A honvédelem

(Tk. 41)

Magyarországon hivatásos, szerződéses és tartalékos honvédség létezik, vagyis nincs sorozás.

A sorkatonai szolgálatot 2004-ben szüntették meg hazánkban.

A hadsereg feladatai: Magyarország területi épségének, határainak, függetlenségének védelme illetve humanitárius (embereket segítő) feladatok ellátása.

A magyar honvédségben (miként a világ legtöbb hadseregében) úgynevezett rendfokozati rendszer van érvényben, ami azt jelenti az egyenruhákon viselt rendfokozati jelzéseknek megfelelően a magasabb besorolású parancsnokok vezényelnek és adnak paranscokat a kisebb besorolásúak számára. Így vannak közkatonák, altisztek, tisztek (pl hadnagy avagy százados) és tábornokok.

Magyarország 1999 óta tagja a NATO -nak, mely a legnagyobb és legerősebb katonai szövetség a világon (30 tagországgal).

A NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) 1949-ben jött létre és jelenleg 30 ország a tagja. Például: USA, Franciaország, Németország ... stb.

***

Az ókori Róma

A hódítások, birodalom-alkotás:

Az ókori Róma történetét a folyamatos hódítások jellemezték. A rómaiak óriási birodalmat hoztak létre Julius Caesar korára, aki Krisztus előtt 44-ben megkaparintotta a teljhatalmat és meghódította Galliát.

Caesar kora után a császár-kor következett, amikor a birodalmat a római császárok uralták. 

A Római világ:

A rómaiak latin nyelvet használták, amit elterjesztettek egész birodalmukban, miként a következőket is:

• Kövezett utak
• Városi csatornák
• Fejlett törvénykezés
• Patrícius házak, épületek, amfiteátrumok 

Pannónia:

A Rómaiak Krisztus után 10-ben hódítják meg a mai Magyarország dunántúli részét, melyet Pannónia néven tagolnak be birodalmukba. Provincia lesz belőle. 

Provincia = olyan terület, melyet Római Birodalom önálló tartományként kormányoz. A birodalom a korszak végén 100 provinciára tagolódott. Provincia volt például: Hispánia, Gallia, Pannónia.

Képek

Római patríciusok a szenátusban

Napóleon portré

I. Életrajzi adatok:

• Korzika szigetén született 1769-ben, olasz gyökerekkel rendelkező, kisnemesi családban.
• Fiatalon eldönti, hogy katonatiszt lesz, így tizenévesen elhagyja Korzikát, hogy katonai iskolába íratkozhasson Franciaországban. Itt már 16 évesen végez hadnagyként (1785-ben)
• Tiszti karrier: a forradalom jakobinus szakaszában indul be, amikor 1793 nyarán Toulonban visszaveri a royalistákat támogató angolokat. Győzelme után, 24 évesen már dandártábornokká léptetik elő.. 
• Karrierje 1794-ben megreked, majd két okból indul újra: Tallien feleségének szalonjában szerez ismertséget és kivívja Barras elismerését egy párizsi felkelés véres leverésével.
• Front parancsnoki kinevezés Itáliában: 1796. Innentől folyamatosan lesz egyre népszerűbb Franciaországban folyamatos győzelmei miatt.

II. Magánélet:

• Megnősül: 1796-ban, Josephine de Baeuharnais. 
• Későbbi élete  során jellemző volt Napóleonra, hogy családtagjait, testvérit ülteti magas pozíciókba. Joseph Nápolyi és spanyol király (1808-1813), Jerome Vesztfália királya (1807-1813), Louis pedig Hollandia királya (1806-1813), az ő fia lesz majd III. Napóleon.
• Második házassága politikai indíttatású: Mária Lujzával, aki I. Ferenc osztrák császár lányával. (Első feleségétől 1810-ben elvált) Harmadik nő az életében: Marie Walewska grófnő (szerető).

III. Népszerűsége:

• A katonái körében a kezdetektől nagyon népszerű volt, mert osztozott sorsukban és a hadjáratokban csatákban közöttük tartózkodjuk. 
• Csatáit szinte mindig megnyerte, élete során kb 60 csatájából alig hetet vesztett el.
• Katonai zseni, államférfiként haladó törvényeket alkot, viszont emberismerete, magánélete sikertelen.
• A katonai karrierjét császári uralkodása követte 1804-től, népszerűsége töretlen maradt ekkor is. Majd Európa államai összefognak ellene és legyőzik, de még ekkor is egyszer visszatér a hatalomba (1814) és Franciaország egy emberként áll újra mellé. Végső veresége 1815-ben Vaterloo. Utódja fia, a Sasfiók pár napra örökli a császári címet (II. Napóleon), majd eltávolítják és korán maghal. Unokaöccse III. Napóleon néven 1852-ben megszerzi még a császári címet (18 esztendőre).

Napóleon dinasztiája:

• I. Napóleon: 1804-1814
• II. Napóleon: Sasfiók, csak 15 napig van trónon 1815-ben
• III. Napóleon: A hódító I. Napóleon unokaöccse, császár: 1852-1870

 ***

Magyarország 1917/18-ban

Válságjelenségek Magyarországon a háború után:

• Éhínség, nyomor, munkanélküliség
• Spanyolnátha járvány
• Belpolitikai válság

Az 1917-es évre belpolitikai válság alakul ki Magyarországon a két nagy ellenfél között: Tisza István miniszterelnök és Károlyi Mihály ellenzéki pártvezér között.

Az őszirózsás forradalom

Károlyi Mihály 1918 október 28-án a tüntetők és tiltakozók élére állt, kitört a forradalom. A forradalom azért kapta az őszirózsás nevet, mert a fővárosban lévő katonák a forradalmárok mellé álltak és az egyenruhájukról letépték a Habsburg címert és helyére egy őszirózsát tűztek.

A Habsburgok meghátrálnak a forradalom győz, Károlyit pedig kinevezik miniszterelnöknek. Tisza Istvánt megölik saját otthonában.

A Károlyi-kormány sikerei:

• Magyarország kilép a háborúból és a Monarchiából, létrejön a Magyar Népköztársaság
• Bevezetik az általános választójogot, a cenzusos helyett. A cenzusos választójognál meg van határozva, hogy kik szavazhatnak (műveltség, vagyoni szint), míg az általánosnál mindenki szavazhat.
• Biztosítják a polgári szabadságjogokat (pl: szólás szabadság, sajtószabadság, vallásszabadság)
• Károlyi elrendeli a földosztást

A Károlyi-kormány kudarcai:

• Bár a háborút véget ér Európában, Magyarországra betörnek a román, cseh és szerb csapatok.
• Az Antant nem csak eltűri ezt, de átadja Károlyinak a Vix-jegyzéket. Ez megjelöl egy határsávot ameddig Magyarországnak önként át kell engednie területeit: ez a Debrecen - Szeged vonal.
• Károlyi nem hajlandó aláírni a jegyzéket, inkább lemond, de a hatalmat a kommunisták ragadják magukhoz. Vezetőjük, Kun Béla 1919 március 21-én kikiáltja a tanácsköztársaságot.

***

A kunok népe

A kun nép valamikor a 7. és 10. század közt még a távoli Kína vidékein, az Amúr és a Sárga folyók közt élt. Nagyjából 1000 körül a kunokat megtámadták a kitajok, így törzseik nyugat felé kezdtek vándorolni. A vándorlás során két másik közép-ázsiai néppel egyesültek és egy erős törzsszövetséget hoztak létre, melynek neve: kipcsak-ujgur-kun törzsszövetség lett. A három népből álló hatalmas létszámú erős összefogás hódításba kezdett. Dolgukat megkönnyítette, hogy éppen megjelenésük előtt omlott össze a Kazár Birodalom az orosz fejedelmek - elsősorban Szvjatoszlav kijevi uralkodó - támadása miatt, és így csupán az úzokat, illetve besenyőket kellett kiszorítaniuk. A kunok vezette szövetség tehát 1040 körül átvette a sztyeppe feletti uralmat, és Kínától Európáig terjedően 180 évre irányítása alá vette Ázsia jelentős részét (az úgynevezett sztyeppei folyosót).

Magyarországgal a tatárjárás idején kerültek kapcsolatba (1241-1242). IV. Béla a tatárjárást követően letelepítette őket a később róluk elnevezett Kiskunság területén. Ám fellázadtak a számukra előírt megkeresztelkedés és a kun törvények miatt. Felkelésük legfontosabb eseménye az 1282-es hódtavi csata volt. IV. László itt győzte le őket. Az eseményről évente tartanak hagyományörző megemlékezéseket. Az alábbiakban a 2013 július 20-án megtartott ünnepség látható:

Az eseménynek történész segítője voltam 2013-ban:

***

Az ókori Róma

Róma elhelyezkedése, alapítása

• Rómát latin törzsek alapították
• Helye az Itáliai félszigeten van (a csizma alakú félsziget középső részén)
• Eredet mondák: Romulus és Rémus (Marsnak a háború istenének fiai), anyafarkas nevelte őket. Róma szimbóluma az anyafarkas. 
• Államformái: királyság (etruszk időkben), majd köztársaság, végül császárság

A köztársasági berendezkedés:

• Rómát a népgyűlés és a szenátus vezette
• A legfontosabb vezetők a consulok voltak 
• Két réteg: plebejusok (köznép) és patríciusok (előkelők)

D O L G O Z A T : November 9., csütörtök

Dolgozat témakörök:

1. A görög poliszok és a városállamokat összefűző tényezők
2. Az ókori Athén és Spárta jellemzői
3. Az ókori görög kultúra és istenek
4. Az ókori Rómáról tanultak

***

A nagy francia forradalom korának Európája:

• Konzervatívizmus: főnemesség hatalma. Konzervativizmus: A fennálló  társadalmi különbségek fenntartása (konzerválása), a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tisztelete, a hagyományos értékek megbecsülése (Isten, haza, család), erkölcsösség, illetve többnyire tekintélyelvűség jellemzi.
• Nagy európai dinasztiák: Hannover-ház (Anglia), Hohenzollernek (Poroszország), Habsburgok (Ausztria), Romanovok (Oroszország), Bourbonok (Franciaország). Hatalmukat csak a forradalmak és a Bonapartizmus fenyegették a XVIII - XIX. században.
• Polgárság: Ennek a rétegnek a megerősödése mindenhol megfigyelhető Európában. Arányuk a korábbiról megduplázódik. A polgárság aránya Angliában, Hollandiában, Flandriában a legnagyobb és Kelet-Európában a legalacsonyabb (pl: értelmiségiek, kereskedők, iparosok --- akik már nem feudális módon, földből élnek).

Európai uralkodók a korszakban:

Anglia / Franciaország / Poroszország / Habsburg Birodalom / Oroszország

• Anglia: II. György (1727-1760), III. György (1760-1820), IV. György (1820-1830)
• Franciaország: XVI. Lajos (1774-1792), I. Napóleon (1804-1814), XVIII. Lajos (1814-1824), X. Károly (1824-1830)
• Poroszország: II. (Nagy) Frigyes (1740-1786), II. Frigyes Vilmos (1786-1797), III. Frigyes Vilmos (1797-1840)
• Habsburgok: Mária Terézia (1740-1780), II. József (1780-1790), II. Lipót (1790-1792), I. Ferenc (1792-1835)
• Oroszország: II. (Nagy) Katalin (1762-1796), I. Pál (1796-1801), I. Sándor (1801-1825), I. Miklós (1825-1855) 

A bonapartizmus:

Amikor olyan személy kezébe kerül a teljhatalom és a korona egy országban (önmagát nyilvánítva önkényesen uralkodónak), aki nem tartozik egyetlen európai uralkodóházhoz sem, bonapartizmusról beszélünk.

A kiegyezés (1867)

A provizórium (ideiglenes állapot): A magyar diéta feloszlatása után, 1861 és 1866 közt tartott a provizórium időszaka, Anton Schmerling államminiszter vezetésével. Elhidegülés Ausztria és Magyarország között, de két esemény változtat ezen:

1. Deák húsvéti cikke (1865) 
2. A porosz - osztrák háború, königratzi osztrák vereség (1866)

Deák húsvéti cikke (1865): [LINK - jegyzettár blog] A császár egy küldöttje megkereste Deákot a szállásán (pesti Angol Királynő szálló) és tárgyalni kezdtek. Megállapodtak abban, hogy ha Magyarország elfogadja, hogy Ausztriával közös legyen a hadügye, külügye és az ezeket finanszírozó pénzügye, akkor jelentős önállóságot kaphat. A megbeszélés után írta meg Deák a Pesti Naplóban híres húsvéti cikkét. Lényege: Magyarország hajlandó engedi az 1848-as követeléseiből és elismerni bizonyos közös ügyeket! Válaszul menesztették Schmerlinget és újra lehetővé tették a magyar diéta működését.

Miért írta alá a két ország: Ausztria azért írta alá a kiegyezést, mert nagyhatalmi befolyásának európai megtartásához szüksége volt Magyarországra. Magyarország pedig azért írta alá, mert így legalább részben önálló lehetett (maga intézhette gazdasági és egyéb ügyeit). A kiegyezés jogi alapját az 1723-as Pragmatica Sanctio jelentette, hiszen abban már összekapcsolódott Ausztria és Magyarország a közös hadügy és külügy alapjain. 

A kiegyezés megkötése (1867): A diéta bizottságot hozott létre a kiegyezési törvények előkészítésére, Andrássy Gyula gróf vezetésével. A bizottság azonban eleinte nem tudott önállóságot kiharcolni. Közben kitört a porosz-osztrák háború, és elhalasztották a tárgyalásokat. A háborút Ausztria elvesztette (Königratzi vereség) és a császár végleg belátta: ha a magyarokkal nem jut egyezségre, széthullhat birodalma. A tárgyalások újraindultak és Ausztria kiegyezett Magyarországgal.

A kiegyezés keretei, eseményei:

• Magyar kormány alakult (1867 február 17-én) magyar miniszterelnökké nevezték ki Andrássy Gyula
• Kiegyezési törvények (1867 május 29-én a diéta elfogadta a kiegyezési törvényeket: 1867/12,14,15,16.)
• Királlyá koronázás (1867 június 8-án magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet)

A kiegyezés részei: LINK

Közös ügyekről szóló rész: a hadügy, külügy, pénzügy a két országot összekötő közös ügy lett. Ezeket Magyarország csak Ausztriával együtt intézhette

Közös szervekről szóló rész: az említett három terület miniszterei közösek lettek, és ha összeültek, akkor közös minisztertanácsot alkottak. Rajtuk kívül közös szervként működött még a két ország parlamentje által választott 60-60 fős delegációk évenkénti közös tanácskozása (hol Bécsben, hol Pesten). A tanácskozások többnyire a közös ügyek költségvetéseiről hoztak döntéseket.

Ausztria és Magyarország egységéről szóló rész: Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely két-központú, azaz dualista és alkotmányos királyságként működött. Dualizmus kora: 1867-1918

Uralkodói jogok: Külön minisztertanácsi határozat kapcsolódott a kiegyezési törvényekhez, melyben három dologban a királynak különleges jogokat adott: a hadsereg vezetése, a magyar diéta feloszlatása, és a törvények előszentesítése terén. (Előszentesítés: amikor a királynak előzetesen jóvá kell hagynia, hogy a magyar parlament miről tanácskozhat és hozhat törvényt.)

Gazdasági kiegyezésről szóló rész (1867/16. törvénycikk): Ennek három fő része volt, mégpedig az első kimondta, hogy Ausztria és Magyarország a közös terhekeiket együtt fizeti (pl. államadósság és közös ügyek költségei) mégpedig 70 / 30 arányban. A második rész arról szólt, hogy a két ország vámközösséget alkot, vagyis együtt dönt az adókról, vámokról és közös pénzt használ. A harmadik rész pedig rögzítette, hogy a két ország parlamentjei 10 évente újratárgyalja, hogy meghosszabbítják e a gazdasági kiegyezést. 

​Kossuth véleménye:

Cassandra levél (1867 május 28): Kossuth óva intette Deákot a kiegyezés megkötésétől. Cikke: 1867 május 28-án jelent meg a Magyarország című lapban (LINK) Kossuth május 22-én íta és legelőször május 26-án jlent meg hazánkban a Magyar Újság című lapban. Nem vették figyelembe, másnap, május 29-én az Országgylés megszavazta a kiegyezési törvényeket. A levelet Cassandra, trójai hercegnőről nevezte el az utókor, mert miként a híres ókori előkelőség, úgy Kossuth is a jövőt vízionálta. Egyikükre sem hallgattak: Priamosz trójai király lánya azt javasolta égessék el a görögök falovát, de kinevették, Kossuth is katasztrófát ósolt, mely valóban be is következett 53 évvel később (Trianonban). 

 Egyéb körülmények:  

• Magyar kormány alakult (1867 február 17-én) magyar miniszterelnökké nevezték ki Andrássy Gyula
• Kiegyezési törvények (1867 május 29-én a diéta elfogadta a kiegyezési törvényeket: 1867/12,14,15,16.)
• Királlyá koronázás (1867 június 8-án magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet)

Horvát kiegyezés (1868 nov. 17 => 1867/60 tv.)

• A nemzetiségeink közül csak a horvátokkal születik külön kiegyezés, mert ők államként kerültek hozzánk Szent László korában (1091)
• Területi autonómiát kap Horvátország, vagyis lehet saját országgyűlése
• Kormánya 4 területen szabadon hozhat döntéseket: közigazgatás, bíráskodás, oktatás, egyházi ügyek
• adók: a beszedett állami adó 45% -át maga használhatta fel
• Magyarokkal közös ügyek: hadügy, külügy, pénzügy mellett iparügyek, kereskedelem, közlekedés
• Vitatott ügyek: nyelvkérdés (horvátul: csak helyi parlament, kormány, közös minisztériumok, helyi szervei), Fijume kérdése (Budapesthez került) Határőrvidék hovatartozása (megosztották: egy része lett a horvátoké) 

Nemzetiségi törvény (1868 dec. 8 => 1868/44 tv.)

Báró Eötvös József vallás és közoktatási miniszter előterjesztése. Rögzíti: Magyarországon egyetlen politikai nemzet létezik

A magyar a hivatalos nyelve az országgyűlésnek, megyei hatóságoknak, felső bíróságoknak, állami hatóságoknak

Lehet használni a nemzetiségi nyelvet: az alsó és középfokú iskolákban, egyházakban, alsó és középfokú bíróságokon

A nemzetiségek alakíthatnak egyesületeket, pénzalapokat.

10F: DOLGOZAT MÁJUS 31 (péntek)

• május 24 péntek => 1 db
• május 27 - 31 => 3 db
• Júni 3-4-5 (H, K, Sz) => 2 töri óra elmarad 1db megtartva
• júni 10 - 14 => 3 db

Politikai eszmék (Tk.21)

A XIX. század középső harmadában és később a XX. század elején jelentős változások zajlottak Európában. Az új problémák új eszmerendszereket teremtettek. Megszületett

• a liberalizmus
• nacionalizmus
• szocializmus
• konzervativizmus

Liberalizmus: Más néven szabadelvűség. Az egyéni szabadságjogok kiterjesztését, szabadon működő piacgazdaságot, az emberek életébe és a gazdasági folyamatokba történő minimális állami bevatakozást és a többpárti parlamenti demokráciát követelő eszmerendszer.

Nacionalizmus: A saját nemzet kultúrájának, hagyományainak és múltjának mindenek elé helyezését és legfőbb értéknek tekintését képviselő eszmeáramlat. Egyik fontos eleme a nemzeti szimbólumok, címerek, zászlók, himnuszok, emlékhelyek tisztelete, használata.

Szocializmus: Olyan eszmeáramlat, mely a társadalmi berendezkedést a szociális igazságosság szemszögéből vizsgálja és próbálja megváltoztatni. Első követői: Sain-Simon, Charles Fourier, Robert Owen voltak. Több formája ismert, így például a kommunizmus, mely Karl Marx és Friedrich Engels 1848-ban megjelent Kommunista kiáltványában bontott szárnyat. Lényege: a politikai hatalmat proletár-forradalmakkal azon társadalmi osztály kezébe kell adni, mely a javak előállítását végzik, így a munkásság és parasztság kezébe.

Konzervativizmus: A fennálló  társadalmi különbségek fenntartása (konzerválása), a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tisztelete, a hagyományos értékek megbecsülése (Isten, haza, család), erkölcsösség, illetve többnyire tekintélyelvűség jellemzi.

***

Magyarország az I. világháborúban

A háború jellemzői magyar szemszögből:

• Magyarország három fronton harcolt 1915 és 1917 között: a keleti az itáliai (olasz) és a balkáni frontokon. 
• Fontos fejlemény volt 1916-ban Románia átállása, amikor a román kormányzat titkos alkut kötött az Antant hatalmakkal: ha megtámadja a Monarchiát, akkor a háború után megkapja majd Erdélyt.
• A román hadsereg az alku szerint megtámadja Magyarországot, de ezt a támadást kivédjük és Románia békére kényszerül (Bukaresti béke: 1918 május 7.)
• Magyarország kimerül 1916-1918 -ra, a lakosság a Monarchiából való kilépést követeli.

A trianoni békediktátum

Az I. világháborúban vesztes Magyarországa és a győztes Antant hatalmak a Párizs melletti Versailles Trianon kastélyában írták alá a békét.

A trianoni diktátum aláírására 1920 június 4-énkerült sor.

A diktátum részletei:

Elcsatolták Magyarország területének kétharmadát:

• a Felvidék Csehszlovákiához került,
• Erdély és a Partium Romániához,
• a Délvidék a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz,
• az őrvidék pedig Ausztriához került.

Jóvátétel: 200 millió aranykorona megfizetésére lettünk kötelezve 20 éve alatt teljesítve.

Haderő-korlátozás: maximum 35 ezer fős hadseregünk lehetett.

Trianon hatásai:

• Hegyeink, bányavidékeink elvesztése
• Tengeri kikötőink elvesztése
• Lélektani hatás: megalázottság érzése
• 3,2 millió magyar került a határokon kívülre

Nemzeti gyásznap azóta június 4. A békekonferencia elnöke Georges Clemenceau (Zsorzs Klemanszó) volt.

***