1.) Iraki háborúk: Az első 1991-ben a Sivatagi vihar hadművelet volt (Öbölháború), amikor az USA katonailag beavatkozott Irak és Kuvait viszályába, ENSZ felhatalmazással és NATO kötelékben. Az iraki diktátor: Szaddam Husszein, az amerikai elnök pedig: George Bush. A második iraki háború 2003-ban kezdődött a Husszein megdöntése volt legfőbb célja részint a 2001-es terrortámadás, részint állítólagos tömegpusztító fegyverei miatt. Irakot legyőzik, megkezdődik egy hosszú megszállás (2003-2011) Husszeint perbe fogják (vád: egy falu elpusztítása biológiai fegyverekkel) majd halálra ítélik.
1.) Csecsen-orosz háborúk 1999 -2000 –ben (a 90 –es évek háborúinak folytatásai), melyben az USA és a nyugati szövetségesei óvatosan ugyan, de a beavatkozás határán álltak.
2.) Az afganisztáni és a 2003 –as iraki háború, melyek jelentősen megosztották a világot, de orosz vonatkozásai is voltak, mivel Putyin kezdettől az amerikai beavatkozások ellen lépett fel.
3.) A 2008 –as grúziai háború. 2008 nyarán Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre a területén és határvidékén élő oszétok ellen, ezért az oszétok védelmében bevunult Grúziába. Végül elhagyta az országot, de Grúzia bizonyos területeit (Abháziát és Dél-Oszétiát, szövetségeseinek és függetlennek tekint.
4.) A NATO ugyancsak 2008 –ban rakétaelhárító rendszer telepítésébe kezdett Lengyelországban, mely Oroszország közelsége miatt sértette Moszkva érdekszféráját. Putyin egyenesen háborús lépésnek tekintette a NATO támaszpontokat, melyek építését végül félbehagyták.
5.) A 2011 óta tartó szíriai konfliktusban Putyin a szír diktátort Bassár el-Aszadot támogatja, lévén hogy Szíria a hidegháború óta régi szövetségese a térségben. Az USA kezdetben a felkelők mellé állt, így sokáig úgy tűnt, hogy orosz és amerikai egységek is szembe kerülnek majd egymással. Ám idővel kiderült: a felkelők egy része Amerika és nyugat ellenes terrorista csoportokból áll, így végül az USA átmenetileg visszalépett a lázadók hatékonyabb támogatásától.
6.) Mind Oroszország, mind pedig Kína tevékeny támogatói az iráni atomprogramnak. Ám az USA és Izrael is attól tartanak, hogy a perzsa ország a birtokába kerülő technológia és nukleáris alapanyagok segítségével az atomerőművek mellett atomfegyvereket is kifejleszt, melyekkel a nyugati nagyhatalmakat és Izraelt is fenyegetheti.
7.) Edward Snowden az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a CIA volt alkalmazottja 2013 –ban titkosított dokumentumok megjelentetésével nyilvánosságra hozta, hogy az amerikai titkosszolgálatok széles körben figyelik az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét az Egyesült Államokban, sőt világszerte. A botrány kirobbantása után Snowden előbb Hongkongba, majd Moszkvába menekült, ahol Putyin menedéket adott számára. Bár az amerikaiak a kiadatását kérik (és érvénytelenítették az útlevelét) az oroszok nem adják ki Washingtonnak.
8.) Ukrajna és a többi volt szovjet tagköztársaság feletti befolyásért való küzdelem. Ennek a harcnak legújabb fejezete, hogy 2014 március elsején az orosz hadsereg megszállta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, majd támogatni kezdte a kelet-ukrajnai szakadár csapatok küzdelmeit.
9.) Ukrajnai háború: 2022 február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát több irányból, jelentős szárazföldi, tengeri és légi csapatokkal megerősítve. A NATO az EU és a fejlett világ országai elítlték az agressziót és szankciókat vezettek be, illetve fegyverszállítmányokkal kezdték támogatni a védelmi harcokra kéányszerülő Ukrajnát.
