Összefoglalás: Nagy francia forradalom és Napóleon
Dolgozat: 2023 március 7. (kedd)
A dolgozatra úgy készüljenek, hogy mindent átnéznek, megtanulnak innen: LINK vagy a füzetükből. Amit az összefoglalásban olvasnak az csak segítség abban, hogy miként épül fel a tananyag és melyek azok a témák, amelyek kiemelten fontosak!
I. A forradalom előzményei:
- Igazságtalan berendezkedés => a lakosság alig 5%-a kezében van minden hatalom, föld és kiváltság (ők az első két rend: nemesség és papság)
- Pazarlás a királyi udvarban
- Költséges háborúk
- Rossz termés => éhínség vidéken
- A harmadik rend jogokat kezd el követelni: Sieyes abbé, La Fayette, Mirabeau
- Az abszolutista királyok (14, 15, 16. Lajos) nem hívják össze a rendi gyűlést, a lázadók a Bastille-ba kerülnek. Ez az Ancien Regime korszak 150 éve.
II. Az 1789-es rendi gyűlés:
- A 3.rend eléri, hogy kétszeres legyen a létszámuk, de megmarad a rendenkénti szavazás
- Megnyílik a rendi gyűlés 1789 május 5, de a 3.rend követeli a közös ülésezést
- Labdaházi eskü: 1789 június 20. => A király látszólag meghátrál
II. A forradalom kirobbanása:
- XIV. Lajos zsoldosokat rendel Párizsba => Bastille ostroma: 1789 július 14, Camille Desmoulins
- Alkotmányozó nemzetgyűlés alakul. Feloszlik ha létrehozza az alkotmányt
- Nagy félelem mozgalma => a forradalom átterjed a vidéki falvakra is
- Emberi és polgári jogok nyilatkozata: 1789 augusztus 26.
IV. Az alkotmány és a pénzügyi helyzet stabilizálása
- Megszületik az alkotmány (1791 szeptember 3.) lemond az alkotmányozó nemzetgyűlés, biztosítják a szabadságjogokat: szólás, sajtó, vallás szabadság
- A király csak vétójogot kap de jelen lehet a konventben, lesz viszont választójog a parlament pedig így népképviseleti lesz nem rendi.
- A választójog cenzusos lett
- A papoknak fel kell esküdniük az alkotmányra
A pénzügyeket úgynevezett assignaták kiadásával stabilizálják. Ezek a lefoglalt egyházi vagyonra "támaszkodó" váltók voltak (pénz helyett).
V. A girondiak időszaka és a király szökése kivégzése:
- XVI. Lajos szökni próbál (1791 június 20) de elfogják és visszakényszerítik Párizsba. Felháborodás a király ellen, a királyi palota ostroma: 1792 augusztus 10. Danton vezeti
- Köztársaság kikiáltása: 1792 szeptember 21.
- A király sorsa: per indul ellene 1792 decemberében, kivégzik: 1793 január 21-én! Kivégzése még a girondi szakaszban történik
- A girondiak megbuknak 1793 június 2-án (Dumouriez árulása az egyik ok)
VI. Háború Ausztriával, Poroszországgal:
- II. Lipót osztrák és II. Frigyes Vilmos porosz uralkodók pillnitzi nyilatkozata: 1791 augusztus 27.
- Támadás indul, 3 csata: Longwy, Verdun, Valmy. A legutolsó már francia győzelem.
- Innentől háborús időszak egészen 1815-ig. Két front: német, itáliai
VII. A forradalom szakaszai:
- 1.) Alkotmányos monarchia szakasza: 1789.07.14 - 1792.08.10 van király, a nemesség szerepe jelentős
- 2.) A girondista köztársaság: 1792.08.10 - 1793.06.02 nincs király, a nagypolgárságé a vezető szerep
- 3.) Jakobinus diktatúra szakasza: 1793.06.02 - 1794.07.27 nincs király, a városi szegényeké a vezetés
- 4.) Thermidori köztársaság: 1794.7.27 - 1799.11.09 nincs király, újra a nagypolgárságé a hatalom
- 5.) Napóleon uralma: 1799 - 1814 császárság alakul ki Franciaországban
VIII. A jakobinus terror és thermidori köztársaság:
- A jakobinusok Maximilien Robespierre vezetésével 1793 június 2 és 1794 július 27 között 30 ezer embert végeztek ki. "Gyanúsakról szóló törvény." Ez volt a forradalom terror-korszaka (1 éve)
- Hadkötelezettség => siker a frontokon és a belső lázadások leverésében
- Jakobinusok bukása: PRAIRILAI törvények, Jean Tallie, Paul Barras
- Új rendszer: thermidori köztársaság 1794-1799 közt. Fontos vezető lesz Barras és Tallien mellett Talleyrand (külügy) illetve Fouche (rendőrség) A hatalom a gazdag nagypolgárságé.
IX. Napóleon uralma:
- Napóleon: korzikai kisnemesből lett katonatiszt, majd tábornok
- Felemelkedésében fontos mikor az itáliai front parancsnoka lesz és kiharcolja a campoformioi békét (1797)
- Egyiptomi hadjárat: 1798, győz, de flottája megsemmisül (Nelson admirális, abukíri csata)
- Hazatérve veszi át a hatalmat 1799 november 9-én. Brumairei államcsíny. Első konzul lesz, 5 évre rá császár 1804 december 2. (koronázás)
- Rendelkezései: Code Civil (1804), Francia Nemzeti Banj (1800), oktatás-fejlesztés, konkordátum a pápával
- Háborúi: 6 koalíció szerveződik ellene. Végül a 6 és visszatérésekor a 7.győzi le. Fő ellenfelei: Ausztria, Anglia, Poroszország, Oroszország
- Hadjáratai: első ausztriai, porosz, spanyol, második ausztriai, orosz
- Főbb csatái: Austerlitz (1805 december 2), Wagram (1809 július 5-6), Borogyino (1812 szeptember 7), Lipcsei (1813 október 16-19), Waterloo (1815 június 18.) Fő ellenfelei: Mihail Kutuzov (orosz), Gebhard Blücher (porosz), Arthur Wellesley (angol), Horatio Nelson (angol)
- Orosz hadjárat: 1812 június - december) a borogyinoi csatában döntetlen Mihail Kutuzov tábornokkal, de utána bevonul Moszkvába. I. Sándor cár nem hódol meg, hazafelé serege odaveszik => fagy, éhínség (az oroszok taktikája: felperzselt föld)
- Végső vereség: lipcsei népek csatája, majd bevonulás Párizsba => Elba száműzetés, de visszatér 100 napra 1815 tavaszán. Utolsó csata: Waterloo => innen Szent Ilonára száműzik, meghal: 1821
- Bécsi Kongresszus: a győztesek megalapítják a Szent Szövetséget (1815) a további európai forradalmak leverésére.
***