Oktatástörténet és diákélet az elmúlt évszázadokban

Oktatás a középkori Európában:

• A középkorban a falusi gyermekek számára az úgynevezett trivium adta a tananyagot. Csak írni, olvasni és számolni tanultak.
• A nemes ifjakat magántanítók oktatták, többnyire egyházi személyek.
• A legfontosabb tananyagot a latin és a vallásos oktatás adta. Katekizmus: kérdés-felelet formában összeállított, áttekinthető, egyszerű egyházi oktató könyv
• Az első egyetemek: Bologna (Itália) XI. században jön létre, Angliában Oxford (XII. század) Párizsban Sorbonne (XIII. század). De ezekben az intézményekben is inkább egyházi témákkal foglalkoztak a középkor kezdetén.

Oktatás a régi időkben

Trivium és Quadrivium: 

• Trívium: nyelvtan, írás-olvasás (grammatika), szónoklattan (retorika) érveléstan (dialektika)
• Quadrivium:  csillagászat, számtan, mértan, zene.
• Együtt: hét szabad művészet

Oktatás az elmúlt évszázadokban:

• A reneszánsz korától (XV. század), majd a felvilágosodástól (XVIII. század) megjelentek a reál tantárgyak mint a matematika és természettudományok mint a fizika, biológia.
• A felvilágosodás korától a tanintézmények többsége kikerült az egyház alól.
• A XVIII. századtól kialakult az oktatás három szintje: általános iskolák, középiskolák (szakoktatás, gimnázium) és felsőoktatás (főiskolák, egyetemek).
• Tankötelezettség: 1868. Eötvös József népiskolai törvénye (1868. évi XXXVIII. tc.) tette kötelezővé a népoktatást a 6 és 12 éves kor közötti gyermekek számára. 

Szorgalmi feladat ötösért: PPT készítése egy híres egyetemről (pl Sorbonne, Oxford, Harvard, Yale, Stanford) Legalább 6 dia.

Házi feladat: Tankönyv 51 – 52. oldalán elolvasni a tananyagot az iskolákról és összefoglalni 10 mondatban!

Aki elkészíti a szorgalmit annak NINCS házi!

VIDEO - Youtube

Adolf Hitler [LINK] 

1.Hitler az Osztrák-Magyar Monarchiában született 1889-ben (Braunau am Inn)

2.Festőművész szeretett volna lenni, ám a bécsi művészeti akadémia nem vette fel

3.Az I.világháborúban harcolt a fronton (nyugaton) futárként. Megkapta a vaskeresztet.

4.A háború után Münchenben telepedett le és lett politikus. Belépett a Német Munkáspártba majd átalakította Náci Párttá = Nemzetiszocialista Párt

5.Az első hatalomra kerülési kísérlete nem sikerül. Ez volt a müncheni sörpuccs. Emiatt börtönbe kerül, itt írja meg híres könyvét a Mein Kampfot (Az én harcom) – 1923

6.Választások: 1932 nyarán Hitler pártja a Nemzetiszocialista párt megnyeri de nem szerzi meg a Bundestagban az egyértelmű többséget. Így Hindenburg csak 1933 január 30-án nevezi ki kancellárrá.

A Hitler vezette Németország jellemzői:

1. Felhatalmazási törvény: a parlament helyett a kormányé a fő hatalom
2. Nürnbergi faji törvények: a zsidók minden állampolgári jogát megvonják. Bizonyos hivatásoktól eltiltás (orvos, tanár, ügyvéd, újságíró). Sárga csillag viselésére köteleztés őket. A háború alatt haláltáborok.
3. Könyvégetések: zsidók műveit elégetik szerte a német városokban
4. Erőszakszervezetek kezében lesz Németország: SS (Schutzstaffel = véderő osztag) és a GESTAPO (Geheime Staatpolizei)
5. Háborúra való felkészülés: hatalmas hadsereg létrehozása (7 millió fő)
6. A hitleri rendszer önkényes diktatúra lett, melyben a zsidók helyzete volt a legrosszabb de a német lakosság is elnyomásba került.

D O L G O Z A T 

[Nürbergi törvények]

Témák:

• 5.3 Az olasz fasizmus
• 5.3 A nemzetiszocialista Németország
• 5.4 A német terjeszkedés a háború előtt
• 5.5 Adolf Hitler

Élet a középkorban

A középkori lakosság 3 csoportra oszlott, melyeket társadalmi rétegeknek nevezünk:

1. Jobbágyság
2. Polgárság
3. Nemesség

A polgárság a városokban élt, ide tartoztak a kereskedők, iparosok, mester-emberek.

A nemesek kiváltságokat élveztek:

• Csak nekik lehettek földjeik (ezeken dolgoztatták jobbágyaikat)
• A királyhoz fordulhattak ügyeikben
• Fegyverrel rendelkezhettek, harcolhattak a királyukért

Oktatás a középkorban (Tk 85 oldal):

• A falvakban iskolamesterek oktattak: írást és olvasást
• A magasabb tanulmányokat a latin nyelv jelentette
• Fontos volt a Biblia ismeret, hitoktatás.

A Weimari Köztársaság:

Kialakulása: A háború végén a németek elűzik császárt (II. Vilmost) és Weimar városában köztársaságot kiáltanak ki. Az ország vezetője Friedrich Ebert lesz (1925-ig).

Válságok: 

A franciák bevonulnak a Ruhr-vidékre. Ennek oka: a németek nem fizettek a franciáknak jóvátételt (pedig azt előírta nekik a békeszerződés). Ez 1923-ban történik.

A két politikai szélsőség - kommunisták és nácik (nemzetiszocialisták) - sztrájkokat, felkeléseket hajtanak végre.

A hitleri Németország terjeszkedése a háboú előtt:

1. A német hadsereg (Wehrmacht) felfejlesztése 100 ezer főről 7 millióra. Ezzel Hitler megszegi a versaillesi békét!
2. A Saar-vidék visszaszerzése a franciáktól népszavazással 1935-ben
3. A Rajna-vidékre való katonai bevonulás (pedig azt tiltotta a versaillesi béke)
4. Ausztria bekebelezése - Anschluss: 1938 március 12. Egyesül Ausztria és Németország
5. Csehország bekebelezése - Müncheni Kongresszus: 1938 szeptember 30. Hitler eléri, hogy a kongresszuson a franciák és angolok elfogadják Csehország felosztását, mely valójában német bekebelezés volt.

A középkori egyház (Tk. 80.)

A középkorban az egyház beleszólt a mindennapok életébe. A papok ott voltak az élet fontos állomásainál: keresztelés, házasság, temetés, de ezen kívül adó-ügyeket intéztek és ők voltak a földesurak, királyok ügyeinek intézői is. 

A szerzetesek vagy más néven barátok (vagy fráterek) kolostorokban éltek és egy-egy adott feladatra koncentráltak: így léteztek beteg-ápoló rendek, kéregető-kolduló rendek (például domonkosok, ferencesek) és elmélkedő - kódex másoló rendek.

Középkori építészeti stílusok:

• Román-stílus (a római korról elnevezve)
• Gótikus stílus (a gótokról elnevezve)

A román stílus jellemzői: várhoz hasonlatosak a templomok, keskeny, lőréshez hasonlító ablakokkal. Ellenben a gótikus stílusnál az ablakok nagyok, az épületek kecsesek. 

Forradalmak Európában

Forradalmi mozgalmak az 1820-as években:

• Az 1820-as években Európa több pontján jöttek létre forradalmi csoportok, melyek a francia forradalom mintájára át akarták alakítani Európát. Ám a Bécsi Kongresszus nagyhatalmai sorra eltiporták ezen mozgalmakat.
• A mozgalmaknak három fajtája volt: mérsékelt liberálisok, radikális demokraták, szocialisták
• A mérsékelt libeálisok alkotmányos monarchiává akarták alakítani országaikat. Ide tartozott például hazánkban a reformkor liberális nemessége, Kossuthék köre. A radikális demokraták köztársaságokká akarták alakítani hazájukat, a szocialisták pedig a munkásságra alapozva forradalomra vágytak, új berendezkedést teremtve.

Alkotmányos monarchia = Olyan királyság, melyben az uralkodó jogai korlátozottak és a valódi hatalom a parlament illetve kormány kezében van.

Forradalmak és felkelések 1820-1830 közt: 

• Olasz carbonarik, vagy szénégetők mozgalma: 1820-as évek
• Orosz dekabristák forradalma 1825 decemberében (Puskin is részese volt)
• Spanyolországi felkelés új alkotmányért 1820
• Görög szabadságharc, a török megszállók ellen. Sikeres volt, így 1829-re létrejön Görögország
• Lengyel felkelés: 1830-1831 az orsoz megszállókkal szemben
• Belgium megalakulása, elszakadása Hollandiától. Sikeres 1830-ban. Alkotmányos monarchia lesz
• Az 1830-as párizsi forradalom X. Károly ellen. Győz, új uralkodó: Lajos Fülöp

Népek tavasza: 1848 soán Európa nagy részén újabb forradalmi hullám söpört végig, mely mindenütt a konzervatív, feudális, régi berendezkedést támadta és mindenütt néhány hónapon belül elfojtotta a hatalom. Legtovább Magyarországon tartott, ahol szabadságharccá változott és csak 1849 nyarán, több nagyhatalom összefogása tudta leverni.

• Itáliai forradalmak: 1848 januárjában
• Párizsi forradalom: 1848 február. Lajos Fülöp király és miniszterelnöke Guizot (Gízó) ellen fellázadt Párizs népe. A király elmenekülni kényszerült. A forradalom átmeneti győzelmet aratott. Az új kormányban helyet kaptak a munkásság képviselői is. és bevezették az általános választójogot. Nemzeti műhelyeket hoztak létre a munkanélküliség megoldására. Néhány hónap után a forradalom mérséklődött, választások után új kormány alakult mely bezáratta a nemzeti munkahelyeket. Válaszul fellázadt  a párizsi munkásság (1848 június), ám véresen leverte a polgári kormány.
• Bécsi forradalmak: 1848 március 13-án, majd május 15-én, végül október 6-án.
• pesti forradalom: 1848 március 15-én

A forradalmak bukása: Az 1848-as forradalmak mindegyike elbukott. Ennek egyik oka: a forradalmi erők nem tudtak több társadalmi réteget tartósan együtt tartani, másrészt a nemzetközi helyzet nem kedvezett a forradalmaknak, Francaiország és Anglia nem támogatta azokat. Eredmények: a liberalizmus helyett az önkényuralom maradt, csupán részleges javulás volt, a több helyen megvalósult jobbágyfelszabadítás révén.

Élet a középkori várban

A középkor: Az ókori Róma bukása után Kr.u. 476-ban kezdődött és Amerika felfedezéséig tartott, 1492-ig.

A középkori királyság:

A király földeket adományozhatott az őt szolgálóknak, belőlük lett a nemesség. A nemesi földeken jobbágyok dolgoztak, akik a földhasználatért adóztak a földesúrnak.

Uradalmak, várak:

A nemesi uradalom (vagy birtok) középpontja volt a vár, körülötte a földesúr saját földjei és a jobbágytelkek. A földesúri saját föld neve: majorság.

Jobbágy-szolgáltatások:

• terményben fizetett adó vagy kilenced
• ingyenmunka a majorságban, ez a robot

A nemzetiszocialista Németország (101.oldal)

I.Németország helyzete a háború végén:

• A versaille-i békében elvesztette területének 13 százalékát.
• Jóvátételt kellett fizetnie.
• Válságot élt meg az 1920-as években. Nyomor, munkanélküliség jellemezte.

II.A náci (nazi) párt:

• A nácik vezetője: Adolf Hitler volt.
• Főbb elvei: fajelmélet és élettér elmélet. Fajelmélet lényege: az ember nem egyetlen fajt alkot, hanem több fajból áll, melyek között alá-fölé rendeltség van. A német népet felsőbbrendűnek, a zsidót alsóbbrendűnek tartották. Élettér elmélet: A németség felsőbbrendűsége okán nagyobb területeket érdemel, jogosan veheti el az alsóbbrendű szlávok földjeit.
• Antiszemitizmus = a zsidók gyűlölete. Hitler úgy állította be, hogy a zsidók az okai a nyomornak.

Az olasz fasizmus

Fasizmus: FASCIO = vesszőnyaláb, az ókori Róma egyik szimbóluma mely összefogást jelentett.

Az 1920-as években a fasizmus szélsőjobboldali, nacionalista irányzat volt, mely totális diktatúrát és agresszív terjeszkedést tűzött ki céljául.

Benito Mussolini:

A fasiszták pártja 1921-ben jött létre Benito Mussolini vezetésével. A párt és elvei hasonlítottak Adolf Hitler németországi mozgalmához, a náci mozgalomhoz.

III. Viktor Emánuel olasz király 1922 október 31-én őt nevezze ki kormányfővé. Embereivel hatásos felvonulást rendezett Rómában. Ez volt a "római menetelés"

Hódítások: A Mussolini vezette Olaszország megszerzi Albániát és Afrikában is terjeszkedni kezd az 1930-as években.

Dolgozat témakörök (péntek - december 15.):

1. Oroszország  válsága, forradalma
2. Lenin és a bolsevik puccs és polgárháború
3. Sztálini gazdaság
4. Sztálini diktatúra és külpolitika
5. A fasizmus

Jézus és a kereszténység

Jézus történetét a Bibliában az Újszövetség írja le és úgynevezett evangéliumokban beszéli el, hogy hol született milyen tanításai voltak és hogyan feszítette keresztre Pilátus, a római helytartó. A Biblia szerint a megfeszítése utáni harmadik napon Jézus feltámadt és a mennybe ment.

Jézus Betlehemben született és Názáretben élt. Tanításait a követői jegyezték le, ők voltak az apostolok. Közülük 4 írta az evangéliumokat: Máté, Márk, Lukács és János. Kiemelkedő szerep volt Péternek aki az első tanítvány volt és Pál apostolnak, aki csak Jézus halála után lett a kereszténység követője és terjesztője.

Tanításai (link) szeretet, megbocsátás, alázat és hit.

A kereszténység terjedése (Tankönyv: 68.olal):

Nagy Konstantin császár 313-ban a milánói rendeletben a többi vallással egyenrangúvá tette a kereszténységet. Ezt követően kialakult a keresztény egyházszervezet. Élén a pápa áll (Róma püspöke).

Kialakultak a keresztény ünnepek szimbólumok: karácsony (Jézus születésének ünnepe), húsvét (Jézus feltámadása). Jelképek: kereszt és a galamb (Szentlélek). 

 ***