A középkor: A Nyugat-Római Birodalom 476-os felbomlásától egészen Amerika felfedezéséig, 1492-ig terjedő majd ezer évet nevezzük így. (Az ókor - középkor - újkor "felosztás" szerint.) Az emberiség sajátos korszaka volt, melyhez a legtöbben koszos utcákat, lovagokat, járványokat és nyomort társítanak. Valójában nem is járnak messze az igazságtól.

A középkori berendezkedés alapja: A legfontosabb tényező a föld volt. Feudalizmus a feudum, azaz föld szóból származik! Föld tulajdona csak a királynak volt, aki az ország földjeiből a nemeseknek adogatott, a fegyveres szolgálatért cserébe. Ezek többnyire nemesi örök-birtokok voltak (apáról fiúra szálltak). A nemesek a kapott földet három részre osztották:

• saját birtokra azaz allódiumra vagy majorságra
• jobbágytelkekre, ahol a jobbágycsaládok éltek
• közös földekre (erdő, legelő, halastó ... stb)

Jobbágytelek: A jobbágytelkeken olyan parasztok dolgoztak, akik használatba vehették a földesúr (nemes) földjét, de az soha nem lett az övék, csak használhatták azt.

Jobbágyterhek és szolgáltatások

Mivel a jobbágyok nem rendelkezhettek földdel, "fizetniük" kellett annak használatáért, a földesuraknak. A terheket két módon csoportosíthatjuk: 

• Az alapján, hogy kinek kellett a szolgáltatást nyújtani: földesúrnak, királynak, egyháznak teljesítendő
• A teher módja szerint: pénz-járadék, munka-járadék, termény-járadék

A jobbágy terhek:

• Földesúrnak kilenced terményrész (termés 10%-a) latiunol: nona
• Földesúrnak pénz adó vagy cenzus. (évente kétszer Magyarországon)
• Földesúrnak robot, vagy munkajáradék (ingyenmunka) az allódiumon, a nemes saját birtokrészén
• Földesúrnak ajándék (munera) 
• Földesúrnak fuvar (forspont)
• Egyháznak tized terményrész (termés 10% -a) latinul: decima
• Királynak telekadó (nálunk füstadó)
• Királynak hadiadó

A parasztok tehát reggeltől estig dolgoztak, közben a földesúrnak adóztak és tőle függtek, hisz ítélkezhetett is felettük. A gazdálkodás két vagy háromnyomásos volt!

Újítások a középkor hajnalán:

• Nehéz-eke
• Szügyhám (a római nyakhám helyett)
• Többnyomásos gazdálkodás, vetésforgó
• Szél- és vízi malmok

Az újítások hatása: sokkal több élelmiszer, javuló körülmények, nagyobb népesség Európában.

A két és háromnyomásos gazdálkodás: A művelésre szánt földet több részre osztják és miközben csak az egyiket vetik be, a másikat pihentetik. A pihentetett rész az ugar. Háromnyomásos gazdálkodásnál két részt vetnek be, az egyiken tavaszi, a másikon őszi gabonát termesztenek.

Középkori társadalom:

A tipikus középkori feudális társadalomban a parasztság volt a legnagyobb réteg, mindenhol 75-85%-os aránnyal. A polgárságot ekkoriban a kereskedők, iparosok, városlakók alkották de alig 10%-ot jelentettek csupán, hasonlóan az uralkodó réteghez, mely a nemességet és az egyházat jelentette szintén 5-10%-os aránnyal.

Középkori nemesség

A középkori társadalom kiváltságos rétege. Jellemzők:

• Nemesség csak a társadalom 5-10%-a (arányuk Európán belül változott)
• Király által adományozott örökbirtok, nemes-oklevél, címer,
• Az uralkodókkal szembeni joguk alapján: abszolutizmus vagy rendi dualizmus
• Ha báró, grófi, hercegi cím is, akkor főnemes (arisztokrata)
• Nemesi kiváltságok: föld-birtoklás, adómentesség, jobbágy-tartási jog, fegyverviselési jog, királyhoz fordulási jog, úriszéki jog (bíráskodás a jobbágyok felett)

Hűbériség:

A középkort végig-kísérő viszonyrendszer, mely nemesek közt alakult ki a középkor időszakában. A legfőbb hűbérúr a király volt. Miután legelső nemesi támogatóinak földeket adományozott, azok hűbéresküt tettek neki. Majd ezek a hűbéresek is kisebb földeket tovább adományoztak másoknak, akik nekik tettek hűbéresküt. Az eskü arról szólt, hogy javaikkal és tudásukkal hűen szolgálják hűbérurukat. Főleg a csatatéren. Hűbéri lánc alakult tehát ki, minden feudális államban. A hűbérbirtokot nevezték benefíciumnak.

Polgárság

Polgárság: Mindazon rétegek tartoztak ide, akik nem földből éltek és nem tartoztak az egyházakhoz sem. Vagyis a nemesség, jobbágyság és papság kivételével a polgárságba tartozott a maradék lakosság. Kereskedők, iparosok, később értelmiségiek. Pl: kovácsmester, kocsmáros, kereskedő, orvos.

• Megjelennek a városok
• A városok külön jogokat szereznek maguknak pl önkormányzatiság. Magyarországon 3 várostípus alakul ki: bányaváros, mezőváros, szabad királyi város => a mezővárások felett földesúr, a szabad királyi városok felett csak a király rendelkezett. Városoknak adományozott jogok: vásártartási jog, árumegállító jog.
• Megjelennek a céhek => érdekvédelmi, szakmai és városvezetést meghatározó szervezetek
• Kialakul a három nagy távolsági kereskedelmi útvonal => Levantei útvonal (Ázsia felé), Hanza útvonal (Észak Európában, Balitikum-Flandria közt) és Champagne útvonal (Franciaországban, összekötötte a kettőt.)

Társadalom:

A tipikus középkori feudális társadalomban a parasztság volt a legnagyobb réteg, mindenhol 75-85%-os aránnyal. A polgárságot ekkoriban a kereskedők, iparosok, városlakók alkották de alig 10%-ot jelentettek csupán, hasonlóan az uralkodó réteghez, mely a nemességet és az egyházat jelentette szintén 5-10%-os aránnyal:

Európa új államai

A kora-középkori Európa teljesen átrendeződött a Nyugat-Római Birodalom bukása után. Új királyságok születtek, melyek közül a Frank Királyság lett a legerősebb Európa keleti részén a Kelet-Római Birodalom még sokáig (egészen 1453-ig, az oszmánok ostromáig) fennállt Bizánc néven.