Orosz forradalom és bolsevik hatalomátvétel

A cári rendszer: A Romanov dinasztia utolsó tagja, II. Miklós cár volt (1894-1917). Uralma alatt – a századfordulótól - egyre nagyobb lett a nyomor és elégedetlenség Oroszországban. Már 1905-ben volt egy forradalom, amin még különböző ígéretekkel úrrá tudott lenni a cár. Ám az első világháború végére éhínség dúlt, tüzelőhiány lett és a katonák tömeges halála (front kudarcok) miatt országos elkeseredés alakult ki. Újabb forradalom kezdődött.

Forradalom (1917 február 23 – ortodox naptár szerint):

Először orosz arisztokraták megölték a cár bizalmasát, Raszputyint (aki egy szerzetes volt), majd a néptömegek 1917 februárjában tüntetésekbe kezdtek. Miután a kivezényelt katonák is a nép mellé álltak, lemondott a cár. (Le is tartóztatták.) Március 2-án kormány alakult

Kormányok:

• az első ideiglenes kormány, Georgij Lvov herceg vezetésével. (1917 március 2 – július 20)
• második kormány: Alexandr Kerenszkij vezetésével (1917 július 21 – 1917 november 7)

Kettős hatalom rendszere: A cár lemondásától kezdve fél éven keresztül kettős hatalom volt Oroszországban. Részint működtek a polgári kormányok, előbb Lvov herceg, majd Alexander Kerenszkij vezetésével, részint pedig a városokban tanácsok (szovjetek) alakultak.

Mensevikek - bolsevikok: Az orosz szociáldemoikrata párt, mely a marxistákat tömörítette 1903-ban két frakcióra szakadt. Az egyik a Lenin vezette többséget alkotta, mely a bolsinsztvo azaz többség szóból a bolsevik elnevezést kapta, a másikat pedig a  mensevik, azaz kisebbség kifejezéssel jelölték. A szovjetekben sokáig a mensevikek alkották a többséget, és bolsevikok a kisebbséget. A bolsevikok élén Vlagyimir Iljics Lenin állt. (Eredetileg jogász volt, majd a bolsevikok vezére.)

Bolsevik hatalomátvétel (1917 október 25 [november 7.]):

Karl Marx kommunista tanait követték, melynek két alaptétele a következő volt: 1.Minden ember egyenlő 2. A hatalmat azoknak kell adni, akik a javakat előállítják, vagyis a munkás-paraszt rétegeknek.

Bolsevik hatalomátvétel: Lenin, 1917 november 7-én elérkezettnek látta az időt arra, hogy a bolsevikek segítségével átvegye a hatalmat. Emberei elfoglalták a szentpétervári Téli Palotát és a moszkvai középületeket.

• Az ország új neve: Szovjet Oroszország lett, majd 1922-től Szovjetunió. Egyetlen párt működhetett csak az országban: a bolsevikok pártja. Így Lenin vezetésével kommunista diktatúra lépett érvénybe.
• A legfelső szerv a Népbiztosok Tanácsa (kormány), a Szovjetkongresszus és a Központi Bizottság lett.
• Mindent államosítottak, vagyis a gyárakat, földeket, boltokat, iskolákat a nép nevében elvették a tulajdonosaiktól és állami (vagy párt) irányítás alá helyezték.
• Lenin két legfontosabb helyettese: Trockij és Sztálin lett. Közreműködésükkel Oroszország különbékét kötött a Központi hatalmakkal. Ez volt Breszt-Litovszki béke (1918 március 3.)

Polgárháború (1918-1922):

A harcok jellemzői:

• Az Antant beavatkozik a harcokba a cári csapatok oldalán kisebb erőkkel és hasztalanul
• A cári családot, vagyis II. MIklóst, feleségét, fiát és 4 lányát kivégzik Lenin parancsára 1918 július 17-én.
• A harcokat a bolsevikok nyerik, így megalakul a Szovjetunió 1922 december 30-án.

A harcoló felek: 1918 tavaszától 4 éven keresztül, egészen 1922-ig Oroszországban polgárháború zajlott. Egyik oldalon a Lenin vezette bolsevikok álltak, ők voltak a vörösök, a másik oldalon pedig a cárizmust visszaállítani akaró lázadók, vagyis a fehérek harcoltak. A fehérek főleg cári tábornokok vezette csapatokból álltak, akiket antant erők is támogattak. (Kolcsak, Jugyenyics, Gyenyikin). Bolsevik győzelem: A harcokba Lengyelország is beavatkozik a vörösök ellen fellépve, és győzelmei után számára kedvező békét köt. Leninék minden lázadó csoportot levernek, utoljára a Krímben is győznek. Közben, 1918 nyarán a cári családot is kivégzik. Lenin 1924-ben hal meg, a hatalmat Sztálinra hagyja. Létrejön a Szovjetunió.

D O L G O Z A T

Téma: szövetségkötések. első világháború, orosz forradalom

A Habsburgok 

Habsburg család: Európa egyik legmeghatározób uralkodói dinasztiája volt. A Habsburgok Német-római császárokat adtak a XIII. századtól, majd 1526-tól közel 4 évszázadon keresztül a magyar uralkodók közülük kerültek ki. 

A Habsburgok a 13. századig a déli német területeken (a mai Svájcban) birtokoltak csak területeket, majd egy időre a család egy tagja (Rudolf) lett a német-római császár és helyzetét kihasználva családi birtokba vette az osztrák tartományokat. (1278-morvamezei csata)

• A 15. századtól kezdve az összes német-római császár a Habsburgok közül került ki.
• Ferdinánd 1526-ban házasság révén (Jagelló Annával) megszerezte a magyar trónt és innentől majdnem 400 éven keresztül (1918-ig) a Habsburgok adták a magyar királyokat.
• Később, 1556-ban V. Károly után a Habsburg család két ágra szakadt: a spanyol és osztrák ágra.
• A Habsburg Birodalom jellemzői: rendiség, vagyis a nemesek jelentős beleszólással bírtak a kormányzásba. Ugyanakkor az Udvar központosításra törekedett.
• Magyarország a török idők alatt (1526-1699 közt) részben Habsburg vezetés alatt állt, miközben harcot vívott a reformáció terjedése ellen.

A Habsburgok jellemzői:

• katolicizmus azaz katolikus vallásúak és ezt a vallást is támogatják, ellenségei a reformációnak
• konzervativizmus - a hagyományos társadalmi rendszer támogatói, az újító törekvések ellenzői
• Terjeszkedés a török területek és a Balkán felé

Harminc éves háború (1618-1648)

A 30 éves háborúban szembenálló felek:

Egyik oldalon a Habsburg császári hatalom állt és az azt támogató katolikus fejedelmek (pl: a Bajorország), a másikon pedig a nagyobb önállóságra vágyó, protestáns fejedelmek (pl poroszok, szászok) harcoltak. A küzdelem európaivá válik, mert abba sorra avatkoznak küldő országok, mint Dánia és Franciaország.

Vesztfáliai béke (1648):

Lezárta a harcokat, a Habsburgok uralma innentől csak jelképessé válik a Német-római Birodalomban. A Habsburgok miután vereséget szenvedtek, figyelmük a német területek helyett Magyarország felé fordult.

Folytatás: Anglia és Franciaország

Emelt szinten elsajátítandó tananyag

A három fő ellentét, ami miatt kitör a háború: 

• Vallási ellentétek a katolikus Habsburg császár és a protestáns német fejedelmek között
• Az önállóságukat féltő német fejedelmek ellentéte a központosító császári hatalommal szemben.
• Hatalmi viszályok az európai országok és Ausztria közt.

Szakaszai aszerint változtak, hogy mely országok avatkoztak a harcokba. Így a háború 5 szakasza:

• cseh szakasz
• német szakasz
• dán szakasz
• svéd szakasz
• francia szakasz

Defenesztráció: Prágában (Csehország) a vár ablakain kidobják a császári követeket, jelezve, hogy nem fogadják el a katolikus császári elnyomást. Ezzel veszi kezdetét a 30 éves háború.

A harc jellege: zsoldos-seregek küzdenek egymással és a német területeken hatalmas pusztítást hoz a háború. A harcok két nagy hadvezére: Tilly gróf (a katolikus liga hadvezére), Albrecht von Wallenstein (Protestáns Unió hadvezére). 

A külső hatalmak beavatkozása: A dánok és svédek a protestáns fejedelmeket támogatták, mivel maguk is protestáns hatalmak voltak. Ugyanakkor a háború utolsó szakaszában a katolikus Franciaország (XIII. Lajos) is a protestáns oldal mellé áll. Oka: a hatalmi vetélkedés felül írja a vallási szempontokat.

A harminc éves háború következményei:

Vesztfáliai béke:

• A német területeken óriási népességpusztulást hozott a háború (1618-1648)
• Az első nagyobb háború volt, melyben zsoldos-seregek harcoltak egymással.
• A háború végére a Német-Római Birodalom széttagoltsága állandósult. Az egyes fejedelmek teljes önállóságot nyertek.
• A háborút lezáró Vesztfáliai béke (1648) jelentős területeket adott a győzteseknek. Így sokat gyarapodott: Svédország, Poroszország és Franciaország is. 
• A Habsburgok miután vereséget szenvedtek, figyelmük a német területek helyett Magyarország felé fordult. 

***

Fogalmak

• puritánok
• independensek
• presbiteriánusok
• I. Károly
• Oliver Cromwell
• dicsőséges forradalom
• Jognyilatkozat
• alkotmányos monarchia
• abszolutizmus
• XIV. Lajos
• Napkirály
• merkantilizmus
• spanyol örökösödési háború

XIV. Lajos uralkodása (1643-1715) []

XIII. Lajos fiaként, alig 4 évesen került a francia trónra XIV. Lajos, aki helyett így sokáig Mazarin bíboros intézte az ország ügyeit. Ám 18 évesen (1661) már ő vezette az országot és Franciaországot nagyhatalommá tette, Európa legerősebb katonai hatalmává.

XIV. Lajos jellemzői:

• Mindenki Napkirályként emlegette
• Híres mondása: "Az állam én vagyok" (bár nem bizonyított, hogy valóban kimondta volna)
• Ő volt az a francia uralkodó, aki Párizson kívül felépíttette a versailles -i (verszáji) kastélyt, hogy a nép számára jelezze: elérhetetlen és mindenki felett álló.
• Uralma alatt még erősebb lett a hivatalnok-szervezet, vidéken a király emberei az intendánsok ellenőrizték a nemességet.

Legfőbb emberei: Mazaren (bíboros - tanácsadó), majd Colbert (pénzügyi vezető). Colber gazdaságpolitikája: az idegen termékeket kiszorította Franciaországból magas vámokkal, hogy a francia ipar tudjon fejlődni. MERKANTILIZMUS => amikor alapanyag behozatalra és késztermék kivitelre ösztönöznek a vámtarifák a helyi ipar fejlesztése érdekében! Érvénytelenítette a nantes -i ediktumot, ami miatt a hugenották tömegei vándoroltak német területekre.

Terjeszkedő háborús külpolitika

• XIV. Lajos reguláris (zsoldos) hadsereget hozott létre és terjeszkedő háborúkba kezdett:
• A szomszédos Flandria és Hollandia ellen viselt hadat
• A német területek egyes részeire is benyújtotta igényét, így megszerezte Strassburgot, Luxemburgott, Lille -t. Bár a szomszédos államok szövetségre léptek a franciák ellen, XIV. Lajos a Rajnáig szerzett birtokokat.
• A spanyol örökösödési háborúban (1701-1714) megszerezte unokája, Fülöp számára a spanyol trónt és elérte hogy megtartsa a Rajnáig terjedő területeket.

***

Dekolonizáció 

 Dekolonizáció = a gyarmati rendszer felbomlása. Kolóniák = gyarmatok

A második világháborút követő évtizedekben megindult a gyarmati rendszerek felbomlása. A Brit Birodalom felbomlott helyébe a Brit Nemzetközösség került, mely független államok laza szövetsége lett.

• 1947 (India függetlensége): Gandhi mozgalma
  
• 1948 (Izrael létrejötte): cionizmus
  
• 1949 (a Kínai Népköztársaság létrejötte) Mao Ce-tung és Csang Kaj-sek. Tajvanra menekülnek
  
• 1955 (a bandungi nyilatkozat). Harmadik utas országok, melyek nem tartoztak egyik hidegháború tömbhöz sem.

Dekolonizáció: A XVI. századtól létrejövő, majd a XIX. században már világméretűvé alakult gyarmati rendszer felbomlásának folyamata. A második világháború után felgyorsuló eseménysorozat szakaszai a következők:

• A háború utáni években önállósodó országok (1945-1950): India, Fülöp-szigetek, Burma, Szíria, Libanon.
• Az 1960-as években önállósodó államok. Példa Afrika országainak többsége
• Az 1975 után önállósodó volt portugál gyarmatok, pl: Angola, Mozambik

A gyarmati rendszer XX. századi felbomlása Ázsiában kezdődött tehát, a Fülöp-szigeteken, Holland-Indiában és a Közel-Keleten

India

Fontos lépés volt India függetlenné válása 1947-ben, Mahátma Gandhi munkásságának köszönhetően. India csak 1947 augusztusában szakadhatott el a Brit Birodalomtól és függetlenné válhatott. (1849 óta épp egy évszázadon keresztül volt angol gyarmat). Ám súlyos gondokkal kellett szembenéznie: a hindu és muszlim lakosság belső harcaival. A muszlimok többsége végül 1947-ben és 1971-ben kivált Indiából és saját államot teremtett: Indiától nyugatra: Pakisztánt, keletre Bangladest. India és Pakisztán közt több háború is dúlt határviták közt.

Anglia gyarmatai:

Anglia 30 millió km2-es gyarmatbirodalmat hozott létre a századfordulóra (1900). Ennek legfőbb gyarmatai: India, Kanada, Ausztrália, Nigéria, Dél-Afrika. 

Francia gyarmatok:

A franciák 1954-ben vesztették el Indokínát (Vietnámot), majd az 50-es években Észak-Afrikát, utolsóként 1962-ben Algériát. Algéria olyan volt Franciaország számára, mint India az angoloknak: legfőbb gyarmat, sőt tengerentúli megye. Algéria csak hosszú háborúk és polgárháborúk után, 1962-ben lett független, az eviani szerződéssel (1962 március 18) Charles de Gaulle francia elnök hivatali ideje alatt. Főbb gyarmatok: Indokína, Madagaszkár, Észak-Afrika (Szaharai övezet), Algéria, Francia-Guyana.

Afrika:

Új államok alakultak Afrika szerte, melyekben rögtön polgárháborúk kezdődtek, például Kongóban, Nigériában, Angolában. A legsúlyosabb háború Ruandában és Burundiban zajlott két helyi törsz (hutu és tuszi) közt, valóságos népirtással, 1 millió halottal. Ez volt a ruandai népirtás 1994-ben.

Dél-Afrika: 

10% -nyi fehér lakos 1948 és 1994 közt fekete-ellenes rezsimet hozott létre. Ez volt az Apartheid. Végül Nelson Mandela színre lépésével szűnt meg. Előtte 28 éven keresztül raboskodott.

Izrael létrejötte

/tortenelemcikkek.hu-Izrael/

Izrael zsidó állama az ókori időkben jött létre Kr.e. 1000 körül Dávid király idején. Az ókor időszakában sorra szenvedte el a hódító hatalmak támadásait és megszállásait (asszírok, babiloniak, perzsák, makedónok, rómaiak).

• A római korban a zsidók elhagyták Izraelt. (BarK-Kochba felkelés) Ekkor lett a terület neve Palesztina.
• A világ zsidósága 1897 -ben megtartotta az első cionista világkongresszust Baselben. Megszületett a cionizmus eszméje. A zsidók vissza akart térni őseik földjére. (Herzl Tivadar)
• Izraelben ekkorra már arabok éltek, a palsztin nép már megtelepedett.
• Palesztina angol mandátum-terület volt, melyen az ENSZ engedélyt adott egy zsidó és egy palesztin állam megalakítására. Az ENSZ 181.számú határozata: 1947 november 29. Ám csak a zsidó állam jött létre 1948-ban Ben Gurion elnökletével. A XX. század második felében a környező arab államok a palesztinokat támogatva több háborút indítottak Izrael ellen, mely ezeket sorra visszaverte.

Arab-izraeli háborúk:

Izrael állam 1948 -as kikiáltásával azonnal megkezdődtek az arab-izraeli háborúk, melyek közül ötöt tart nyilván a történettudomány, ám hatodik háborúként a második nagy intifádát is oda lehet sorolni, saját polgárháborúként, mely négy ezer palesztin és ezer izraeli életet követelt. A háborúk tehát a következők voltak:

• Első arab-izraeli háború: 1948-1949 Izrael megvédi magát
• Második arab-izraeli háború: 1956, a szuezi válság miatt
• Harmadik arab-izraeli háború: 1967 -ben megszállt területeket eredményez
• Negyedik arab-izraeli háború: 1973 Izrael újra megvédi magát
• Ötödik arab-izraeli háború: 1975, a libanoni PFSZ elleni izraeli támadás
• Második nagy intifáda: 2000 - 2005 Izraeli - palesztin harcok

A jelenleg érvényes szabályzó szerződés: Gáza-Jerikó autonómia egyezmény, 1994 (Kairó)

Kommunista Kína

1911-ben polgári forradalom tör ki Kínában így az utolsó kínai császár Pu Ji lemond 1912-ben. Két mozgalom harca kezdődik meg az 1920-as években: az egyik oldalon a kínai nemzeti párt Kuomintang állt és vezetője Csang Kaj-sek, a másikon pedig a kommunisták álltak Ma Ce-tung vezetésével. (Mao 1921-ben egyik alapítója a Kínai Kommunista Pártnak.)

Az 1920-as évektől polgárháborúba sodródott az ország kommunisták és nemzeti közti harcban. Fordulat következik: 1934-35 "Nagy menetelés", amikor felülkerekednek a kommunisták.

Közben a második világháborúban egy időre japán megszállás alá került. Végül Mao Ce-tung vezetésével a kommunisták győztek és 1949-ben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot.

Az új kínai állam megszállta Tibetet. Mao Ce-tung 1966-ban meghirdette a „kulturális forradalmat”. Ennek lényege: 1966 és 1976 között egy erősebb kommunista diktatúra bevezetése a kevésbé elkötelezett kommunisták és burzsuák (nem kommunisták) bebörtönzésével, megölésével. Kína innentől igazi kommunista diktatúraként élte mindennapjait.

Kína a hidegháború után óriási fejlődésbe kezdett, mára gazdasági nagyahatalom lett. Kína jelenleg hibrid-rendszer vagyis politikailag kommunista diktatúra, ám gazdaságilag nyugati mintájú piacgazdaság.

A Rákóczi-szabadságharc

A magyar lakosság sérelmei:

A török kiűzése után az osztrák hadsereg megszállva tartotta az országot és erős elnyomás vette kezdetét.

• 1.) Hazánkat fegyverrel meghódított gyarmatként kezelték, megvonva minden önkormányzatiságunkat, megfosztva bennünket attól a jogunktól, hogy saját kormány-szerveink, rendi gyűléseink legyenek.
• 2.) A nemesek és a parasztok is "nyögtek" az osztrák uralom alatt, főleg az adók, beszállásolások terén
• 3.) A vallási elnyomás is tömeges elégedetlenséget jelentett (csak a katolicizmust engedték)
• 4.) Mindezt súlyosbította az úgynevezett "jus armorum" vagy fegyverváltság, amit azoktól a magyar nemesektől követeltek, akik a török hódoltság területén fekvő birtokaikat akarták visszakapni (nekik a birtokuk 10%-át kellett befizetniük az udvarnak)
• 5.) Végül komoly sérelmet jelentett az ország területi egységének megcsonkítása: Erdélyt és a déli határvidéket ugyanis elszakították tőlünk és közvetlen bécsi irányítás alá helyezték.
  

A sok sérelem miatt először 1697-ben Hegyalján történt lázadás I. Lipót uralma ellen, amelyen még úrrá tudott lenni az udvar. Később azonban a kezdődő spanyol örökösödési háborúba toborzott magyar parasztok kezdtek felkelő mozgalomba, Rákóczi Ferenc birtokain, Esze Tamás jobbágy vezetésével.

II. Rákóczi Ferenc életútja a szabadságharc előtt:

Rákóczi az ország legnagyobb és leggazdagabb birtokosa volt 1703-ban a Rákóczi, Zrínyi és Thököly birtokok örököseként. Bercsényi Miklós felvidéki főnemessel titkos levelezésbe kezdett arról, hogy francia segítséggel rázzák le az országról az osztrák uralmat. A levelek azonban Bécs kezébe kerültek, így az Udvar letartóztatta Rákóczit, aki hamar megszökött és Lengyelországba menekült. Itt kereste meg Brezán várában a magyar parasztok egyik küldöttsége, Esze Tamás vezetésével azzal a kéréssel, hogy térjen haza és álljon egy Ausztria ellenes felkelés élére. A felkérést Rákóczi elfogadta és 1703 május 12-én kiadta a Brezani kiáltványát melyben általános harcra hívta az egész országot! 

A felkelés kezdetei: Ausztria a spanyol örökösödési háború miatt toborzásokat csinált Magyarországon, ám az összegyűlt paraszti tömegek sok helyen bujdosókká váltak és egy Ausztria ellenes felkelésre készültek. Az egyik ilyen felkelő csoport vezetője volt Rákóczi jobbágya: Esze Tamás, aki felkereste a herceget! Mivel a Rákóczi birtokok többsége az ország északkeleti sarkában volt (Munkács környéke), így a felkelés kiinduló bázisa is ez terület lett.

A szabadságharc első szakasza (1703-1707):

A szabadságharc 1703-ban a brezáni kiáltvánnyal vette kezdetét (1703 május 12). Ekkor még a magyar nemesek többsége csak parasztlázadásnak tartotta a felkelést. Így Károlyi Sándor megyei alispán (később Rákóczi fő hadvezére) szétverte az első felkelő csoportokat. Rákóczi 1703 május 15-én egyesítette lenygel földön hadait és másnap átlépte a magyar határt. Később két rendelettel egységet teremtett a parasztok és nemesek közt:

• Parasztok megnyerése: Vetési pátens => a csatlakozó parasztok és családjaik mentesülnek a harc idejére a földesúri szolgáltatások alól.
• Nemesek megnyerése: Gyulai pátens => Tilos a nemesek kastélyainak fosztogatása. Történelmi párhuzam: Dózse felkelés (1514) amikor az összegyűjtött parasztok nem a külső hatalom (törökök) ellen fordultak, hanem saját nemeseik ellen lázadtak.

Az első hadi-sikerek (1703-1705): Elsőként a Felvidék, majd a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze került a magyar kuruc-seregek kezére. A Dunántúl és Erdély csak időlegesen lett a felkelőké. A gyors győzelmek hátterében az állt, hogy Ausztria Nyugat-Európában is harcolt, a Spanyol örökösödési háborúban a franciák ellen, így serege egy része ott volt lekötve.

A harc jellege: A Rákóczi-szabadságharc alatt a küzdelmek leginkább sajátos gerilla harc formájában zajlottak, a nyílt-mezei csaták száma kevés volt. Az osztrák és a magyar hadsereg között jelentős különbség mutatkozott fejlettségben, szervezettségben és létszámban is (Ausztria javára). Korabeli harcmód: VIDEO (Amerikai függetlenségi háború)

Fordulópont: 1704 nyarán Ausztria nagy győzelmet aratott a felkelésünket támogató francia hadseregen Höchstadt mellett. Innentől Bécs egyre több katonát tudott Magyarországra küldeni.

Országgyűlések: A szabadságharc 8 éve alatt 3 fontos országgyűlés is volt:

Szécsényi országgyűlés (1705): Itt választották vezérlő fejedelemmé Rákóczit, majd a rendek szövetséget (konföderációt) kötöttek és egy 24 tagú szenátust választottak a fejedelem mellé. Létrejött egy kancellária, egy Gazdasági Tanács (feladata: hadsereg ellátása) és döntés született saját pénz gyártásáról. Ez volt a Libertas, a rézpénz! Mivel értéktelen anyagból készült (nem ezüst vagy arany) így arra lehet következtetni, hogy a kuruc állam már a kezdetektől súlyos anyagi gondokkal küzdött. Mindezeken túl vallásszabadságot hirdettek a 3 legnagyobb felekezetnek (katolikus, evangélikus, református)

Ónodi országgyűlés (1707): Itt már a nemesség elégedetlenkedett, ám Rákóczi emberei megfélemlítették őket. Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és kétmillió forint adót vetettek ki az országra, melyet a nemeseknek is fizetniük kellett (jövedelmük után). (Bercsényi mondata: "Eb ura fakó, József császár nem királyunk többé.)  Egyes képviselők tiltakoztak az adó és a rézpénz elértéktelenedése miatt, ezeket a helyszínen megölték (két képviselőt) Rákóczy emberei.

Sárospataki országgyűlés (1708) Ezen még egyszer utoljára sikerült feltüzelni a kurucokat, mikor Rákóczi hajdúszabadságot ígért, és ennek hatására 1710-re még fellángoltak a harcok.

A szabadságharc második szakasza (1708-1711):

A szabadságharc 1708 és 1711 közt már osztrák győzelmeket hozott. Trencsénnél 1708-ban a kuruc főerőket szétverték a császári hadak, melyek élén Pálffy János tábornok állt. Vele szemben Károlyi Sándor és Bottyán János tábornokok, illetve Esze Tamás (korábbi jobbágy) vezették a kurucokat. Az 1708-1711 közti években egyre szaporodtak az átállások, például Ocskay László brigadéros is átállt (amiért később ki is végezték a kurucok). Súlyosbította a helyzetet a sok járvány, például 1709-ben egy országos pestisjárvány, mely Vak Bottyánt is elvitte.

Utolsó kuruc sikerek: 1710-re még fellángoltak a harcok. Romhánynál megállították az osztrákokat és Északkelet-Magyarországra húzódtak vissza, a végső ellenállásra.

Az utolsó szövetség-keresések:

Rákóczi legfőbb gondja: nem talált megfelelő szövetségest a harcához. XIV. Lajos csak kezdetben támogatta a magyar szabadságharcot.

• Franciaország (XIV. Lajos) csak kezdetben segített, aztán elmaradt a francia támogatás
• Oroszországgal, I. (Nagy) Péter cárral csak későn született meg a szövetség. Rákóczi elutazik Varsóba és találkozik a cárral, akivel megszületik a szövetség, de későn!!

A szabadságharc vége

Amíg Rákóczi Varsóban tartózkodik, helyettese Károlyi Sándor visszautasíthatatlan ajánlatot kap a Habsburgoktól. Ezt megragadja és megszületik a békeszerződés a felkelők és Ausztria között.

A szatmári béke:

Az 1711 április 29-30-án született szerződésben az egyik aláíró fél III. Károly megbízottja Pálffy János császári főparancsnok, a másikon pedig Rákóczi megbízottja: Károlyi Sándor gróf.

A végső egyezséget a szatmári gyűlésen hagyták jóvá a magyar nemesek, majd 1711 április 30-án a majtényi síkon 12 ezer kuruc felkelő ünnepélyes zászlóletételen jelent meg. Békepontok:

• Teljes amnesztia és büntetlenség minden magyar katonának
• alkotmány visszaállítása
• szabad vallásgyakorlat
• országgyűlések jogköreinek visszaállítása
• két dologban nem hajlandóak engedményre: Erdély továbbra is Bécsből kormányzott terület marad, a másik: Rákóczi nem térhet haza soha. 

A béke kifejezetten enyhe volt a magyarokra nézve. Ennek oka: Ausztriának szüksége volt a magyarok támogatására, segítő jóindulatára az európai háborúihoz (mint az ekkor még zajló spanyol örökösödési háború Franciaországgal). Rákóczi Törökországban telepedett le, soha nem tért vissza Magyarországra. Rodostóban halt meg 1735-ben.

A bukás okai:

• A magyar felkelők nem találtak külső szövetséges hatalmakat, akik segítették volna harcunkat az osztrákok ellen.
• A magyar seregek felszereltsége képzettsége, harci tapasztalata alatta volt az osztrákokénak.
• A kuruc állam gazdasági és pénzügyi gondokkal küzdött, melyeken soha nem tudott igazán úrrá lenni.
• Járványok, átállások.

A szabadságharc időszakának főbb uralkodói:

• I. Lipót: 1657 - 1705
• I. József: 1705 - 1711
• III. Károly: 1711 - 1740
• Mária Terézia 1740 - 1780
• II. József: 1780 - 1790
• II. Lipót 1790-1792

*** 

A Jagelló kor II. Ulászló 1490-es trónra kerülésétől II. Lajos 1526 augusztus 29-én történő haláláig tart (Mohácsi csata). Ez az időszak is bővelkedett fogalmakban, történelmi személyekben, akiknek ismerete fontos az érettségin:

• Dobzse László
• Werbőczy István
• Tripartitum vagy Hármaskönyv
• Bakócz Tamás
• Dózsa György
• Tomori Pál
• Nagy Szulejmán
• zászlós urak
• főnemesek
• csatlós vagy hűbéres királyság
• Jurisics Miklós
• váradi alku
• Fráter György
• Török Bálint
• János Zsigmond
• gyalui egyezmény
• Az 1552-es török hadjárat
• Dobó István
• Ahmed másodvezér
• Ali budai pasa

A hunok birodalma

A hunok a távoli Kína szomszédságában formálódtak néppé, nyelvük ma is ismeretlen. A III-IV. században népük kettészakad: egy részük a Sárga-folyó vidékén marad, másik részük megkezdi vándorlását Európa felé. A Volgát Balambér nevű uralkodójuk (370-378) vezetésével 375-ben lépik át, elindítva a népvándorlást. A germán törzsek egy részét menekülésre késztetik másik részüket uralmuk alá hajtják.

A hunok végül a 425 és 450 között években a Kárpát-medencében rendezték be birodalmuk középpontját. Ez a hatalmas és sokáig legyőzhetetlennek bizonyuló államalakulat lett a korabeli Európa legerősebb entitása.

Hun uralkodók:

• Ruga: 422-434 => központját a Kárpát-medencébe helyezi 425-ben
• Bleda: 434-445
• Attila: 444-453
• Ellak: 453-454

Hun-magyar rokonság elmélet: 

Kézai Simon (XIII. századi történetíró) írt először erről. Tudományos bizonyíték nincs arra, hogy a hunok és magyarok közt rokonság volna.  

Székely mondák:

A székelyek "Csaba királyfi" mondája arról szól, hogy Attilának volt Csaba és Aladár nevű fia is. (A történetírásban három utód szerepel: Ellák, Dengitdik, Ernák.) A székelyek szerinti két fiú közt apjuk halála után harc dúlt és ebben Csaba vesztett. Népének egy része Szittya-országba vonult vissza, másik része pedig az Al-Duna vidékén telepedett meg (Csigle mezején). Ez utóbbi rész vette fel a székely nevet és lett Erdély lakója, miután több támadást is átvészelt. Egy alkalommal a visszatérő Csaba királyfi mentette meg őket.

A hunok sorsa:

Attila halála után fiai egymással viaskodtak a hatalomért. A győztesnek tekinthető Ellák nem tudta tartósan bebiztosítani befolyását és 455-ben a Nedao melletti csatában legyőzték az ellene fellázadó gepidák és más germán harcosok. A hunok innentől teljesen kiszorultak Európából, keleti illetve déli irányokba vándoroltak. 

***

A felvilágosodás

Fogalma: A felvilágosodás egy olyan 18. századi eszmeáramlat volt, mely a vallási dogmák helyett a tapasztalati megismerést és a természeti törvényeket állította középpontba.

A felvilágosodás jelmondata Horatius, ókori költő mottója, mely így hangzik: "Merj gondolkodni! Latinul: Sapere aude." A gondolatot Immanuel Kant  német filozófus (1724-1804) tette a felvilágosodás jelmondatává.

Az egyház és a hatalom viszonya a Felvilágosodással: Az abszolutista uralkodók és a katolikus egyház is üldözte a felvilágosult gondolkodókat, mert tanaik szembe helyezkedtek el a feudális alapelvekkel. Ezek a vak engedelmességről, a vallási dogmákról, az egyházi tanok megkérdőjelezhetetlenségéről szóltak. A Felvilágosodás eszméi viszont éppen a dolgok megkérdőjelezhetőségéről szóltak, amellett a tapasztalati megismerésről, a modern tudományokról és az abszolutista rendszer lecseréléséről.

A Felvilágosodás jellemzői: a) megelőző korok vallási dogmái helyett természeti törvények, b) hagyományokhoz ragaszkodás helyett haladás és fejlődés, c) fanatizmus, elvakultság helyett tolerancia, d) zsarnokság helyett szabadság.

A felvilágosodás előfutárai a 15-16. században:

• Kopernikusz (1473-1543) - lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép. Csillagrendszerünk közepe a Nap (nem pedig a Föld, ahogyan korábban hitték)
• Johannes Kepler (1571-1630) - német matematikus, csillagász
• Giordano Bruno (1548-1600) - itáliai domonkos szerzetes, csillagász, máglyán égetik el
• Galileo Galilei (1564-1642) - itáliai fizikus, csillagász, a Föld forog és kering (Eppur si muove - és mégis mozog a Föld) Az egyház bezáratja 
• René Descartes (1596-1650) - francia matematikus filozófus (cogito ergo sum  - gondolkodok tehát vagyok)
• Baruch Spinoza (1632-1677) - portugál származású filozófus

A felvilágosodás kezdete: Angliából indult ki. Fontos elindítói a 16-17. században: Francis Bacon (1561-1626) a tudományok rendszerezésének elmélete, Thomas Hobbes (1588-1679) John Locke (1632-1704), Isaac Newton (1643-1727). A felvilágosodás kiterebélyesedése: francia földön történt.

A felvilágosodás legnagyobb alakjai:

Montesquieu (1689-1755): Valódi neve: Charles-Louis de Secondat. (Montesquieu bárója). Jogi végzettségű nemes. Fő műve: "A törvények szelleméről" (1748), lényege a hatalommegosztás elve. A zsarnokság, az egyeduralom elkerülésének alapvető feltételét a hatalmi ágak - törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalom - megosztásában látta. Ehhez szerinte alkotmányos királyság a megfelelő államforma a cenzusos választási rendszer. A hatalmi ágak felosztásának elmélete: csak akkor lehet elkerülni a zsarnokságot, ha a három hatalmi ág egymástól függetlenül működik, egymást kölcsönösen ellenőrzi (és nincs egy kézben). 

Voltaire (1694-1778): Jogi végzettségű volt és egy középosztálybeli polgárcsalád sarjaként született. Főleg filozófiai elbeszélései, az ironikus fejtegetései miatt lettek népszerűek írásai. A fejlődést gátló hagyományokat, a dogmákat ostorozta. Elsősorban az egyházat támadta. „Tiporjátok el a gyalázatost!” – jelentette ki, bár Isten létét nem tagadta. Szerinte az egyház a vakbuzgóság szimbóluma és az álszentség illetve népbutítás eszköze.

Rousseau (1712-1778): Polgári származású zeneszerző, író. Elvetette a képviseleti rendszert, mivel az nem teszi lehetővé a néphatalom és népszuverenitás érvényesülését. Felfogása szerint a népnek közvetlenül kel részt vennie a döntésekben. Azt vallotta, hogy a többségi akaratnak – amit a közjóval azonosított – az egyén szabadságát is alá kell rendelni. Főműve: A társadalmi szerződést (1778). Közvetlen demokrácia és közvetett demokrácia létezik. Előbbinél az állampolgárok maguk dönthetnek egy-egy ügyben (Pl ókori Athén népgyűlése vagy napjainkban a népszavazásokon). A közvetettnél képvisel valaki bennünket a parlamentben (ő a képviselő [szenátor]). 

A felvilágosodás utolsó hullámának gondolkodói,  

• Immanuel Kant (1724-1804) német filozófus
• Adam Smith (1723-1790) skót filozófus a modern közgazdaságtan atyja
• Thomas Jefferson (1743-1826) ügyvéd, filozófus, az amerikai függetlenségi nyilatkozat kidolgozója, majd az USA harmadik elnöke 1801 és 1809 között.
• Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832) német író és költő

Enciklopédia: A korszak tudását tartalmazó 33 kötetes szótár, melyet Jean le Rond d'Alembert és Denis Diderot szerkesztettek.Összefoglalta a felvilágosodás eszméit. 

Szalonok és klubbok: Ekkoriban Franciaország ellentmondásos világ volt, hiszen abszolutista közegben (XV és XVI. Lajos alatt) születik meg a felvilágosodás eszmerendszere. A közélet és szellemi élet középpontja az 1700 -as évek második felében Párizs, és azon belül a szalonok, klubok világa lett. Ezekben már nem a származás, hanem a tehetség számított. A szalonok különböző előkelő hölgyek vezetése alatt működtek. A nők helyzete és megítélése sokat javult a korszakban..

Francia uralkodók a korszakban:

• XIV. Lajos: 1643-1715
• XV. Lajos: 1715-1774
• XVI. Lajos: 1774-1792

A magyar felvilágosodás alakjai:

• Bessenyei György (1747-1811)
• Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)
• Batsányi János (1763-1845)

 D O L G O Z A T

***

Az Észak-amerikai gyarmatok függetlenedése és az USA kialakulása 

A gyarmati idők:

• Amerika felfedezése: 1492- Kolombusz Kristóf 
• Gyarmatosító országok Amerikában: Öt európai ország létesít gyarmat-telepeket Amerika keleti partjain: Anglia, Hollandia, Francaiország, Svédország és Spanyolország.
• Anglia kiszorítja a többi 4 államot: Jamestown volt az első gyarmat-városuk 1607-ben. Később 1624 és 1732 között 13 angol gyarmat jön létre, elsőként Virginia állam. A többi európai hatalom kiszorítása: Hollandiát háborúban győzik le az angolok (1652-1654), a franciákkal a Hétéves háborúban számolnak le (1756-1763). Innentől a franciáknak csak északon Kanadában lesznek gyarmataik. Kb 1667-re az angolok egyeduralkodók lesznek Észak-Amerikában.

Függetlenségi háború (1775-1783)

A függetlenségi háború az Amerikában létrejött 13 gyarmat harca volt az Angliától való elszakadásért. A küzdelem végén, 1783-ban létrejött az Amerikai Egyesült Államok, mint önálló ország.

Előzmény: feketék és indiánok ügye

Feketék: Az amerikai brit gyarmatokon az ültetvényes gazdálkodáshoz (dohány, gyapot, cukornád, indigó) rengeteg munkáskézre volt szükség. Az 1600-as évekre kialakul az a rendszer, hogy európai emberkereskedők hozzák Afrikából hajókon a feketéket, akiket rabszolga-piacokon adnak el az ültetvényeseknek. Leginkább a déli államokban jön létre a rabszolga-tartás: Georgia, Észak és Dél-Karolina, Virginia, később Alabama, Mississippi.

Indiánok: Észak-Amerikában sok ezer indián élt: mohikánok, huronok, dakoták, irokézek, cserokik, csejenek, navahók, komancsok. Kezdetektől előfordultak harcok az európaiak és az indiánok között (1590 Roanoke Island mészárlás), majd egy rövid időre béke lett. Ezt ünneplik Amerikában Hálaadás napján. Később az európaiak elvették az indiánok vadászterületeit és 250 éven keresztül (1620-1870) állandósultak az indiánok elleni háborúk és összecsapások. 

Amerikai gyarmatok jellemzői:

Mindegyik államnak saját választott törvényhozó testülete volt és egy angol kormányzója. Az Északi államokra az erős ipar, a virágzó kereskedelem és a nagyvárosok kialakulása volt a jellemző (New York, Boston, Philadelphia), a déli államokban pedig dohány, gyapot és cukornád ültetvények alakultak ki sok fekete rabszolgával. Ezek mellett létezett még a határőrvidék, mely a kontinens belseje felé való terjeszkedés során jött létre.

Az amerikai - angol ellentétek okai:

Adók ügye. Egészen 1763-ig nem volt feszültség az angolok és az amerikai gyarmatokon élők közt. Ám 1763-ra (a Hétéves háború végére) az angolok minden más nemzetet kiszorították Amerikából, még a franciákat. Inenntől Anglia teljhatalommal próbálta kizsigerelni gyarmatait. Magas adókat vetett ki a helyi lakosságra!

Képviselet ügye. Az amerikai lakosok követelni kezdték, hogy ha már adót fizetnek Angliának, akkor képviselhessék érdekeiket a londoni parlamentben is. Ezt azonban Anglia megtagadta tőlük.

Fejlődés ügye. Az angolok korlátozták több kérdésben is az amerikaiakat: korlátozták iparukat és ezzel ipari fejlődésüket, illetve korlátozták a határőrvidékre vagy azon túlra való költözésüket is.

A háború eseményei

Az Első Kontinentális Kongresszuson, 1774-ben Philadelphiában az amerikai gyarmatállamok összeülve eldöntötték a szembenállást. Az első fegyveres összecsapásokra 1773-ban és 1775-ben került sor. Előbbi volt a bostoni teadélután (amikor amerikaik indiánnak öltözve támadtak meg egy hajót a vízbe dobálva rakományát [brit teát]). Utóbbi eset szintén Boston mellett történt, ahol egy fegyverraktárnál alakult ki tűzharc. (Lexingtoni összecsapás) Közben 1776 július 2-án megfogalmazták a Függetlenségi Nyilatkozatot. Kihirdetése ma is nemzeti ünnep az USA –ban (július 4.)

A Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazói:

Benjamin Franklin és az USA későbbi két elnöke: John Adams, Thomas Jefferson (rajtuk kívül még: Robert R. Livingston és Roger Sherman). Alapító atyák: a Függetlenségi Nyilatkozat megírói és az első amerikai elnökök.

A Második Kontinentális Kongresszuson (1775 májusában) megszavazták az Anglia elleni háborút, és azt, hogy az amerikai seregeket George Washington vezesse. (Virginiai földbirtokos, a hadvezetésben legtapasztaltabb magasrangú volt katona) A Függetlenségi háborúban sokáig az angolok győztek (Charles Cornvallis tábornok vezetésével), de idővel az amerikaiak taktikát váltottak és rengeteg lesből támadással felőrölték a briteket. Két nagy amerikai győzelem: Saratoga mellett (1777) majd a döntő csata, melyben a franciák is segítették az amerikaiakat: Yorktown –nál (1781). Békekötés: Versaillesben (1783)

Az USA megalakulása: 1783 -ban Párizsban Anglia elismerte az USA függetlenségét! A 13 gyarmatból önálló ország született. A főváros kezdetben Philadephia volt, majd Washington lett. Első elnök: George Washington.

Az amerikai alkotmány elvei:

Az USA létrehozta alkotmányát, mely történelmi jelentőségű, hiszen hivatalos dokumentumként először rögzítette a Felvilágosodás eszméit! Az amerikai alkotmány leírta az ország irányítószerveit: (kétkamarás parlament, elnöki hivatal) és főbb elveit, mint a polgári szabadságjogok biztosítása, így a szólásszabadság, vallásszabadság és sajtószabadság. Az első elnökök munkája benne volt. Ők voltak az alapító atyák: John Adams, Thomas Jefferson, James Madison, James Monroe.

Az USA hatalmi rendszere:

Hatalmi ágak megosztása (Montesquieu alapján). A kongresszus az elnök és az igazságszolgáltatás egymástól független és egymást ellenőrzi. Akár maga az elnök is leváltható. (1974-ben a kongresszus leváltja majd Nixon amerikai elnököt.)

A központi hatáskörök és a tagállami hatáskörök elkülönítése jellemzi Szövetségi hatáskör lett a hadsereg vezetése, a külpolitika, a bankjegy gyártás és a posta, de az egyes tagállamok külön-külön is hozhatnak rendelkezéseket (Pl. államonként más a büntetőjog)

A létrejövő USA hatalmi szervei: szenátus (vagy felsőház), benne minden állam két küldöttje, képviselőház (vagy alsóház), ahová minden államból lakosságszám arányosan érkeznek a képviselők. Együttes nevük: kongresszus. Az USA prezidenciális (elnöki) köztársaságként jött létre.

D O L G O Z A T

április 13 (csütörtök)