A középkori társadalom

Táradalmi rétegek:

• jobbágyság (85%)
• polgárság (10%)
• nemesség (5%)

A középkor: A Nyugat-Római Birodalom 476-os felbomlásától egészen Amerika felfedezéséig, 1492-ig terjedő majd ezer évet nevezzük így. (Az ókor - középkor - újkor "felosztás" szerint.) Az emberiség sajátos korszaka volt, melyhez a legtöbben koszos utcákat, lovagokat, járványokat és nyomort társítanak. Valójában nem is járnak messze az igazságtól.

A középkori berendezkedés alapja: A legfontosabb tényező a föld volt. Feudalizmus a feudum, azaz föld szóból származik! Föld tulajdona csak a királynak volt, aki az ország földjeiből a nemeseknek adogatott, a fegyveres szolgálatért cserébe. Ezek többnyire nemesi örök-birtokok voltak (apáról fiúra szálltak).

Középkori társadalom:

A tipikus középkori feudális társadalomban a parasztság volt a legnagyobb réteg, mindenhol 75-85%-os aránnyal. A polgárságot ekkoriban a kereskedők, iparosok, városlakók alkották de alig 10%-ot jelentettek csupán, hasonlóan az uralkodó réteghez, mely a nemességet és az egyházat jelentette szintén 5-10%-os aránnyal.

I. Középkori nemesség

A középkori társadalom kiváltságos rétege. Jellemzők:

• Nemesség csak a társadalom 5-10%-a (arányuk Európán belül változott)
• Ha báró, grófi, hercegi cím is, akkor főnemes (arisztokrata)
• Nemesi kiváltságok

A középkor legtöbb kiváltsággal elhalmozott rétegét jelentette a nemesség-.

II. Polgárság

Polgárság: Mindazon rétegek tartoztak ide, akik nem földből éltek és nem tartoztak az egyházakhoz sem. Vagyis a nemesség, jobbágyság és papság kivételével a polgárságba tartozott a maradék lakosság. Kereskedők, iparosok, később értelmiségiek. Pl: kovácsmester, kocsmáros, kereskedő, orvos.

• Megjelennek a városok
• A városok külön jogokat szereznek maguknak pl önkormányzatiság. Szenátusok állhatnak a városok élén
• Városoknak adományozott jogok a király által: vásártartási jog, árumegállító jog.

Megjelennek a céhek:

Szakmánként és városonként megalakuló iparos vállalkozások voltak, melyek közösen döntöttek, árak, bérekről, mestervizsgákról és képviseltették magukat a városvezetésben is. Régi szakmák: takács (vászonkészítő, szövőmester), varga (bőrökből készit holmikat), kovács (patkoló, fegyverkovács, épület-kovács)

Ha egy városban például 3 patkolókovács alkotott céhet, akkor mindegyikben ugynannyiért patkolnak és ugyanannyit fizetnek a dolgozóknak. 

Céh dolgozói: céh mester => céhlegények => céh inasok

A középkor végére a céhrendszert felváltja a manufaktúra rendszer. Míg az előbbinél egy adott mester csinált minden munkaműveletet (lassan, drágán de jó minőségben), addig a manufaktúrában más-más személy végezte az egyes műveleteket (de gyorsan, olcsón gyengébb minőségben). 

Mestervizsga: egy adott termék elkészítése a céhmesterek előtt (mestermű). Kontár: céhen kívüli személy.

Várostípusok:

Magyarországon 3 várostípus alakul ki: bányaváros, mezőváros, szabad királyi város 

• Mezővárások: Mindig van földesuruk, korlátozott önkormányzatisáh
• Szabad királyi város: nincs földesúr csak a király rendelkezett felette, önkormányzatiság (szenátusa van) 
• Bányaváros: A bányászat idejére megkapja a szabad királyi városok jogait

III. Kereskedelem

Három fontos útvonal látta el Európát Ázsia termékeivel. Ezek a keresztes háborúk korától egészen a nagy földrajzi felfedezésekig a kontinens "verőerei" lettek.

• Selyemút és levantei út: Főbb termékek, melyeket Indiából és Kínából hoztak Európába ezen az útvonalon: selyem, gyapot, fűszerek, porcelán, puskapor, üveg. Mindezekért cserébe ipari eszközöket vittek Ázsiába. Végpontjai: Kína - India => szírai, levantei partok => Itáliai városok (Velence, Genova)
• Hanza útvonal: Észak-Európában, tengeri úton bonyolódott. Baltikumi fa, hal, borostyán Flandriába. Teljes egészében vizi útvonal volt. Hanza városok működteték, pl Rostock, Hamburg
• Champagne útvonal: Az előző kettőt kötötte össze Franciaországban. Teljes egészében szárauföldi útvonal volt.

IV. Újítások a középkor hajnalán

Technikai-mezőgazdasági forradalom (6-8.század):

• Nehéz-eke => mivel vasból van vagy fémmel borított az ásóbot, így mélyebben tud barázdát húzni. A magok nagyobb hányada kel ki => több búza terem
• Szügyhám (a római nyakhám helyett) => a ló hosszabb ideig tud szántani, ha a szügyével húz
• Többnyomásos gazdálkodás, vetésforgó => nagyobb terméshozamok
• Szél- és vízi malmok => több liszt készíthető, mert 24 órán át működik szemben az ember-hajtotta malmokkal

Az újítások hatása: sokkal több élelmiszer, javuló körülmények, nagyobb népesség Európában. Az új találmányok révén többet termeltek az emberek => több élelmiszer lett => jobb egészségi állapot (hiszen nem éheznek) => több gyerek születik és marad életben. 

A két és háromnyomásos gazdálkodás: A művelésre szánt földet több részre osztják és miközben csak az egyiket vetik be, a másikat pihentetik. A pihentetett rész az ugar. Háromnyomásos gazdálkodásnál két részt vetnek be, az egyiken tavaszi, a másikon őszi gabonát termesztenek.

• Vetésterület: ahol termesztik a haszonnövényeket pl búzát
• Ugar: a pihentettet föld, ahol csak legeltetnek