A középkor: A Nyugat-Római Birodalom 476-os felbomlásától egészen Amerika felfedezéséig, 1492-ig terjedő majd ezer évet nevezzük így. (Az ókor - középkor - újkor "felosztás" szerint.) Az emberiség sajátos korszaka volt, melyhez a legtöbben koszos utcákat, lovagokat, járványokat és nyomort társítanak. Valójában nem is járnak messze az igazságtól.
A középkori berendezkedés alapja: A legfontosabb tényező a föld volt. Feudalizmus a feudum, azaz föld szóból származik! Föld tulajdona csak a királynak volt, aki az ország földjeiből a nemeseknek adogatott, a fegyveres szolgálatért cserébe. Ezek többnyire nemesi örök-birtokok voltak (apáról fiúra szálltak). A nemesek a kapott földet három részre osztották:
- saját birtokra azaz allódiumra vagy majorságra
- jobbágytelkekre, ahol a jobbágycsaládok éltek
- közös földekre (erdő, legelő, halastó ... stb)
Jobbágytelek: A jobbágytelkeken olyan parasztok dolgoztak, akik használatba vehették a földesúr (nemes) földjét, de az soha nem lett az övék, csak használhatták azt.
Jobbágyterhek és szolgáltatások
Mivel a jobbágyok nem rendelkezhettek földdel, "fizetniük" kellett annak használatáért, a földesuraknak. A terheket két módon csoportosíthatjuk:
- Az alapján, hogy kinek kellett a szolgáltatást nyújtani: földesúrnak, királynak, egyháznak teljesítendő
- A teher módja szerint: pénz-járadék, munka-járadék, termény-járadék
A jobbágy terhek:
- Földesúrnak kilenced terményrész (termés 10%-a) latiunol: nona
- Földesúrnak pénz adó vagy cenzus. (évente kétszer Magyarországon)
- Földesúrnak robot, vagy munkajáradék (ingyenmunka) az allódiumon, a nemes saját birtokrészén
- Földesúrnak ajándék (munera)
- Földesúrnak fuvar (forspont)
- Egyháznak tized terményrész (termés 10% -a) latinul: decima
- Királynak telekadó (nálunk füstadó)
- Királynak hadiadó
A parasztok tehát reggeltől estig dolgoztak, közben a földesúrnak adóztak és tőle függtek, hisz ítélkezhetett is felettük. A gazdálkodás két vagy háromnyomásos volt!
Újítások a középkor hajnalán:
- Nehéz-eke
- Szügyhám (a római nyakhám helyett)
- Többnyomásos gazdálkodás, vetésforgó
- Szél- és vízi malmok
Az újítások hatása: sokkal több élelmiszer, javuló körülmények, nagyobb népesség Európában.
A két és háromnyomásos gazdálkodás: A művelésre szánt földet több részre osztják és miközben csak az egyiket vetik be, a másikat pihentetik. A pihentetett rész az ugar. Háromnyomásos gazdálkodásnál két részt vetnek be, az egyiken tavaszi, a másikon őszi gabonát termesztenek.
Középkori társadalom:
A tipikus középkori feudális társadalomban a parasztság volt a legnagyobb réteg, mindenhol 75-85%-os aránnyal. A polgárságot ekkoriban a kereskedők, iparosok, városlakók alkották de alig 10%-ot jelentettek csupán, hasonlóan az uralkodó réteghez, mely a nemességet és az egyházat jelentette szintén 5-10%-os aránnyal.
***