A családfa

Felmenőink, szülőink, nagyszülőink és egyéb őseink rokonságát ábrázoló leszármazás-ábra. Megmutatja az egyes generációkat melyek felettünk (és előttünk) alkották családunkat.

Részei: szülők, nagyszülők, dédszülők, ükszülők, szépszülők

Rokonság

Tisza Kálmán időszaka (1875-1890)

Szabadelvű párt kormányai: Első és legfontosabb miniszterelnök Tisza Kálmán volt 1875 és 1890 közt! Fő ellenzéke a Függetlenségi Párt volt (egyik oldalon) és az Egyesült Ellenzék (a másik politikai oldalon). Ekkoriban a politika bal- és jobboldalt a kiegyezéshez való viszonyulás határozta meg.

A Tisza Kálmán időszak jellemzői:

• Közigazgatás és a vármegyék átszervezése (1876): kiváltságos területek (pl. jászok, kunok, székelyek) megszüntetése; megyei önállóságok csökkentése, megyék élére választott képviselők és a virilisták (legtöbb adót befizető polgárok) helyezése.
• Az első büntető-törvénykönyv (1878): Megszületik az első magyar nyelvű büntető törvénykönyv a Csemegi-kódex.
• Rendőrség - csendőrség kialakítása (1881/82): Előbbi a városokban, utóbbi vidéken jön létre. A csendőrség szervezet 1881 február 14 -én az 1881/III. törvénycikk értelmében Magyar Királyi Csendőrség néven 1882 január 2 -án kezdte meg működését. Vezetése: a belügyminisztérium fennhatósága alatt afféle félkatonai alakulatként jött létre, vegyes feladatkörrel, mely karhatalmi és bűnüldözési célokat is jelentett. Összesen 6 csendőrkerületre osztották az országot, így megszületett a kolozsvári, budapesti, szegedi, kassai, pozsonyi és székesfehérvári szervezet. Valamivel később, 1890-ben ezt a felosztást némileg módosították és már 8 csendőrkerületet alakítottak ki
• Ország-modernizáció: egészségügy fejlesztése, postahálózat létrehozása és új egyetemek teremtése (pl. Kolozsváron, Debrecenben) jellemezte a Tisza Kálmán korszakot. Jelentős vasútépítések sőt folyamszabályozások is zajlottak. 
• Mamelukok megjelenése: Tisza Kálmán erős pártfegyelme miatt a mindent végrehajtó párttagokat gúnyolták mamelukoknak. A mamelukok eredetileg a középkorban az arab területeken alkalmazott fehér harcos rabszolgák voltak, akik vakon engedelmeskedtek uraiknak. 
• Dzsentri réteg kialakulása: Azok a nemesek, akik elszegényedtek és földjeiket vesztették, társadalmi rangjukat meg akarták őrizni így különböző módon befolyást szereztek Tisza Kálmán Magyarországán. Úrias életet próbáltak élni, a polgárság pedig utánozni próbálta őket. Egy dzsentri három módon őrizhette meg rangját: benősült egy módos családba (áruba bocsátotta nevét, rangját), hivatalt vállalt vagy katonai karriert csinált tisztként. (Mikszáth Kálmán: Noszty fiú esete Tóth Marival.)

Tisza bukása: Le kellett mondania, mert nem tudta elérni, hogy a parlament elfogadja Ferenc József kérését az újoncmegajánlási jogunk korlátozásáról. De lemondásakor azt a látszatot keltette, mintha az udvar mondatta volna le az emigrációban lévő Kossuth Lajos magyar állampolgársága miatti kiállásáért.

Mondák Mátyásról: Igazságos és bölcs királyként maradt fenn Mátyás neve, valójában azonban magas adói és a nemeseket mellőző döntései miatt saját korában nem szerették. [1] Emlékezete azért szépült meg, mert a későbbi háborús, válságos időkben már nagyra tartották a Mátyás-kori rendet és hódításokat. [2]

A királyválasztás: Édesapja, Hunyadi János a nándorfehérvári csata után, pestisben halt meg és az ifjúk király (V. László) félt a Hunyadi utódok befolyásától. [3] Kivégeztette Lászlót majd öccsét az akkoriban csak 14 éves Mátyást Csehországba hurcolta magával. [4] Itt azonban V. László váratlanul meghalt, a magyar nemesek így hazahívhatták Mátyást, hogy királyukká válasszák. [5] A királyválasztásra 1458 január 24-én került sor Pestnél a Duna jegén a legfontosabb főurak Szilágyi Mihály kormányzó és Garai László nádor támogatásával. [6]

nádor = A király utáni legfontosabb méltóság, a király helyettese és a nemesek vezetője. [7]

Erős királyi hatalom kiépítése: Mátyás 1458 és 1490 között uralkodott, uralmának jellemzői a következők voltak [8]:

• Megtörte a bárók, nagyurak uralmát és a kisebb nemesekre támaszkodott
• Királytól függő hivatalokat alakított ki
• Magas adókat vetett ki a parasztságra
• Zsoldos sereget tartott fenn, ez volt a híres Fekete sereg
• Reneszánsz udvart tartott fenn

F E L E L É S

Hunyadiakból

Azt a XV. század végén megkezdődő történelmi korszakot, melyben a spanyol és portugál hajósok természeti kincsekben gazdag területeket kezdtek felkutatni a Föld szinte minden táján, földrajzi felfedezáseknek nevezzük. [1.]

A felfedezések megindulásának okai:

• 1.) Aranyéhség: Európa aranybányái kimerültek, így Európán kívüli vidékekről próbálták beszerezni, miközben felfedezték a világot.
• 2.) A Török Birodalom: Elzárta a selyemutat is kikerülésére kényszerült Európa
• 3.) Tudományos kíváncsiság, találmányok: Paolo Toscanelli 1474-es térképe, karavella hajók, iránytű.
  

 Felfedezők:

• Bartolomeu Diaz => ő érte el először Afrika csúcsát (Jóreménység fok) 1487-ben
• Vasco de Gama => ő érte el először Indiát Afrika megkerülésével 1498-ban
• Kolumbusz Kristóf => ő fedezte fel Amerikát 1492-ben. Toscanelli térképe alapján 
  
• Amerigo Vespucci => ő bizonyította be 1504 körül, hogy Amerika különálló földrész
• Fernando Magellán => az ő flottája kerülte meg először a Földet 1522-ben.

 A spanyol - portugál győzelmek 3 oka:

Modernebb fegyverekkel puskákkal, ágyúkkal rendelkeztek, másrészt mert járványokat hurcoltak be (pl salmonella), harmadrészt pedig mert megosztották a helyi törzseket. (Divide et impera - oszd meg és uralkodj elve.) 

Leigázott kultúrák: (KÉP) maják, aztékok és inkák

• Maják: Közép-Amerikában a Yucatán félszigeten (ma Mexikó) élő indiánok voltak. Jellemzőik: fejlett csillagászat és matematika,
• Aztékok: Közép-Amerikában, a maják közelében (Ma Mexikó) éltek. Jellemzőik: emberáldozatok, lépcsős piramisok, fejlett földművelés. Fővárosuk: Tenocstitlán, nagy királyuk: II. Montezuma.
• Inkák: Dél-Amerikában, az Andok csúcsai közt éltek. Jellemzőik: fejlett orvoslás, és építészet. Legfőbb uralkodó viselte az „inka” címet.

Következmények: új növények jelennek meg Európában: burgonya, kukorica, bab, kakaó, dohány, paradicsom, paprika, a világkereskedelem súlypontja a korábbi Levantei útvonalról áthelyeződött az Amerika - Európa - Afrika közti kereskedelemre, pénzügyi válság Európában (leesik az arany ára)

Az Osztrák-Magyar Monarchia:

Egy hatalmas és gazdaságilag erős (681 ezer km2-es) 52 millió lakosú birodalom volt 1867 és 1918 között. Európa egyik legfontosabb államát alkotta.

A dualizmus:

• Az Osztrák-Magyar Monatchia 1867 és 1918 között két állam együttélése volt, egy duális azaz kettős birodalomban.
• Közös uralkodó a Monarchia feje: Ferenc József császár (uralkodott: 1848-1916) és IV. Károly (uralkodott: 1916-1918)
• A közös ügyek kivételével (külügy, hadügy, pénzügy) Magyarország önállóan intézhette ügyeit
• Közigazgatás: A vármegyék élén a fősipánok álltak, akiket az uralkodó nevezett ki és az alispánok, akiket a megyei képviselők választottak maguk közül. Megyei és városi képviselők fele a legtöbb adót befizető polgárok közül került ki, ők voltak a virilisták.
• Választások: Volt cenzus, így csak a lakosság 6-7 százaléka voksolhatott. A dualizmus alatt, az 1874-es döntéssel a választásra jogosultak körét csökkentették, 5,9% -ra. Jellemző volt a nyílt szavazás, vagyis a vooksolóknak a szavazóbizottság előtt kellett nyilvánosan közölniük, hogy kire szavaznak. Így a hatóságoktól való félelem miatt jellemzően a kormánypártra mertek csak szavazni.

A Tiszák uralma:

A Tisza család: A kiegyezés után a Deák-kormányok (1867-1875) következtek, majd 1875 és 1917 közötti 40 évben Magyarország meghatározó korszakát jelentették a "Tiszák": Tisza Kálmán és fia gróf Tisza István. Miniszterelnökökként, illetve Tisza István esetében emellett házelnökként és kormánypárti vezetőként határozták meg a hazai politikai életet.

Az ország vezetése, kormányai 1875 és 1917 között

A kiegyezés-párti Deák-kormányokat előbb a Tisza Kálmán időszak követte majd további Szabadelvű Párti kormányok jöttek majd egy átmeneti belpolitikai váláság-időszak után (1903-1910) következett a Nemzeti Munkapárt korszaka 1910 és 1917 között.

I.=>Tisza Kálmán miniszterelnöksége: 1875-1890

II.=>Szabadelvű kormányok: 1890 - 1903

• Szapáry Gyula kormánya: 
• Wekerle Sándor kormánya:
• Bánffy Dezső kormánya:
• Széll Kálmán kormánya: 
• Khuen Héderváry Károly:

III.=>Belpolitikai válság-korszak: 1903 - 1910

• Tisza István első kormánya: 1903 november 3 - 1905 június 18.
• Darabont kormány (Fejérváry Géza): 1905 júni 18 - 1906 ápr 8
• Wekerle Sándor kormány: 1906 - 1910

IV.=>Nemzeti munkapárt megalakulása - Tisza István korszak: 1910 - 1917

• Khuen Héderváry Károly: 1910-1912
• Lukács László: 1912-1913
• Tisza István 2.kormánya: 1913 június 10 - 1917 május 23.

A dulaizmus alatt (1867-1918) a pártok ideológiáját és programját a kiegyezéshez való viszony határozta meg. Ez alapján a pártok három nagy csoportba sorolódtak:

Kiegyezést elutasító pártok: 

• 48-as párt
• Balközép Párt
• Függetlenségi Párt

A kiegyezést részben támogató pártok:

• Szabadelvű Párt
• Nemzeti Munkapárt

A kiegyezést támogató pártok: 

• Felirati Párt
• Deák Párt
• Konzervatív Párt

A hatalom 1875-ben a kiegyezést csak részben támogató Szabadelvű Párt kezébe került és megkezdődött a Tisza-korszak. Ebben Szabadelvű Párt után a Nemzeti Munkapárt következett (és Tisza Kálmán fia: Tisza István) 

A két legerősebb párt a dualizmus első évtizedeiben a Felirati Pártból alakult Deák-párt és a Határozati Pártból lett Balközép párt volt. A Határozati pártot Teleki László vezette, aki a kiegyezés kérdésében távolságtartást akart elérni (inkább ellenezte, mint pártolta az Ausztriához közeledést). A Deák-párt viszont támogatta a kiegyezést. A Balközép párt csak laza kapcsolódást akart Ausztriával.

Végül 1875-ben egyesült a két párt és létrejött a Szabadelvű Párt. Az egyesüléssel egyet nem értő Balközép-képviselők a kiegyezést tagadó Szélsőballal egyesülve hozta létre a Függetlenségi Pártot. Innentől, vagyis 1875-től 1890-ig Tisza Kálmán miniszterelnök vezette az országot!

Az USA független államként 1783-ban jött létre, miután a függetlenségi háborúban 1775 és 1783 közt legyőzték az angolokat. 

Észak és Dél:

Északon jelentős iparvárosok alakultak ki, melyek hasonlóak voltak Nyugat-Európa városaihoz: pl New-York, Boston, Philadelphia. Ezzel szemben délen inkább ültetvények (cukornád, dohány, gyapot) és azokon dolgozó rabszolgák jellemezték a berendezkedést.

A polgárháború kirobbanása: Abraham Lincoln illinois -i képviselő, 1860-ra az északi republikánus párt elnökjelöltjeként a kampány során tette azt a kijelentést, hogy ha ő lesz az elnök, akkor az egész unióban egyetlen berendezkedést akar majd látni. Válaszul 1861 elején 11 déli állam bejelentette: kilépnek az unióból és megalapítják a Konföderációt. A polgárháború 1861 április 12-én tört ki, amikor a déliek megtámadták a Sumter erődöt, melyet maguknak akartak, mivel déli területen állt.

A háború fordulópontjai:

• 1.)"Telepítési törvényt" (1862), mely miatt tömegek álltak az északiak oldalára, főleg az Európából érkezők. Ha valaki földet foglal a nyugati határszélen és 5 évig megműveli, akkor 113 hold az övé lehet örökre. Ezzel sok katonát nyernek az északiak.
• 2.) Rabszolga-felszabadítást rendelte el "Emancipációs proklamáció" (1863 január 1.)
• 3.) Vicksburgi csata (1863 nyarán) Az északiak (jenkik) győznek.
• 4.) Gettysburgi csata (1863 július 2-3) Ez volt a polgárháború legnagyobb csatája újabb hatalmas északi győzelemmel.

A déli fegyverletétel: 1865 április 9-én az Appomatox folyónál lesz. Lincoln csak 6 nappal éli túl az eseményt, 1865 április 15-én meghal (április 14-én lelövi egy merénylő: John Wilkes Booth.

Északi győzelem okai:

1. Az északiaknak több katonájuk volt
2. Több katonai felszerelést tudtak előállítani északon (több gyár volt északon)
3. Lezárták egy tengeri blokáddal a déliek partjait, így a déliek nem kereskedhettek Európával.

***

Szövetségek:

A szövetségeket megosztó 5 legfontosabb konfliktus:

1. Gyarmati ellentétek: A későn gyarmatosítani kezdő országok (németek, olaszok osztrákok) a világ újrafelosztását követelték a régi gyarmatosítókkal szemben (Franciaország, Anglia, Oroszország).
2. Balkáni konfliktusok: Szerbia - Monarchia - Oroszország válsága Bosznia miatt. A törököket egy oroszok támogatta szerb felkelés űzte ki a Balkán nagy részéről, ám az 1878-as berlini kongresszus kiparancsolja az oroszokat, ráadásul kimondták, hogy Boszniába bevonulhat a Monarchia. Az oroszok innentől ellenségesek a Monarchiával és Németországgal szemben. Bosznia ráadásul jelentős szerb lakossággal rendelkezett, így már 1878-as osztrák megszállása (okkupációja) is nagy szerb felzúdulást keltett. Ám 1908-ban a Monarchia annektálta a területet (annexió) vagyis betagolta közigazgatásába. Ez a lépés végleg ellenséggé tette a szerbek szemében a Monarchiát. Közben a balkáni államok egy része antant-párti lett (pl. Szerbia), míg mások a Hármasszövetség mellé húztak (pl. Bulgária, Törökország).
3. Második marokkói válság (1911): II. Vilmos német császár 1911-ben újra kísérletet tett arra, hogy befolyást szerezzen Marokkóban: egy csatahajót küldött a helyi lakosság francia ellenes felkelésének támogatására. A hajó neve: Párduc volt, a hadműveletet "Párducugrásnak" nevezte akkoriban a közvélemény. Ám az angolok és franciák újra összefogtak és meghátrálásra kényszerítették a németeket.
4. Angol-német flottaversengés: Anglia 200 éve ügyelt arra folyamatosan, hogy tengeri flottája mindig megelőzze a sorrendben őt követő két államét. Ám a németek a századfordulón nagyarányú flottaépítésbe kezdtek, ami miatt végzetesen megromlott az angol-német viszony. Alfred von Tirpitz tengernagy vezeti a német-flottaprogramot az angolok tiltakozása mellett.
5. Revans-politika: Franciaország revansot szeretne venni Elzász-Lotaringia ügyében Németországon. A terület visszaszerzése motiválja. A területet 1871-ben Németország szerezte meg. (Később az I.vh-ban újra a franciáké lesz, majd a másodikban Hitler újra megkaparintja, végül visszakerül a franciákhoz.)

***

6F Honismeret, településeink

Magyarországon összesen 348 db városi rangú település létezik.

A 2012-es, azóta módosított kormányhatározat szerint azok a települések ütik meg az átlagos városi szintet, ahol a lakosság lélekszáma eléri a 10 ezer főt, csatornázottsága minimum hatvan százalékos, a belterületi utak kilencven százaléka szilárd burkolatú. Az alapfeltételeken túl szükséges alap- és középfokú nevelési-oktatási intézmény; rendőrkapitányság vagy helyi rendőrőrs; hivatásos vagy önkormányzati tűzoltóság, katasztrófavédelmi őrs; egészségügyi alapellátás; közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató által fenntartott, illetve működtetett egészségügyi intézmény; tanuszoda vagy többcélú sportcsarnok. [forrás]

Legnagyobb városok: 

Budapest, Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét, Székesfehérvár, szombathely.

A család gazdálkodása

A családokban van bevételi oldal (ami rendszerint a szülők fizetése) és van kiadási oldal, mely minden családtag kiadását tartalmazza. Ide tartoznak a következők:

• Rezsi kiadások: a lakhatáshoz kapcsolódó költségek (mint a víz, gáz és villany számla)
• Élelem biztosításának költségei minden családtag számára
• Közlekedés
• Szórakozás
• Ruházkodás
• Luxus kiadások
• Nyaralások
• Betegségek kiadásai

 Családtörténet (Tk 11-12.)

A családfa: Felmenőink, szülőink, nagyszülőink és egyéb őseink rokonságát ábrázoló leszármazás-ábra. Megmutatja az egyes generációkat melyek felettünk (és előttünk) alkották családunkat.

Részei: szülők, nagyszülők, dédszülők, ükszülők, szépszülők.

Családtörténet: Őseink, felmenőink lakhelyével, foglalkozásaival, család.-eseményeivel való foglalkozást jelenti. 

Családnevek eredete link

Magyarországon a közemberek esetében a kereszténység felvétele előtt rendszerint valamiféle természeti elem, állat vagy egyéb környezeti jelenség, esetleg tulajdonság adta a nevet (mint: Farkas, Kerecsen, Turul, Bátor, Álmos). Később az egyház a keresztség felvételekor felkínálta a már létező egyházi nevek felvételét, így a közemberek is választhatták szentek neveit. A Szent Istváni időktől tehát megszaporodtak a Péterek, Jánosok, Pálok a magyar falvakban. (Ezért is hivják "keresztnévnek", - hisz ez a kereszteléskor kapott név.)

A sok azonos keresztnevű lakost viszont meg kellett különböztetni egymástól, így ha például egy településen 3 János volt, akkor mindegyikük nevéhez odaillesztettek egy-egy jelzőt, ami rá volt jellemző; például a termete (nagy, kis), foglalkozása (kovács, szabó) egyéb tulajdonsága (sánta, más városból származása, pl pécsi). Így lettek aztán Nagy Jánosok, Kovács Péterek, Sánta Lászlók.

A költségvetés

A költségvetés hasonló a családok bevételi és kiadási gazdálkodásához csak épp itt egy egész országról van szó.

A költségvetés: A központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait előre megtervező dokumentáció, mely egy-egy ország esetében meghatározza az államháztartást.

A családi költségvetés (Tk: 16. oldalon): A család keresőképes tagjai (apa-anya) bevételeinek és kiadásainak tervezése, vezetése. Kiadásokra példák: a rezsi, azaz a lakhatással összefüggő kiadások (fűtés, villanyszámla, vízszámla, TV-telefon számla ... stb). Második kiadás-csoport: élelem - ruházkodás, Harmadik: kultúrára költés.