A nagy francia forradalom korának Európája:

• Konzervatívizmus: főnemesség hatalma. Konzervativizmus: A fennálló  társadalmi különbségek fenntartása (konzerválása), a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tisztelete, a hagyományos értékek megbecsülése (Isten, haza, család), erkölcsösség, illetve többnyire tekintélyelvűség jellemzi.
• Nagy európai dinasztiák: Hannover-ház (Anglia), Hohenzollernek (Poroszország), Habsburgok (Ausztria), Romanovok (Oroszország), Bourbonok (Franciaország). Hatalmukat csak a forradalmak és a Bonapartizmus fenyegették a XVIII - XIX. században.
• Polgárság: Ennek a rétegnek a megerősödése mindenhol megfigyelhető Európában. Arányuk a korábbiról megduplázódik. A polgárság aránya Angliában, Hollandiában, Flandriában a legnagyobb és Kelet-Európában a legalacsonyabb (pl: értelmiségiek, kereskedők, iparosok --- akik már nem feudális módon, földből élnek).

Európai uralkodók a korszakban:

Anglia / Franciaország / Poroszország / Habsburg Birodalom / Oroszország

• Anglia: II. György (1727-1760), III. György (1760-1820), IV. György (1820-1830)
• Franciaország: XVI. Lajos (1774-1792), I. Napóleon (1804-1814), XVIII. Lajos (1814-1824), X. Károly (1824-1830)
• Poroszország: II. (Nagy) Frigyes (1740-1786), II. Frigyes Vilmos (1786-1797), III. Frigyes Vilmos (1797-1840)
• Habsburgok: Mária Terézia (1740-1780), II. József (1780-1790), II. Lipót (1790-1792), I. Ferenc (1792-1835)
• Oroszország: II. (Nagy) Katalin (1762-1796), I. Pál (1796-1801), I. Sándor (1801-1825), I. Miklós (1825-1855) 

A bonapartizmus:

Amikor olyan személy kezébe kerül a teljhatalom és a korona egy országban (önmagát nyilvánítva önkényesen uralkodónak), aki nem tartozik egyetlen európai uralkodóházhoz sem, bonapartizmusról beszélünk.

A kiegyezés (1867)

A provizórium (ideiglenes állapot): A magyar diéta feloszlatása után, 1861 és 1866 közt tartott a provizórium időszaka, Anton Schmerling államminiszter vezetésével. Elhidegülés Ausztria és Magyarország között, de két esemény változtat ezen:

1. Deák húsvéti cikke (1865) 
2. A porosz - osztrák háború, königratzi osztrák vereség (1866)

Deák húsvéti cikke (1865): [LINK - jegyzettár blog] A császár egy küldöttje megkereste Deákot a szállásán (pesti Angol Királynő szálló) és tárgyalni kezdtek. Megállapodtak abban, hogy ha Magyarország elfogadja, hogy Ausztriával közös legyen a hadügye, külügye és az ezeket finanszírozó pénzügye, akkor jelentős önállóságot kaphat. A megbeszélés után írta meg Deák a Pesti Naplóban híres húsvéti cikkét. Lényege: Magyarország hajlandó engedi az 1848-as követeléseiből és elismerni bizonyos közös ügyeket! Válaszul menesztették Schmerlinget és újra lehetővé tették a magyar diéta működését.

Miért írta alá a két ország: Ausztria azért írta alá a kiegyezést, mert nagyhatalmi befolyásának európai megtartásához szüksége volt Magyarországra. Magyarország pedig azért írta alá, mert így legalább részben önálló lehetett (maga intézhette gazdasági és egyéb ügyeit). A kiegyezés jogi alapját az 1723-as Pragmatica Sanctio jelentette, hiszen abban már összekapcsolódott Ausztria és Magyarország a közös hadügy és külügy alapjain. 

A kiegyezés megkötése (1867): A diéta bizottságot hozott létre a kiegyezési törvények előkészítésére, Andrássy Gyula gróf vezetésével. A bizottság azonban eleinte nem tudott önállóságot kiharcolni. Közben kitört a porosz-osztrák háború, és elhalasztották a tárgyalásokat. A háborút Ausztria elvesztette (Königratzi vereség) és a császár végleg belátta: ha a magyarokkal nem jut egyezségre, széthullhat birodalma. A tárgyalások újraindultak és Ausztria kiegyezett Magyarországgal.

A kiegyezés keretei, eseményei:

• Magyar kormány alakult (1867 február 17-én) magyar miniszterelnökké nevezték ki Andrássy Gyula
• Kiegyezési törvények (1867 május 29-én a diéta elfogadta a kiegyezési törvényeket: 1867/12,14,15,16.)
• Királlyá koronázás (1867 június 8-án magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet)

A kiegyezés részei: LINK

Közös ügyekről szóló rész: a hadügy, külügy, pénzügy a két országot összekötő közös ügy lett. Ezeket Magyarország csak Ausztriával együtt intézhette

Közös szervekről szóló rész: az említett három terület miniszterei közösek lettek, és ha összeültek, akkor közös minisztertanácsot alkottak. Rajtuk kívül közös szervként működött még a két ország parlamentje által választott 60-60 fős delegációk évenkénti közös tanácskozása (hol Bécsben, hol Pesten). A tanácskozások többnyire a közös ügyek költségvetéseiről hoztak döntéseket.

Ausztria és Magyarország egységéről szóló rész: Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely két-központú, azaz dualista és alkotmányos királyságként működött. Dualizmus kora: 1867-1918

Uralkodói jogok: Külön minisztertanácsi határozat kapcsolódott a kiegyezési törvényekhez, melyben három dologban a királynak különleges jogokat adott: a hadsereg vezetése, a magyar diéta feloszlatása, és a törvények előszentesítése terén. (Előszentesítés: amikor a királynak előzetesen jóvá kell hagynia, hogy a magyar parlament miről tanácskozhat és hozhat törvényt.)

Gazdasági kiegyezésről szóló rész (1867/16. törvénycikk): Ennek három fő része volt, mégpedig az első kimondta, hogy Ausztria és Magyarország a közös terhekeiket együtt fizeti (pl. államadósság és közös ügyek költségei) mégpedig 70 / 30 arányban. A második rész arról szólt, hogy a két ország vámközösséget alkot, vagyis együtt dönt az adókról, vámokról és közös pénzt használ. A harmadik rész pedig rögzítette, hogy a két ország parlamentjei 10 évente újratárgyalja, hogy meghosszabbítják e a gazdasági kiegyezést. 

​Kossuth véleménye:

Cassandra levél (1867 május 28): Kossuth óva intette Deákot a kiegyezés megkötésétől. Cikke: 1867 május 28-án jelent meg a Magyarország című lapban (LINK) Kossuth május 22-én íta és legelőször május 26-án jlent meg hazánkban a Magyar Újság című lapban. Nem vették figyelembe, másnap, május 29-én az Országgylés megszavazta a kiegyezési törvényeket. A levelet Cassandra, trójai hercegnőről nevezte el az utókor, mert miként a híres ókori előkelőség, úgy Kossuth is a jövőt vízionálta. Egyikükre sem hallgattak: Priamosz trójai király lánya azt javasolta égessék el a görögök falovát, de kinevették, Kossuth is katasztrófát ósolt, mely valóban be is következett 53 évvel később (Trianonban). 

 Egyéb körülmények:  

• Magyar kormány alakult (1867 február 17-én) magyar miniszterelnökké nevezték ki Andrássy Gyula
• Kiegyezési törvények (1867 május 29-én a diéta elfogadta a kiegyezési törvényeket: 1867/12,14,15,16.)
• Királlyá koronázás (1867 június 8-án magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet)

Horvát kiegyezés (1868 nov. 17 => 1867/60 tv.)

• A nemzetiségeink közül csak a horvátokkal születik külön kiegyezés, mert ők államként kerültek hozzánk Szent László korában (1091)
• Területi autonómiát kap Horvátország, vagyis lehet saját országgyűlése
• Kormánya 4 területen szabadon hozhat döntéseket: közigazgatás, bíráskodás, oktatás, egyházi ügyek
• adók: a beszedett állami adó 45% -át maga használhatta fel
• Magyarokkal közös ügyek: hadügy, külügy, pénzügy mellett iparügyek, kereskedelem, közlekedés
• Vitatott ügyek: nyelvkérdés (horvátul: csak helyi parlament, kormány, közös minisztériumok, helyi szervei), Fijume kérdése (Budapesthez került) Határőrvidék hovatartozása (megosztották: egy része lett a horvátoké) 

Nemzetiségi törvény (1868 dec. 8 => 1868/44 tv.)

Báró Eötvös József vallás és közoktatási miniszter előterjesztése. Rögzíti: Magyarországon egyetlen politikai nemzet létezik

A magyar a hivatalos nyelve az országgyűlésnek, megyei hatóságoknak, felső bíróságoknak, állami hatóságoknak

Lehet használni a nemzetiségi nyelvet: az alsó és középfokú iskolákban, egyházakban, alsó és középfokú bíróságokon

A nemzetiségek alakíthatnak egyesületeket, pénzalapokat.

10F: DOLGOZAT MÁJUS 31 (péntek)

• május 24 péntek => 1 db
• május 27 - 31 => 3 db
• Júni 3-4-5 (H, K, Sz) => 2 töri óra elmarad 1db megtartva
• júni 10 - 14 => 3 db

Politikai eszmék (Tk.21)

A XIX. század középső harmadában és később a XX. század elején jelentős változások zajlottak Európában. Az új problémák új eszmerendszereket teremtettek. Megszületett

• a liberalizmus
• nacionalizmus
• szocializmus
• konzervativizmus

Liberalizmus: Más néven szabadelvűség. Az egyéni szabadságjogok kiterjesztését, szabadon működő piacgazdaságot, az emberek életébe és a gazdasági folyamatokba történő minimális állami bevatakozást és a többpárti parlamenti demokráciát követelő eszmerendszer.

Nacionalizmus: A saját nemzet kultúrájának, hagyományainak és múltjának mindenek elé helyezését és legfőbb értéknek tekintését képviselő eszmeáramlat. Egyik fontos eleme a nemzeti szimbólumok, címerek, zászlók, himnuszok, emlékhelyek tisztelete, használata.

Szocializmus: Olyan eszmeáramlat, mely a társadalmi berendezkedést a szociális igazságosság szemszögéből vizsgálja és próbálja megváltoztatni. Első követői: Sain-Simon, Charles Fourier, Robert Owen voltak. Több formája ismert, így például a kommunizmus, mely Karl Marx és Friedrich Engels 1848-ban megjelent Kommunista kiáltványában bontott szárnyat. Lényege: a politikai hatalmat proletár-forradalmakkal azon társadalmi osztály kezébe kell adni, mely a javak előállítását végzik, így a munkásság és parasztság kezébe.

Konzervativizmus: A fennálló  társadalmi különbségek fenntartása (konzerválása), a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tisztelete, a hagyományos értékek megbecsülése (Isten, haza, család), erkölcsösség, illetve többnyire tekintélyelvűség jellemzi.

***

Magyarország az I. világháborúban

A háború jellemzői magyar szemszögből:

• Magyarország három fronton harcolt 1915 és 1917 között: a keleti az itáliai (olasz) és a balkáni frontokon. 
• Fontos fejlemény volt 1916-ban Románia átállása, amikor a román kormányzat titkos alkut kötött az Antant hatalmakkal: ha megtámadja a Monarchiát, akkor a háború után megkapja majd Erdélyt.
• A román hadsereg az alku szerint megtámadja Magyarországot, de ezt a támadást kivédjük és Románia békére kényszerül (Bukaresti béke: 1918 május 7.)
• Magyarország kimerül 1916-1918 -ra, a lakosság a Monarchiából való kilépést követeli.

A trianoni békediktátum

Az I. világháborúban vesztes Magyarországa és a győztes Antant hatalmak a Párizs melletti Versailles Trianon kastélyában írták alá a békét.

A trianoni diktátum aláírására 1920 június 4-énkerült sor.

A diktátum részletei:

Elcsatolták Magyarország területének kétharmadát: A Felvidék Csehszlovákiához került, Erdély és a Partium Romániához, a Délvidék a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, az őrvidék pedig Ausztriához került.

Jóvátétel: 200 millió aranykorona megfizetésére lettünk kötelezve 20 éve alatt teljesítve.

Haderő-korlátozás: maximum 35 ezer fős hadseregünk lehetett.

Trianon hatásai:

• Hegyeink, bányavidékeink elvesztése
• Tengeri kikötőink elvesztése
• Lélektani hatás: megalázottság érzése
• 3,2 millió magyar került a határokon kívülre

Nemzeti gyásznap azóta június 4. A békekonferencia elnöke Georges Clemenceau (Zsorzs Klemanszó) volt.

***

A kereszténység születése

Názáreti Jézus Krisztus (Josua) Mária gyermekeként született egy júdeai ács, József nevelt fiaként. Az elbeszélések szerint valódi apja a Szentlélek és így maga Isten volt. Születési helye: Betlehem, de fiatalkorát Názáretben töltötte. Harminc évesen felhagyott az ács mesterséggel és hirdetni kezdte Isten tanításait. Vándorlásba fogott, tanítványokat gyűjtött maga köré /Simon (később Péter), András (Péter testvére), Jakab, János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab (Alfeus fia), Tádé, Kánai Simon, Iskarióti Júdás. / Ők voltak a 12 apostol.

Jézus híre gyorsan terjedt, mert csodákat tett: betegeket gyógyított, halottat támasztott fel, kenyeret és halat teremtett. Amikor Jeruzsálemben is megjelent, az ottani zsidó főrabbik (vallási vezetők) féltékenyek lettek népszerűségére és elfogatták, majd a római helytartóval, Pontius Pilatussal kereszthalálra ítéltették.

Jézus tanításai:

• Isten megbocsát a megtérő bűnösöknek
• Az embereknek szeretniük kell Istent és embertársaikat
• Istennek tetsző életet az él, aki elfogadja az emberek közti közös egyenlőséget és az anyagi javakról való lemondást
• Az Istennek tetsző élet után mindenki lelkére egy halál utáni új élet vár. Ám az Isten dönti el az utolsó ítéletnél, hogy ki kerül a pokolba és ki a mennyországba.

A Biblia:

Jézus életét, tanításait halála után főbb tanítványai lejegyezték görög nyelven. Ezen iratok összefűzéséből született meg a Biblia. Ennek újszövetségi része szól Jézusról. Főbb részei az evangéliumok (Máté, Lukács, János, Pál, Jakab, Péter, Júdás evangéluma), Pál apostol levelei, Apostolok cselekedetei, Jelenések könyve.

A kereszténység terjedése:

Jézus halála után Péter apostol és Pál apostol vezették a keresztény közösségeket. Terjeszteni is próbálták az új vallást. Ám ez csak onnantól lett sikeres, amikor nem csak zsidókat próbáltak áttéríteni. Közben a római császárok egy része, pl. Néró, Decius, Diocletianus üldözték a keresztényeket. Végül 313-ban a milánói rendeletben Constantínus császár engedélyezte a keresztények szabad vallásgyakorlatát, sőt 391-ben Theodosius császár államvallássá tette a Római Birodalomban.

A keresztény tanokat a niceai zsinat (egyházi főpapok gyűlése) rendezte össze 325-ben. Itt fogalmazták meg a Szentháromság tant: az Atya a Fiú és a Szentlélek ugyanazon Isten három megjelenési formája. 

Egyházszervezet 

A katolikus egyházszervezet csúcsán a Pápai Állam (ma Vatikán) székhellyel a pápa áll. Alatta az egyház egyik ágát a szerzetesi közösségek alkotják, másikat pedig a területi alapú egyházmegyék (érsekségek, püspökségek).

Szerzetesi közösségek: saját regulával rendelkeznek, egy-egy adott feladatért dolgoznak, így vannak ispotályos, betegápoló rendek, koldulórendek, oktatással foglalkozók, elmélkedők (monasztikus rendek) LINK

Legfontosabb szerzetesrendek:

• Bencések
• Ferencesek
• Domonkosok

A forradalom thermidori szakasza:

Mivel az új rendszer a jakobinus-naptár thermidor havában, azaz júliusban került hatalomra, erről nevezték el az új köztársaságot is. Újra a gazdag nagypolgárság kerül hatalomra (mint a girondi szakaszban). Új alkotmány született, mely szerint a hatalom 3 testület kezébe került: 5 fős direktórium, ötszázak tanácsa, vének tanácsa. A vezetők a gazdag nagypolgárok lettek.

A thermidori köztársaság összesen 5 évig tartott, 1794-1799 közt. Ezt állandó lázadások jellemezték. Hol jobboldali államcsiny fenyegetett a királypártiak részéről, hol baloldali államcsíny következett a radikális szegények részvételével. Legfőbb vezetők: Paul Barras, Jean Tallien, Sieyes abbé, Charles Talleyrand és Joseph Fouché. Talleyrand a külügyeket, Fouché a belügyeket, és a rendőrséget irányította.

A thermidori szakasz jellemzői:

• A hatalom a Barras és Tallien körül kialakult nagypolgári (gazdag) párizsi kiváltságos csoport kezében összpontosult. 
• Az elit a párizsi szalonok világában Tallien feleségének összejövetelein találkozott egymással. (Itt bukkan fel a fiatal Napóleon is és ismerik meg a thermidori vezetők.)
• Belső problémák: Franciaországban a két politikai szélsőség folyamatos tiltakozásokat, tüntetéseket és egyéb megmozdulásokat szervez. Az egyik a royalista (királypárti) tábor, a másik pedig a korábbi jakobinusok ellenzéke. Ezeket sorra veri le erőszakkal a Barras vezette thermidori kormányzat. (Napóleon az egyik ilyen párizsi tüntetés keménykezű leverésével lesz ismert Barras számára.)
• Külső problémák: A forradalmi Franciaország ellen továbbra is támadásokat indít Poroszország és Ausztria. Két hadszintér alakul ki: az egyik a francia - német határon, Flandriától le egészen Svájcig húzódott. Ez volt az elsődleges front. A másodlagos hadszintér: Észak-Itália, ahol a francia csapatok a Habsburg Birodalom seregeivel küzdenek. 

Francia forradalom

• Személyek, akiket tudni kell: XVI. Lajos, LaFayette márki, Mirabeau gróf, Sieyes abbé, Camille Desmoulins, Danton, Dumouriez, Robespierre, Paul Barras, Tallien, Talleyrand, Fouché, Bonaparte Napóleon
• Fogalmak, amiket tudni kell: Ancien regime, harmadik rend, Bastille, "Emberi és polgári jogok nyilatkoazat", assignáta, vétó, konvent, Pillnitzi nyilatkozat, Valmy-i csata, girondiak, jakobinusok, guillotine, Közjóléti bizottság, "gyanúsakról szóló törvény", sans-culotte, prairiali törvények, direktórium, ötszázak tanácsa, vének tanácsa,
• Évszámok, amiket tudni kell: Az összefoglaló fájlban aláhúzva mind.

***

Állampolgári ismeretek

Hungarikumok

A hungarikum gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.

Az ókori görögök és az ókori Hellasz (Tk. 26.)

Az ókori görög törzsek a Balkán félsziget legdélibb részein telepedtek meg a Krisztus előtti 3. évezredben. Városállamokat, úgynevezett poliszokat alapítanak.

Híres görög poliszok:

• Athén - kereskedőállam, melyet a népgyűlés írányít
• Spárta - katonaállam, melyet királyok vezetnek

A városállamokat összefűző tényezők:

• Az olimpiák szokása
• Közös istenek
• Közös mondák és mítoszok
• Összefogás a hódító Perzsa Birodalom ellen, mely megtámadja a görög városállamokat a Krisztus előtti 5. században. De együttesen legyőzik őket a görögök (maratoni csata, thermopülai csata).

Athén jellemzői:

Élénk tengeri kereskedelmet folytattak (bor és olaj kereskedés). Athéni fazekasság, amfóra készítés. Híres volt az athéni demokrácia, mert a népgyűlésben vitatták meg ügyeiket, ahol minden athéni polgár elmondhatta véleményét. 

Spárta jellemzői:

Katonáskodással foglalkoztak, a munkát (földek megművelését) a leigázott őslakosokkal végeztették (helóták). Híres volt a szigorú spártai gyermek nevelés. A gyerekek csak 7 éves korukig élhettek a szüleikkel. A 7 évnél idősebb gyerekek katonai táborokban nevelkedtek és a harcot, fegyverhasználatot gyakorolták.

Az ókori görög kultúra:

• Athénban híres volt a fazekasság, az amfórák készítése
• Delphoi jósda
• Olimpiák szokása: kocsiversenyek, futás, birkózás, ökölvívás
• Olümposz hegye, ahol a görögök szerint az istenek élnek

DOLGOZAT: Szünet után, november 9., csütörtök

Folytatás: Az ókori Róma

Ókori görög istenek

***

A paraszti háztartás

• Tájegységek szerinti parasztházak
• Alföldön vályogfal, nádtető
• A vályogház előnyei
• Kemence: tűzhely, fűtés

Házi feladat: 6-7 régi eszköz

Régi, paraszti eszközök

 I. A régi eszközök egy része a ház szerkezetéhez tartozott: 

• mestergerenda - a régi házakban a legfontosabb tetőt tartó fa gerenda
• zsindely - tető alkotóelem
• vályogfal, vályogtégla
• kemence

II. Berendezési tárgyak:

• Dunna - ágyban meleg takarószerűség tollal töltve
• kalamáris - íróeszköz
• bölcső - kisbabák számára készült

III. Konyhai eszközök:

• teknő - többnyire fából készült
• mozsár - magvak törésére szolgáló eszköz
• butella - cserépedény, alkoholok tárolására
• szenes vasaló
• sublót - fiókos szekrény

Tankönyv: 27 oldal: edények, kancsók leírás a füztbe

Szorgalmi feladat: PPT készítése (minimum 5 diából képekkel)

Házi feladat: Egy nap vidéken a múltszázadban. Legalább 10 mondatos fogalmazás

Tankönyv 28. oldal 

Az I. világháború frontjai: [PPT]

• 1.) Nyugati front: A háború kezdetén, 1914 nyarán Németország lerohanja Franciaországot, így ott alakul ki az első front (Észak-Franciaországban)
• 2.) Itáliai front: Miután Olaszország átáll az Antant oldalára, kialakul a második front is a Monarchia és Olaszország között (Isonzó folyó, Doberdó)
• 3.) Balkáni front: A Monarchia megtámadja Szerbiát, majd a front áttevődik Törökországba is, a Dardanellákra (Gallipoli)
• 4.) Keleti front: A cári Oroszország megtámadja Németországot, itt jön létre a keleti front
• 5.) Mezopotámiai front: Törökország a Hármasszövetség oldalán lép a háborúba, így a törökök ázsiai területein jön létre az ötödik front, Mezopotámiában

Állóháború: Amikor a szembenálló felek egyike sem tud nagyobb előretörést elérni. 

Lövészárok harc: Az első világháború fontos jellemzője volt.

A háború csatái és jellemzői

A legnagyobb csaták a nyugati fronton zajlottak:

• Somme folyó menti csata - 1916
• Verdun városa melletti csata - 1916

A két említett csata hónapokig tartott és összesen 1 millió áldozatot hozott!

A harcok jellemzői:

• Mustár gáz alkalmazása
• Az első harckocsik megjelennek a harcmezőkön
• Harci repülők
• Gépfegyverek, automata fegyverek, Gatling és Maxim géppuskák.

A háború vége:

• Kimerül at Osztrák-Magyar Monarchia gazdasága 1916-ra
• Meghal Ferenc József császár (1916)
• A hátország vagyis az otthon maradt lakosság (nők, idősek, sebesültek) nyomorban élnek, éheznek, így szenvedéseik kimerítik a harcoló feleket.
• A harc a tengereken is zajlik, a németek búvárhajókat alkalmaznak. (Jütlandi csata - 1616)
• Az USA 1917 tavaszán az Anant oldalán lép be a háborúba

A háború tábornokai:

• Paul von Hindeburg (német)
• Alekszej Bruszilov (orosz)
• Ferdinand Foch (francia)

A háború fordulópontjai

• Orosz kilépés a háborúból, mert 1917-ben Oroszországban forradalom majd puccs zajlott. Ezek után kilépnek a harcokból.
• USA belépés: Amerika belép az Antant oldalán a háborúba
• Frontokon Antant győz minden fronton. Nyugaton az angol-amerikai-francia túlerő alakul ki.

Fegyverszünet és békekötés: 

Compiegnei fegyverszünet: 1918 november 11-én. Később, 1919-ben Párizsban békekonferencia ül össze, mely minden vesztes országgal külön-külön tárgyal a békefeltételekről és a büntetésről.

D O L G O Z A T

A nagyhatalmi ellentétektől a compiegnei fegyverszünetig