Napóleon törvényei és hadjáratai
Napóleon rendelkezései:
- Az új alkotmány szerint a legfőbb hatalom az első konzulé, azaz Napóleoné lett. Ő irányította a végrehajtó hatalmat és a törvényhozást is.
- Megszületett a "Code Civil" nevű törvénycsomag (1804), egy új polgári törvénykönyv. Ez eltörölte a nemesi kiváltságokat, bevezette a törvény előtti egyenlőséget és a polgári szabadságjogokat.
- Az ipar és pénzvilág támogatása: Napóleon létrehozta a Francia Nemzeti Bankot (1800) és törvények sokaságában támogatta a francia ipart.
- Napóleon alatt fejlesztették az oktatást, kialakították a középiskolák - egyetemek rendszerét.
- Napóleon kiegyezett a pápával (konkordátumot kötött) Ez alapján Franciaországban elválasztják az egyházat az államtól és a főpapok állami kinevezéssel kerülnek hivatalukba.
- Napóleon 1804 december 2-án császárrá koronáztatta magát.
A Napóleon elleni koalíciók
Napóleon 4 legfőbb ellenfele: Anglia, Ausztria, Poroszország és Oroszország volt. Ezek az országok összesen 6-szor fogtak össze ellene, vagyis 16 év alatt, 1799 és 1815 közt 6 koalíció született Napóleon legyőzésére! Eközben a 4 hatalom időnként más országokat is bevont a franciák elleni harcba (pl.: törököket, Portugáliát, Svédországot, Spanyolországot). Napóleon 1798 és 1813 közt szinte minden csatáját megnyerte szárazföldön. Tengeren csak Anglia tudta legyőzni Trafalgarnál 1805-ben.
Napóleon 16 év alatt sorra hódította meg Európa országait, melyek határait újra-rajzolta és sok ország élére saját rokonait ültette. (A holland és nápolyi trónra testvérei kerültek.) A Német-Római Birodalom helyén a Rajnai Szövetség jött létre.
A napóleoni háborúk menete
Az itáliai hadjárat után Napóleon az akkori legnagyobb ellenfele, a Habsburg Birodalom ellen fordult. Kétszer vezetett hadjáratot Ausztria ellen, először 1805-ben, Austerlitz mellett aratva győzelmet, 1805 december 2-án. A második ausztriai hadjárat előtt következett Poroszország és Spanyolország legyőzése vagyis a 4.koalíció leverése. Újabb győzelmei után született meg a tilsti béke 1807 júliusában, mely hatalma csúcsát jelentette.
A második Ausztria elleni hadjáratra 1809-ben azért került sor, mert I. Ferenc császár új koalíciót szervezett Napóleon ellen. Ám az új háborúban is diadalmaskodott Napóleon a wagrami győzelme révén (1809 július 6.). Ausztria legyőzése során intézte Magyarországhoz híres kiáltványát Napóleon (1809 május 15.) melyben arra szólította fel a magyarokat, hogy csatlakozzanak hozzá és együtt győzzék le Ausztriát. A magyarok azonban ekkor kitartanak Ausztria mellett, mert a bécsi udvar számára a katonai megrendelések révén profitál a háborúból.
A schönbrunni békében (1809.10.14.) Ausztria teljes behódolást kellett, hogy mutasson. A schönbrunni béke után 5 hónappal, 1810 március 11-én az addigra elvált, 41 éves Napóleon házasságot kötött az osztrák császár (I.Ferenc) 19 éves lányával, Mária Lujzával. A házassággal Napóleon egy nagy európai király-dinasztiával akart rokonságot. Napóleon nem származott királyi vérből így szüksége volt erre, ha dinasztiát akart alapítani. A Napóleon - Mária Lujza házasságból születik majd II. Napóleon, a Sasfiók (aki fiatalon meghal.)
Anglia és Oroszország:
Az Ausztria és Poroszország elleni sikeres hadjáratok után Napóleon figyelme újra Anglia felé fordult. Mivel tengeren nem tudott Anglia fölé kerekedni, ás 1805-ben Trafalgarnál veszített is ellenük. inkább a szigetország elszigetelésére törekedett: 1806-ban meghirdette az Anglia ellen kontinentális zárlatot, melyet minden országnak be kellett tartania vagyis nem kereskedhettek Angliával. Ám a cári Oroszország nem tartotta be, így Napóleon elhatározta Oroszország megtámadását.
Az orosz hadjárat (1812)
Az oroszok elleni francia támadás 1812 június 24 - december 14 között zajlott. Grand Armée a támadó francia hadsereg neve 700 ezres létszámmal. A hadjárat annak ellenére is kudarccal zárul, hogy Napóleon nem szenved egyetlen csatában sem vereséget. A franciák Königsbergből indulnak (Poroszország) Moszkva a céljuk. Közben Borogyinonál csata kezdődik Mihail Kutuzov tábornok csapataival: 1812 szeptember 7-én. Az ütközet döntetlenül zárul, de utána a franciák be tudnak vonulni Moszkvába 1812 szept 14-én.
Ám a cár (I. Sándor) azonban nem adja meg magát, elmenekült Moszkvából és nem hódol meg. Napóleon várja a behódolást, majd muszáj volt hazaindulnia seregével október végén, a közelgő tél miatt. Serege nem tudna áttelelni Moszkvában, melyet kiürítettek az oroszok. A hideg és a nagy távolságok és az oroszok támadásai miatt azonban serege éhezett, halálra fagyott és hullott, mire csapataival hazatért. Ez volt élete első nagy kudarca. A 700 ezres sereg alig 10%-a tér csak haza.
Napóleon fő ellenfelei a csatatereken:
- Mihail Kutuzov tábornok (orosz)
- Arthur Wellesley tábornok (angol)
- Gebhard Blücher tábornok (porosz)
- Horatio Nelson admirális (angol)
Napólon hadvezérei: Moreau (1804-ig), Joachim Murat, Louis-Alexandre Berthier, Gudin, Bernadotte, Ney, Nicolas Davout.
Napóleon diplomatája: Cahrles-Maurice Talleyrand (1754-1838). Egyházi személ (püspök), majd a forradalom szolgálatába áll, végül Napóleon külügyminisztere. A császár bukása után XVIII. Lajos diplomatája.
Napóleon végső veresége
Napóleon első nagy vereségét Lipcsénél szenvedte el, a népek csatájában, 1813 októberében. A csatában kulcsszerepet tölt be egy huszárkapitány: gróf Széchenyi István. Futárként ő veszi rá a svédeket, hogy időben csatlakozzanak a porosz-osztrák erőkhöz a csatában. Ezért győzhettek. Széchenyi jutalma a Pour le Merité.
A csata után 5 hónappal a 6. koalíció katonái bevonultak Párizsba és elfogták Napóleon. Az olasz partoknál fekvő Elba szigetére száműzték, ahonnan viszont 1815 márciusában megszökött. Napóleon 100 napos visszatérésekor sok ezren csatlakoztak hozzá, ám legvégső csatáját a belgiumi Waterloo -nál elvesztette 1815 június 18-án!
Újra elfogták és ezúttal az Afrika-Dél-Amerika közti Szent Ilona szigetére száműzték. Hat évvel később itt halt meg ismeretlen okból. Egyetlen fia (Sasfiók) 21 évet élt. Viszont unokaöccse, III. Napóleon néven még majd visszatért Franciaország élére (1848-1870).
***
