A választójog az a jogosultság, mely a politikai döntésekben való közvetett azaz parlamentáris képviseleti rendszerben történő részvételét biztosítja az állampolgárok számára. Lehet közvetlen és közvetett. Közvetlen a népszavazással történő döntéshozatal, közvetett pedig a képviselők útján történő beleszólás gyakorlása.
Létezik aktív és passzív választójog. Az aktív a választásokon résztvevőket illeti (akik voksolhatnak), passzív pedig ha indulhat is valaki.
Választójog a történelem során:
Rendi gyűlések, népképviseleti országgyűlések.
Nyílt és titkos választások a XX. században
Nyílt a választás akkor, ha a voksoláson megjelent állampolgárok nyilvánosan, a választókörzet bizottsága előtt mondják el politikai döntésüket. Ilyen volt Magyarországon a választójog 1848 és 1913 között folyamatosan.
Részben titkos a választójog, ha a fővárosban és a nagyobb városokban biztosított csak a titkosság. Ilyen volt 1913 -ban, majd 1922-től 1938-ig
Titkos a választás akkor, ha a választópolgár számára biztosított, hogy politikai döntését mindenki előtt titkosan gyakorolja. Ilyen volt a választójog 1918/19-ben és 1938-tól.
- Az 1913 évi XIV. választójogi törvény részben titkos választásokat írt elő, előírta, hogy Budapesten és a törvényhatósági jogú városokban titkos, az ország többi részén nyílt választásokat kell tartani.
- Az 1918 évi I. néptörvény írta elő először az általános és titkos választásokat.
- Az 1925 évi XXVI. választójogi törvény visszatért a részben titkos választójoghoz.
- Az 1938 évi XIX. választójogi törvény megadta a titkos választójogot
- Az 1945 és VIII. választójogi törvény ugyancsak titkos választásokat írt elő.
Választójog Magyarország történetében
***
