A Szovjetunió felbomlása

Mihail Gorbacsov 1985-ben lett a Szu első embere. Meghirdette a politikai élet és a gazdaság átalakítását. (Peresztrojka - Glasznoszty). Gorbacsov úgy képzelte, hogy a Szovjetunió rendszerváltása a 15 tagköztársaság egyben tartásával is lehetséges. Súlyosan tévedett: Litvánia már 1990 márciusában bejelentette kilépését, majd 1991 januárjában további 5 tagköztársaság távozott a Szovjetunióból.

Gorbacsov nem tudta megállítani a széthullást, ám a keményvonalas kommunisták Gennagyij Janajev alelnök és Vlagyimir Krjucskov KGB parancsnok vezetésével puccs formájában kísérletet tettek erre. 1991 augusztus 18-án őrizetbe vették a Krímben nyaraló pártfőtitkárt. Ám puccsuk csak 3 napig tartott: 1991 augusztus 21-én Borisz Jelcin (a Népi Küldöttek Kongresszusának elnöke) a moszkvai parlamentnél átvette tőlük a hatalmat. A puccsisták elmenekültek, Gorbacsov pedig visszatért Moszkvába, de új helyzetet talált, nem maradt más számára csak a lemondás. A Szovjetunió 1991 december 25-én felbomlott, egykori területéből 15 önálló ország született. A legjelentősebb, Oroszország élén Borisz Jelcin kezdte meg elnökségét.

A hidegháború vége:

• Megkezdődött a csúcstalálkozók ideje: az USA és a Szovjetunió elnökei 1985-1990 közt 6 csúcstalálkozón tárgyaltak a hidegháború lezárásáról. Legfontosabb a máltai csúcs volt 1989 decemberében.
• A berlini falat 1989 november 9-én bontotta le a német nép. Ezt az eseményt tekintjük a hidegháború végének.
• A Szovjetunió 1991 decemberében felbomlott. Létrejött Oroszország és 14 másik független állam (pl. Ukrajna, Lettország, Litvánia, Kazahsztán ... stb) Berlini falról: LINK
• Gorbacsov bukása: 1991 nyarán Gorbacsovot félreállították, Oroszország elnöke Borisz Jelcin lett (1991 nyarán), az ő hivatali ideje alatt jöttek létre a szovjet utódállamok.

Jugoszlávia felbomlása 

Jugoszlávia mint föderatív állam 1929 és 1991 között létezett. A Jugoszláviát alkotó államokat Josip Broz (Tito) egybentartotta haláláig 1980-ig. Halála után azonban Jugoszlávia népei közt súlyos ellenségeskedés kezdődött, majd megfogalmazódott Szlovénia, Horvátország elszakadási szándéka. Szlobodan Milosevics 1989 -ben lett az ország elnöke, és kijelentette: nem engedi az ország széthullását.

Az egykori Jugoszlávia területén 1991 és 2001 között zajló harcokat (Milosevics elfogásáig) délszláv háborúknak nevezzük, melyekben összesen 100-150 ezer ember vesztette életét. A két legfontosabb jugoszláv politikus tehát: Josip Broz Tito és Szlobodan Milosevics voltak.

Délszláv háborúk

Összesen 4 háború zajlott 1991 és 2001 között:

• Szerb - szlovén háború: 1991-ben Szlovénia elszakadási hárca. Valódi fegyveres konfliktus nem volt
• Szerb - horvát háború: 1991-1995 közt Horvátország háborúja Szerbiával. Katonai összecsapások kísérték. Vukovár ostroma (1991 augusztus-november) kb 2 ezer elesett katona (a két oldalon együttesen) és ezer meghalt civil. Egy kb 35 ezres szerb haderő ostromolta a várost, melyet csupán 1800 horvát katona védett. Három hónapig tudtak kitartani, a védők többsége elesett a harcban. Modern idők Sztálingrádja lett.  LINK
• Boszniai háború: 1992-1995 között zajlott. Boszniát három nemzet (bosnyák-szerb-horvát) és három vallás lakja (katolikus-horvátok, muszlim-bosnyákok, görögkeleti-szerbek) A belsó feszöltségek jelentősek voltak a 90-es évek kezdetére. Bosznia-Hercegovina elszakadása ezek miatt csak harcok árán sikerülhetett. Etnikai harcok zajlottak 1995-ben Bosznia szerte. Létrejött a boszniai szerbek több szabadcsapata, melyeket Belgrád támogatott. Az egyik Zeljko Raznatovics csapata (Arkan Tigrisei) úgynevezett etnikai tisztogatásokba kezdett. Szintén számtalan kegyetlenséget hajtott végre Ratko Mladics tábornok egysége. Ők hajtották végre a Srebrenicai mászárlást (1995 július 11-én) Mladics szerb tábornok parancsára 8700 bosnyák lakost végeztek ki.
• Koszovoi harcok 1999/2000 Végül az albánok lakta Koszovó elszakadása is harcok árán sikerült 1999-ben. Az USA is beavatkozott, amikor Milosevicsot Belgrád bombázásával kényszerítette meghátrálásra. A bombázások 1999 március 24-én kezdődtek. Milosevicset végül elfogták Belgrádban (2001 április 1), majd 2002-ben Hágában bíróság elé állították. Az ítélet-hirdetés előtt azonban még a tárgyalás alatt meghalt infarktusban (2006 március 11.).

Kiemelkedő események: srebrenicai mászárlás (1995 - Bosznia), Daytonai béke (a boszniai háború lezárása), Vukovár ostroma (1991 - horvát-szerb határon, a várost a szerbek elfoglalták), Belgrád NATO bombázása

A fenti térkép az egykori Jugoszlávia népeit mutatja. Leolvasható róla, hogy például Boszniában a szerb lakosság hol helyezkedett el és a horvátok saját határaikon kívül hol éltek nagyobb számban.