Állam
Állam: Olyan politikai szerveződés, mely egy adott földrajzi terület felett politikai hatalommal bír, magába foglalja a törvényhozást, végrehajtó hatalmat illetve közigazgatást és nemzetközileg elismert határok veszik körül.
Állam működése: Egy-egy állam működését alapvetően meghatározza államformája alaptörvénye, választási rendszere és jogrendje.
Magyarország 1990 után
A magyar demokratikus berendezkedés jellemzői: [link]
- Magyarország államformája köztársaság
- Nemzetközi helyzet: hazánk tagja az EU -nak (2004 óta) és a NATO -nak (1999 óta)
- Legfőbb szerv: országgyűlés mely a törvényhozó hatalom (200 taggal), 4 évente megtartott választásokkal jön létre. A választásokon győztes párt (vagy pártkoalíció) jelöl miniszterelnököt és alakít kormányt.
- Végrehajtói hatalom: kormány, mely miniszetekből áll [kormányunk]
- Magyarország alaptörvénye demokratikus berendezkedést biztosít. A demokratikus berendezkedés feltételei: népfelség elve, vagyis a törvényalkotás parlament kezébe helyezése (a hatalom forrása a nép); szabad pártalakulások, plurális gazdaság (szabad vállalkozás-alapítás), polgári szabadságjogok biztosítása (pl: szólásszabadság, sajtószabadság, vallásszabadság) Az alaptörvény államunk felépítését, működésének szabályait, elveit és jelképeit tartalmazza. Benne van, hogy az államunk legmagasabb szintű közméltósága a köztársasági elnök (5 évre választják), aki inkább jelkép, mint valós hatalmi tényező. A legfontosabb vezető a miniszterelnök, akit a választásokon győztes pártok jelölnek és a parlament választ meg 4 évre (az újabb választásokig). A miniszterelnök vagy kormányfő a miniszterek munkáját koordinálja. Rendszerint a legfontosabb gazdasági-politikai területek élén minisztériumok állnak, így van például nemzetgazdasági, földművelésügyi, honvédelmi, igazságügyi és belügyminisztérium is. (Jelenleg 7 minisztérium van)
Közjogi méltóságok: A legfontosabb döntések meghozatalában és az ország vezetésében legnagyobb szerepet betöltő beosztások:
- köztársasági elnök (államfő) 5 évre a parlament választ, vétójoga van, a hadsereg főparancsnoka, kitűzi a választásokat
- miniszterelnök (kormányfő) a végrehajtó hatalom feje, a minisztertanács elnöke
- Országgyűlés elnöke: ügyel a házszabályok betartására
- az Alkotmánybíróság elnöke (Alkotmánybíróság = a törvényeket ellenőrzi alkotmányossági szempontból)
- a Magyar Nemzeti Bank elnöke a pénzügyi rendszert vezeti, alapkamatról dönt, 6 évre nevezi ki a közt.elnök
- a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) elnöke: fellebbezési ügyekben végső döntést hoz
- a legfőbb ügyész: az intézmények működésének törvényességét felügyelő ügyészi rendszer feje
- vezérkari főnök a magyar hadsereg vezetésében segíti a honvédelmi minisztert
- alapvető jogok biztosa: a hatóságok tevékenysége ne sérthesse az emberek alkotmányos jogait
- az Állami Számvevőszék elnöke: a Számvevőszék a parlament pénzügyi ellenőrző szerve, a költségvetés végrehajtását ellenőrzi, elnökét a parlament 12 évre választja. []
Közigazgatás: Az államhatalomnak (országgyűlés és kormány) alárendelt szervezet és szabályrendszer, mely az állam működését segíti. Fontos elemei a önkormányzatok, vármegyék
Választási rendszer: 2011. évi CCIII. tv. Magyarországon úgynevezett vegyes választási rendszer van érvényben, vagyis a 4 évenkénti parlamenti választásokon pártokra és egyéni képviselőjelöltekre is szavazunk. (Két szavazólapot töltünk ki.) Jelenleg 199 tagú a parlament (2014 óta ennyi) +1 nemzetiségi képviselő is van. Megoszlás: 106 képviselő egyéniben, 93 pedig pártlistákról kerül az országgyűlésbe. A parlamentbe csak az a párt küldhet képviselőt, akire legalább 5% szavaz (listán). Legutolsó választás: 2022-ben volt (nyert a Fidesz), a következő 2026 -ban lesz. (Választások)
Parlamentünk típusa: egykamarás munkaparlament (bizottsági munkák és plenáris ülés). Történelmünk során korábban többnyire kétkamarás volt a parlament (pl: reformkor, Horthy-kor) vagyis létezett felsőház vagy főrendi ház is. Sok európai országban ma is kétkamarás parlament a jellemző (pl: Anglia, USA)
Költségvetés: A központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait előre megtervező dokumentáció, mely egy-egy ország esetében meghatározza az államháztartást. A költségvetés bevételi oldala: az ország lakossága által befizetett adók, vámok, illetékek összege. A költségvetés kiadási olda: Minden ország fordít a védelmére (hadsereg), államadósságának törlesztésére illetve állami alkalmazottainak fizetéseire és az állami beruházásokra. Állami beruházás például az útépítés, állami fizetést kapnak például a tanárok, rendőrök, kórházi orvosok, katonák ... stb.
