Városok, céhek, kereskedelmi utak

Várostípusok: szabad királyi városok, melyek nem álltak földesúri joghatóság alatt, mezővárosok, melyeknek mindig volt földesuruk és a bányavárosok, melyek különleges jogokat élveztek hasznosságuk révén. Városi kiváltságok: árumegállító jog, vásártartó jog, szabad bíróválasztási jog.  

Céhek

Olyan érdekvédelmi szervezetek voltak egy-egy településen, szakmánként, melyek meghatározhatták a céhben alkalmazott árakat - béreket, szabadon dönthettek a mesterré nyilvánításokban és felléphettek érdekeikért a városvezetéssel szemben. (inas => céhlegény => céhmester, a mestervizsga után) Céhen kívüli: kontár.

Távolsági kereskedelem

Három fontos útvonal látta el Európát Ázsia termékeivel. Ezek a keresztes háborúk korától egészen a nagy földrajzi felfedezésekig a kontinens "verőerei" lettek.

Levante - Hanza - Champagne.

Selyemút és levantei út: Főbb termékek, melyeket Indiából és Kínából hoztak Európába ezen az útvonalon: selyem, gyapot, fűszerek. Mindezekért cserébe ipari eszközöket vittek Ázsiába. Végpontjai: Kína - India => szírai, levantei partok => Itáliai városok (Velence, Genova)

Hanza útvonal: Észak-Európában, tengeri úton bonyolódott. Baltikumi fa, hal, borostyán Flandriába.

Champagne útvonal: Az előző kettőt kötötte össze Franciaországban.