A nagy francia forradalom korának Európája:
- Konzervatívizmus: főnemesség hatalma. Konzervativizmus: A fennálló társadalmi különbségek fenntartása (konzerválása), a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tisztelete, a hagyományos értékek megbecsülése (Isten, haza, család), erkölcsösség, illetve többnyire tekintélyelvűség jellemzi.
- Nagy európai dinasztiák: Hannover-ház (Anglia), Hohenzollernek (Poroszország), Habsburgok (Ausztria), Romanovok (Oroszország), Bourbonok (Franciaország). Hatalmukat csak a forradalmak és a Bonapartizmus fenyegették a XVIII - XIX. században.
- Polgárság: Ennek a rétegnek a megerősödése mindenhol megfigyelhető Európában. Arányuk a korábbiról megduplázódik. A polgárság aránya Angliában, Hollandiában, Flandriában a legnagyobb és Kelet-Európában a legalacsonyabb (pl: értelmiségiek, kereskedők, iparosok --- akik már nem feudális módon, földből élnek).
Európai uralkodók a korszakban:
Anglia / Franciaország / Poroszország / Habsburg Birodalom / Oroszország
- Anglia: II. György (1727-1760), III. György (1760-1820), IV. György (1820-1830)
- Franciaország: XVI. Lajos (1774-1792), I. Napóleon (1804-1814), XVIII. Lajos (1814-1824), X. Károly (1824-1830)
- Poroszország: II. (Nagy) Frigyes (1740-1786), II. Frigyes Vilmos (1786-1797), III. Frigyes Vilmos (1797-1840)
- Habsburgok: Mária Terézia (1740-1780), II. József (1780-1790), II. Lipót (1790-1792), I. Ferenc (1792-1835)
- Oroszország: II. (Nagy) Katalin (1762-1796), I. Pál (1796-1801), I. Sándor (1801-1825), I. Miklós (1825-1855)
A bonapartizmus:
Amikor olyan személy kezébe kerül a teljhatalom és a korona egy országban (önmagát nyilvánítva önkényesen uralkodónak), aki nem tartozik egyetlen európai uralkodóházhoz sem, bonapartizmusról beszélünk.
