-re emelhessük s ezen első perczben 40.000 embert mindjárt kiállítsunk, és a többit a szerint s úgy, mint a szükség fogja kívánni
-Megszavazzuk! Úgy legyen! Éljen a haza! Harcoljunk!
-"… Ezt akartam kérni, de önök fölállottak; s én - leborulok e nemzet nagysága előtt! Csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint a mennyi hazafiságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni!” [1 perc 7 mp]
https://www.youtube.com/watch?v=r6zQmCj1T64 Kossuth Lajos azt üzente – 3:13 (Eddig: 13:47)
[Török Balázs szövege:]
1848 őszén megkezdődött a fegyveres harc az alkotmányát védelmező Magyarország és a kivívott alkotmányos jogainkat visszavonni szándékozó Habsburg Birodalom között. A pákozdi csatában győzni tudtunk Jelasics csapatival szemben, ám utána sajnos vereségek következtek.1849 tavaszára aztán újra fordult a kocka: Görgey Artúr és tábornokai a dicsőséges tavaszi hadjáratban kiűzték Windischgratz seregeit. Ekkor kikiáltottuk függetlenségünket. [30 mp]
[Holp György (10A) szavalata jön:]
Petőfi Sándor: A magyar nép
Szabad a magyar nép, szabad valahára,
Kinek láncot vertek kezére, lábára,
S görbedt derekával a rabigát vonta,
Mintha csak állat és nem ember lett volna.
Szabad a magyar nép, fejét föltarthatja,
Kénye-kedve szerint kezeit mozgatja,
S mely előbb mint bilincs őtet szorította,
A vasat mint kardot ő szorítja mostan.
Szabad a magyar nép... lejárt napod, német!
Nem táncoltatod te többé ezt a népet,
S pióca módjára nem szívod a vérét,
Megfizette isten gonoszságod bérét.
E földön legyen úr a tót vagy a német?
E földön, hol annyi vitéz magyar vérzett!
Magyar vér szerezte ezt a dicső hazát,
És magyar vér ezer évig ótalmazá!
Nincs itt urasága csak az egy magyarnak,
S kik a mi fejünkre állani akarnak,
Azoknak mi állunk feje tetejére,
S vágjuk sarkantyúnkat szíve közepébe!
Vigyázz, magyar, vigyázz, éjjel is ébren légy,
Ki tudja, mikor üt rajtad az ellenség?
Ha eljön, ugy jőjön, hogy készen találjon,
Még a félhalott se maradjon az ágyon!
Haza és szabadság, ez a két szó, melyet
Először tanuljon dajkától a gyermek,
És ha a csatában a halál eléri,
Utószor e két szót mondja ki a férfi! [1 perc 16 mp]
[Tomcsányi Péter (10A) hegedű és Kovács Marcell (10A) zongora előadása következik]
Hegedűjáték és zongora-kíséret: Bihari: Verbunkos [2:11]
[Huszka Máté szövege:]
A dicső napok után a Szent Szövetség tagjai: a cári Oroszország és a Habsburg Birodalom összefogtak ellenünk. Az egyesített orosz - osztrák hadak több irányból támadtak hazánkra, háromszoros túlerőben. Segesvárnál 1849 nyarán elesett Petőfi, majd a legvégső, temesvári ütközetben Haynau táborszernagy csapatai vereséget mértek a Bem József vezette magyar főerőkre.
[Török Balázs zárása]
A magyarság azonban túlélte a sötét időket és 1848-ban bebizonyította a világ számára, hogy képes az összefogása, a harcra. A mai napon büszkeségben emlékezzünk 1848 nagyjaira, önfeláldozó hőseire és történelmi múltunkra! Merítsünk erőt nemzeti ünnepünkön a múltunkból és március tizenötödike örökségéből. [45 mp]
Összesen: 19 -20 perc
H I M N U S Z
------------------- X ------------------
Linkek:
