Dekolonizáció
Dekolonizáció = a gyarmati rendszer felbomlása. Kolóniák = gyarmatok
A második világháborút követő évtizedekben megindult a gyarmati rendszerek felbomlása. A Brit Birodalom felbomlott helyébe a Brit Nemzetközösség került, mely független államok laza szövetsége lett.
- 1947 (India függetlensége): Gandhi mozgalma
- 1948 (Izrael létrejötte): cionizmus
- 1949 (a Kínai Népköztársaság létrejötte) Mao Ce-tung és Csang Kaj-sek. Tajvanra menekülnek
- 1955 (a bandungi nyilatkozat). Harmadik utas országok, melyek nem tartoztak egyik hidegháború tömbhöz sem.
Dekolonizáció: A XVI. századtól létrejövő, majd a XIX. században már világméretűvé alakult gyarmati rendszer felbomlásának folyamata. A második világháború után felgyorsuló eseménysorozat szakaszai a következők:
- A háború utáni években önállósodó országok (1945-1950): India, Fülöp-szigetek, Burma, Szíria, Libanon.
- Az 1960-as években önállósodó államok. Példa Afrika országainak többsége
- Az 1975 után önállósodó volt portugál gyarmatok, pl: Angola, Mozambik
A gyarmati rendszer XX. századi felbomlása Ázsiában kezdődött tehát, a Fülöp-szigeteken, Holland-Indiában és a Közel-Keleten
India
Fontos lépés volt India függetlenné válása 1947-ben, Mahátma Gandhi munkásságának köszönhetően. India csak 1947 augusztusában szakadhatott el a Brit Birodalomtól és függetlenné válhatott. (1849 óta épp egy évszázadon keresztül volt angol gyarmat). Ám súlyos gondokkal kellett szembenéznie: a hindu és muszlim lakosság belső harcaival. A muszlimok többsége végül 1947-ben és 1971-ben kivált Indiából és saját államot teremtett: Indiától nyugatra: Pakisztánt, keletre Bangladest. India és Pakisztán közt több háború is dúlt határviták közt.
Anglia gyarmatai:
Anglia 30 millió km2-es gyarmatbirodalmat hozott létre a századfordulóra (1900). Ennek legfőbb gyarmatai: India, Kanada, Ausztrália, Nigéria, Dél-Afrika.
Francia gyarmatok:
A franciák 1954-ben vesztették el Indokínát (Vietnámot), majd az 50-es években Észak-Afrikát, utolsóként 1962-ben Algériát. Algéria olyan volt Franciaország számára, mint India az angoloknak: legfőbb gyarmat, sőt tengerentúli megye. Algéria csak hosszú háborúk és polgárháborúk után, 1962-ben lett független, az eviani szerződéssel (1962 március 18) Charles de Gaulle francia elnök hivatali ideje alatt. Főbb gyarmatok: Indokína, Madagaszkár, Észak-Afrika (Szaharai övezet), Algéria, Francia-Guyana.
Afrika:
Új államok alakultak Afrika szerte, melyekben rögtön polgárháborúk kezdődtek, például Kongóban, Nigériában, Angolában. A legsúlyosabb háború Ruandában és Burundiban zajlott két helyi törsz (hutu és tuszi) közt, valóságos népirtással, 1 millió halottal. Ez volt a ruandai népirtás 1994-ben.
Dél-Afrika:
10% -nyi fehér lakos 1948 és 1994 közt fekete-ellenes rezsimet hozott létre. Ez volt az Apartheid. Végül Nelson Mandela színre lépésével szűnt meg. Előtte 28 éven keresztül raboskodott.
Izrael létrejötte
Izrael zsidó állama az ókori időkben jött létre Kr.e. 1000 körül Dávid király idején. Az ókor időszakában sorra szenvedte el a hódító hatalmak támadásait és megszállásait (asszírok, babiloniak, perzsák, makedónok, rómaiak).
- A római korban a zsidók elhagyták Izraelt. (BarK-Kochba felkelés) Ekkor lett a terület neve Palesztina.
- A világ zsidósága 1897 -ben megtartotta az első cionista világkongresszust Baselben. Megszületett a cionizmus eszméje. A zsidók vissza akart térni őseik földjére. (Herzl Tivadar)
- Izraelben ekkorra már arabok éltek, a palsztin nép már megtelepedett.
- Palesztina angol mandátum-terület volt, melyen az ENSZ engedélyt adott egy zsidó és egy palesztin állam megalakítására. Ám csak a zsidó állam jött létre 1948-ban Ben Gurion elnökletével. A XX. század második felében a környező arab államok a palesztinokat támogatva több háborút indítottak Izrael ellen, mely ezeket sorra visszaverte.
Arab-izraeli háborúk:
Izrael állam 1948 -as kikiáltásával azonnal megkezdődtek az arab-izraeli háborúk, melyek közül ötöt tart nyilván a történettudomány, ám hatodik háborúként a második nagy intifádát is oda lehet sorolni, saját polgárháborúként, mely négy ezer palesztin és ezer izraeli életet követelt. A háborúk tehát a következők voltak:
- Első arab-izraeli háború: 1948-1949 Izrael megvédi magát
- Második arab-izraeli háború: 1956, a szuezi válság miatt
- Harmadik arab-izraeli háború: 1967 -ben megszállt területeket eredményez
- Negyedik arab-izraeli háború: 1973 Izrael újra megvédi magát
- Ötödik arab-izraeli háború: 1975, a libanoni PFSZ elleni izraeli támadás
- Második nagy intifáda: 2000 - 2005 Izraeli - palesztin harcok
A jelenleg érvényes szabályzó szerződés: Gáza-Jerikó autonómia egyezmény, 1994 (Kairó)
