A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)

Kiindulópont: 1699 - Karlócai béke - lezárul a török idők kora. A keresztény seregek (ausztria, bajorok, szászok) kiűzik a törököket Magyarországról, de egyúttal meg is szállják.

A magyar lakosság sérelmei:

A török kiűzése után az osztrák hadsereg megszállva tartotta az országot és erős elnyomás vette kezdetét.

• 1.) Hazánkat fegyverrel meghódított gyarmatként kezelték, megvonva minden önkormányzatiságunkat, megfosztva bennünket attól a jogunktól, hogy saját kormány-szerveink, rendi gyűléseink legyenek.
• 2.) A nemesek és a parasztok is "nyögtek" az osztrák uralom alatt, főleg az adók, beszállásolások terén
• 3.) A vallási elnyomás is tömeges elégedetlenséget jelentett (csak a katolicizmust engedték) Carolina Resolutio (1731)
• 4.) Mindezt súlyosbította az úgynevezett "jus armorum" vagy fegyverváltság, amit azoktól a magyar nemesektől követeltek, akik a török hódoltság területén fekvő birtokaikat akarták visszakapni (nekik a birtokuk 10%-át kellett befizetniük az udvarnak)
• 5.) Végül komoly sérelmet jelentett az ország területi egységének megcsonkítása: Erdélyt és a déli határvidéket ugyanis elszakították tőlünk és közvetlen bécsi irányítás alá helyezték. 1691- Diploma Leopoldinum
  

A sok sérelem miatt először 1697-ben Hegyalján történt lázadás I. Lipót uralma ellen, amelyen még úrrá tudott lenni az udvar. Később azonban egy még jelentősebb felkelés kezdődött, ebből lett a Rákóczi-szabadságharc.

A Rákóczi-szabadsághac eseménytörténete

Az események két szálon futottak: az egyik szálat II. Rákóczi Ferenc élettörténete jelentette és az a folyamat, ahogyan eljutott a felkelés gondolatáig, a másik szálat pedig a magyarországi parasztság megszerveződése alkotta.

• II. Rákóczi Ferenc élete: Rákóczi az ország legnagyobb és leggazdagabb birtokosa volt 1703-ban a Rákóczi, Zrínyi és Thököly birtokok örököseként. Bercsényi Miklós felvidéki főnemessel titkos levelezésbe kezdett arról, hogy francia segítséggel rázzák le az országról az osztrák uralmat. A levelek azonban Bécs kezébe kerültek, így az Udvar letartóztatta Rákóczit, aki hamar megszökött és a lengyelországi Brezan várába menekült.
• A parasztság megszerveződése: Magyarországon a Habsburgok toborzásokat rendeltek el a Spanyol örökösödési háborúba. Ez 1701 - 1714 között zajlott Ausztria és Franciaország között a spanyol trónért. Ám az összetoborzott magyar parasztok ahelyett, hogy a háborúba indultak volna, bujdosókká lettek és Ausztria ellen fordulak. A legnagyobb bujdosó csoport 1703-ban küldöttséget menesztett Esze Tamás vezetésével Rákóczihoz Breznanba. A késérül az volt, hogy Rákóczi térjen haza és álljon egy Ausztria ellenes felkelés élére. A felkérést Rákóczi elfogadta és 1703 május 12-én kiadta a Brezani kiáltványát melyben általános harcra hívta az egész országot! 

A szabadságharc első szakasza (1703-1707):

A szabadságharc 1703-ban a brezáni kiáltvánnyal vette kezdetét (1703 május 12). Ekkor még a magyar nemesek többsége csak parasztlázadásnak tartotta a felkelést. Így Károlyi Sándor megyei alispán (később Rákóczi fő hadvezére) szétverte az első felkelő csoportokat. Rákóczi 1703 május 15-én egyesítette lenygel földön hadait és másnap átlépte a magyar határt. Később két rendelettel egységet teremtett a parasztok és nemesek közt:

• Parasztok megnyerése: Vetési pátens => a csatlakozó parasztok és családjaik mentesülnek a harc idejére a földesúri szolgáltatások alól.
• Nemesek megnyerése: Gyulai pátens => Tilos a nemesek kastélyainak fosztogatása. Történelmi párhuzam: Dózse felkelés (1514) amikor az összegyűjtött parasztok nem a külső hatalom (törökök) ellen fordultak, hanem saját nemeseik ellen lázadtak.

Az első hadi-sikerek (1703-1705): Elsőként a Felvidék, majd a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze került a magyar kuruc-seregek kezére. A Dunántúl és Erdély csak időlegesen lett a felkelőké. Erdélyben 1704 július 8-án a rendek erdélyi fejedelemmé választották Rákóczit. A gyors győzelmek hátterében az állt, hogy Ausztria Nyugat-Európában is harcolt, a Spanyol örökösödési háborúban a franciák ellen, így serege egy része ott volt lekötve.

A harc jellege: A Rákóczi-szabadságharc alatt a küzdelmek leginkább sajátos gerilla harc formájában zajlottak, a nyílt-mezei csaták száma kevés volt. Az osztrák és a magyar hadsereg között jelentős különbség mutatkozott fejlettségben, szervezettségben és létszámban is (Ausztria javára). Korabeli harcmód: VIDEO (Amerikai függetlenségi háború)

Fordulópont: 1704 nyarán Ausztria nagy győzelmet aratott a felkelésünket támogató francia hadseregen Höchstadt mellett. Innentől Bécs egyre több katonát tudott Magyarországra küldeni.

Országgyűlések

A szabadságharc 8 éve alatt 1703 és 1711 között alatt 3 fontos országgyűlést tartottak a kuruc felkelők, megteremtve a kuruc államot.

Szécsényi országgyűlés (1705): Öt nagyon fontos döntés született: 1.) Itt választották vezérlő fejedelemmé Rákóczit, majd a rendek szövetséget (konföderációt) kötöttek. 2.) Alakult egy 24 tagú szenátus választással a fejedelem mellé. 3.) Létrejött egy kancellária és egy Gazdasági Tanács (feladata: hadsereg ellátása). 4) Nagyon fontossá vált, hogy döntés született saját pénz gyártásáról. Ez volt a Libertas, a rézpénz! Mivel értéktelen anyagból készült (nem ezüst vagy arany) így arra lehet következtetni, hogy a kuruc állam már a kezdetektől súlyos anyagi gondokkal küzdött. 5.) Ötödik döntésként vallásszabadságot hirdettek a 3 legnagyobb felekezetnek, a katolikus, az evangélikus és református egyháznak. 

Ónodi országgyűlés (1707): Itt már a nemesség elégedetlenkedett, ám Rákóczi emberei megfélemlítették őket. Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és kétmillió forint adót vetettek ki az országra, melyet a nemeseknek is fizetniük kellett (jövedelmük után). (Bercsényi mondata: "Eb ura fakó, József császár nem királyunk többé.)  Egyes képviselők tiltakoztak az adó és a rézpénz elértéktelenedése miatt, ezeket a helyszínen megölték (két képviselőt) Rákóczy emberei. [A magyar történelem trónfosztásai: 1620 aug 25, 1707 június 13, 1849 április 14, 1921 november 3.]

Sárospataki országgyűlés (1708) Ezen még egyszer utoljára sikerült feltüzelni a kurucokat, mikor Rákóczi hajdúszabadságot ígért, és ennek hatására 1710-re még fellángoltak a harcok.

A szabadságharc vége

Hadvezérek:

szabadságharc 1708 és 1711 közt már osztrák győzelmeket hozott. Trencsénnél 1708-ban a kuruc főerőket szétverték a császári hadak, melyek élén Pálffy János tábornok állt. Vele szemben Károlyi Sándor és Bottyán János tábornokok, illetve Esze Tamás (korábbi jobbágy) vezették a kurucokat. És Bercsényi Miklós. Az 1708-1711 közti években egyre szaporodtak az átállások, például Ocskay László brigadéros is átállt (amiért később ki is végezték a kurucok). Súlyosbította a helyzetet a sok járvány, például 1709-ben egy országos pestisjárvány, mely Vak Bottyánt is elvitte.

Vereség okai:

1. Átállások történnek (pl Ocskay László brigadéros)
2. Pestis pusztítja a kuruc sereget 1709-ben
3. Csaták: Trencsényi csata 1708 (első megrendítő kuruc vereség), Romhányi csata 1710 (utolsó nagy csata és vereség)
4. Nem találunk szövetségeseket: XIV. Lajos (csak kezdetben segít), Nagy Péter orosz cár (túl későn áll mellénk)
5. Katonai felszereltség és képzettség terén a kuriuc sereg elmaradt Ausztria seregétől
6. Gazdasági és pénzügyi gondokkal küzd mindvégig Rákóczi állama

Zászlóletétel és béke:

Amíg Rákóczi Varsóban tartózkodik, helyettese Károlyi Sándor visszautasíthatatlan ajánlatot kap a Habsburgoktól. Ezt megragadja és megszületik a békeszerződés a felkelők és Ausztria között. Közben 1711 április 17-én meghal fekete himlóban I. József császár. A trónon öccse III. Károly követi. A békét már ő köti meg a magyarokkal. 

Majtényi síkon történt a kuruc sereg zászlóletétele: 1711 április 30-án 12 ezer magyar katona teszi le zászlaját, fegyvereiket megtarthatták. Jelentősége: az osztrákok nem akarták megalázni a magyar sereget fegyverletétellel. 

A szatmári béke:

Az 1711 április 29-30-án született szerződésben az egyik aláíró fél III. Károly megbízottja Pálffy János császári főparancsnok, a másikon pedig Rákóczi megbízottja: Károlyi Sándor gróf. Rákóczi ekkor Varsóban van Péter cárral tárgyalni. 

A béke pontjai: 

• Teljes amnesztia és büntetlenség minden magyar katonának
• alkotmány visszaállítása (rendi gyűlések, nádor, kormányszerveink lehetnek)
• szabad vallásgyakorlat
• két dologban nem hajlandóak engedményre: Erdély továbbra is Bécsből kormányzott terület marad, a másik: Rákóczi nem térhet haza soha. (Török területen hal meg, Rodostóban, 1735-ben.)

A béke kifejezetten enyhe volt a magyarokra nézve. Ennek oka: Ausztriának szüksége volt a magyarok támogatására, segítő jóindulatára az európai háborúihoz (mint az ekkor még zajló spanyol örökösödési háború Franciaországgal). 

A szabadságharc időszakának főbb uralkodói:

• I. Lipót: 1657 - 1705
• I. József: 1705 - 1711
• III. Károly: 1711 - 1740
• Mária Terézia 1740 - 1780
• II. József: 1780 - 1790
• II. Lipót 1790-1792

*** 

A Jagelló kor II. Ulászló 1490-es trónra kerülésétől II. Lajos 1526 augusztus 29-én történő haláláig tart (Mohácsi csata). Ez az időszak is bővelkedett fogalmakban, történelmi személyekben, akiknek ismerete fontos az érettségin:

• Dobzse László
• Werbőczy István
• Tripartitum vagy Hármaskönyv
• Bakócz Tamás
• Dózsa György
• Tomori Pál
• Nagy Szulejmán
• zászlós urak
• főnemesek
• csatlós vagy hűbéres királyság
• Jurisics Miklós
• váradi alku
• Fráter György
• Török Bálint
• János Zsigmond
• gyalui egyezmény
• Az 1552-es török hadjárat
• Dobó István
• Ahmed másodvezér
• Ali budai pasa

A hunok birodalma

A hunok a távoli Kína szomszédságában formálódtak néppé, nyelvük ma is ismeretlen. A III-IV. században népük kettészakad: egy részük a Sárga-folyó vidékén marad, másik részük megkezdi vándorlását Európa felé. A Volgát Balambér nevű uralkodójuk (370-378) vezetésével 375-ben lépik át, elindítva a népvándorlást. A germán törzsek egy részét menekülésre késztetik másik részüket uralmuk alá hajtják.

A hunok végül a 425 és 450 között években a Kárpát-medencében rendezték be birodalmuk középpontját. Ez a hatalmas és sokáig legyőzhetetlennek bizonyuló államalakulat lett a korabeli Európa legerősebb entitása.

Hun uralkodók:

• Ruga: 422-434 => központját a Kárpát-medencébe helyezi 425-ben
• Bleda: 434-445
• Attila: 444-453
• Ellak: 453-454

Hun-magyar rokonság elmélet: 

Kézai Simon (XIII. századi történetíró) írt először erről. Tudományos bizonyíték nincs arra, hogy a hunok és magyarok közt rokonság volna.  

Székely mondák:

A székelyek "Csaba királyfi" mondája arról szól, hogy Attilának volt Csaba és Aladár nevű fia is. (A történetírásban három utód szerepel: Ellák, Dengitdik, Ernák.) A székelyek szerinti két fiú közt apjuk halála után harc dúlt és ebben Csaba vesztett. Népének egy része Szittya-országba vonult vissza, másik része pedig az Al-Duna vidékén telepedett meg (Csigle mezején). Ez utóbbi rész vette fel a székely nevet és lett Erdély lakója, miután több támadást is átvészelt. Egy alkalommal a visszatérő Csaba királyfi mentette meg őket.

A hunok sorsa:

Attila halála után fiai egymással viaskodtak a hatalomért. A győztesnek tekinthető Ellák nem tudta tartósan bebiztosítani befolyását és 455-ben a Nedao melletti csatában legyőzték az ellene fellázadó gepidák és más germán harcosok. A hunok innentől teljesen kiszorultak Európából, keleti illetve déli irányokba vándoroltak. 

***

A felvilágosodás

Fogalma: A felvilágosodás egy olyan 18. századi eszmeáramlat volt, mely a vallási dogmák helyett a tapasztalati megismerést és a természeti törvényeket állította középpontba.

A felvilágosodás jelmondata Horatius, ókori költő mottója, mely így hangzik: "Merj gondolkodni! Latinul: Sapere aude." A gondolatot Immanuel Kant  német filozófus (1724-1804) tette a felvilágosodás jelmondatává.

Az egyház és a hatalom viszonya a Felvilágosodással: Az abszolutista uralkodók és a katolikus egyház is üldözte a felvilágosult gondolkodókat, mert tanaik szembe helyezkedtek el a feudális alapelvekkel. Ezek a vak engedelmességről, a vallási dogmákról, az egyházi tanok megkérdőjelezhetetlenségéről szóltak. A Felvilágosodás eszméi viszont éppen a dolgok megkérdőjelezhetőségéről szóltak, amellett a tapasztalati megismerésről (empírizmus), a modern tudományokról és az abszolutista rendszer lecseréléséről.

A Felvilágosodás jellemzői: a) megelőző korok vallási dogmái helyett természeti törvények, b) hagyományokhoz ragaszkodás helyett haladás és fejlődés, c) fanatizmus, elvakultság helyett tolerancia, d) zsarnokság helyett szabadság.

A felvilágosodás előfutárai a 15-16. században:

• Kopernikusz (1473-1543) - lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép. Csillagrendszerünk közepe a Nap (nem pedig a Föld, ahogyan korábban hitték)
• Johannes Kepler (1571-1630) - német matematikus, csillagász
• Giordano Bruno (1548-1600) - itáliai domonkos szerzetes, csillagász, máglyán égetik el
• Galileo Galilei (1564-1642) - itáliai fizikus, csillagász, a Föld forog és kering (Eppur si muove - és mégis mozog a Föld) Az egyház bezáratja 
• René Descartes (1596-1650) - francia matematikus filozófus (cogito ergo sum  - gondolkodok tehát vagyok)
• Baruch Spinoza (1632-1677) - portugál származású filozófus

A felvilágosodás kezdete: Angliából indult ki. Fontos elindítói a 16-17. században: Francis Bacon (1561-1626) a tudományok rendszerezésének elmélete, Thomas Hobbes (1588-1679) John Locke (1632-1704), Isaac Newton (1643-1727). A felvilágosodás kiterebélyesedése: francia földön történt.

A felvilágosodás legnagyobb alakjai:

Montesquieu (1689-1755): Valódi neve: Charles-Louis de Secondat. (Montesquieu bárója). Jogi végzettségű nemes. Fő műve: "A törvények szelleméről" (1748), lényege a hatalommegosztás elve. A zsarnokság, az egyeduralom elkerülésének alapvető feltételét a hatalmi ágak - törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalom - megosztásában látta. Ehhez szerinte alkotmányos királyság a megfelelő államforma a cenzusos választási rendszer. A hatalmi ágak felosztásának elmélete: csak akkor lehet elkerülni a zsarnokságot, ha a három hatalmi ág egymástól függetlenül működik, egymást kölcsönösen ellenőrzi (és nincs egy kézben). 

Voltaire (1694-1778): Jogi végzettségű volt és egy középosztálybeli polgárcsalád sarjaként született. Főleg filozófiai elbeszélései, az ironikus fejtegetései miatt lettek népszerűek írásai. A fejlődést gátló hagyományokat, a dogmákat ostorozta. Elsősorban az egyházat támadta. „Tiporjátok el a gyalázatost!” – jelentette ki, bár Isten létét nem tagadta. Szerinte az egyház a vakbuzgóság szimbóluma és az álszentség illetve népbutítás eszköze.

Rousseau (1712-1778): Polgári származású zeneszerző, író. Elvetette a képviseleti rendszert, mivel az nem teszi lehetővé a néphatalom és népszuverenitás érvényesülését. Felfogása szerint a népnek közvetlenül kel részt vennie a döntésekben. Azt vallotta, hogy a többségi akaratnak – amit a közjóval azonosított – az egyén szabadságát is alá kell rendelni. Főműve: A társadalmi szerződést (1778). Közvetlen demokrácia és közvetett demokrácia létezik. Előbbinél az állampolgárok maguk dönthetnek egy-egy ügyben (Pl ókori Athén népgyűlése vagy napjainkban a népszavazásokon). A közvetettnél képvisel valaki bennünket a parlamentben (ő a képviselő [szenátor]). 

A felvilágosodás utolsó hullámának gondolkodói,  

• Immanuel Kant (1724-1804) német filozófus
• Adam Smith (1723-1790) skót filozófus a modern közgazdaságtan atyja
• Thomas Jefferson (1743-1826) ügyvéd, filozófus, az amerikai függetlenségi nyilatkozat kidolgozója, majd az USA harmadik elnöke 1801 és 1809 között.
• Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832) német író és költő

Enciklopédia (1751): A korszak tudását tartalmazó 33 kötetes szótár, melyet Jean le Rond d'Alembert és Denis Diderot szerkesztettek.Összefoglalta a felvilágosodás eszméit. 

Szalonok és klubbok: Ekkoriban Franciaország ellentmondásos világ volt, hiszen abszolutista közegben (XV és XVI. Lajos alatt) születik meg a felvilágosodás eszmerendszere. A közélet és szellemi élet középpontja az 1700 -as évek második felében Párizs, és azon belül a szalonok, klubok világa lett. Ezekben már nem a származás, hanem a tehetség számított. A szalonok különböző előkelő hölgyek vezetése alatt működtek. A nők helyzete és megítélése sokat javult a korszakban..

Francia uralkodók a korszakban:

• XIV. Lajos: 1643-1715
• XV. Lajos: 1715-1774
• XVI. Lajos: 1774-1792

A magyar felvilágosodás alakjai:

• Bessenyei György (1747-1811)
• Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)
• Batsányi János (1763-1845)

 D O L G O Z A T

***

Az Észak-amerikai gyarmatok függetlenedése és az USA kialakulása 

A gyarmati idők:

• Amerika felfedezése: 1492- Kolombusz Kristóf 
• Gyarmatosító országok Amerikában: Öt európai ország létesít gyarmat-telepeket Amerika keleti partjain: Anglia, Hollandia, Francaiország, Svédország és Spanyolország.
• Anglia kiszorítja a többi 4 államot: Jamestown volt az első gyarmat-városuk 1607-ben. Később 1624 és 1732 között 13 angol gyarmat jön létre, elsőként Virginia állam. A többi európai hatalom kiszorítása: Hollandiát háborúban győzik le az angolok (1652-1654), a franciákkal a Hétéves háborúban számolnak le (1756-1763). Innentől a franciáknak csak északon Kanadában lesznek gyarmataik. Kb 1667-re az angolok egyeduralkodók lesznek Észak-Amerikában.

Függetlenségi háború (1775-1783)

A függetlenségi háború az Amerikában létrejött 13 gyarmat harca volt az Angliától való elszakadásért. A küzdelem végén, 1783-ban létrejött az Amerikai Egyesült Államok, mint önálló ország.

Előzmény: feketék és indiánok ügye

Feketék: Az amerikai brit gyarmatokon az ültetvényes gazdálkodáshoz (dohány, gyapot, cukornád, indigó) rengeteg munkáskézre volt szükség. Az 1600-as évekre kialakul az a rendszer, hogy európai emberkereskedők hozzák Afrikából hajókon a feketéket, akiket rabszolga-piacokon adnak el az ültetvényeseknek. Leginkább a déli államokban jön létre a rabszolga-tartás: Georgia, Észak és Dél-Karolina, Virginia, később Alabama, Mississippi.

Indiánok: Észak-Amerikában sok ezer indián élt: mohikánok, huronok, dakoták, irokézek, cserokik, csejenek, navahók, komancsok. Kezdetektől előfordultak harcok az európaiak és az indiánok között (1590 Roanoke Island mészárlás), majd egy rövid időre béke lett. Ezt ünneplik Amerikában Hálaadás napján. Később az európaiak elvették az indiánok vadászterületeit és 250 éven keresztül (1620-1870) állandósultak az indiánok elleni háborúk és összecsapások. 

Amerikai gyarmatok jellemzői:

Mindegyik államnak saját választott törvényhozó testülete volt és egy angol kormányzója. Az Északi államokra az erős ipar, a virágzó kereskedelem és a nagyvárosok kialakulása volt a jellemző (New York, Boston, Philadelphia), a déli államokban pedig dohány, gyapot és cukornád ültetvények alakultak ki sok fekete rabszolgával. Ezek mellett létezett még a határőrvidék, mely a kontinens belseje felé való terjeszkedés során jött létre.

Az amerikai - angol ellentétek okai:

Adók ügye. Egészen 1763-ig nem volt feszültség az angolok és az amerikai gyarmatokon élők közt. Ám 1763-ra (a Hétéves háború végére) az angolok minden más nemzetet kiszorították Amerikából, még a franciákat. Inenntől Anglia teljhatalommal próbálta kizsigerelni gyarmatait. Magas adókat vetett ki a helyi lakosságra!

Képviselet ügye. Az amerikai lakosok követelni kezdték, hogy ha már adót fizetnek Angliának, akkor képviselhessék érdekeiket a londoni parlamentben is. Ezt azonban Anglia megtagadta tőlük.

Fejlődés ügye. Az angolok korlátozták több kérdésben is az amerikaiakat: korlátozták iparukat és ezzel ipari fejlődésüket, illetve korlátozták a határőrvidékre vagy azon túlra való költözésüket is.

A háború eseményei

Az Első Kontinentális Kongresszuson, 1774-ben Philadelphiában az amerikai gyarmatállamok összeülve eldöntötték a szembenállást. Az első fegyveres összecsapásokra 1773-ban és 1775-ben került sor. Előbbi volt a bostoni teadélután (amikor amerikaik indiánnak öltözve támadtak meg egy hajót a vízbe dobálva rakományát [brit teát]). Utóbbi eset szintén Boston mellett történt, ahol egy fegyverraktárnál alakult ki tűzharc. (Lexingtoni összecsapás) Közben 1776 július 2-án megfogalmazták a Függetlenségi Nyilatkozatot. Kihirdetése ma is nemzeti ünnep az USA –ban (július 4.)

A Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazói:

Benjamin Franklin és az USA későbbi két elnöke: John Adams, Thomas Jefferson (rajtuk kívül még: Robert R. Livingston és Roger Sherman). Alapító atyák: a Függetlenségi Nyilatkozat megírói és az első amerikai elnökök.

A Második Kontinentális Kongresszuson (1775 májusában) megszavazták az Anglia elleni háborút, és azt, hogy az amerikai seregeket George Washington vezesse. (Virginiai földbirtokos, a hadvezetésben legtapasztaltabb magasrangú volt katona) A Függetlenségi háborúban sokáig az angolok győztek (Charles Cornvallis tábornok vezetésével), de idővel az amerikaiak taktikát váltottak és rengeteg lesből támadással felőrölték a briteket. Két nagy amerikai győzelem: Saratoga mellett (1777) majd a döntő csata, melyben a franciák is segítették az amerikaiakat: Yorktown –nál (1781). Békekötés: Versaillesben (1783)

Az USA megalakulása: 1783 -ban Párizsban Anglia elismerte az USA függetlenségét! A 13 gyarmatból önálló ország született. A főváros kezdetben Philadephia volt, majd Washington lett. Első elnök: George Washington.

Az amerikai alkotmány elvei:

Az USA létrehozta alkotmányát, mely történelmi jelentőségű, hiszen hivatalos dokumentumként először rögzítette a Felvilágosodás eszméit! Az amerikai alkotmány leírta az ország irányítószerveit: (kétkamarás parlament, elnöki hivatal) és főbb elveit, mint a polgári szabadságjogok biztosítása, így a szólásszabadság, vallásszabadság és sajtószabadság. Az első elnökök munkája benne volt. Ők voltak az alapító atyák: John Adams, Thomas Jefferson, James Madison, James Monroe.

Az USA hatalmi rendszere:

Hatalmi ágak megosztása (Montesquieu alapján). A kongresszus az elnök és az igazságszolgáltatás egymástól független és egymást ellenőrzi. Akár maga az elnök is leváltható. (1974-ben a kongresszus leváltja majd Nixon amerikai elnököt.)

A központi hatáskörök és a tagállami hatáskörök elkülönítése jellemzi Szövetségi hatáskör lett a hadsereg vezetése, a külpolitika, a bankjegy gyártás és a posta, de az egyes tagállamok külön-külön is hozhatnak rendelkezéseket (Pl. államonként más a büntetőjog)

A létrejövő USA hatalmi szervei: szenátus (vagy felsőház), benne minden állam két küldöttje, képviselőház (vagy alsóház), ahová minden államból lakosságszám arányosan érkeznek a képviselők. Együttes nevük: kongresszus. Az USA prezidenciális (elnöki) köztársaságként jött létre.

D O L G O Z A T

április 13 (csütörtök)

Bizánci Birodalom és a Frank Birodalom

A Bizánci Birodalom: Kialakulása 395-re nyúlik vissza, amikor Theodosius római császár kettéosztotta a Római Birodalmat és a keleti feléből az 5. századra létrejött Bizánci Birodalom. Központja Bizánc volt, melyet a középkorbna alapítójáról Constantínusról Konstantinápolynak is neveztek.

A birodalom jellemzői:

• A Bizánci Birodalom görög nyelvű volt és a görög kultúrát hordozta
• Nyílt önkényuralom jellemezte, a császárt három szervezet segítette: a hadsereg, a keresztény egyház és a hivatalnoki réteg.
• A 7. és 9. század közt két szomszédos terület támadta Bizáncot: az arabok keletről és bolgárok nyugatról. Végül mindkettőt visszaverték. 
• A harcok miatt alakul ki a "Thema-rendszer": A hadsereg katonái nem pénzben kapnak fizettséget, hanem földben. Letelepítik őket, és közben katonáskodnak is.
• Bizánc fénykora: X - XI. század (900 - 1100), amikor valódi európai nagyhatalom és kezében tartja a Balkánt, Dél-Itáliát illetve ázsiai területeket.

Fontos bizánci császárok: 

I. Justinianus bizánci császár (527 - 565) idején, 529-ben rögzítik az első nagy joggyűjteményt neve: Corpus Iuris Civilis. Magyar vonatkozású császárok: VI. (Bölcs) Leó: 886-912 és VII. (Bíborban született) Konstantin: 913-959, Fontos még: II. Baszileosz (976-1025) a bolgárok legyőzője. I. Manuel (1143-1180), III. Béla támogatottja (16 éves korától 24 éves koráig).

Egyházszakadás: A szembenállás elfajult Róma és Bizánc közt, így 1054 -ben kölcsönösen kiátkozták egymást, majd bekövetkezett az egyházszakadás (1054): A kereszténység két ágra szakadt: római katolikusra és görög-keleti ortodoxra.

A két egyházszervezet és vallási irányzat összevetése kiemelten fontos és megtanulandó. Kérdésként előfordulhat a számonkérésen és az érettségi anyagában is. 

A Frank Birodalom

A Frank Állam kialakulása: A Frank Állam a Római Birodalom idején jött létre, amikor a germánok közé tartozó frank törzsek megtelepedtek a mai Franciaország északkeleti részén (a Rajnán átkelve). A frankok első uralkodói dinasztiája a Meroving volt, egy Merovech nevű fejedelem után elnevezve (uralkodott: 448-457). A letelepedett frankok idővel összeolvadnak a helyi lakosokkal, a gallokkal, így jön létre a francia nép. A frank törzsek egyesítője: Klodvig 486-ban.

A Frank Állam jellemzői:

• Kereszténység, hűbériség, grófságok rendszeréből állt.
• A 6-7. századra a hatalom négy majordomusz (udvarnagy) kezébe kerül. Ezek birtokolták az ország 4 nagy területét.
• A Karoling család első nagy majordomusza: Martell Károly, Poitiersnél (732-ben) megmenti az országot a támadó araboktól. 

A majordómusz területek: Austrasia, Neustrasia, Aquitania, Burgundia

Nagy Károly birodalma:

Martell Károly fia III. Pippin 751-ben a pápával (Zakariás) alkut kötve lesz az első karoling király. Az alku lényege: a frank hadsereg elűzi Róma alól, a pápát fenyegető longobárdokat, cserében a pápa királlyá teszi III. Pippint és családját. (Az utolsó meroving király, III. Childerich kolostorba vonul.) Pippint Szent Bonifác érsek - pápai áldással - szenteli királlyá Soissons-ban (751 novembere).

• III. Pippin fia Nagy Károly hódításokba kezd, létrejön a Frank Birodalom.
• Nagy Károly legyőzi a szászokat, bajorokat, avarokat, hispánokat
• Kr.u. 800-ban császárrá koronázzák Achenben

Frank uralkodók:

Martell Károly, III. Kis Pippin, Nagy Károly, Jámbor Lajos

Uralkodási idők szerint:

• Martell Károly: 718-741 (714-től: Austrasia majordomusza, 718-től minden terület közös majordomusza)
• III. (Kis) Pippin: 741-768 (741-től 751-ig csak Neustria majdordomusa, öccse vezeti Austrasiát, 751-től király)
• Nagy Károly: 768-814
• Jámbor Lajos: 814-840

A Frank Birodalom felbomlása:

• Nagy Károly unokái felosztják egymás közt a 843-as verduni szerződésben
• Létrejön: Nyugati Frank Királyság, Keleti Frank Királyság, Lotharingia
• 962-ben átrendeződés történik, új államok születnek: a Nyugati Frank Királyságból létrejön Franciaország, a Keleti Frank Királyság pedig Itáliával egyesülve (I. Ottó révén) létrehozza a Német-Római Birodalmat. 
• A Német-Római Birodalom jellemzői: legnagyobb részét nagy önállósággal bíró német fejedelemségek alkotják (Brandenburg, Szászország, Bajorország), melyek időről-időre császárt választanak. A birodalom egészen 1806-ig áll fenn.
• Meroving => Karoling => Capeting Dinasztiák Franciaországban
• Uralkodóját mindig választják. Szabályozás: 1356 (Német Aranybulla): leírja, hogy innentől 4 tartományi és 3 egyházi vezető közül kerülhet csak ki a birodalom császárja. (Ezek: cseh király, szász választó-fejedelem, brandenburgi választófejedelem, rajnai palotagróf)

D O L G O Z A T

***

***

A középkori társadalom: jobbágyság, nemesség, polgárság

A középkor: A Nyugat-Római Birodalom 476-os felbomlásától egészen Amerika felfedezéséig, 1492-ig terjedő majd ezer évet nevezzük így. (Az ókor - középkor - újkor "felosztás" szerint.) Az emberiség sajátos korszaka volt, melyhez a legtöbben koszos utcákat, lovagokat, járványokat és nyomort társítanak. Valójában nem is járnak messze az igazságtól.

A középkori berendezkedés alapja: A legfontosabb tényező a föld volt. Feudalizmus a feudum, azaz föld szóból származik! Föld tulajdona csak a királynak volt, aki az ország földjeiből a nemeseknek adogatott, a fegyveres szolgálatért cserébe. Ezek többnyire nemesi örök-birtokok voltak (apáról fiúra szálltak). A nemesek a kapott földet három részre osztották:

• saját birtokra azaz allódiumra vagy majorságra
• jobbágytelkekre, ahol a jobbágycsaládok éltek
• közös földekre (erdő, legelő, halastó ... stb)

Jobbágytelek: A jobbágytelkeken olyan parasztok dolgoztak, akik használatba vehették a földesúr (nemes) földjét, de az soha nem lett az övék, csak használhatták azt.

A föld használatáért pedig szolgáltatásokkal tartoztak. Egyrészt a királynak, másrészt a földesúrnak, harmadrészt az egyháznak adóztak. LINK

Jobbágyi szolgáltatások

A jobbágyi szolgáltatások három formában és három irányban érvényesültek: 

1. Terményjáredék => amikor a jobbágy haszonnövényben és haszonállatban (gabonában vagy csirke, esetleg disznó átadásával) fizetett adót
2. Pénzjáradék => amikor a jobbágy pénzben teljesítette adókötelességét
3. Munkajáradék => amikor a jobbágy ingyenmunka elvégzésével adózott

Az említett adónemeket elsősorban a földesúr felé irányultak, de pénzjáradékban részesült a király is, terményjáradékban pedig az egyház. De nézzük tételesen a jobbágyi terheket, pontosan milyen szolgáltatásokra kötelezték a földműves parasztságot a középkorban és az újkorban.

A jobbágyi szolgáltatások (röpdolgozati anyag):

1. Földesúrnak teljesítendő munkajáradék vagy robot (servitum) 1504-ben évi pár napról havi egy napra növelték, majd 1514 után heti egy nap lett. Mária Terézia Úrbáriumában (1767-től) heti egy nap igás-, vagy heti két nap gyalogrobot volt előírva!
2. Földesúrnak teljesítendő kilenced (nona) 1498-ban kiterjesztették a nemesektől földet bérlő városiakra is!
3. Földesúrnak fizetendő pénzjáradék (cenzus) évente kétszer tavasszal (Szent György napján) és ősszel (Szent Mihály napján)
4. Földesúrnak adandó ajándék (munera) évente három alkalommal kellet adni, de 1514 után már havonta járt a földesúrnak. (Többnyire: csirke, disznó, egyéb jószág formájában.)
5. A királynak fizetendő füst-, vagy telekadó. Állami adó volt, melyet közvetlenül a királyi kincstárba kellett befizetni.
6. A királynak fizetendő hadiadó (subsidium), melyet évente egyszer - nagyon ritkán kétszer is beszedtek.
7. Az egyháznak fizetendő papi tized (latinul: decima vagy dézsma), terményszolgáltatás volt a püspök és egyházmegye felé.
8. Háziadó (latinul: domestica) a nemesi vármegyék felé teljesítendő adónem, a kési újkortól kezdődően
9. Őröltetésért fizetendő díj. (Gabonát csak a földesúr őröltethetett, amiért fizenie kellet a parasztnak)
10. Egyéb terhek: beszállásolás (idegen katonai csapatok parasztoknál elhelyezése), forspont, kötelező ingyen fuvar (eseti jelleggel, leginkább a király felé teljesítve).
11. Másodszedésre kivetett adó
12. Költözés joga: 1492 előtt bármikor lehetséges volt, ám 1492 után csak kijelölt napokon, szolgabírói engedéllyel költözhettek másik földesúr földjére.
13. A földesúr földjén történő szabad vadászat, madarászat joga 1504 után tiltva lett
14. Mezővárosok adófizetésénél a kollektív befizetés jogát 1500 körül megvonták, helyette: személyenként kellett adózniuk

A parasztok tehát reggeltől estig dolgoztak, közben a földesúrnak adóztak és tőle függtek, hisz ítélkezhetett is felettük. A gazdálkodás két vagy háromnyomásos volt!

A középkori parasztság

• Életkörülmények - magas adók, rossz életkörülmények
• Nagy pestis járvány 1347 Kaffa városát a Krímben, mongolok ostromolják. Ők terjesztik el.
• A parasztfelkelések - A százéves háború előtt és alatt volt legjellemzőbb: XII - XIV. század közt.

Technikai forradalom a középkor hajnalán (Tk. 82)

Újítások a középkor hajnalán, VII - IX. század között:

• Nehéz-eke
• Szügyhám (a római nyakhám helyett)
• Többnyomásos gazdálkodás, vetésforgó
• Szél- és vízi malmok

Az újítások hatása: sokkal több élelmiszer, javuló körülmények, nagyobb népesség Európában.

A két és háromnyomásos gazdálkodás: 

A művelésre szánt földet több részre osztják és miközben csak az egyiket vetik be, a másikat pihentetik. A pihentetett rész az ugar. Háromnyomásos gazdálkodásnál két részt vetnek be, az egyiken tavaszi, a másikon őszi gabonát termesztenek.

Középkori nemesség

A középkori társadalom kiváltságos rétege. Jellemzők:

• Nemesség csak a társadalom 5-10%-a (arányuk Európán belül változott)
• Király által adományozott örökbirtok, nemes-oklevél, címer,
• Az uralkodókkal szembeni joguk alapján: abszolutizmus vagy rendi dualizmus
• Ha báró, grófi, hercegi cím is, akkor főnemes (arisztokrata)
• Nemesi kiváltságok: föld-birtoklás, adómentesség, jobbágy-tartási jog, fegyverviselési jog, királyhoz fordulási jog, úriszéki jog (bíráskodás a jobbágyok felett)

Hűbériség:

A középkort végig-kísérő viszonyrendszer, mely nemesek közt alakult ki a középkor időszakában. A legfőbb hűbérúr a király volt. Miután legelső nemesi támogatóinak földeket adományozott, azok hűbéresküt tettek neki. Majd ezek a hűbéresek is kisebb földeket tovább adományoztak másoknak, akik nekik tettek hűbéresküt. Az eskü arról szólt, hogy javaikkal és tudásukkal hűen szolgálják hűbérurukat. Főleg a csatatéren. Hűbéri lánc alakult tehát ki, minden feudális államban. A hűbérbirtokot nevezték benefíciumnak.

Polgárság

Polgárság: Mindazon rétegek tartoztak ide, akik nem földből éltek és nem tartoztak az egyházakhoz sem. Vagyis a nemesség, jobbágyság és papság kivételével a polgárságba tartozott a maradék lakosság. Kereskedők, iparosok, később értelmiségiek. Pl: kovácsmester, kocsmáros, kereskedő, orvos.

• Megjelennek a városok
• A városok külön jogokat szereznek maguknak pl önkormányzatiság. Magyarországon 3 várostípus alakul ki: bányaváros, mezőváros, szabad királyi város => a mezővárások felett földesúr, a szabad királyi városok felett csak a király rendelkezett. Városoknak adományozott jogok: vásártartási jog, árumegállító jog.
• Megjelennek a céhek => érdekvédelmi, szakmai és városvezetést meghatározó szervezetek
• Kialakul a három nagy távolsági kereskedelmi útvonal => Levantei útvonal (Ázsia felé), Hanza útvonal (Észak Európában, Balitikum-Flandria közt) és Champagne útvonal (Franciaországban, összekötötte a kettőt.)

Társadalom:

A tipikus középkori feudális társadalomban a parasztság volt a legnagyobb réteg, mindenhol 75-85%-os aránnyal. A polgárságot ekkoriban a kereskedők, iparosok, városlakók alkották de alig 10%-ot jelentettek csupán, hasonlóan az uralkodó réteghez, mely a nemességet és az egyházat jelentette szintén 5-10%-os aránnyal:

***

Európa új államai

A kora-középkori Európa teljesen átrendeződött a Nyugat-Római Birodalom bukása után. Új királyságok születtek, melyek közül a Frank Királyság lett a legerősebb Európa keleti részén a Kelet-Római Birodalom még sokáig (egészen 1453-ig, az oszmánok ostromáig) fennállt Bizánc néven.

Folytatás: Bizánci Birodalom, Frank Birodalom

***

Az arab világ és az iszlám

Az arab nép jellemzői: Az Arab - félszigeten nomadizáló és kereskedő nép, mely Mekka és Medina körül élt. Politeisták (több isten hitűek) voltak. A 7. században egy híressé vált arab karaván-vezető akit Mohamednek hívtak (élt: 570-632) új vallás alapított, melynek neve iszlám vagy muszlim lett.

Mohamed tevékenysége: Élete egyik időszakában megjelent előtte Allah (Isten) és innentől kezdve Mohamed próféta lett, azaz Allah tanításainak terjesztője. Az arabok politeista vallásvezetői vetélytársat láttak Mohamedben, és kezdetben elutasították az iszlám vallást. Mekkából el is űzték, ez volt a hidzsra (622) Mohamed futása. A közeli Medinában telepedett meg, majd megerősödve, híveivel visszatért Mekkába és kiegyezett a mekkai kereskedőkkel.

Az iszlám 5 parancsolata:

1. Napi ötszöri ima, Mekka felé fordulva (előtte rituális mosdás)
2. Alamizsna adása a szegényeknek
3. Böjt tartása Ramadán havában
4. Hitvallás => Egy az Isten, Allah és Mohamed az ő prófétája + Kába kő tisztelete
5. Zarándoklat => Minden muszlim hívőnek egyszer élete során el kell mennie Mekkába

Az iszlám terjedése:

Mohamed halála után a kalifák lettek az iszlám vezetői. Ám az első 4 kalifa után kettészakadt az iszlám vallás: az egyik vallási csoportot a szunniták, a másikat a síiták alkották. A síiták ragaszkodtak ahhoz, hogy a kalifák Mohamed leszármazottai közül kerüljenek ki. Az iszlám nagyon gyorsan terjedt. A 8. századra az arab hódításokkal muszlim hitű lett egész Észak-Afrika és a Közel-Kelet.

Az Arab Birodalom:

Az Arab Birodalom központja Bagdad lett. (Bagdadi Kalifátus) Európát is megtámadták a Gibraltári szoroson átkelve, de 732-ben a frankok vezetője Martell Károly, Poitiersnél megállította őket. Megtámadták Bizáncot is, melytől több területet elvettek. 740-ben állította csak meg őket III. Leó. A birodalom élén despotikusak voltak a kalifák. A 8. századtól virágzás: kereskedelem és tudomány. Fejlett csillagászat, kémia, matematika, arab számok. Az Arab Birodalom Mohamed korától (632) egészen 755-ig egységes, majd kiszakad belőle előbb a Cordobai Kalifátus (755) majd a Fatimida Kalifátus (969). Ezzel szétesik a birodalom önálló részekre.

Az iszlám egyéb jellemzői:

• Türelem és megbocsátás hirdetése
• Alkohol és sertéshús fogyasztás tilalma
• Többnejűség (poligámia) hirdetése
• Szent könyve a Korán

***

Az első világháború (1914-1918)

A háború kirobbanása egy merényletre vezethető vissza, melyet a trónörökös és felesége ellen követtek el.

A szarajevói merénylet:

Egy boszniai hadgyakorlaton egy szerb nacionalista diák (Gavrilo Princip) 1914 június 28 –án lelőtte a Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Az osztrák ultimátumot követően megtörtént a hadüzenetváltás, és a szövetségi szerződések okán minden szemben álló hadat üzent a másiknak. Az első világháború végül, 1914 július 28-án tört ki, a Szerbia elleni hadüzenet napján.

A különleges helyzetű országok:

Különleges helyzetben volt 6 ország: Olaszország, Románia, Bulgária, Törökország, USA és Oroszország. Ezek vagy a háború kezdetén átálltak a másik oldalra, vagy eleve késve léptek be a harcokba.

• Olaszország bár alapító tagja volt a Hármasszövetségnek, ám 1915 –ben mégis átállt az antanthoz, miután titkos ígéretet kapott Angliától arra, hogy Tirol egyes részeit a harcok után majd nekik ítélik (Ausztriától) sőt egyéb területeket is kaphat.
• Románia szintén átállt 1916 –ban, miután Anglia nekik ígérte Erdélyt.
• Törökország és Bulgária az előző két átállás ellensúlyozásaként késve ugyan, de a Hármasszövetség oldalán lépett a háborúba (Törökország 1914 októberében, Bulgária 1915-ben.)
• Az USA sokáig elhatárolódott Európa konfliktusaitól (izolációs külpolitika), ám két kereskedelmi hajójuk elsüllyesztése után változott politikájuk. Sok amerikai veszett oda a Sussex és a Lousitania megtorpedózásakor. Ehhez jött a Zimmerman-távirat ügy (1917 januárjában Arthur Zimmerman német külügyminiszter katonai szövetséget ajánl Mexikónak Amerika ellen). Így az USA belép a háborúba az antant oldalán. 1917 április 6 => amerikai hadba-lépés
• Oroszország: Az Orosz Cárság az antant alapítója volt, ám a háború alatt előbb egy forradalom, majd puccs zajlott Oroszországban, mely megváltoztatta a külpolitikáját. Különbékét kötve kiléptek  háborúból. Ez volt a Breszt-litovszki béke (1918 március 3.)

A főbb frontok és a háború első szakasza

• 1.nyugati front (Franciaország-Belgium területén),
• 2.keleti front (Oroszországgal szemben)
• 3.Olasz front (az Isonzó folyó mentén)
• 4.Balkáni front (kezdetben, Szerbiában, később Törökországban majd a görög területeken)
• 5.Mezopotámiai front (Perzsa öbölben, a mai Irak területén)

A nyugati fronton a németek támadása Alfred von Schlieffen tábornok villámháborús terve alapján indult, Belgiumon keresztül Franciaország ellen: 1914 augusztus 4. Ám a gyorsaságra alapozott taktika nem vált be: a francia-angol csapatok megállították a németeket Párizstól 25 km-re a Marne folyónál. Állóháború alakult ki, ami azt jelentette, hogy mindkét fél lövészárkokat ásott és három éven keresztül alig mozdult a frontvonal. A háború első felében a két legnagyobb csata a Somme –i és a verduni ütközet volt 1916-ban. Mindkettő döntetlennel zárult, egy millió elesett katonával (a két oldalon).

FILMRÉSZLET (Nyugaton a helyzet változatlan, 56. perc) Erich M. Remarque könyve alapján készült 1979-es film.

A háború első szakasza

A keleti front:

Oroszország ugyan betört Kelet-Poroszországba. A váratlan támadás miatt hátráló német erők élére ekkor került Paul von Hindenburg tábornok és „jobb keze” - hadműveleti főnöke - Erich Ludendorff. Az idős de nagyon tehetséges tábornok 1914 őszén kettős győzelmet aratva állította meg az oroszokat, így előbb Tannenbergnél (1914.aug.28-30) majd a Mazúri tavaknál (1914.szept.6-15) könyvelhetett el diadalt.

Később, 1915-ben Galíciában (ma Lengyelország) a gorlicei áttöréssel a központi hatalmak visszaverték a cári csapatokat. Premysl vára orosz kézre kerül (100 ezer elesett osztrák-magyar katona). Az oroszok második nagy előretörése – a Bruszilov offenzíva (Alekszej Bruszilov tábornokról elnevezve) – 1916 júniusában indult és újra nagy győzelmeket hozott. Ám Oroszország kimerült a harcokban és többé nem tudott sikereket elérni. 

Itáliai front: 

Az itáliai fronton az Isonzó folyó mentén hosszú állóháború alakult ki az olasz és osztrák-magyar hadseregek közt. Összesen 11 isonzói csata zajlott 1915 júniusa (1. isonzói csata) és 1917 augusztusa között. A csaták közül a hatodik isonzói csata részeként 1916 augusztusában a doberdói csata volt a legjelentősebb. A két oldalon összesen 100 ezer halott. Olasz győzelem. Majd az elkövetkező évben 4 nagy olasz támadást ver vissza az osztrák-magyar haderő. 

A képen a háború fontos tábornokai: Hindenburg, Ludendorff (német parancsnokok), a francia Ferdinand Foch (antant tábornok, a nyugati front főparancsnoka 1948 ban), a szintén francia d"Esperay (Balkánon 1918-ban), az orosz Alekszej Bruszilov. Egyéb tábornokok: Schlieffen, Falkenhayn, Mackensen.

Balkán front:

A Balkánon a Monarchia csak 1915-re tudta legyőzni Szerbiát. A megvert szerb hadsereg maradékát, 150 ezer katonát a görögországi Korfu szigetére menekítette az antant flottája 1915 decemberében. Közben Románia megegyezett az angolokkal (nekik ígérték Erdélyt) így 1916 augusztus 27-én megtámadta Erdélynél Magyarországot. Válaszul Erdélybe indult Erich von Falkenhayn tábornok német - ostrák serege, mely 1916 szeptember 10-én megállította és legyőzte a románokat, majd október 4-én August von Mackensen teljesen visszaszorította őket Romániába. 1916 december => a németek bevonulnak Bukarestbe. Románia megadja magát: fegyverszünet: 1917 dec.9 (Bukaresti béke: 1918 május 7.)  

Az angolok közben 1915-ben a törökországi szorosoknál Gallipolinál indítottak támadást. Itt súlyok harcok után 1915 őszére központi hatalmak győztek. Az antant erőit 1915 végén a görögországi Thesszalonkibe vitték, ahol újabb balkáni frontot nyitottak Louis Franchet d'Esperey tábornok vezetésével

Harc a tengereken:

Németország 1915 februárjában korlátlan búvárhajó harcot hirdetett az Antant hatalmak ellen. Három és fél év alatt 5 ezer hajót süllyesztettek el. A háború egyetlen nagyobb tengeri csatája Dánia partjainál zajlott, ez volt a Jütlandi csata 1916 május 31.

 A háború első felének mérlege:

1.) A Monarchia kimerülése: Az 1917-es esztendőre a Monarchia gazdasága teljesen kimerült és az antant tengeri blokádja miatt Németországban is visszaesés kezdődött. Ferenc József 1916 november 21-én meghalt. A trónon IV. Károly követte (testvérének unokája) Három fronton harcoltak a Monarchia katonái: keleti (Galícia), Olasz front, Balkán. A Monarchia hadseregének vezérkari főnöke: Franz Conrad von Hötzendorf volt 1917 március 1-ig, majd helyére a magyar Arz Arthúr lépett. Közben az osztrák-magyra flotta is bevetésre került: Horthy Miklós kapitány győzött az ottrantói csatában. 1918 februárjában a flotta vezetője lett (mint ellentengernagy)

2.) Az USA hadba-lépése: A fő változások: egyes amerikai hajók elsüllyesztése miatt az USA hadba lépett az antant oldalán, ami ellensúlyozta Oroszország kilépését! Ok: távirat-botrány + hajó elsüllyesztése. Arthur Zimmerman német külügyminiszter Mexikót az USA megtámadására biztatta. A távirat brit, majd amerikai kezekbe került. Hajók: német tengeralattjárók süllyesztették el a Lusitania brit hajót 127 amerikai utassa (1915 május 7.), majd 1916 áprilisában a Sussex brit teherhajót is megtorpedózták. Az amerikai kongresszus 1917 április 6-án szavazza meg a hadbalépést. Az oroszok az ottani forradalom miatt kötöttek különbékét.

3.) A hátországok gondjai: Nagy jelentősége lett a haditermelésnek, a propagandának és cenzúrának.

4.) Új fegyverek a háborúban: harci repülők, harckocsik, tengeralattjárók, csatahajók, mustárgáz, gépfegyverek. Vadászgépek: Manfred von Richtoffen "vörös báró" 80 légipárbajt nyert meg (gépe: Albatros D.II.)

A háború második szakasza

A fordulat éve: 1917

Az USA 1917 tavaszán lépett a háborúba és még ugyanezen évben 2 millió katonát küldött a nyugati frontra. Ez a hatalmas haderő kivédte a németek 1918 tavaszán indított német offenzíváját. Az ellentámadás 1918 augusztusában pedig áttörte a németek vonalait. Az oroszok kilépését bőségesen ellensúlyozta az USA megjelenése.

Az itáliai fronton a caporettói áttörés, osztrák előretörést jelentett (1917 október 24), de rögtön nagy olasz ellentámadás indult.

A nyugati fronton 1918 márciusában még a németek indítottak nagy támadást Amiensnél, de nem tudnak sikereket elérni. 1918 nyarán viszont Ferdinánd Foch vezetésével óriási antant offenzíva kezdődik. 1918 augusztus 8-án, a németek fekete napján az antant sikeres ellentámadást kezdett, áttörtek a németeken.

A 100 napos antant offenzíva: 1918 augusztus 8 - november 11.

A központi hatalmak összeomlása: 1918

1.)Az itáliai front 1918 októberében omlott össze, miközben kapitulált Bulgária és Törökország is. A Thesszalonikiben állomásozó antant csapatok 1918 szeptemberében a Balkánon keresztül Magyarország határai felé indultak.

2.)Fegyverszünetek: A Monarchia 1918 november 3-án Padovában írt alá fegyverszünetet, Magyarország november 13-án Belgrádban, Németország pedig 1918 november 11-én a compiegnei erdőben.

Dátumok:

• 1914 június 28 => Ferenc Ferdinánd meggyilkolása
• 1914 július 28 => Az I. világháború kitörése (Osztrák hadüzenet Szerbiának)
• 1914 augusztus 4 => Németország megtámadja a franciákat
• 1915 => Gorlicei áttörés és Premysl eleste
• 1915 => Gallipoli megtámadása
• 1916 => Somme -i és Verduni csata
• 1917 április 6 => Az USA belép a háborúba
• 1918 március 3 => Breszt-Litovszki béke, az oroszok kilépnek a háborúból

Fegyverszünetek: 1918 november 3, 13. => padovai és belgrádi fegyverszünet, 1918 nov.11 => Compiegnei fegyverszünet

1918 november 11. => Az első világháború háború vége (compegnei fegyverszünet Franciaországban)

Személyek:

Uralkodók a háború alatt: Anglia: V. György, Németország: II. Vilmos, Oroszország: II. Miklós, Monarchia: Ferenc József

Enökök: Franciaország: George Clemenceau

Tábornokok: Ferdinánd Foch (antant főparancsnok), Paul von Hindenburg (német főparancsnok), Franchet d'Esperey, Alekszej Bruszilov, Erich von Falkenhayn, August von Mackensen, Franz Conrad von Hötzendorf (OMM)

Csaták:

• Marne -i csata,
• Somme, Verdun
• Tannenbergi csata,
• Mazúri tavak csatája,
• Premysl ostroma,
• Bruszilov offenzíva,
• Doberdói csata, 
• Gallipoli csata,
• Jütlandi csata,
• Amiensi csata,

A párizsi békekonferencia:

1.)A győztes nagyhatalmak vezetői  - Georges Clemencau, Lloyd George, Vittorio Orlando és Woodrow Wilson - 1919 január 18-án nyitották meg a párizsi békekonferenciát, hogy az öt vesztes ország számára előírják a büntetéseket.

2.)Befolyásoló szempontok:

a)Az USA a népek önrendelkezési jogát akarta érvényesíteni. Még 1918 januárjában 14 pontba foglalta elveit, melyek a szabad kereskedelmet a Népszövetség felállítását és a nemzetiségi alapon történő határkijelöléseket kezdeményezték. Ám nem vették figyelembe az amerikai szempontokat, így Wilson a németekkel megkötött béke után 1919 nyarán el is hagyta a tárgyalásokat. (A Népszövetséget azért létrehozták, mint a béke őrét.)

b)Fontos befolyásoló szempont volt a franciák azon szándéka, hogy ne legyen többé erős dunai monarchia a Kárpát-medencében.

c)Lényeges volt a háború alatt megkötött titkos alkuk teljesítése is: Romániának Erdélyt ígérték, Olaszországnak Tirolt.

d)A területi rendezésnél arra törekedtek, hogy a győztesek gazdagodni tudjanak bizonyos régiókkal, (melyeket a vesztesektől vesznek el), illetve jóvátétel fizetésre kényszerítsék a veszteseket. 

A békeszerződések:

1.)Összesen 5 békeszerződést kötött az antant: Németországgal, Ausztriával, Bulgáriával, Magyarországgal és Törökországgal. Mindegyik három részből állt: területek elcsatolása, jóvátétel kiszabása, haderő korlátozása.

2.)Németország elvesztette gyarmatait (Afrikában), illetve elvesztette Elzász-Lotaringiát, Poroszország egy részét, a Saar-vidéket (1935-ig) és Danzigot. A Rajna vidék demilitarizált övezet lett (1936-ig). (70 ezer km2 –t vettek el a németektől.)

3.)A Monarchia felbomlásával új államok születtek: Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia. Illetve további új országok jöttek létre Kelet-Európában, így Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Finnország.

4.)Magyarországtól elvették területének kétharmadát,így bennünket sújtott a legszigorúbb büntetés.

4.)Bulgária és Törökország is jelentős területeket vesztett, de Törökország nem fogadta el a békét, mely gyarmatai mellett saját területeiből is sokat elvett volna. 1923-ben elérte egy számára méltányosabb új béke aláírását.

Európa új rendje:

A háború után a vesztes Németország jelentős gazdasági válságba került, amit súlyosbított a rá kiszabott magas jóvátétel is. Mivel ez az állapot megbénította a világkereskedelmet,  az USA különböző pénzügyi segítségekkel kezdte támogatni a németeket. (Pl.: Dawes terv – 1924). A támogatásoknak köszönhetően Németország képes lett kifizetni jóvátételeit Angliának és Franciaországnak, akik így tudták törleszteni háborús hiteleiket az amerikaiak felé.

***

Szövetségkötések

Három császár Szövetsége (1873): Porosz - orosz - osztrák összefogás Franciaország elszigetelésére. Tagjai: III. Sándor (orosz), I. Vilmos (porosz), Ferenc Józsej (osztrák). Ám ez a szövetség megbomlik a Balkán miatt, ahol Oroszország ellentétbe kerül Ausztriával (Monarchiával). 1887-ben már nem hosszabbítják meg.

Kettős és Hármasszövetség kialakulása: A Kettős szövetségben Németország volt a Monarchiával 1879-ben, majd 1882-ben Olaszország is csatlakozott mellyel megszületett a Hármasszövetség. Az olasz csatlakozás oka: Észak-Afrikában gyarmati ellentéteik voltak a franciákkal. Később, 1883-ban Románia is az összefogást választotta. A Hármasszövetség tagjai a világ újrafelosztását és a régi gyarmatosítók visszaszorítását, így Anglia, Franciaország és Oroszország meggyengítését tűzték ki legfőbb céljuknak.

Antant kialakulása: A régi gyarmatosító hatalmak közül először Franciaország és Oroszország kötött szerződést az erősödő németekkel szemben (1891), majd Anglia és Francaiosrzág léptek egymással szövetségre 1904-ben a németek afrikai terjeszkedése ellen összefogva, végül 1907-ben megszületett az Angol - orosz szövetség is. Így a három állam együttese alkotta az Antant hatalmakat.

A háborúhoz vezető ellentétek: Az első világháborúhoz vezető években, 1904 és 1914 közt öt válság élezte a végsőkig a nemzetközi feszültséget:

A világ újrafelosztásának problémája: Németország, a Monarchia és Olaszország későn kezdenek gyarmatosításokba. Ennek egyik fő oka, hogy Németország csak 1871-ben, Olaszország pedig 1861-ben jön létre így lemaradnak a jobb gyarmatosítandó területekről. (PL: India, Nigéria, Dél-Afrika, Indokína, Ausztrália, Kanada ... stb)

***