I.A cári Oroszország válsága:
A háború végére Oroszországban általános lesz a nyomor. A lakosság elégedetlen, a katonák a fronton hullanak, az otthon maradottak meg éheznek. A többség a cárt, II. Miklóst (1894-1917) okolta.
II. Az 1917 februári forradalom:
1917-ben a lakosság forradalomban dönti meg a cár uralmát. Házi őrizetbe veszik. Oroszországot 1917 februárjától ideiglenes forradalmi kormány vezeti. Ennek elnöke augusztustól Alexandr Kerenszkij. Az országban úgynevezett szovjetek (tanácsok) alakulnak.
III. Lenin:
Vlagyimir Iljics Lenin kommunista vezető volt, a bolsevik párt élén. A cári időkben többnyire külföldön bujkált, ám a forradalom hírére hazatért. Terve lett hogy a tanácsokban a bolsevikok legyenek többségben és vegyék át a teljhatalmat. Célja: kilépés a háborúból, államosítás, proletár-diktatúra.
IV. A bolsevik puccs és polgárháború
A puccs 1917 november 7-én (október 25) következett be. A kommunisták (bolsevikok) megszállták a fontos középületeket. Lenin megszerezte a hatalmat (elűzte Kerenszkijt) és átalakította Oroszországot: kialakult a kommunista diktatúra és kiléptek a háborúból. Közben azonban a vörösterror ellen fellázadtak a cár hívei, néhány éves polgárháború kezdődött, melyben 1918-ban kivégezték a cári családot. 1921/22-re a vörösök (kommunisták) győztek
V. A Szovjetunió létrejötte
A Szovjetunió 1922-ben jött létre, 15 államból. A hatalmas területen a moszkvai pártvezetés volt az úr. Eleinte Lenin, majd halála után (1924) Sztálin.
***