Magyarország az I. világháborúban
A háború jellemzői magyar szemszögből:
- Magyarország három fronton harcolt 1915 és 1917 között: a keleti az itáliai (olasz) és a balkáni frontokon.
- Fontos fejlemény volt 1916-ban Románia átállása, amikor a román kormányzat titkos alkut kötött az Antant hatalmakkal: ha megtámadja a Monarchiát, akkor a háború után megkapja majd Erdélyt.
- A román hadsereg az alku szerint megtámadja Magyarországot, de ezt a támadást kivédjük és Románia békére kényszerül (Bukaresti béke: 1918 május 7.)
- Magyarország kimerül 1916-1918 -ra, a lakosság a Monarchiából való kilépést követeli.
A trianoni békediktátum
Az I. világháborúban vesztes Magyarországa és a győztes Antant hatalmak a Párizs melletti Versailles Trianon kastélyában írták alá a békét.
A trianoni diktátum aláírására 1920 június 4-énkerült sor.
A diktátum részletei:
Elcsatolták Magyarország területének kétharmadát: A Felvidék Csehszlovákiához került, Erdély és a Partium Romániához, a Délvidék a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, az őrvidék pedig Ausztriához került.
Jóvátétel: 200 millió aranykorona megfizetésére lettünk kötelezve 20 éve alatt teljesítve.
Haderő-korlátozás: maximum 35 ezer fős hadseregünk lehetett.
Trianon hatásai:
- Hegyeink, bányavidékeink elvesztése
- Tengeri kikötőink elvesztése
- Lélektani hatás: megalázottság érzése
- 3,2 millió magyar került a határokon kívülre
Nemzeti gyásznap azóta június 4. A békekonferencia elnöke Georges Clemenceau (Zsorzs Klemanszó) volt.
***
