Tisza Kálmán időszaka (1875-1890)

Szabadelvű párt kormányai: Első és legfontosabb miniszterelnök Tisza Kálmán volt 1875 és 1890 közt! Fő ellenzéke a Függetlenségi Párt volt (egyik oldalon) és az Egyesült Ellenzék (a másik politikai oldalon). Ekkoriban a politika bal- és jobboldalt a kiegyezéshez való viszonyulás határozta meg.

A Tisza Kálmán időszak jellemzői:

• Közigazgatás és a vármegyék átszervezése (1876): kiváltságos területek (pl. jászok, kunok, székelyek) megszüntetése; megyei önállóságok csökkentése, megyék élére választott képviselők és a virilisták (legtöbb adót befizető polgárok) helyezése.
• Az első büntető-törvénykönyv (1878): Megszületik az első magyar nyelvű büntető törvénykönyv a Csemegi-kódex.
• Rendőrség - csendőrség kialakítása (1881/82): Előbbi a városokban, utóbbi vidéken jön létre. A csendőrség szervezet 1881 február 14 -én az 1881/III. törvénycikk értelmében Magyar Királyi Csendőrség néven 1882 január 2 -án kezdte meg működését. Vezetése: a belügyminisztérium fennhatósága alatt afféle félkatonai alakulatként jött létre, vegyes feladatkörrel, mely karhatalmi és bűnüldözési célokat is jelentett. Összesen 6 csendőrkerületre osztották az országot, így megszületett a kolozsvári, budapesti, szegedi, kassai, pozsonyi és székesfehérvári szervezet. Valamivel később, 1890-ben ezt a felosztást némileg módosították és már 8 csendőrkerületet alakítottak ki
• Ország-modernizáció: egészségügy fejlesztése, postahálózat létrehozása és új egyetemek teremtése (pl. Kolozsváron, Debrecenben) jellemezte a Tisza Kálmán korszakot. Jelentős vasútépítések sőt folyamszabályozások is zajlottak. 
• Mamelukok megjelenése: Tisza Kálmán erős pártfegyelme miatt a mindent végrehajtó párttagokat gúnyolták mamelukoknak. A mamelukok eredetileg a középkorban az arab területeken alkalmazott fehér harcos rabszolgák voltak, akik vakon engedelmeskedtek uraiknak. 
• Dzsentri réteg kialakulása: Azok a nemesek, akik elszegényedtek és földjeiket vesztették, társadalmi rangjukat meg akarták őrizni így különböző módon befolyást szereztek Tisza Kálmán Magyarországán. Úrias életet próbáltak élni, a polgárság pedig utánozni próbálta őket. Egy dzsentri három módon őrizhette meg rangját: benősült egy módos családba (áruba bocsátotta nevét, rangját), hivatalt vállalt vagy katonai karriert csinált tisztként. (Mikszáth Kálmán: Noszty fiú esete Tóth Marival.)

Tisza bukása: Le kellett mondania, mert nem tudta elérni, hogy a parlament elfogadja Ferenc József kérését az újoncmegajánlási jogunk korlátozásáról. De lemondásakor azt a látszatot keltette, mintha az udvar mondatta volna le az emigrációban lévő Kossuth Lajos magyar állampolgársága miatti kiállásáért.