Sztálin uralma (1924-1953)

I.A sztálini gazdaság

A tervgazdálkodás volt a jellemző, ami azt jelentette, hogy előre meghatározott gazdasági célokat írtak elő minden vállalatnak és termelőszövetkezetnek. Meg volt határozva, hogy miből mennyit kell gyártani. Öt éves tervek születtek. 

A másik jellemző: minden földterület, gyár, iskola, bánya állami kézbe került

II.A kommunista diktatúra

1. Kommunista irányítás: nem lehettek pártok, nem működhetett parlament
2. Politikai rendőrség: azokat fogták el, akik kritizálták a sztálini rendszert
3. GULAG: Kényszermunka-táborokat létesítettek a politikai elítélteknek.
4. Személyi kultusz: Olyan diktatúra, melyben a legfőbb vezetőt kötelező imádni, isteníteni. Ilyen volt a sztálini diktatúra is a Szovjetunióban.
5. Az elnyomás egyéb területei: sajtó (újságok) ellenőrzése, művészek, színészek, írók cenzúrázása.

III.A szovjet külpolitika:

Sztálin későn vette észre, hogy a német nácizmus veszélyes lehet országára. Ennek oka, hogy az 1920, sőt 1930-as években is minden figyelmét saját belső diktatúrájára fordította és nem a külpolitikára illetve hadserege fejlesztésére.

***

A 15 éves háború és a Bocskai szabadságharc

Lényege: A Török Birodalom 1591-ben egy határ- és várvita (harc) miatt támadást indított a Magyar Királyság ellen. Válaszul egy összefogás született a törökök ellen. Tagjai:

• Ausztria
• Magyarország
• Erdély
• Havasalföld
• Moldva

A harcok Dunántúlon és a Felvidéken kezdődnek, illetve a déli területeken is. Két fontos hadvezér: Pálffy Miklós és Bocskai István győzelmeket aratnak. Előbbi visszafoglalja a felvidéki várak egy részét (pl. Szécsény, Hollókő, Buják), utóbbi (Bocskai) győz Gyurgyevőnál (1595)

Fordulat a háborúban a mezőkeresztesi csata 1596-ban, mely török győzelemmel zárul, így Erdély kilép a török-ellenes összefogásból. Válaszul Ausztria megszállja 1600-ban Erdélyt.

Róma hanyatlása és bukása (Tk.56-58)

A hanyatlás:

A különböző germán törzsek gyakran törtek be Róma területére és a császári hatalom is meggyengült. Az uralkodók újításokat (reformokat) vezettek be, új fővárost alapítottak 330-ban: Konstantinápolyt, melyet az építtető Nagy Konstantin császár önmagáról nevezett el. Később 395-ben a birodalom ketté is szakadt: Nyugatrómai és Keletrómai Birodalomra.

Népvándorlás és összeomlás:

A hunok azonban Európa felé érkezve népvándorlást idézte elő: számtalan germán nép rontott a Nyugatrómai Birodalomra, mely végül 476-ban összeomlott. Az utolsó császárt száműzetésre kényszerült.

A Keletrómai Birodalom Bizánc néven még ezer évig állt fenn. A Nyugatrómai helyén új államok születtek, mint a Frankok Királysága.

***

I.A cári Oroszország válsága:

A háború végére Oroszországban általános lesz a nyomor. A lakosság elégedetlen, a katonák a fronton hullanak, az otthon maradottak meg éheznek. A többség a cárt, II. Miklóst (1894-1917) okolta.

II. Az 1917 februári forradalom:

1917-ben a lakosság forradalomban dönti meg a cár uralmát. Házi őrizetbe veszik. Oroszországot 1917 februárjától ideiglenes forradalmi kormány vezeti. Ennek elnöke augusztustól Alexandr Kerenszkij. Az országban úgynevezett szovjetek (tanácsok) alakulnak.

III. Vlagyimir Iljics Lenin:

Vlagyimir Iljics Lenin kommunista vezető volt, a bolsevik párt élén. A cári időkben többnyire külföldön bujkált, ám a forradalom hírére hazatért. Terve lett hogy a tanácsokban a bolsevikok legyenek többségben és vegyék át a teljhatalmat. Célja: kilépés a háborúból, államosítás, proletár-diktatúra.

IV. A bolsevik puccs és polgárháború

A puccs 1917 november 7-én (október 25) következett be. A kommunisták (bolsevikok) megszállták a fontos középületeket. Lenin megszerezte a hatalmat (elűzte Kerenszkijt) és átalakította Oroszországot: kialakult a kommunista diktatúra és kiléptek a háborúból. Közben azonban a vörösterror ellen fellázadtak a cár hívei, néhány éves polgárháború kezdődött. Egyik oldalon a vörösök (kommunisták) másikon a fehérek (a cár hívei).

A polgárháború során 1918-ban kivégzik az egész cári családot. Harcok vége: 1922-re a vörösök (kommunisták) győznek. 

V. A Szovjetunió létrejötte

A Szovjetunió 1922-ben jött létre, 15 államból kommunista vezetés alatt. A Szovjetunió 1991-ig állt fenn. Vezetői az első időkben:

• Lenin: 1917 - 1924
• Sztálin: 1924-1953

***

Az ellenforradalom és a Horthy-kori berendezkedés

Ellenforradalom: A forradalmi folyamatokkal ellentétes hatalmi törekvés, melynek célja nem az uralkodói hatalom megdöntése, hanem épp ellenkezőleg a konzervatív berendezkedés visszaállítása (a királyság visszaállítása).

Horthy Miklós hatalomra kerülésével egy királyságot visszaállítani akaró konzervatív rendszer jött létre.

Az ország élén a kormányzó, Horthy Miklós állt de királyt nem tudott az ország választani, így Magyarország király nélküli királyság lett 1920 és 1944 között. 

Berendezkedés

A Horthy kort 5 dolog jellemezte leginkább:

• revízionizmus
• konzervatív jobboldali nacionalizmus
• tekintélyuralom
• buzgó keresztényi vallásosság
• szigorú baloldal ellenesség - antiliberalizmus.

REVIZIONIZMUS: Olyan kormányzati és lakossági szándék, mely a Trianon előtti nagy Magyarország visszaállítását célozza.

Kormányzói feladatkör: A legmagasabb tisztség, mely a mindenkori miniszterelnök felett áll.

A Horthy-kor miniszterelnökei: Például: Teleki Pál (1920-1921), Bethlen István (1921-1931), Gömbös Gyula (1932-1936).

Video anyagok:

• [VIDEO - Horthy hatalomra jutása]
• [Horthy Miklós élete, dokumentumfilm]

Forradalmak - válságok 1918/19-ben

Az első világháború végén Magyarországon általános volt a nyomor, az éhezés, a  munkanélküliség és az elégedetlenség. Ráadásul október 29 és 31 közt a forradalom is zajlott hazánkban, melynek során a fővárosban állomásozó katonák nagy része is a forradalmárok mellé állt. Végül IV. Károly meghátrált és október 31-én az őszirózsás forradalom győzelme után kinevezte Károlyi Mihályt miniszterelnökké, Tisza Istvánt pedig megölték a forradalmárok (ismeretlen katonák).

A Károlyi kormány azonban 1918 október 31 és 1919 március 20 között nem tudta megoldani az ország problémáit. Bár bevezették az általános választójogot, de nem sikerült végrehajtani a földosztást, nem mérséklődött a nyomor és a cseh, román illetve szerb csapatok megszegve a belgrádi fegyverszüneti egyezményt tovább törtek előre, magyar területeket elfoglalva. Csupán a Székely Hadosztály harcolt hősiesen a támadó román hadsereggel. Pedig a belgrádi katonai egyezmény, mely 1918 november 13-án született, fegyvernyugvást rendelt el.

A Károlyi-kormányzat le akarta szerelni a hadsereget. Linderer Béla honvédelmi miniszter a magyar katonák hazatérést sürgette. Az antant a Vix jegyzékben 1919 március 20-án a Debrecen – Hódmezővásárhely vonalig követelte területeink átadását.

Végül ugyan Károlyi nem írta alá a Vix-jegyzéket, de hagyta, hogy a hatalmat a Kun Béla vezette kommunisták kaparintsák meg. Miután 1919 március 21-én kikiáltották a tanácsköztársaságot, kezdetét vette a 133 napig tartó kommunista vörös terror. Minden szörnyűség tetejében még a spanyolnátha is szedte az áldozatait 1918 őszétől egészen 1920-ig százezrek halálát okozva.

***

Horthy Miklós élete

1.) Horthy Miklós magyar középbirtokos volt, aki egészen 50 éves koráig katonatisztként szolgálta a Monarchiát (és Ferenc Józsefet). Katonai pályafutása során tengernagy lett belőle és a Monarchia flottájának vezetője.

2.) Az első világháború után hazatért Magyarországra, majd a tanácsköztársaság alatt az aradi és szegedi ellenkormányok tagja lett.

3.) Ezt követően 1919 júniusában Szegeden Nemzeti Hadsereg felállítását hirdette meg és augusztusban saját fővezérséget hozott létre a Dunántúlon, ahol eltűrte a fehérterrort is.

4.) Később 1919 őszén alkut kötött az antant hatalmakkal (Clemenceau francia elnökkel): ha ő lehet az ország vezetője és kivonulnak a románok, akkor gondoskodik egy törvényes magyar parlamentről és arról, hogy Magyarország kiküldje követeit a párizsi békekonferenciára! Horthy Miklós az alku szerint 1919 november 16-án vonul be Budapestre, hogy átvegye a hatalmat.

5.) Az alkut betartva Horthy kiküldte követeit Párizsba. Ugyan lemondott az Apponyi vezette küldöttség, ám Magyarország végül mégis aláírta a trianoni békeszerződést 1920 június 4-én!

6.) Horthy Miklóst 1920 március 1-én választották meg Magyarország kormányzójává. Tisztségét egészen 1944 október 15-ig viselte.

***

Tanácsköztársaság

(1919 március 21 - 1919 augusztus 1)

Róma nagyjai és a hunok

(Tk 56. oldal)

Az ókor hadvezérei és uralkodói

• Az ókori Róma egyik legnagyobb hadvezére Julius Caesar volt, aki meghódította egész Galliát (ma Franciaország).
• A római császárok közül kiemelkedett a sorrendben legelső: Augustus császár. Az ő uralkodására esett Jézus megfeszítése.
• Az ókori nagy hadvezérek közé tartozott a makedón Nagy Sándor is, Perzsia meghódítója.
• Az ókor legvégén támadnak Európára az Ázsiából érkező hunok, Attila vezetésével.

A népvándorlás kora:

Bár a hunok birodalma Attila halála után szétesett, megjelenésük elindította a népvándorlást. Ennek során különböző germán törzsek romba döntötték a Római Birodalmat.

[A hunok bemutatása - kis film (youtube)]

A hunok:

Attila 451-ben a rómaiak uralta Galliára támadt, de Catalaunum mezején az utolsó nagy római hadvezér Aetius (Éciusz) megállította. Bár feldúlta Észak-Itáliát is, végül visszatért a Kárpát-medencébe. Attila halála után (453) szétesett a hunok birodalma.

[LINK: A Római Birodalom hanyatlása és bukása]

A görög - római hadviselés

(Tk 45. oldal)

I. Görög - perzsa háborúk:

• A Kis-Ázsiában kialakuló hatalmas Perzsa Birodalom Krisztus előtt 490 -ben megtámadta a görög poliszokat.
• A döntő csatára Athén közelében, Marathón mellett kerül sor. A görögök Miltiádész nagy győzelmet arattak a perzsa király Dareiosz felett. Ám 10 évvel később újra támadtak ám a görögök tengeren és szárazföldön ezúttal is győzni tudtak.
• A legnagyobb perzsa hadjáratban alig 300 bátor spártai tudta feltartóztatni a hatalmas perzsa sereget, amíg a fősereg biztonságba húzódott.

II. Makedónia és Nagy Sándor hadjárata:

Házi feladat: Nagy Sándorról 5 mondat lejegyzése a füzetbe!

• A perzsa-háborúk után a görög poliszok egymással vetélkedtek, Athén és Spárta háborúja osztotta meg őket a Krisztus előtti 5. században.
• A háború meggyengítette a legerősebb görög városokat, így Makedónia felemelkedhetett. Legnagyobb uralkodója III. Alexandrosz, akit Nagy Sándor néven emlegetünk már az egész görögség felett uralkodott!
• Krisztus előtt 331-ben Nagy Sándor már a Perzsa Birodalmat is legyőzte a Gaugamélai csatában. 

III. Róma háborúi:

A rómaiak legelső nagy háborúikat a punokkal vívták. A punok Hannibál vezetésével, harci elefántokkal támadtak Rómára, Hispánián és az Alpok hegyein átkelve. Róma azonban elhárította a támadást és a zámai csatában legyőzte a punokat (Kr.e. 202). Innentől Róma megkezdhette a Földközi-tenger teljes partvidékének meghódítását, hatalmas birodalmat teremtve.