Bevezetés - követelmények

Követelmények hatodikban:

• A hatodik osztályban minden órán 10-11 mondatot kötelező leírni a füzetbe, plusz lesz egy-egy ábra is.
• A dőlt betűs részek leírása nem kötelező, viszont ami alá van húzva, az biztosan kérdés lesz majd a következő dolgozatban! Kiemelten fontos nagyon.
• Szóban felelés és írásban felelés is várható a tanév során. 
• Az írásban felelő kijön, kap 1-2 kérést, kidolgozza írásban, majd én ezt áttekintem és kérdéseket teszek fel. A dolgozatokból kétféle van: 100%-os jegyet érő és témazáró (mely 200%-os)
• A füzet: nagy-alakú kell hogy legyen és tollal kötelező írni bele.

Ismétlés: 

• Árpád-kor végének jellemzői: tartományurak megjelenése és az Árpád-ház kihalása (1301)
• Tartományurak: országrésznyi birtokkal rendelkeztek, melyen királyokhoz hasonló jogkörökkel és udvartartással uralkodtak. Például: Csák Máté, Aba Amádé
• Az utolsó Árpád-házi király, III. András után kihal az Árpád-ház 1301-ben.
• A trónra az Anjou család kerül és első királyuk, Károly Róbert
• [VIDEO: Károly Róbert] 8 perces a video

Állam

Állam: Olyan politikai szerveződés, mely egy adott földrajzi terület felett politikai hatalommal bír, magába foglalja a törvényhozást, végrehajtó hatalmat illetve közigazgatást és nemzetközileg elismert határok veszik körül.

Állam működése: Egy-egy állam működését alapvetően meghatározza államformája alaptörvénye, választási rendszere és jogrendje.

Magyarország 1990 után

A magyar demokratikus berendezkedés jellemzői: [link]

1. Magyarország államformája köztársaság
2. Nemzetközi helyzet: hazánk tagja az EU -nak (2004 óta) és a NATO -nak (1999 óta)
3. Legfőbb szerv: országgyűlés mely a törvényhozó hatalom (200 taggal), 4 évente megtartott választásokkal jön létre. A választásokon győztes párt (vagy pártkoalíció) jelöl miniszterelnököt és alakít kormányt.
4. Végrehajtói hatalom: kormány, mely miniszetekből áll [kormányunk]
5. Magyarország alaptörvénye demokratikus berendezkedést biztosít. A demokratikus berendezkedés feltételei: népfelség elve, vagyis a törvényalkotás parlament kezébe helyezése (a hatalom forrása a nép); szabad pártalakulások, plurális gazdaság (szabad vállalkozás-alapítás), polgári szabadságjogok biztosítása (pl: szólásszabadság, sajtószabadság, vallásszabadság) Az alaptörvény államunk felépítését, működésének szabályait, elveit és jelképeit tartalmazza. Benne van, hogy az államunk legmagasabb szintű közméltósága a köztársasági elnök (5 évre választják), aki inkább jelkép, mint valós hatalmi tényező. A legfontosabb vezető a miniszterelnök, akit a választásokon győztes pártok jelölnek és a parlament választ meg 4 évre (az újabb választásokig). A miniszterelnök vagy kormányfő a miniszterek munkáját koordinálja. Rendszerint a legfontosabb gazdasági-politikai területek élén minisztériumok állnak, így van például nemzetgazdasági, földművelésügyi, honvédelmi, igazságügyi és belügyminisztérium is. (Jelenleg 7 minisztérium van)

Közjogi méltóságok: A legfontosabb döntések meghozatalában és az ország vezetésében legnagyobb szerepet betöltő beosztások:

• köztársasági elnök (államfő) 5 évre a parlament választ, vétójoga van, a hadsereg főparancsnoka, kitűzi a választásokat
• miniszterelnök (kormányfő) a végrehajtó hatalom feje, a minisztertanács elnöke
• Országgyűlés elnöke: ügyel a házszabályok betartására
• az Alkotmánybíróság elnöke (Alkotmánybíróság = a törvényeket ellenőrzi alkotmányossági szempontból)
• a Magyar Nemzeti Bank elnöke a pénzügyi rendszert vezeti, alapkamatról dönt, 6 évre nevezi ki a közt.elnök
• a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) elnöke: fellebbezési ügyekben végső döntést hoz
• a legfőbb ügyész: az intézmények működésének törvényességét felügyelő ügyészi rendszer feje
• vezérkari főnök a magyar hadsereg vezetésében segíti a honvédelmi minisztert
• alapvető jogok biztosa: a hatóságok tevékenysége ne sérthesse az emberek alkotmányos jogait
• az Állami Számvevőszék elnöke: a Számvevőszék a parlament pénzügyi ellenőrző szerve, a költségvetés végrehajtását ellenőrzi, elnökét a parlament 12 évre választja. []

Közigazgatás: Az államhatalomnak (országgyűlés és kormány) alárendelt szervezet és szabályrendszer, mely az állam működését segíti. Fontos elemei a önkormányzatok, vármegyék

Választási rendszer: 2011. évi CCIII. tv. Magyarországon úgynevezett vegyes választási rendszer van érvényben, vagyis a 4 évenkénti parlamenti választásokon pártokra és egyéni képviselőjelöltekre is szavazunk. (Két szavazólapot töltünk ki.) Jelenleg 199 tagú a parlament (2014 óta ennyi) +1 nemzetiségi képviselő is van. Megoszlás: 106 képviselő egyéniben, 93 pedig pártlistákról kerül az országgyűlésbe. A parlamentbe csak az a párt küldhet képviselőt, akire legalább 5% szavaz (listán). Legutolsó választás: 2022-ben volt (nyert a Fidesz), a következő 2026 -ban lesz. (Választások)

Parlamentünk típusa: egykamarás munkaparlament (bizottsági munkák és plenáris ülés). Történelmünk során korábban többnyire kétkamarás volt a parlament (pl: reformkor, Horthy-kor) vagyis létezett felsőház vagy főrendi ház is. Sok európai országban ma is kétkamarás parlament a jellemző (pl: Anglia, USA)

Költségvetés: A központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait előre megtervező dokumentáció, mely egy-egy ország esetében meghatározza az államháztartást. A költségvetés bevételi oldala: az ország lakossága által befizetett adók, vámok, illetékek összege. A költségvetés kiadási olda: Minden ország fordít a védelmére (hadsereg), államadósságának törlesztésére illetve állami alkalmazottainak fizetéseire és az állami beruházásokra. Állami beruházás például az útépítés, állami fizetést kapnak például a tanárok, rendőrök, kórházi orvosok, katonák ... stb.

[Közvetett és közvetlen demokrácia, civil szervezetek]

[Törésvonalak Magyarországon 1990 után]

Társadalomismeret 12F

(32 tanóra)

Dolgozatok:

• Európai Unió a dolgozathoz
• Az 1990 utáni Magyarország berendezkedése
• Az ENSZ felépítése, működése és szervei
• Házi dolgozat februári jegy: Házidolgozat: februári jegy: Makrogazdasági mutatók, adórendszer, államadósság, társadalombiztosítás

Átvett témakörök:

• Demokrácia-Autokrácia
• Európai Unió
• Globalizáció
• Választójog
• Állami jogok és kötelességek
• Határon-túliak és a romániai forradalom
• Társadalmi rétegek,
• Magyarország 1990 után,

Követelmények:

• Hetente egy tanórán megjelenés
• Órán kötelezően írni kell (kb 8-10 mondta plusz ábra)
• Két tantermi dolgozat és 2-3 házidolgozat
• Szeptemberi jegy: Európai Unió dolgozat 

Első házidolgozat választható témakörei:

• Az államháztartás
• Alaptörvényünk részei, elemei
• A költségvetés 
• A civil szervezetek

Kötelező témakörök (21 db):

• Az Európai Unió <>
• Demokrácia - autokrácia - diktatúra
• Globális problémák, globalizáció <>
• Az új világrend kihívásai - hidegháború utáni konfliktusok <>
• A demokratikus rendszer kiépülése M-on, Sándor palota, Államforma, Alkotm(külső link),
• Törésvonalak, gazdasági - társadalmi változások 1990 <>
• A határontúli magyarság helyzete <>
• A család mint közösség (13. óra)
• Ifjusági szubkultúrák
• Társadalmi felelősségvállalás, szolidaritás,
• Előítélet és diszkrimináció <>
• Állampolgári jogok és kötelességek <>
• A választási rendszer <>
• A mai magyar demokrácia (22. óra)
• A piac és a pénzpiac (tőzsde)
• Pénzpolitika, háztartás és hitel (24.óra) <>
• Vállalkozások (25.) <>
• Az állam gazdasági szerepvállalása
• Munkerőpiac - a munka világa <>
• Munaknélküliség
• Álláskeresés

 TANANYAG

Témakörök a tanév során:

• A magyar állam működése, alkotmánya, választási rendszere [LINK] 2
• [] A költségvetés [LINK] 2
• A házi dolgozat és a történelmi esszé [LINK] 2
• [] A választójogi rendszer Mo-on
• [] Az Európai Unió [LINK] 3 <>
• Dolgozat az EU-ból 1 óra
• [] Társadalom a rendszerváltás után [törésvonalak] 2
• [] A közvetett és közvetlen demokrácia [LINK]
• [] A munka világa [link] 2
• [] A pénz és az adózás [link] 2

• Ideológiák, demokrácia, diktatúra [LINK]  2
• [] A határontúliak (aktív-passzív választójog)

Második félév:

• [] Szubkultúra, szolidaritás, előítélet, diszkrimináció [LINK] 
• [] A globalizáció: [LINK] <>
• [] A társadalmi rétegek [LINK]

• Dolgozat (törésvonalak, adók, globalizáció, közvetlen-közvetett demokrácia) 1
• A választójog és a történelem [LINK] 2
• A szociális szféra [LINK] 2
• A társadalmi rétegek [LINK] 2
• Vállalkozástan [LINK]
• Alaptörvény és alkotmány [LINK]
• A köztársasági elnöki méltóság és hivatal [LINK]
• A Sándor palota [Eremitha]
• A kétpólusú világrend végének konfliktusai [LINK]
• Államforma [LINK]

Házi dolgozat (március 22-ig) elkészítendő:

• A munkaszerződés (annak részei, kötelező elemei, felbomlásának módjai)
• Az alkotmánybíróság működése
• A népszuverenitás vagy népfelség elve
• Globális válság-tényezők napjainkban

A házi dolgozatok értékelése

1. Terjedelem
2. Megszerkesztettség (felépítettség)
3. Tartalmi kohézió és koherencia
4. Tématartás, elkalandozás
5. Konkrétumok, érdekességek
6. Források megjelölése
7. Küllem, megjelenés

Legyen meg a kívánt terjedelem, a házi dolgozat legyen megszerkesztett (bevezetés, téma-felvezetés, valamiféle tárgyalás, érdemi rész és befejezés, összegzés a végén). Fontos a tartalmi kohézió - koherencia is, vagyis hogy a fogalmazás egymással összefüggő mondatokbòl álljon és a kiszemelt témáról szóló legyen. Lényeges a tématartás, ne csapjon át az egész egy gyökeresen más dologba. Értékelésre kerül az is, hogy LEGYENEK KONKRÉTUMOK a dolgozatban (név, évszám, fogalom, helyszín). A végén forrás-megjelölés is kell. A végső értékelésben kap szerepet a küllem is (olvasható legyen és firkálásoktól, áthúzásoktól mentes), igényesen elkészített.

https://erettsegi.com/tetelek/nyelvtan/szovegtan-a-szovegkohezio-fajtai-es-eszkozei/

Magyarország tájai és folyói

Folyóink:

Duna: Németországban ered, majd Ausztriába tér és onnan érkezik hazánkba. A magyar főváros, Budapest a Duna két partján fekszik. A Duna a legbővízűbb magyar folyó, több fontos mellékfolyóval. A Dunába ömlik a Rába és a Dráva is például.

Tisza: A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza össezfeolyásából keletkezik Ukrajnában, Kárpátalján Rahó közelében, majd átlép Romániába, Magyarországra és délre folyva, beletorkollik a Dunába Szerbia területén.

Egyéb fontosabb magyar folyók: Rába, Dráűva, Sió, Hernád, Bodrog, Sajó, Kőrös, Maros

Magyarország tájai

Magyarország tájai:

• Nagy-Alföld
• Kiaslföld
• Északi-középhegység
• Dunántúli-középhegység
• Alpokalja
• Dunántúli-dombság

A világ zsidósága 1897 -ben megtartotta az első cionista világkongresszust Baselben. Megszületett a cionizmus eszméje. A zsidók vissza akart térni őseik földjére. (Herzl Tivadar)

Antiszemitizmus: Zsidógyűlöletet jelent. Szemita népek = arabok és zsidók leginkább.

Dreyfus-per:

Alfred Dreyfus elzászi francia zsidó katonatiszt (tüzér-százados) volt akit 1894 október 15-én letartóztattak azzal a váddal, hogy a németeknek kémkedik és ad át haditechnikai dokumentumokat. A perben érezhető volt az antiszemita hangulat és hogy azért ítélik el mert zsidó származása miatt ellenszenves. Dreyfus végül 5 évet ült, majd kiengedték, elejtették a vádakat ellene. Visszakapta rangját (elő is léptették) de egészsége miatt visszavonult a szolgálattól. 1935-ben hunyt el.

Az antiszemitizmus gyökerei:

• Biblia (katolikus álláspont)
• Elkülönülés (szokások, nyelv, imahelyek, ruházat, nyelv, házasodás, temetkezés)
• Életmód: pénzkölcsönzés, uzsora => történelmi okok (földművelés ősi tilalma)

***

Hunyadi János

Hunyadi János (Tk 16.oldal) 11 mondat

Hunyadi János édesapja Havasalföldről települt Magyarországra hogy a királyt szolgálja. (1) Zsigmond királytól vitézségéért kapta meg 1409-ben Vajdahunyad várát Erdélyben. (2) Fia, Hunyadi János gyorsan emelkedett és elnyerte az ifjú I. Ulászló király bizalmát, aki 1439-ben megtette a déli végvárak vezetőjének, szörényi bánnak és erdélyi vajdának. (3)

Legjelentősebb hadjárata az úgynevezett Hosszú hadjárat volt mely 1443 őszén indult és az 1444-es vereséggel záruló várnai csatával végződött. (4) Ebben elesett a 20 éves király és Hunyadi is csak nagy nehézségek árán jutott haza. (5). Mivel az új uralkodó, V. László csak 4 esztendős volt, így a magyar nemesek a király felcseperedéséig Hunyadi Jánost tették meg kormányzónak. (6) Hunyadi 6 éven keresztül vezette az országot, mely idő alatt a Balkánon vezetett hadjáratot a török ellem, ám veszített a 2.rigómezei csatában. (7)

Nándorfehérvári diadal (1456) 8

II. Mehmed szultán 1456 nyarán támadta meg 40 ezer katonájával a délvidéki ma Belgrád névre hallgató Nándorfehérvárt, melyet Szilágyi Mihály védelmezett. (9)

Hunyadi János azonban hősies módon bejutott a várba, majd kitörve elfoglalta a törökök ágyúit és azokkal lövette saját csapataikat. (10). A nagy magyar diadalhoz kellett Kapisztrán János ferences szerzetes által toborzot paraszthad is, mely ugyancsak hősiesen és váratlanul támadt a törökökre. (11)

 Az Oszmán Birodalom jellemzői

Elhelyezkedése: délen, Kis-Ázsiában alakult ki egy Oszmán nevű vezető révén. a XIV. század elején

Vezetése: Élén a szultán állt és tanácsadó testülete a diván

Hadsereg: gyalogos janicsárok, lovas szpáhik és ágyúkezelő topcsik

Egri csillagok Gárdonyi Géza regénye az 1552-es török támadásról

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

A forradalom előzményei: LINK

• Rákosi leváltása: Rákosi ellen 1956-ban már országos volt az elégedetlenség, a lakosság Rajk László értelmetlen megöletésével vádolta. Mivel Sztálin már nem védte Rákosi, hiszen 3 éve meghalt, az új vezető: Hruscsov elrendelte leváltását. (1956 nyara). Az ország élére Gerő Ernő került, aki Rákosi politikáját folytatta.
• Tüntetés: 1956 október 6-án lezajlott Rajk László újratemetése mely egy 200 ezres tüntetéssé változott! A temetést követő napokban az elégedetlenek a Petőfi-kör értelmiségi íróinak megjelent cikkeit olvasták.
• MEFESZ magalakulása: Kommunistáktól független egyetemista szervezet jön létre.
• Lengyel megmozdulások: Lengyelországban jelentős szovjet-ellenes tüntetések zajlottak, 1956 őszén, mely ellen a szovjet hadsereg beavatkozásra készült. A magyar egyetemisták  a lengyelek ügyéért szimpátia tüntetésre készültek. Szervezetük, a MEFESZ a kommunista hatalomtól független szövetség volt (Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületekt Szövetsége) Ők kezdték a forradalmat, mikor megfogalmazták követeléseiket és meghirdették az október 23-i tüntetést. [Szabadság szerelem filmrészlet]

A forradalom első napja: 1956 október 23 LINK

A legelső nap eseményei:

• A pesti műegyetem diákjai október 23-ra a lengyel szabadságharcos Bem József szobrához hívták tüntetni a fővárosiakat. Cél: kimutatni egyetértésünket a kommunizmus ellen fellázadt lengyelekkel.
• Ugyancsak jelentős megmozdulás volt a Petőfi szobornál, ahol Sinkovits Imre szavalta el a nemzeti dalt.
• Később pedig a parlamentnél alaklult ki egy óriástüntetés 200 ezres tömeggel. Nagy Imrét követelték, aki rövid beszédében inkább nyugalmat kért. A tömeg azért tőle várta a megoldásokat, mert emlékezett 1953-55 közti reformpolitikájára.
• Megszületett a forradalom jelképe, a közepén lyukas nemzeti zászló, melyből kivágták a népre erőltetett és történelmünktől idegen kommunista címert. 
• A városligeti 9 méteres Sztálin szobor ledöntése. Jelképnek tartott szobrot szétverte a tömeg.
• A Rádió ostroma. Este a felkelők elfoglalták egy rövid tűzharc után a Bródy Sándor utcai rádiót.

A forradalom átmeneti győzelme (október 24-27)

1956 valódi hősei (tortenelmi blog)

• ​Hruscsov a második napon rendelte el, hogy a Pest környéki orosz laktanyák páncélosai verják szét a fővárosi tüntetéseket. A magyar diákok, munkások közül azonban 13-14 ezren felkelő csoportokat alkottak (Széna tér, Corvin köz, Baross tér, Tűzoltó utca) és molotov koktélokkal, vagy zsákmányolt fegyverekkel száltak szembe az orosz tankokkal.
• Október 24-én a harcok közben, a Gerő uralta pártvezetés, szovjet engedéllyel hozzájárult Nagy Imre miniszterelnöki kinevezéséhez
• Október 25-én a parlament elé vonult tömegre a tetőkről tüzelni kezdtek az ÁVH -s fegyveresek éa 70-80 embert öltek meg. Véres csütörtök.
• Október 26-án a felkelők bevették a Kilián laktanyát és oldalukra állt az oda vezényelt katonai egység is, Maléter Pál ezredes vezetésével.
• Ezekben a napokban országszerte több városban zajlottak tüntetések. Például: Debrecenben, Miskolcon, Mosonmagyaróváron.
• Október 27-én átmenetileg meghátrált a szovjet vezetés: hozzájárultak egy vegyes (koalíciós) kormány felállításához, melybe kisgazda politikusok is helyet kaphattak (Kovács Béla, Tildy Zoltán). A párt élére pedig Gerő helyett Kádár János került, aki látszólag a felkelőkkel tartott.

Az új, forradalmi Magyarország (október 28-november 3):

​Nagy Imre október 28-án a rádióban jelentette be a változásokat:

1. A szovjet csapatok ki fognak vonulni Budapestről
2. Feloszlatják az ÁVH -t. Két nappal később a pesti tömeg az ÁVH fészkének tartott Köztársaság téri pártszékházat is bevette. Sok ÁVH -s fegyverest vertek agyon.
3. Bevezetik a többpárt rendszert, így október 30-án 9 párt alakult újjá.
4. Visszaállítják a magyar jelképeket: címert, nemzeti ünnepeinket
5. Abbamaradnak az erőszakos tészesítések

A szovjet vezetés taktikázása: Hruscsov időnyerés céljából volt engedékeny. Valójában katonai erőt mozgósított a forradalom leverésére a Forgószél hadművelethez. Második teendője: a pont ekkoriban zajló egyiptomi válság ügyében bejelentette az USA vezetésének (Eisenhower elnöknek): akár világháborúra is kész, ha a nyugati államok támogatják az egyiptomra támadó izraelieket és a magyar felkelőket. Amerika meghátrált: letettek Egyiptom megtámadásáról és válasz nélkül hagyták Nagy Imre segítségkérését. Így Nagy Imre hiába jelentette be hazánk semlegességét és kilépésünket a Varsói Szerződésből.

A forradalom leverése (november 4-11)

1956 november 4-én a szovjet hadsereg elözönötte hazánkat, Konyev marsall vezetésével. LINK (Filmrészlet: 1:30 tól) Nagy Imréék a jugoszláv követségre menekültek, de innen kicsalták őket és végül a szovjetek Romániába vitték őket fogságba. Közben a magyar Kommunista Párt vezetője, Kádár János (aki Gerő után került ebbe a pozícióba) úgy tűnt, hogy a forradalommal tart, ám november 1-én mégis, szovjet felkérésre átállt Hruscsov oldalára. A szovjet pártfőtitkár megbízta Kádárt azzal, hogy a forradalom leverése után tegyen rendet az országban. Kádár beszéde: 

"Magyar munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Az új párt egyszer s mindenkorra szakít a múlt bűneivel ... a nemzeti függetlenség alapján kíván baráti viszonyt minden közeli és távoli országgal, elsősorban a szomszédos szocialista országokkal....felhívunk minden magyar dolgozót, akit a nép és haza odaadó szeretete vezérel, hogy csatlakozzon pártunkhoz, melynek neve: Magyar Szocialista Munkáspárt. ... küzdjük le a fenyegető ellenforradalom és a külső beavatkozás veszélyét." (Elhangzott 1956. november 1-jén 22 óra előtt a Szabad Kossuth Rádióban.) 

A szovjet tankokon érkező Kádár János Forradalmi Munkás-Paraszt kormányt alakított szovjet támogatással. Megkezdődtek a megtorlások: kivégeztek 230 embert, 35 ezret pedig internáltak vagy bebörtönöztek.Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst 1958 június 16-án végezték ki. Eleinte pufajkás belügyi alakulatok tartottak rendet, majd megalakult a munkásőrség későbbi felkelések elfojtására. 1957-ben államközi szerződés rögzítette a szovjet csapatok itt tartózkodását. A megtorlások 1963-ig tartottak, amikor rendeletben hirdettek közkegyelmet az 56-osoknak.

D O L G O Z A T

Főbb témák: 

1. Az 56-os forradalom előzményei
2. A forradalom első napja
3. A forradalom átmeneti győzelme
4. Az új, forradalmi Magyarország
5. A forradalom leverése, megtorlása

Az 1956-os dolgozat után, azon a héten pénteken jön a fogalmakból a dolgozat

Rákosi Mátyás (1892-1971)

Rákosi Mátyás a második világháború utáni évek Magyarországának kommunista diktátora volt 1945 és 1956 között. Hatalma az országba bevonuló (németeket kiűző) szovjet hadseregre támaszkodott és elnyomó erőszak-szervezeteire mint az ÁVO (és ÁVH). [Államvédelmi Osztály és Államvédelmi Hatóság]

Rákosi Mátyás életének 7 legfőbb állomása:

1. Rosenfeld Mátyás (1892), kereskedelmi iskolát végzett, az I világháborúban katona, orosz hadifogsága után kommunista.
2. Tanácsköztársaság: kereskedelmi, szociális népbiztos, majd Bécsen át a Szovjetunióba menekül. Sztálin barátja lesz.
3. Hazatér a Horthy-kori Magyarországra, 15 évre börtönbe kerül (1925-1940 között). Sztálin eléri kiengedését, Moszkvában él 1940 és 1945 között.
   
4. A németek kiűzése után jön Magyarországra (1945 januárjában). A kommunista párt vezetője, irányítja a hatalomátvételt 1945-1949 közti években.
   
5. 1949-1956: hazánk teljhatalmú diktátora, személyi kultusszal, a szovjet hadseregre és az ÁVH -ra támaszkodva
6. Néphangulat Rákosi ellen fordul (1955), Sztálin halálával Moszkvában is bukott lesz, 1956 július: Hruscsov leváltja.
7. Élete utolsó 15 évét (1956-1971) a Szovjetunióban tölti: Moszkva, Krasznodar, Tokmak, Gorkij. Meghal: 1971-ben.

[VIDEO - Rákos-kultusz Nemzeti Levéltár]

Tildy és Rajk: 

• Tildy Zoltán: eredetileg lelkész, majd 1929-től kisgazda politikus. Miklós Béla után miniszterelnök 2,5 hónapig, majd 2,5 évig köztársasági elnök (1946 február 1 - 1948 augusztus 3-ig), közben Nagy Ferenc a miniszterelnök majd elmenekül a kommunisták elől. Tildyt 1948 juliusában lemondatják és 8 évig háziőrizetben marad. Az 1956-os forradalmi kormányban miniszterelnök helyette. A bukás után 1 évig van börtönben, majd szabadul és 1961-ben hal meg.
• Rajk László: Erdélyi polgárcsalád sarja, 22 éves korától kommunista, a spanyol polgárháborúban is harcolt. A II. vh aladt tér haza, ellenálló lesz. A háború után belügyminiszter (1946 március 20 - 1948 augusztus 5), majd 9 hónapig külügyminiszter. Később 1949 májusában Rákosi koncepciós perben vádolja kémkedéssel, majd kivégezteti 1949 október 15-én.

Amikor a gőz helyett már más energiahordozók illetve ipari területek - pl elektromosság, robbanómotor, gépészet, vasipar, vegyészet - veszik át a fejlődés legfőbb irányát és megjelenik a gyárakban a "gépek gyártanak gépeket" jelenség, második ipari forradalomról beszélünk. A váltást az 1880-as évekre tesszük.

Főbb találmányok: 

1860-ban Étienne Lenoir, majd 1876-ban Nikolaus Otto (1832-1891) építette meg az első belső égésű (robbanó-) motort. Megjelent a futószalag termelés például Henry Ford detroiti autógyárában. Galamb József érdemei. [Galamb József és a Ford]

A számtalan ipari találmány megjelenik a hadiiparban és az első világháborúban kerül alkalmazásra.

Pénzvilág:

• Monopóliumok megjelenése
• Kartellesedés, trösztösödés
• Vadkapitalizmus

Ábra lerajzolása: tankönyv 12.oldal: konszern, szindikátus, tröszt, kartell

Gyarmatosítás: Az első nagy gyarmatosítások a földrajzi felfedezések után zajlottak a XVI. században spanyol és portugál hódításokkal. [Történelemcikkek]

Gyarmatosító hatalmak: Három csoportra oszthatóak a XIX. századra:

• Visszaszoruló hatalmak: Spanyolország, Portugália, melyek kezdik elveszíteni 300 évvel korábban megszerzett gyarmataikat. (Dél-Amerikából a XIX. század első harmadában kiszorulnak a spanyolok és portugálok.)
• Terjeszkedő, több millió km2-es óriás-birodalmakat létrehozó országok: például Anglia, Franciaország. (Mellettük: Hollandia, Belgium is.)
• Új, feltörekvő gyarmatosítók: Németország, Olaszország. Ezek későn hozták létre saját államaikat így későn próbálnak gyarmatbirodalmat létrehozni maguknak.

A brit gyarmatbirodalom:

• A századfordulóra 30 millió km2-es nagyságú lesz.
• A főbb területei: Kanada, Ausztrália, India, Nigéria (Észak-Afrikában), illetve a Kairó-Fokváros vonal.
• Belső problémáikkal küzd

Belső válságok:

• Ír probléma: Írország a britek gyarmata de a XIX. század végétől megkezdi harcát az elszakadásért. Végül majd ez a két világháború között történik meg. 
• India problémája: ópium háborúk, szipoj felkelés, vallási gondok (muszlim - hindu ellentét)
• Választójogi harc: a munkásság küzdelme az általános választójogért (chartizmus)

A francia gyarmatbirodalom:

• Franciaország 1830-tól kezdi meg a nagyarányú gyarmatosításokat. Első jelentős gyarmata Algéria Észak-Afrikában.
• A francia gyarmatosítás további célpontjai: Indokína (Vietnám, Laosz), Madagaszkár szigete, Csendes-óceán térsége.
• Franciaország gyarmati problémái: rivalizálás (vetélkedés) Angliával, Olaszországgal majd a századfordulótól Németországgal.

Orosz gyarmatbirodalom:

• Az orosz cárok a XVI. század közepétől (IV. Ivántól: 1533-1584) kezdenek nagyobb arányú hódításokba az Ural hegységtől egészen a Csendes-óceánig.
• Az orosz uralkodók másik kiemelt célterülete: Közép-Ázsia, az ottani muszlim kánságok: kazah, tadzsik, kirgiz, türkmén kis államok.
• Harmadik orosz hódítási terület a Kaukázus-vidék, pl Örményország, Grúzia.

Kína és Japán:

• A kínai császári központi hatalom az ópiumháborúkkal meginog, majd az úgynevezett bokszer-lázadás után meggyengül. A bokszerek 1900-ban a növekvő európai befolyás ellen lázadtak.
• Végül Kínát befolyási övezetekre osztják a nagyhatalmak: Anglia, Franciaország, USA, Németország, Japán. (Karikatúra)

Az USA gyarmatosítása:

Eltérő módszerrel gyarmatosított: dollárdiplomácia, Monroe-elv: Amerika az amerikaiaké => jelentése: a Dél-amerikai államok (melyek a spanyol uralom alól szabadulnak fel) az USA érdekszférájába tartoznak. Európai hódítók amerikai kontinensen NEM gyarmatosíthatnak.

• Nyitott kapuk elve: A Kínában való amerikai megjelenés, szabad-kereskedelem, befolyási övezetek.
• A spanyol-amerikai háború: 1898. Az USA legyőzi a Spanyol Birodalmat és területeket szerez tőle. Ekkor kerül amerikai kézre a Fülöp-szigetek, Kuba, Puerto Rico. Az USA a századfordulóra nagyhatalommá válik. 
• Panama csatorna: A századforduló időszakában építi meg az USA (elkészülése: 1914) a Közép-Amerikát átszelő hajózó csatornát.

 A második ipari forradalom és a századforduló

 Amikor a gőz helyett más energiahordozók (elektromosság, robbanómotor, vegyészet) veszik át a fejlődés legfőbb irányát 2. ipari forradalomról beszélünk. A gépek gyártanak gépeket jelenség kialakul. A XIX. század közepétől számítjuk.

Főbb találmányok: 1860-ban Étienne Lenoir, majd 1876-ban Nikolaus Otto (1832-1891) építette meg az első belső égésű (robbanó-) motort. 

A számtalan ipari találmány megjelenik a hadiiparban és az első világháborúban kerül alkalmazásra.