A vegyesházi királyok kora (1301-1526)

AZ ANJOUK [LINK] 

Az Anjouk (anzsuk) a francia uralkodóház a Capet-dinasztia oldalágát alkották, akik 1264-ben megszerezték a pápától a Nápolyi Királyságot IV. Kelemen pápa segítségével. (A család egészen 1435-ig birtokolja a Nápolyi Királyságot, amikor a terület Aragóniához kerül.) Az Anjou család egyik tagja, Károly beházasodik az Árpád-házba és elveszi feleségül V. István lányát. Később, 1301-ben erre a frigyre hivatkozva követeli a magyar trónt Károly Róbert.

Az Anjouk által 1264-ben megkaparintott Nápolyi királyság látható a térképen, az itáliai csizma alsó részénél. Itt uralkodott a dinasztia, mely aztán a magyar trónra is szemet vetett:

KÁROLY RÓBERT URALKODÁSA

(1308 - 1342)

Az Árpád-ház utolsó szakaszának anarchikus viszonyait Károly Róbert stabilizálta. Történelmi szerepe jelentős, mert őt tekintjük a középkori magyar állam legfőbb konszolidálójának. Trónra kerülése előtti években a Magyar Királyság tartományúri területekre oszlott, melyek élén a kiskirályok szinte korlátlan hatalommal bírtak. Legerősebbek a Csákok, Kőszegiek és Abák voltak. Teljes országrészeket uraltak:

Trónra kerülése:

1.) Az Árpád-ház kihalása után olyan külföldi trónkövetelők jöttek Magyarországra, akik valamilyen módon mind az Árpádok leszármazottai voltak. Pl: Premysl Vencel, Wittelsbach Ottó, Anjou Károly Róbert. Közülük végül Károly Róbert kaparintotta meg a trónt, aki V. Istvánnak dédunokája volt.

2.) Sorra leszámol a kiskirályokkal. Az 1312-es Rozgonyi csata során Károly Róbert Kassa városával összefogva győzi le az egyik legnagyobb kiskirályt az Aba családot. Csák Máté 1321-ben természetes halált, a többiek pedig meghajolnak előtte.

3.) Koronázásai: Károly Róbertet háromszor koronázzák meg, mert a korabeli szokások szerint 3 feltétel kellett a hivatalos uralkodóvá váláshoz: Székesfehérváron kellett legyen a szertartás, csakis a Szent Koronával történhetett, és csak az esztergomi érsek koronázhatott. Ezek azonban csak a harmadik alkalommal teljesültek. Koronázások: 1301, 1308, 1310.

Károly Róbert reformjai:

A reformjait a regálé jövedelmekre (királyi jogon szerzett jövedelmek) építette, az intézkedéseket tárnokmestere, Nekcsei Demeter dolgozta ki.

1.) Királyi földek és várak visszavétele. Az Árpád-korban a királyok rengeteg uralkodói földet adományoztak a nemeseknek a trónharcok miatt. Ezek egy részét visszavette a király, majd szolgálati honor birtokként a hozzá hűséges nemeseknek adta tovább. Így egy jelentős, királyhű réteget nyert akik a főbb tisztségeket is megkaphatták. Míg uralma kezdetén az ország 300 várából csak 60 volt királyi kézen, addig uralma végére ez elérte a 160-at! 

2.) URBURA = bányák után fizetendő illeték a királynak, bányabér. Ha egy földesúr aranyat vagy ezüstöt talált a birtokán akkor korábban azt be kellett szolgáltatni a királynak. Károly Róbert bányareformja bevezette, hogy a megtalált nemesfémeknek csak kétharmadát kellett átadni, egyharmad pedig maradhatott a földesúrnál. Ezzel a reformmal a nemesek végre érdekeltek lettek abban feltárják birtokaikon az aranylelő helyeket. Károly Róbert aranypénzt is veretett.

3.) Harmincadvám: a határon át behozott termékek egyharmincada a királyt illette.

4.) Kapuadó: parasztok által a királynak fizetett állami adó

5.) Reformjai révén megtelt a királyi kincstár, megnőtt a királyi földek és királyi várak száma, és ezzel újra megerősödött a királyi hatalom illetve tekintély. A Magyar Királyság visszanyerte erejét!

Károly Róbert külpolitikája:

1. Visegrádi királytalálkozó (1335): a lengyel-cseh és magyar uralkodók szövetsége, kereskedelmi összefogása.
2. Károly Róbert idején jön létre a független Havasalföldi Fejedelemség
3. Károly Róbert lengyel feleséget szerzett Lokietek Erzsébet személyében. Gyermekeik közül Lajos a lengyel-magyar trónt, Endre pedig a nápolyi trónt kapta.
   

Nagy Lajos uralkodása (1342-1382)

Az Anjou-család sarjaként a francia uralkodócsalád oldalági leszármazottja, Károly Róbert fia. Hazánkat 4 évtizeden keresztül uralta 1342 - 1382 között.

1.) Nápolyi hadjáratok: Uralma kezdetén saját családjának nápolyi ága ellen kellet hadat viselnie, mert testvérét megölték egy trónharcban. Bár győzött ezekben a hadjáratokban, Nápolyt nem tudta megtartani. Maradt lengyel-magyar király. Ez volt a perszonálunió rendszere, melyben csak a király személy köti össze a két államot! A lengyelországi ügyeket édesanyja Lokietek (Piast) Erzsébet intézte, Nagy Lajos a Magyar Királyság problémáival volt elfoglalva.

2.) Hódítások: Dalmácia, Galícia (Velencétől és Litvániától)

3.) Az 1351-es törvények és ősiség: Az ősiség törvény vagy aviticitas lényege annak kimondása, hogy a nemesi birtok elidegeníthetetlen (nem eladható). Ennek kiegészítése a fiscalitas vagy "kincstárra háramlás jog": amikor apáról fiúra vagy lányra száll a nemesi birtok és csak a család kihalása után száll vissza a királyra.

A törvény meghozásának oka: A kis-, és köznemesek kérték a törvény kimondását, mert így elejét vehették annak az elharapódzó rendszernek, hogy a főnemesek arra kényszerítik őket, hogy eladják számukra földjeiket!

Az 1351-es törvények többi része: az egységes 9-ed (nona) szedésről és az úriszékek rendszerének (illetve a pallós-jognak) a becikkelyezéséről szólt. Emellett újra megerősítette az Aranybullát és annak fő részét a nemesi adómentességet.

4.) Várostámogató politika, céhek: Nagy Lajos fokozottan támogatta a városfejlesztéseket. Az ő idején erősödnek meg a céhek. A céhek egy-egy városban, adott szakmák érdekvédelmi szervezetei voltak, melyek közösen határozták meg az árakat, béreket, a gyártás módjait és a mestervizsgák végeredményeit.

 LUXEMBURGI ZSIGMOND (1387-1437)

Bárói ligák harca: Nagy Lajos halála után egyik lánya (Hedvig) a lengyel trónra, másik lánya Mária pedig a magyar trónra került. Ezt követően a magyar főurak bárói ligákba tömörülve egymással harcoltak azért, hogy saját jelöltjük legyen Mária férje és így a leendő magyar király. A Horvátiak jelöltjét Anjou Kis Károlyt megkoronázták ugyan 1385-ben, de a Garai-Cillei liga megölte 1386 elején. Végül a Garai nádor által támogatott Luxemburg Zsigmond császár lett Mária férje és Magyarország királya 1387-ben.

Zsigmond uralma kezdetén a Garai liga foglya lett és csak azon az áron szabadulhatott, hogy feleségül veszi Cillei Borbálát, illetve a ligával együttműködve kormányoz.

Zsigmond rendelkezései:

1.) Sárkány rend létrehozása: azoknak a nemeseknek, akik elfogadták és támogatták Zsigmond politikáját a Sárkány rendbe való belépés támogatást jelentett.

2.) Zsigmond bevezette a telekkatonaság rendszerét, azaz előírta, hogy akinek 20 jobbágyteleknél nagyobb birtoka van, az katonát adjon a királynak.

3.) Tetszvényjog bevezetése: a pápa csak a király engedélyével hirdethet ki bullákat és nevezhet ki főpapokat.

4.) Város törvények 1405-ben: Zsigmond városokat támogató, kereskedelmet élénkítő jogszabályai tartoztak ide. A király főleg azért támogatta a városokat, hogy segítsék őt a nemesek visszaszorításában.

5.) Zsigmond parasztpolitikája: 1437-ben Budai Nagy Antal vezetésével parasztfelkelés kezdődött Erdélyben. Ennek során született meg a parasztok számára engedményeket biztosító Kolozsmonostori egyezmény, melyet a felkelés leverése után visszavontak. Ekkor született meg a Kápolnai Unió, mely Erdély legfőbb nemzetiségeivé a magyarokat, szászokat és székelyeket tette.

Zsigmond címei:

• Magyar király: 1387 - 1437
• Német király: 1411 -1437
• Cseh király: 1419 - 1437
• Német-római császár: 1433 május 31-től 

ZSIGMOND KÜLPOLITIKÁJA

1.) A törökökkel szemben ütközőállamokat hozott létre, vagyis szövetségre lépett azokkal a fejedelemségekkel, melyek a déli határainknál feküdtek. (Pl.: Szerbia, Havasalföld, Bosznia)

2.) A déli végvári vonal kiépítése: Szörény - Orsova - Galambóc - Szendrő - Szabács - Jajca. Célja egy várakból álló erős védvonal kiépítése a déli határvidéken a török ellen.

3.) Nikápoly mellett 1396-ban Zsigmond vezetésével a magyar-német hadak támadást indítanak a törökök ellen, de vereséget szenvedtek az oszmánoktól. A törökök győzelmük dacára nem indulnak meg Magyarország elfoglalására, mert Ázsia felől váratlanul megtámadja őket a Timur Lenk vezette új Mongol Birodalom (1402 - ankarai csata). Ez visszaveti az oszmánokat évtizedekre. Magyarország közel fél évszázad haladékot nyer a törökkel szemben. (Ez idő alatt épülnek ki délen az említett végvári vonalak.)

Zsigmond mint császár

Luxemburgi Zsigmond magyarországi uralkodása alatt elnyerte a Német-Római császári címet is, mégpedig 1433 -ban, halála előtt 4 évvel. Nevéhez fűződik:

1.) A nagy nyugati egyházszakadás felszámolása a konstanzi zsinaton (1418). Elérte, hogy a korábbi évtizedektől eltérően újra egyetlen pápa irányítsa az egyházat.

2.) A huszitizmus felszámolása. Máglyahalálra ítélte Husz Jánost és eltiporta a huszitizmust. Ezzel egy újabb teljes évszázadra biztosította a katolicizmus elsőbbségét Európában.

D O L G O Z A T

A török elleni harcok folytatása:

• Ozorai Pipo (1368-1426) firenzei olasz harcos, aki Zsigmond szolgálatában lett magyar főúr. (Eredeti neve: Filippo Scolari, felesége: Ozorai Borbála). Később szörényi bán, országos főkincstartó (1408-1426). Sikeres hadjáratokat vezet Szerbiába, megerősítette a végvári rendszert és kitanította Hunyadi Jánost a hadviselésre.
• Hunyadi János harcai: hosszú hadjárat (1444) és Nándorfehérvár megvédése (1456)
• Hunyadi Mátyás harcai a török ellen: Kenyérmezei csata (1479), Jajca és Szabács visszavétele, majd békekötés: 1483
• II. Ulászló: a béke felmondása 1520-ban
• II. Ulászló és II. Lajos korának harcai:1521-es török hadjárat: elesik Szabács és Nándorfehérvár, az 152324-es harcok: Tomori Pál győzelme Szávaszentdemeternél (1523), majd Szörényvár eleste (1524)
  
• Mohácsi csatához vezető török hadjárat: 1526 április 23-án indul a szultáni had Isztambulból.

Zsigmond mint császár: Luxemburgi Zsigmond magyarországi uralkodása alatt elnyerte a Német-Római császári címet is, mégpedig 1433 -ban, halála előtt 4 évvel. Nevéhez fűződik a nyugati egyházszakadás felszámolása a konstanzi zsinaton (1418). Elérte, hogy a korábbi évtizedektől eltérően újra egyetlen pápa irányítsa az egyházat. Emellett máglyahalálra ítélte Husz Jánost és eltiporta a huszitizmust. Ezzel egy újabb teljes évszázadra biztosította a katolicizmus elsőbbségét Európában. 

A MAGYAR VÁROSFEJLŐDÉS

A magyar városok jellemzői:

1.) A legelső hazai városok királyi és egyházi várak közelében jöttek létre

2.) A 12. századtól megjelentek Mo-on a német telepesek, más néven hospesek. A német bevándorlók főleg Erdélyben telepedtek le, ahol kiváltságokat kaptak és a későbbiekben szászokként emlegették őket.

3.) IV. Béla idején megszaporodtak a kővárak, az Anjouk alatt pedig a városok nagy része kiváltságokat kapott

4.) Városi kiváltságok: vásártartás joga, árumegállító jog, szabad bíróválasztás, vámmentesség.

5.) Várostípusok: 1.) Szabad királyi város nincs földesuruk, hanem közvetlenül a király alá tartoznak és jelentős kiváltságokkal rendelkeznek (a legnagyobb városok tartoztak ide, pl: Buda, Kassa, Győr) 2.) Bányavárosok: fontos bányaértékük miatt szintén a király alá tartoztak. 3.) Mezővárosok: valamely földesúr rendelkezett felettük, ő bíráskodott a paraszti lakosságuk felett. A mezőváros lakói többnyire egy összegben fizethették meg adójukat és vásárvámjukat uruknak, aki egyedül dönthetett arról, hogy milyen kiváltságokat ad nekik.

6.) Várospártoló királyok: Zsigmond, Nagy Lajos, Mátyás.

Hunyadiak és Jagellók

 A Hunyadi család:

Vita: V. László (Albert fia) vagy I. Ulászló legyen a király! A vita polgárháborúvá fajult, melyben Albert fiát V. Lászlót a Habsburgok és a főnemesek, míg I. Ulászlót a Hunyadiak és a köznemesek támogatták. A döntő csata 1440-ben Ulászló győzelmét hozta. Hunyadi János ettől kezdődően lett az ország egyik legfontosabb főura és legnagyobb birtokosa. Őrá bízták a déli végvárakat és ország megtámadására készülő törökök megállítását. 

HUNYADI JÁNOS HARCAI

1.) Hunyadi János harcai a törökökkel: Sikeres csaták: 1440-1443. Hosszú hadjárat Bulgáriáig. 1444-ben I. Ulászló király és Hunyadi nagy sereggel hatolt Várnáig, ahol azonban az ifjú magyar uralkodó hibát követett el és a janicsárok megölték a törökök pedig győzelmet arattak.

2.) Hunyadi kormányzósága:1446 és 1452 közt a még kisgyermek V. László helyett Hunyadit kérték fel az ország irányítására. Kormányzói kinevezést kapott, ami 1452-ben véget ért, amikor V. Lászlót nagykorúsították. Kormányzósága alatt indított hadjáratot az albán felkelőkkel (Kasztrióta György) a törökök ellen, de az 1448-as 2. rigómezei csatában vereséget szenvedett.

3.) A nándorfehérvári diadal (1456): A magyar nemesek közül egyedül Hunyadi küldte seregét a fontos déli végvárhoz. Rajta kívül Kapisztrán János ferences szerzetes paraszt hadai vettek részt a csatában. Ők toborzott keresztes hadat alkottak.Szilágyi a várban, Hunyadi pedig kívülről betörve harcolt. A csata kulcseseménye: miközben a paraszti seregek rárontottak az ostromló törökökre, Hunyadi kitört a várból, elfoglalta a török ágyúkat és azokat az oszmánok ellen fordította. Óriási magyar győzelem született, de Hunyadi meghalt a csata utáni pestis járványban. VIDEO

MÁTYÁS KIRÁLY URALKODÁSA

Hunyadi Mátyás: A Nándorfehérvárnál elesett Hunyadi Jánosnak két fia volt: az 1456-ban már 25 éves László és a mindössze 13 éves Mátyás. Apjuk után ők öreökökték a hatalmas Hunyadi birtokokat és a "Hunyadi-párt" vezetését. A Hunyadi család és a Habsburgok közt ekkoriban ellentét feszült.

László és a Hunyadiak viszálya: Hunyadi János halála után a fiatal Habsburg uralkodó, V. László át akarta venni a déli végvárakat a Hunyadiaktól. Nándorfehérvárra küldte rokonát Cillei Ulrikot, akit azonban a Hunyadi ifjak, László és Mátyás hívei megöltek. A király bosszút esküdött és Budára csalva a Hunyadi ifjakat, Lászlót kivégeztette, Mátyást pedig túszul ejtve Prágába vitte magával. Csehországban V. László váratlanul meghalt.

Mátyás hatalomra jutása: A magyar nemesek 1457-ben úgy döntenek, hogy az új magyar király legyen a nagy törökverő Hunyadi János életben maradt fia Mátyás. Döntésük két legfőbb oka:

• 1.) - Úgy vélték, Mátyás fiatal, nem áll mögötte erős királyi dinasztia, így könnyen irányítható lesz majd. Szilágyi Mihály (kormányzó), Garai László (nádor)
• 2.) - A nép is szívesen vette megkoronázását, mert azt gondolták: folytatja apja, Hunyadi János munkásságát és elűzi a törököket a déli határoktól

Mátyás 1458-ban tér vissza Magyarországra és csak úgy foglalhatja el a trónt, hogy támogatónak sorra megígéri: teljesíti kéréseiket. Szilágyi kormányzó, Garai nádor, a cseh trón várományosa, Podjebrád György Mátyáshoz adhatja lányát.

MÁTYÁS KIRÁLY URALKODÁSA, BELPOLITIKÁJA

Mátyás egyeduralmának kiépítése: Mátyás uralkodására három dolog volt leginkább jellemző: magas adók kivetése, a nemesség mellőzése és központosítás végrehajtása, illetve háborúk indítása Ausztria és Csehország felé.

• 1.) Központosította a hatalmat és ennek során az első lépésben kiiktatta mindazokat, akik a koronázása előtt különböző kiváltságokat kértek tőle. Szilágyi Mihályt a harcba küldte, Garai lányát nem vette el, nádorként lemondatta és az összes fontos tisztséget kis, vagy közép-nemeseknek adta.
• 2.) Önálló zsoldossereg létrehozása: Mátyás előtt banderiális hadak alkották a királyok seregeit. Ezek a nemesi hadak a királyokat arra kényszerítették, hogy tulajdonosaikkal az uralkodók jó viszonyt tartsanak fenn. Különben nem segítették a királyokat. Mátyás zsoldossereget hozott létre, ez volt a híres fekete sereg. Ez a haderő független volt a nemesektől, így Mátyás nem volt a nemesekre utalva semmilyen téren.
• 3.) Adópolitika: Minden évben, sőt néha egy évben kétszer is beszedte a hadiadót. A füstpénzt háztartásonként szedte. A harmincadvám helyett koronavámot szedett, amire nem voltak érvényesek a korábbi mentességek.
• 4.) Hivatalok átszervezése: Személyesen felügyelte a központosított kancelláriát és a legfelsőbb bíróságot. A kincstár élére csak tőle függő polgári vezető kerülhetett. Ernuszt János (kincstárnok), Bakócz Tamás (jobbágysorból kiemelkedett esztergomi érsek), Vitéz János, Janus Pannonius (tanácsadók).
• 5.) A belső ellenállások letörése: Mátyás nem tűrte az ellentmondást és a lázadásokat bár a nemesek többször is szembeszálltak vele. Legelőször a Garai nádor köré gyűlt főnemesek lázadtak ellene mert Mátyás nem teljesítette koronázásakor nekik tett ígéreteit. A második nagyobb lázadás Vitéz János és Janus Pannonius (Csezmiczei János) részvételével zajlott. Mátyás mindkét lázadást leverte.
• 6.) Koronázás: 1463-ban visszavásárolta a Szent Koronát III. Frigyestől és 1464-ban, uralkodása hatodik évében koronáztatta meg magát.
  

MÁTYÁS ÉS A KÜLPOLITIKA 

Mátyás külpolitikája:

Török politika: A törökökkel csak kisebb csatákat és hadjáratok vállalt.

• Ilyen volt 1479-es kenyérmezei csata Erdélyben (Kinizsi Pál)
• Jajcai vár visszavétele Boszniában: 1462
  
• a szabácsi vár visszafoglalása a Duna mentén: 1476
  

Miután kiépített a 2. végvári vonalat (Temesvár - Adria) 1483-ban békét kötött az oszmánokkal, mely béke egészen 1520-ig fennállt!

Mátyás terve: Német-római császári cím megszerzése, a német aranybulla alapján, mely 7 választó-fejedelmnek adja a jogot, hogy császárt válasszon. Mivel a cseh király ezek között volt, Mátyás fő célja lett a cseh trón megszerzése lett.

Osztrák - cseh politika: Mátyás valódi célja mindvégig a német-római császári korona megszerzése volt! Ennek érdekében viselt hadat Csehországban, hogy cseh királyként bekerüljön a császárt választó német fejedelmek közé. Terve nem sikerült, mert Csehországnak csak egy részét tudta elfoglalni és a másik rész Jagelló Ulászlót küldte a császárválasztók közé. Bosszúból Mátyás Ausztria ellen is háborút indított és 1485-ben elfoglalta Bécset. Itt érte a halál 1490 áprilisában!

Mátyás és a kultúra 

Reneszánsz megjelenése: Mátyás második felesége Aragóniai Beatrix révén a reneszánsz és humanizmus hamar megjelent Magyarországon. Mátyás rendelkezett a korabeli világ második legnagyobb könyvtárával. Ez összesen 2000-2500 corvinából állt. Mátyás idején nagyszabású építkezések folytak az egész országban. A budai várat teljesen  reneszánsz stílusúra alakította át.

Utódlás kérdése: Mátyás egyetlen fia, Corvin János nem házasságból született. Mátyás két felesége közül egyik sem szült törvényes utódot neki, csupán szeretője, Édelpeck Borbála (a két feleség közti időkből) ajándékozta meg egy fiú gyermekkel. A mgyar nemesek viszont nem voltak hajlandóak megkoronázni Corvin Jánost. Az új király II. Ulászló lesz, Mátyás 1490-es halála után. 

A KÖZÉPKORI MAGYAR MŰVELŐDÉS ÉS ÉLETMÓD

• Vízválasztó volt a kereszténység felvétele, amivel korai vallásunk és hagyományaink jórészt eltűntek és csak mondáinkban maradtak fenn.
• A kultúra a latin nyelvhez és a római katolikus egyházhoz kapcsolódott
• Az egyház képviselte az írásbeliséget, ami III. Béla korától (1172) lett jelentős a királyi udvarban.
• Megjelentek hazánkban a különböző szerzetesrendek: elsőként a bencések, majd a ciszterciek, premontreiek és a kolduló rendek: ferencesek és domonkosok (a 13. századtól) majd a pálosok.

Írásbeliség és oktatás: III. Béla idején jött létre a királyi kancellária, mely a legfontosabb okleveleket adta ki, majd kialakult a káptalanok és hiteleshelyek rendszere. A középkori emberek itt intézhették el adásvételi és föld ügyeiket, vagy örökléssel kapcsolatos dolgaikat.

A középkorban íródtak a legendák és geszták is, melyek egyházi vagy ősi történeteket meséltek el és a papok, szerzetesek jegyezték le őket. A legrégibb írott magyar források, oklevelek:

• Tihanyi apátság alapítólevele - 11. század (1055)
• Halotti beszéd - 12. század vége
• Ómagyar Mária-siralom - 13. század

II. ULÁSZLÓ URALKODÁSA

A magyar nemesek Mátyás után olyan királyt akartak, aki gyenge kezű, a nemesekre hagyja a kormányzást, de ugyanakkor saját költségén megvédi az országot a törököktől. Ennek leginkább Mátyás régi ellenfele, II. Ulászló felelt meg leginkább. (Nagy Lajos unokájának unokaöccse.)

Ulászló királlyá választásának okai:

1. Gyenge kezű királynak ígérkezett, aki a nemesekkel együtt uralkodik majd
2. Vállalta, hogy saját költségén megvédi az országot
3. Három ország trónjának várományosa: lengyel, cseh, magyar

Dobzse László: gúnynév, melyet azért kapott, mert mindenre azt mondta: jól van, jól van (dobzse, dobzse)

Belső széthúzás az országban (1490-1516):

A magyar nemesség két táborra oszlott, melyek a gyenge kezű király mellett egymással vetélkedtek a hatalomért. Az egyik a köznemesek tábora volt, Szapolyai János (erdélyi vajda) és Werbőczy István ítélőmester vezetésével, a másik pedig a főnemesi tábor a Báthoryak vezetésével. A vetélkedés három oka:

1. Melyik tábor adja az éppen soron következő nádort?
2. Ki legyen a soron következő király, ha II. Ulászló gyermektelenül halna meg?
3. Azonos jogai vannak e a köznemeseknek és főnemeseknek?

Mindhárom kérdésben átmeneti győzelmet arattak a köznemesek. A nádor kérdést illetően a köznemesi párt sikerét jelentette, hogy Werbőczy rövid időre betölthette ezt a tisztséget. A király-kérdést illetően a két párt két döntést hozott, mely ellentmondott egymásnak. 

• A köznemesi párt az 1505 -ös rákosi végzésben kimondta: ha a király fiú utód nélkül halna meg, akkor az országgyűlés nemzeti királyt fog választani. Ez kimondatlanul Szapolyait jelentette!
• Ezzel szemben a főnemesi párt 1506-ban egy házassági szerződés révén Habsburg Ferdinándot jelölte meg következő királyként! (II. Ulászló lányát összeadták Ferdinánddal.)

A két ellentétes döntés után végül 1506-ban fia született II. Ulászlónak, így a vita elnapolódott. Ám később, 1526-ban emiatt majd polgárháborúba sodródik az ország!

A harmadik vitakérdés a fő-. és köznemesek közt, a jogok kérdéséről szólt, nevezetesen, hogy a köznemesek azonos jogállásúak e a főnemesekkel?! A megoldást Werbőczy híres Tripartituma jelentette. Jelentése: Hármaskönyv és 1514-ben keletkezett!

Tripartitum (Hármaskönyv): Ebben Werbőczy összefoglalta a köznemesség kivívott jogait, kimondta hogy az ország egységét a Szent Korona jelképezi, és a rendek (nemesek) a királlyal együtt alkotják. Tehát: a nemesek jogilag egységes réteget képeznek és a törvényalkotás joga révén a királlyal közösen uralkodnak! A Tripartitumról nem alkottak törvényt, mégis 1848-ig meghatározó lett Magyarországon.

A DÓZSA-FÉLE PARASZTFELKELÉS (1514): 

Előzményei: Bakócz Tamás esztergomi érsek és bíboros javaslatára a pápa keresztes hadjárat elindítását rendelte el 1514 -ben. Cél, a Török Birodalom legyőzése és visszaszorítása volt, a hadjárat résztvevői pedig a tervek szerint magyar parasztok. 

A parasztsereg élére Dózsa György végvári vitézt nevezték ki. A hadjárat elindulásának küszöbén azonban a nemesség tiltakozni kezdett a parasztjaik munkától való elvonása miatt és az egész akció lefújását követelte a királytól. Az uralkodó elhatározta, hogy visszavonja a kersztes hadjáratra kiadott utasítást. Válaszul a parasztok tiltakozni kezdtek, mert úgy hitték, hogy a király a beígért üdvözülést meg akarja fosztani tőlük. Közben lázító agitátorok jelentek meg köztük és a jobbágyokat a nemesek ellen fordították. Így a török elleni hadjárat végül parasztlázadássá változott. 

A parasztseregek Erdély felé vonultak, számtalan nemesi kastélyt kifosztva. Közben a király és a nemesség összefogtak és katonákat küldtek Dózsáék ellen. Az első összecsapást Nagylaknál azonban a parasztok nyerték, Báthory István temesi ispán ellen. A döntő csata Temesvár mellett zajlott, ahol Báthory és Szapolyai János erdélyi vajda seregei legyőzték a jobbágyokat. Megtorlásul Dózsát megkínozták, és növelték a parasztok terheit (robot növelése, költözés megtiltása)!

II. Lajos uralkodása (1516-1526)

Segítség kérése külföldről, a török ellen.Sikertelen, három okból:

1. Németországi parasztháború (1524/26)
2. Reformáció
3. Habsburg - francia ellentétek Észak-Itália birtoklásáért

Mindezek miatt az európai hatalmak nem segítettek a magyaroknak a török támadás elleni felkészülésben.

A mohácsi csata előzményei:

1.) A béke felmondása a törökkel: A két ország között Mátyás óta, az 1483-as békekötéstől béke volt. A törökök rendszeresen elküldték követeiket a magyar királyokhoz, hogy ezt a békét meghosszabbítsák. Ám 1520-ban II. Lajos elutasította a béke meghosszabbítását, mert úgy gondolta, hogy Szelim szultán 1520-as halála után lehetősége lesz a délvidéki várak visszavételére. Ám súlyosan tévedett: az új szultán I. Szulejmán minden korábbi török uralkodónál nagyobb hódításokra készült. 

2.) Szulejmán 1520-ben eldöntötte: háborút indít Magyarország ellen.

3.) Felkészülés a török elleni harcra: Tomori Pál kalocsai érseket nevezte ki a magyar csapatok élére. Az ő feladata lett megvédeni a déli végvári vonal mentén az országot.

4.) Török hadjárat: 1521 tavaszán, személyesen Szulejmán vezetésével Isztambulból. Beveszik Szabácsot és 65 év után Nándorfehérvárt.

5.) Az 1523/24-es török támadás: a nándorfehérvári bég indította és bevette Szörényvárt.  

AZ ORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKADÁSA

Az 1526-os török hadjárat célja már Magyarország végső legyőzése és elfoglalása lett! 

Mohácsi csata (1526 augusztus 29.): A 60 ezres török sereg Pétervárad és Újlak bevétele után kelt át a határt jelentő Száván. Tomori nem tudta meggátolni sem a Száván sem a Dráván való oszmán átkelést, így a törökök Mohács alá érhettek. A magyar király hadai Pest alól érkeztek, 28 ezer fővel. Ám Szapolyai János 15 ezres és Frangepán Kristóf 8-10 ezres serege lekéste a csatát. Így 60 ezer török állt szembe 28 ezer magyarral.

A király legfőbb hadvezérei a csata előtt bizakodók voltak, így: Tomori Pál kalocsai érsek (főparancsnok), Szapolyai György szepesi gróf (Szapolyai János öccse), Perényi Péter (temesvári kapitány), Batthyány Ferenc (pozsonyi főispán). A középhad gyalogos seregrészét Tomori, a jobbszárny lovasságát Batthyány, a balszárny katonáit pedig Perényi vezette.

A törökök azonban gyors győzelmet arattak, elesett 28 főúr, hét főpap és II. Lajos is. A török feldúlta Budát, majd az országot legyőzöttnek minősítve kivonult hazánkból. (Új határ: Nándorfehérvár - Eszék vonal.)

• Főurak: a báról és grófok tartoztak ide
• Zászlós urak: nádor, esztergomi érsek, országbíró, erdélyi vajda, horvát bán, egyéb bánok

Visszaellenőrző teszt-feladatlap (Redmenta regisztráció és belépés után): LINK