A Habsburgok felemelkedése

A Habsburgok a 13. századig a déli német területeken (a mai Svájcban) birtokoltak csak területeket, majd egy időre a család egy tagja (Rudolf) lett a német-római császár és helyzetét kihasználva családi birtokba vette az osztrák tartományokat. (1278-morvamezei csata)

• A 15. századtól kezdve az összes német-római császár a Habsburgok közül került ki.
• Ferdinánd 1526-ban házasság révén (Jagelló Annával) megszerezte a magyar trónt és innentől majdnem 400 éven keresztül (1918-ig) a Habsburgok adták a magyar királyokat.
• Később, 1556-ban V. Károly után a Habsburg család két ágra szakadt: a spanyol és osztrák ágra.
• A Habsburg Birodalom jellemzői: rendiség, vagyis a nemesek jelentős beleszólással bírtak a kormányzásba. Ugyanakkor az Udvar központosításra törekedett.
• Magyarország a török idők alatt (1526-1699 közt) részben Habsburg vezetés alatt állt, miközben harcot vívott a reformáció terjedése ellen.

Harminc éves háború

A 30 éves háborúban szembenálló felek:

Egyik oldalon a Habsburg császári hatalom állt és az azt támogató katolikus fejedelmek (pl: a Bajorország), a másikon pedig a nagyobb önállóságra vágyó, protestáns fejedelmek (pl poroszok, szászok) harcoltak. A küzdelem európaivá válik, mert abba sorra avatkoznak küldő országok, mint Dánia és Franciaország.

A három fő ellentét, ami miatt kitör a háború: 

• Vallási ellentétek a katolikus Habsburg császár és a protestáns német fejedelmek között
• Az önállóságukat féltő német fejedelmek ellentéte a központosító császári hatalommal szemben.
• Hatalmi viszályok az európai országok és Ausztria közt.

Szakaszai aszerint változtak, hogy mely országok avatkoztak a harcokba. Így a háború 5 szakasza:

• cseh szakasz
• német szakasz
• dán szakasz
• svéd szakasz
• francia szakasz

Defenesztráció: Prágában (Csehország) a vár ablakain kidobják a császári követeket, jelezve, hogy nem fogadják el a katolikus császári elnyomást. Ezzel veszi kezdetét a 30 éves háború.

A harc jellege: zsoldos-seregek küzdenek egymással és a német területeken hatalmas pusztítást hoz a háború. A harcok két nagy hadvezére: Tilly gróf (a katolikus liga hadvezére), Albrecht von Wallenstein (Protestáns Unió hadvezére). 

A külső hatalmak beavatkozása: A dánok és svédek a protestáns fejedelmeket támogatták, mivel maguk is protestáns hatalmak voltak. Ugyanakkor a háború utolsó szakaszában a katolikus Franciaország (XIII. Lajos) is a protestáns oldal mellé áll. Oka: a hatalmi vetélkedés felül írja a vallási szempontokat.

A harminc éves háború következményei:

Vesztfáliai béke:

• A német területeken óriási népességpusztulást hozott a háború (1618-1648)
• Az első nagyobb háború volt, melyben zsoldos-seregek harcoltak egymással.
• A háború végére a Német-Római Birodalom széttagoltsága állandósult. Az egyes fejedelmek teljes önállóságot nyertek.
• A háborút lezáró Vesztfáliai béke (1648) jelentős területeket adott a győzteseknek. Így sokat gyarapodott: Svédország, Poroszország és Franciaország is. 
• A Habsburgok miután vereséget szenvedtek, figyelmük a német területek helyett Magyarország felé fordult. 

***