Róma hanyatlása és bukása (Tk.56-58)

A hanyatlás:

A különböző germán törzsek gyakran törtek be Róma területére és a császári hatalom is meggyengült. Az uralkodók újításokat (reformokat) vezettek be, új fővárost alapítottak 330-ban: Konstantinápolyt, melyet az építtető Nagy Konstantin császár önmagáról nevezett el. Később 395-ben a birodalom ketté is szakadt: Nyugatrómai és Keletrómai Birodalomra.

Népvándorlás és összeomlás:

A hunok azonban Európa felé érkezve népvándorlást idézte elő: számtalan germán nép rontott a Nyugatrómai Birodalomra, mely végül 476-ban összeomlott. Az utolsó császárt száműzetésre kényszerült.

A Keletrómai Birodalom Bizánc néven még ezer évig állt fenn. A Nyugatrómai helyén új államok születtek, mint a Frankok Királysága.

***

I.A cári Oroszország válsága:

A háború végére Oroszországban általános lesz a nyomor. A lakosság elégedetlen, a katonák a fronton hullanak, az otthon maradottak meg éheznek. A többség a cárt, II. Miklóst (1894-1917) okolta.

II. Az 1917 februári forradalom:

1917-ben a lakosság forradalomban dönti meg a cár uralmát. Házi őrizetbe veszik. Oroszországot 1917 februárjától ideiglenes forradalmi kormány vezeti. Ennek elnöke augusztustól Alexandr Kerenszkij. Az országban úgynevezett szovjetek (tanácsok) alakulnak.

III. Lenin:

Vlagyimir Iljics Lenin kommunista vezető volt, a bolsevik párt élén. A cári időkben többnyire külföldön bujkált, ám a forradalom hírére hazatért. Terve lett hogy a tanácsokban a bolsevikok legyenek többségben és vegyék át a teljhatalmat. Célja: kilépés a háborúból, államosítás, proletár-diktatúra.

IV. A bolsevik puccs és polgárháború

A puccs 1917 november 7-én (október 25) következett be. A kommunisták (bolsevikok) megszállták a fontos középületeket. Lenin megszerezte a hatalmat (elűzte Kerenszkijt) és átalakította Oroszországot: kialakult a kommunista diktatúra és kiléptek a háborúból. Közben azonban a vörösterror ellen fellázadtak a cár hívei, néhány éves polgárháború kezdődött, melyben 1918-ban kivégezték a cári családot. 1921/22-re a vörösök (kommunisták) győztek 

V. A Szovjetunió létrejötte

A Szovjetunió 1922-ben jött létre, 15 államból. A hatalmas területen a moszkvai pártvezetés volt az úr. Eleinte Lenin, majd halála után (1924) Sztálin.

***

Az ellenforradalom

1.) A tanácsköztársaságot leverő román hadsereg 1919 augusztusában megszállja Magyarország keleti részeit és Budapestet.

2.) Miközben Pesten hatalom nélküli kormányok jutnak vezető szerepbe, Szegeden (mely nem tartozott román befolyás alá) Horthy nemzeti hadsereget alapított.

3.) A nemzeti hadsereg Szegedről a Dunántúlra vonul 1919 nyarán és szeptemberére ott Horthy saját fővezérséget alakít ki (Siófok központtal).

4.) Horthy és az antant alkut kötnek egymással: a románok kivonulnak Magyarországról és Horthy vezető lehet, viszont cserébe a magyar küldöttek kimennek Trianonba és aláírják a békediktátumot. 

5.) Az alku alapján Horthy bevonul Pestre, majd kezébe veszi a hatalmat. 1920 március elsején választják kormányzóvá. 

Kormányzói feladatkör: A legmagasabb tisztség, mely a mindenkori miniszterelnök felett áll.

A Horthy-kor miniszterelnökei: Például: Teleki Pál (1920-1921), Bethlen István (1921-1931), Gömbös Gyula (1932-1936).

Forradalmak - válságok 1918/19-ben

Az első világháború végén Magyarországon általános volt a nyomor, az éhezés, a  munkanélküliség és az elégedetlenség. Ráadásul október 29 és 31 közt a forradalom is zajlott hazánkban, melynek során a fővárosban állomásozó katonák nagy része is a forradalmárok mellé állt. Végül IV. Károly meghátrált és október 31-én az őszirózsás forradalom győzelme után kinevezte Károlyi Mihályt miniszterelnökké, Tisza Istvánt pedig megölték a forradalmárok (ismeretlen katonák).

A Károlyi kormány azonban 1918 október 31 és 1919 március 20 között nem tudta megoldani az ország problémáit. Bár bevezették az általános választójogot, de nem sikerült végrehajtani a földosztást, nem mérséklődött a nyomor és a cseh, román illetve szerb csapatok megszegve a belgrádi fegyverszüneti egyezményt tovább törtek előre, magyar területeket elfoglalva. Csupán a Székely Hadosztály harcolt hősiesen a támadó román hadsereggel. Pedig a belgrádi katonai egyezmény, mely 1918 november 13-án született, fegyvernyugvást rendelt el.

A Károlyi-kormányzat le akarta szerelni a hadsereget. Linderer Béla honvédelmi miniszter a magyar katonák hazatérést sürgette. Az antant a Vix jegyzékben 1919 március 20-án a Debrecen – Hódmezővásárhely vonalig követelte területeink átadását.

Végül ugyan Károlyi nem írta alá a Vix-jegyzéket, de hagyta, hogy a hatalmat a Kun Béla vezette kommunisták kaparintsák meg. Miután 1919 március 21-én kikiáltották a tanácsköztársaságot, kezdetét vette a 133 napig tartó kommunista vörös terror. Minden szörnyűség tetejében még a spanyolnátha is szedte az áldozatait 1918 őszétől egészen 1920-ig százezrek halálát okozva.

***

Horthy Miklós élete

1.) Horthy Miklós magyar középbirtokos volt, aki egészen 50 éves koráig katonatisztként szolgálta a Monarchiát (és Ferenc Józsefet). Katonai pályafutása során tengernagy lett belőle és a Monarchia flottájának vezetője.

2.) Az első világháború után hazatért Magyarországra, majd a tanácsköztársaság alatt az aradi és szegedi ellenkormányok tagja lett.

3.) Ezt követően 1919 júniusában Szegeden Nemzeti Hadsereg felállítását hirdette meg és augusztusban saját fővezérséget hozott létre a Dunántúlon, ahol eltűrte a fehérterrort is.

4.) Később 1919 őszén alkut kötött az antant hatalmakkal (Clemenceau francia elnökkel): ha ő lehet az ország vezetője és kivonulnak a románok, akkor gondoskodik egy törvényes magyar parlamentről és arról, hogy Magyarország kiküldje követeit a párizsi békekonferenciára! Horthy Miklós az alku szerint 1919 november 16-án vonul be Budapestre, hogy átvegye a hatalmat.

5.) Az alkut betartva Horthy kiküldte követeit Párizsba. Ugyan lemondott az Apponyi vezette küldöttség, ám Magyarország végül mégis aláírta a trianoni békeszerződést 1920 június 4-én!

6.) Horthy Miklóst 1920 március 1-én választották meg Magyarország kormányzójává. Tisztségét egészen 1944 október 15-ig viselte.

***

Tanácsköztársaság

(1919 március 21 - 1919 augusztus 1)

Róma nagyjai és a hunok

(Tk 56. oldal)

Az ókor hadvezérei és uralkodói

• Az ókori Róma egyik legnagyobb hadvezére Julius Caesar volt, aki meghódította egész Galliát (ma Franciaország).
• A római császárok közül kiemelkedett a sorrendben legelső: Augustus császár. Az ő uralkodására esett Jézus megfeszítése.
• Az ókori nagy hadvezérek közé tartozott a makedón Nagy Sándor is, Perzsia meghódítója.
• Az ókor legvégén támadnak Európára az Ázsiából érkező hunok, Attila vezetésével.

A népvándorlás kora:

Bár a hunok birodalma Attila halála után szétesett, megjelenésük elindította a népvándorlást. Ennek során különböző germán törzsek romba döntötték a Római Birodalmat.

[A hunok bemutatása - kis film (youtube)]

A hunok:

Attila 451-ben a rómaiak uralta Galliára támadt, de Catalaunum mezején az utolsó nagy római hadvezér Aetius (Éciusz) megállította. Bár feldúlta Észak-Itáliát is, végül visszatért a Kárpát-medencébe. Attila halála után (453) szétesett a hunok birodalma.

[LINK: A Római Birodalom hanyatlása és bukása]

A görög - római hadviselés

(Tk 45. oldal)

I. Görög - perzsa háborúk:

• A Kis-Ázsiában kialakuló hatalmas Perzsa Birodalom Krisztus előtt 490 -ben megtámadta a görög poliszokat.
• A döntő csatára Athén közelében, Marathón mellett kerül sor. A görögök Miltiádész nagy győzelmet arattak a perzsa király Dareiosz felett. Ám 10 évvel később újra támadtak ám a görögök tengeren és szárazföldön ezúttal is győzni tudtak.
• A legnagyobb perzsa hadjáratban alig 300 bátor spártai tudta feltartóztatni a hatalmas perzsa sereget, amíg a fősereg biztonságba húzódott.

II. Makedónia és Nagy Sándor hadjárata:

Házi feladat: Nagy Sándorról 5 mondat lejegyzése a füzetbe!

• A perzsa-háborúk után a görög poliszok egymással vetélkedtek, Athén és Spárta háborúja osztotta meg őket a Krisztus előtti 5. században.
• A háború meggyengítette a legerősebb görög városokat, így Makedónia felemelkedhetett. Legnagyobb uralkodója III. Alexandrosz, akit Nagy Sándor néven emlegetünk már az egész görögség felett uralkodott!
• Krisztus előtt 331-ben Nagy Sándor már a Perzsa Birodalmat is legyőzte a Gaugamélai csatában. 

III. Róma háborúi:

A rómaiak legelső nagy háborúikat a punokkal vívták. A punok Hannibál vezetésével, harci elefántokkal támadtak Rómára, Hispánián és az Alpok hegyein átkelve. Róma azonban elhárította a támadást és a zámai csatában legyőzte a punokat (Kr.e. 202). Innentől Róma megkezdhette a Földközi-tenger teljes partvidékének meghódítását, hatalmas birodalmat teremtve.

A honvédelem

(Tk. 41)

Magyarországon hivatásos, szerződéses és tartalékos honvédség létezik, vagyis nincs sorozás.

A sorkatonai szolgálatot 2004-ben szüntették meg hazánkban.

A hadsereg feladatai: Magyarország területi épségének, határainak, függetlenségének védelme illetve humanitárius (embereket segítő) feladatok ellátása.

A magyar honvédségben (miként a világ legtöbb hadseregében) úgynevezett rendfokozati rendszer van érvényben, ami azt jelenti az egyenruhákon viselt rendfokozati jelzéseknek megfelelően a magasabb besorolású parancsnokok vezényelnek és adnak paranscokat a kisebb besorolásúak számára. Így vannak közkatonák, altisztek, tisztek (pl hadnagy avagy százados) és tábornokok.

Magyarország 1999 óta tagja a NATO -nak, mely a legnagyobb és legerősebb katonai szövetség a világon (30 tagországgal).

A NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) 1949-ben jött létre és jelenleg 30 ország a tagja. Például: USA, Franciaország, Németország ... stb.

***

Az ókori Róma

A hódítások, birodalom-alkotás:

Az ókori Róma történetét a folyamatos hódítások jellemezték. A rómaiak óriási birodalmat hoztak létre Julius Caesar korára, aki Krisztus előtt 44-ben megkaparintotta a teljhatalmat és meghódította Galliát.

Caesar kora után a császár-kor következett, amikor a birodalmat a római császárok uralták. 

A Római világ:

A rómaiak latin nyelvet használták, amit elterjesztettek egész birodalmukban, miként a következőket is:

• Kövezett utak
• Városi csatornák
• Fejlett törvénykezés
• Patrícius házak, épületek, amfiteátrumok 

Pannónia:

A Rómaiak Krisztus után 10-ben hódítják meg a mai Magyarország dunántúli részét, melyet Pannónia néven tagolnak be birodalmukba. Provincia lesz belőle. 

Provincia = olyan terület, melyet Római Birodalom önálló tartományként kormányoz. A birodalom a korszak végén 100 provinciára tagolódott. Provincia volt például: Hispánia, Gallia, Pannónia.

Képek

Római patríciusok a szenátusban