A kunok népe

A kun nép valamikor a 7. és 10. század közt még a távoli Kína vidékein, az Amúr és a Sárga folyók közt élt. Nagyjából 1000 körül a kunokat megtámadták a kitajok, így törzseik nyugat felé kezdtek vándorolni. A vándorlás során két másik közép-ázsiai néppel egyesültek és egy erős törzsszövetséget hoztak létre, melynek neve: kipcsak-ujgur-kun törzsszövetség lett. A három népből álló hatalmas létszámú erős összefogás hódításba kezdett. Dolgukat megkönnyítette, hogy éppen megjelenésük előtt omlott össze a Kazár Birodalom az orosz fejedelmek - elsősorban Szvjatoszlav kijevi uralkodó - támadása miatt, és így csupán az úzokat, illetve besenyőket kellett kiszorítaniuk. A kunok vezette szövetség tehát 1040 körül átvette a sztyeppe feletti uralmat, és Kínától Európáig terjedően 180 évre irányítása alá vette Ázsia jelentős részét (az úgynevezett sztyeppei folyosót).

Magyarországgal a tatárjárás idején kerültek kapcsolatba (1241-1242). IV. Béla a tatárjárást követően letelepítette őket a később róluk elnevezett Kiskunság területén. Ám fellázadtak a számukra előírt megkeresztelkedés és a kun törvények miatt. Felkelésük legfontosabb eseménye az 1282-es hódtavi csata volt. IV. László itt győzte le őket. Az eseményről évente tartanak hagyományörző megemlékezéseket. Az alábbiakban a 2013 július 20-án megtartott ünnepség látható:

Az eseménynek történész segítője voltam 2013-ban:

***