Gyarmatosítás: Az első nagy gyarmatosítások a földrajzi felfedezések után zajlottak a XVI. században spanyol és portugál hódításokkal. [Történelemcikkek]

Gyarmatosító hatalmak: Három csoportra oszthatóak a XIX. századra:

• Visszaszoruló hatalmak: Spanyolország, Portugália, melyek kezdik elveszíteni 300 évvel korábban megszerzett gyarmataikat. (Dél-Amerikából a XIX. század első harmadában kiszorulnak a spanyolok és portugálok.)
• Terjeszkedő, több millió km2-es óriás-birodalmakat létrehozó országok: például Anglia, Franciaország. (Mellettük: Hollandia, Belgium is.)
• Új, feltörekvő gyarmatosítók: Németország, Olaszország. Ezek későn hozták létre saját államaikat így későn próbálnak gyarmatbirodalmat létrehozni maguknak.

A brit gyarmatbirodalom:

• A századfordulóra 30 millió km2-es nagyságú lesz.
• A főbb területei: Kanada, Ausztrália, India, Nigéria (Észak-Afrikában), illetve a Kairó-Fokváros vonal.
• Belső problémáikkal küzd

Belső válságok:

• Ír probléma: Írország a britek gyarmata de a XIX. század végétől megkezdi harcát az elszakadásért. Végül majd ez a két világháború között történik meg. 
• India problémája: ópium háborúk, szipoj felkelés, vallási gondok (muszlim - hindu ellentét)
• Választójogi harc: a munkásság küzdelme az általános választójogért (chartizmus)

A francia gyarmatbirodalom:

• Franciaország 1830-tól kezdi meg a nagyarányú gyarmatosításokat. Első jelentős gyarmata Algéria Észak-Afrikában.
• A francia gyarmatosítás további célpontjai: Indokína (Vietnám, Laosz), Madagaszkár szigete, Csendes-óceán térsége.
• Franciaország gyarmati problémái: rivalizálás (vetélkedés) Angliával, Olaszországgal majd a századfordulótól Németországgal.

Orosz gyarmatbirodalom:

• Az orosz cárok a XVI. század közepétől (IV. Ivántól: 1533-1584) kezdenek nagyobb arányú hódításokba az Ural hegységtől egészen a Csendes-óceánig.
• Az orosz uralkodók másik kiemelt célterülete: Közép-Ázsia, az ottani muszlim kánságok: kazah, tadzsik, kirgiz, türkmén kis államok.
• Harmadik orosz hódítási terület a Kaukázus-vidék, pl Örményország, Grúzia.

Kína és Japán:

• A kínai császári központi hatalom az ópiumháborúkkal meginog, majd az úgynevezett bokszer-lázadás után meggyengül. A bokszerek 1900-ban a növekvő európai befolyás ellen lázadtak.
• Végül Kínát befolyási övezetekre osztják a nagyhatalmak: Anglia, Franciaország, USA, Németország, Japán. (Karikatúra)

Az USA gyarmatosítása:

Eltérő módszerrel gyarmatosított: dollárdiplomácia, Monroe-elv: Amerika az amerikaiaké => jelentése: a Dél-amerikai államok (melyek a spanyol uralom alól szabadulnak fel) az USA érdekszférájába tartoznak. Európai hódítók amerikai kontinensen NEM gyarmatosíthatnak.

• Nyitott kapuk elve: A Kínában való amerikai megjelenés, szabad-kereskedelem, befolyási övezetek.
• A spanyol-amerikai háború: 1898. Az USA legyőzi a Spanyol Birodalmat és területeket szerez tőle. Ekkor kerül amerikai kézre a Fülöp-szigetek, Kuba, Puerto Rico. Az USA a századfordulóra nagyhatalommá válik. 
• Panama csatorna: A századforduló időszakában építi meg az USA (elkészülése: 1914) a Közép-Amerikát átszelő hajózó csatornát.

 A második ipari forradalom és a századforduló

 Amikor a gőz helyett más energiahordozók (elektromosság, robbanómotor, vegyészet) veszik át a fejlődés legfőbb irányát 2. ipari forradalomról beszélünk. A gépek gyártanak gépeket jelenség kialakul. A XIX. század közepétől számítjuk.

Főbb találmányok: 1860-ban Étienne Lenoir, majd 1876-ban Nikolaus Otto (1832-1891) építette meg az első belső égésű (robbanó-) motort. 

A számtalan ipari találmány megjelenik a hadiiparban és az első világháborúban kerül alkalmazásra.