A Szovjetunió felbomlása

Mihail Gorbacsov 1985-ben lett a Szu első embere. Meghirdette a politikai élet és a gazdaság átalakítását. (Peresztrojka - Glasznoszty). Gorbacsov úgy képzelte, hogy a Szovjetunió rendszerváltása a 15 tagköztársaság egyben tartásával is lehetséges. Súlyosan tévedett: Litvánia már 1990 márciusában bejelentette kilépését, majd 1991 januárjában további 5 tagköztársaság távozott a Szovjetunióból.

Gorbacsov nem tudta megállítani a széthullást, ám a keményvonalas kommunisták Gennagyij Janajev alelnök és Vlagyimir Krjucskov KGB parancsnok vezetésével puccs formájában kísérletet tettek erre. 1991 augusztus 18-án őrizetbe vették a Krímben nyaraló pártfőtitkárt. Ám puccsuk csak 3 napig tartott: 1991 augusztus 21-én Borisz Jelcin (a Népi Küldöttek Kongresszusának elnöke) a moszkvai parlamentnél átvette tőlük a hatalmat. A puccsisták elmenekültek, Gorbacsov pedig visszatért Moszkvába, de új helyzetet talált, nem maradt más számára csak a lemondás. A Szovjetunió 1991 december 25-én felbomlott, egykori területéből 15 önálló ország született. A legjelentősebb, Oroszország élén Borisz Jelcin kezdte meg elnökségét.

A hidegháború vége:

• Megkezdődött a csúcstalálkozók ideje: az USA és a Szovjetunió elnökei 1985-1990 közt 6 csúcstalálkozón tárgyaltak a hidegháború lezárásáról. Legfontosabb a máltai csúcs volt 1989 decemberében.
• A berlini falat 1989 november 9-én bontotta le a német nép. Ezt az eseményt tekintjük a hidegháború végének.
• A Szovjetunió 1991 decemberében felbomlott. Létrejött Oroszország és 14 másik független állam (pl. Ukrajna, Lettország, Litvánia, Kazahsztán ... stb) Berlini falról: LINK
• Gorbacsov bukása: 1991 nyarán Gorbacsovot félreállították, Oroszország elnöke Borisz Jelcin lett (1991 nyarán), az ő hivatali ideje alatt jöttek létre a szovjet utódállamok.

Jugoszlávia felbomlása és a délszláv háborúk

Josip Broz Tito, aki a II. világháború után évtizedekig tartotta egyben Jugoszláviát, 1980-ban halt meg. Halála után Jugoszlávia népei közt súlyos ellenségeskedés kezdődött, majd megfogalmazódott Szlovénia, Horvátország elszakadási szándéka. Szlobodan Milosevics 1989 -ben lett az ország elnöke, és kijelentette: nem engedi az ország széthullását.

A két legfontosabb jugoszláv politikus tehát: Josip Broz Tito és Szlobodan Milosevics voltak.

Délszláv háborúk:

Összesen 4 háború zajlott 1990 és 2000 között:

• Szerb - szlovén háború: 1991-ben Szlovénia elszakadási hárca. Valódi fegyveres konfliktus nem volt
• Szerb - horvát háború: 1991-1995 közt Horvátország háborúja Szerbiával. Katonai összecsapások kísérték. Vukovár ostroma (1991 augusztus-november) kb 2 ezer elesett katona, ezer meghalt civil  LINK
• Boszniai háború: 1995 -ben Boszniai háború: három nemzet (bosnyák-szerb-horvát) lakta Bosznia-Hercegovina elszakadása szintén csak harcok árán sikerülhetett. Etnikai harcok zajlottak 1995-ben Bosznia szerte. A boszniai szerb hadsereg számtalan kegyetlenséget hajtott végre.
• Koszovoi harcok 1999/2000 Végül az albánok lakta Koszovó elszakadása is harcok árán sikerült 1999-ben. Az USA is beavatkozott, amikor Milosevicsot Belgrád bombázásával kényszerítette meghátrálásra. Milosevicset végül elfogták, Hágában bíróság elé állították de a tárgyalás alatt meghalt infarktusban.

Kiemelkedő események: srebrenicai mászárlás (1995 - Bosznia), Daytonai béke (a boszniai háború lezárása), Vukovár ostroma (1991 - horvát-szerb határon, a várost a szerbek elfoglalták), Belgrád NATO bombázása

A fenti térkép az egykori Jugoszlávia népeit mutatja. Leolvasható róla, hogy például Boszniában a szerb lakosság hol helyezkedett el és a horvátok saját határaikon kívül hol éltek nagyobb számban.