Törióra 2 - Kiegészítő blogoldal az érettségire készülőknek

Törióra 2

10.6.4 Az utolsó reform-diéta és forradalom

2023. március 26. - Töritanár_

Az utolsó reform-diéta és forradalom

 

A reformkor 18 éve alatt, 1830 és 1848 közt 4 reformdiéta zajlott, ezek közül az első három nem hozott áttörő eredményeket a reformkövetelések terén. Kivétel: 1844, amikor Magyarország hivatalos nyelve a latin helyett a magyar lett. Az udvarhoz hű konzervatív követek folyamatosan leszavazták a reformjavaslatokat.

Reformdiéták:

  • 1832/1836
  • 1839/1840
  • 1843/1844
  • 1847/1848 

Az utolsó reform-országgyűlés Pozsonyban:

1.) Az első nagy eredmény: Az országgyűlés 1847 november és 1848 március 1 közt nem ért el semmilyen komoly eredményt. A diéta konzervatív része mindig leszavazta Kossuthék reformjavaslatait. Ám 1848 március 1-én fordulat történt: megérkezett Pozsonyba a hír, miszerint Párizsban forradalom tört ki. (A forradalom február 24-én kezdődött) A hír hallatán a konzervatívok beadták derekukat: március 3-án elfogadták Kossuth feliratát. Ebben szerepelt a reformkor 7 fő követelése közül három:

  • Kötelező úrbéri örökváltság
  • Közteherviselés
  • Felelős kormány

2.) A felsőház ellenállása is megtörik: Az alsóház után azonban a felsőház ellenállt és csak az időt húzta. Nem hagyta jóvá a javaslatokat. Közben Kossuthot felkereste Pozsonyban a pesti Ellenzéki Kör nevében Irányi Dániel, akivel egyezség született: 12 pontba foglalva petíciót készítenek, mely tartalmazza majd a reformjavaslatokat. Így 1848 március 11-én megszületett a 12 pont. Készítője Irinyi József. A 12 pontból 5 tartalmazta a reformkor főbb követeléseit: sajtószabadság, felelős minisztérium, úrbéri örökváltság, közteherviselés, unió Erdéllyel. A többi hét pont a radikális pesti forradalmi ifjak követeléseiről szólt: évenkénti diéta, törvény előtti egyenlőség, nemzeti őrsereg felállítása, esküdtszékek felállítása, nemzeti bank létrehozása, katonaság átalakítása, a politikai foglyok szabadon bocsátása.

Végül március 14-én a felsőház is meghátrált és elfogadta a javaslatokat, amikor Bécsben is forradalom tört ki. Másnap, március 15-én 72 fős magyar küldöttség indult hajón Bécsbe, hogy a királlyal is szentesítsék a javaslatokat. A hajón kibővítették követeléseiket azzal, hogy a király haladéktalanul nevezze ki Batthyány Lajost miniszterelnöknek, és a magyar reformokat támogató István nádort ( a király unokatestvérét) helytartónak.

A forradalom (1848 március 15.)

Pesti forradalom: Petőfi, Jókai, Vasvári Pál március 15-én reggel

  • a Pilvax kávéházban tanácskoztak, ahol már jelentős tömeg gyűlt össze.
  • Onnan az Egyetemhez vonultak, ahol Petőfi 10 ezer ember előtt elszavalt a Nemzeti Dalt és felolvasta a 12 pontot! Innen mentek
  • a Landerer nyomdához, ahol kinyomtatták mindkét dokumentumot.
  • Következett a Nemzeti Múzeum (délután 3-kor) ahol nagygyűlést tartottak, majd a tömeg
  • a pesti városháza elé vonult, ahol Nyári Pál alispán és Klauzál Gábor képviselő átadták (petícióként) a 12 pontot! A városi tanács a forradalmárok mellé állt. Forradalmi Választmány alakult, benne 4 forradalmi ifjú (köztük Petőfi), 6 liberális nemes és 6 tanácsos.
  • A tömeg végül Budára vonult a várba, a Helytartótanácshoz, hogy kikövetelje Táncsics Mihály, jobbágy származású újságíró szabadon bocsátását. Ennek megtörténte után aznap este a forradalmi tömeg a Nemzeti Színházban gyűlt össze a Bánk Bán megtekintésére. Jókai pedig bejelentette a forradalom győzelmét.

Az első felelős magyar kormány: Március 16-án a király fogadta Kossuthékat, és átvette a reform javaslatokat. Este összeült az Államtanács és jóváhagyta a követeléseket, egyetlen kivétellel: nem járultak hozzá Batthyány miniszterelnöki kinevezéséhez. Ezt csak másnap István nádor tudta kiharcolni, amikor rávette erre unokatestvérét V. Ferdinándot. A magyar küldöttség március 17-én tért vissza Pozsonyba.

A Batthyány-kormány []

Történelmünk első magyar kormánya 1848 március 23-án alakult meg és 1948 október 2-án mondott le. Tagjai a következők voltak:

  • Batthyány Lajos - miniszterelnök
  • Szemere Bertalan - belügyminiszter
  • Esterházy Pál - külügyminiszter (király személye körüli miniszter)
  • Klauzál Gábor - földművelésügyi miniszter
  • Kossuth Lajos - pénzügyminiszter
  • Mészáros Lázár - honvédelmi miniszter
  • Széchenyi István - közlekedési miniszter
  • Eötvös József - vallási és közoktatási miniszter
  • Deák Ferenc - igazságügyi miniszter

Az áprilisi törvények: A magyar diéta március 18 után, alig 3 hét alatt hozott 31 törvényt azon szentesített reformfelirat alapján, melyet Kossuthék írattak alá a császárral. A törvényeket aztán április 11-én a király maga szentesítette Pozsonyban az országgyűlés előtt. A törvények révén Magyarország modern, haladó állam lett.

A megszülető új Magyarország már nem egy feudális állam, hanem egy nagy önállósággal bíró, modernizált, alkotmányos királyság lett.

Engedményekből szembenállás

 

Az európai forradalmakat sorra leverik 1848 őszére. Megszűnik a Habsburgokon a nyomás. Arra készülnek hogy visszavonják a nekünk tett engedményeket. Radetzky tábornok leveri az itáliai mozgalmakat, ami megerősíti a császári hatalmat.

A magyarokkal való szembenállás első jele, hogy 1848 tavaszán már nem tárgyalnak a Bécsben pénzügyekről egyeztetni akaró Kossuth-tal.

A két fél előkészületei a harcra

Lépések, intézkedések:

  • Első népképviseleti országgyűlés. Ez már Pesten zajlott (nem Pozsonyban) mégpedig a Pesti Vigadó épületében, 1848 július 5-én. Ez már nem rendi gyűlés volt, hanem cenzusos választójoggal, választások alapján létrejött parlament. Nem csak nemesek kerültek a képviselők közé. Az országgyűlésen Kossuth kérésére 10 honvédzászlóalj felállításáról döntöttek és 200 ezer katona behívására. Emellett megszavaztak 42 millió hadi-hitelt is a háborúhoz.
  • Toborzás: A harcra való felkészülés része volt az is, hogy Kossuth toborzóútra ment az Alföldre, hogy még több katonát gyűjtsön a kezdődő harcokhoz.
  • Ausztria előkészületei: Az osztrák hadsereg mozgósítását megkezdték, de időre volt szükségük. Így időnyerés céljából a nemzetiségeket uszították a magyarok ellen. A románok, a szerbek és a horvátok mind követeléseket fogalmaztak meg a magyar vezetés felé (nyelvi, önrendelkezési jogok terén), melyekre Kossuth nemet mondott így Bécs könnyedén tudta ellenünk lázítani őket. A horvátoknál Josip Jellasicsot nevezték ki horvát bánnak (akiről köztudott volt, hogy magyar-ellenes). A szerbek 1848 nyarán fegyveresen lázadtak fel a délvidéken a magyarok ellen, a románok pedig szintén felfegyverkeztek.

A végső szemben állás Béccsel:

Amikor Kossuth és Deák az önálló magyar hadseregről és pénzügyminisztériumról próbált tárgyalni az Udvarral és nem álltak velük szóba, kiderült: Ausztria a magyar reformok visszavonására készül. Oka: látta már a császár, hogy az európai forradalmak sorra elbuktak, így tudta, hogy elbírnak a magyarokkal is. A bécsi udvar helytartót készült küldeni Magyarországra. Ez a helytartó majd Lamberg Ferenc lesz és majd 1848 szeptember 25-én érkezik meg Pestre. Küszöbön állt a háború Ausztriával.

Az 1848/49-es szabadságharc kezdete

I. A hadiállapot beállása: Mikor az udvar 1848 augusztus 31-én visszavonta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium jogkörét, majd szeptember 25-én Lamberg Ferenc altábornagyot küldte Pestre, hogy a császár nevében átvegye a hatalmat az ország felett, hadiállapotba kerültünk Ausztriával. Kossuthék válaszul hatálytalanították Lamberg kinevezését, és a parasztságot harcra hívták. Viszonzásul eltörölték a parasztok szőlődézsmáját. Ezt követően október 2-án a Batthyány kormánytól a harcok idejére az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) kezébe került a végrehajtó hatalom. (Elnöke: Kossuth)

II. A pákozdi csata: A horvát sereg 1848 szeptember 11-én lépte át a határt és indult meg Pestre. Ám Pákozdnál és Ozoránál a magyarok kettős győzelmet arattak felettük. A pákozdi csatában szeptember 29-én Móga János magát Jellecsicsot verte meg, az ozorai csatában pedig Görgey Artúr és Perczel Mór a horvát segédhadak felet arattak diadalt.

III. A schwechati vereség: Jellacsics a veresége után Bécs felé menekült csapataival, ahol a 3. bécsi forradalom zajlott. Terv: bécsi forradalmárok és a magyar csapatok egyesítése volt. Móga János üldözte, de az osztrák határhoz érve vonakodott átlépni azt. Közben Windischgratz herceg le tudta verni a bécsi forradalmat, majd a magyarok ellen indult és Schwechatnál 1848október 30-án győzelmet aratott.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://toriora2.blog.hu/api/trackback/id/tr818080862

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása