Magyarország az I. világháborúban

A háború jellemzői magyar szemszögből:

• Magyarország három fronton harcolt 1915 és 1917 között: a keleti az itáliai (olasz) és a balkáni frontokon. 
• Fontos fejlemény volt 1916-ban Románia átállása, amikor a román kormányzat titkos alkut kötött az Antant hatalmakkal: ha megtámadja a Monarchiát, akkor a háború után megkapja majd Erdélyt.
• A román hadsereg az alku szerint megtámadja Magyarországot, de ezt a támadást kivédjük és Románia békére kényszerül (Bukaresti béke: 1918 május 7.)
• Magyarország kimerül 1916-1918 -ra, a lakosság a Monarchiából való kilépést követeli.

A trianoni békediktátum

Az I. világháborúban vesztes Magyarországa és a győztes Antant hatalmak a Párizs melletti Versailles Trianon kastélyában írták alá a békét.

A trianoni diktátum aláírására 1920 június 4-énkerült sor.

A diktátum részletei:

Elcsatolták Magyarország területének kétharmadát:

• a Felvidék Csehszlovákiához került,
• Erdély és a Partium Romániához,
• a Délvidék a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz,
• az őrvidék pedig Ausztriához került.

Jóvátétel: 200 millió aranykorona megfizetésére lettünk kötelezve 20 éve alatt teljesítve.

Haderő-korlátozás: maximum 35 ezer fős hadseregünk lehetett.

Trianon hatásai:

• Hegyeink, bányavidékeink elvesztése
• Tengeri kikötőink elvesztése
• Lélektani hatás: megalázottság érzése
• 3,2 millió magyar került a határokon kívülre

Nemzeti gyásznap azóta június 4. A békekonferencia elnöke Georges Clemenceau (Zsorzs Klemanszó) volt.

***

A kereszténység születése

Názáreti Jézus Krisztus (Josua) Mária gyermekeként született egy júdeai ács, József nevelt fiaként. Az elbeszélések szerint valódi apja a Szentlélek és így maga Isten volt. Születési helye: Betlehem, de fiatalkorát Názáretben töltötte. Harminc évesen felhagyott az ács mesterséggel és hirdetni kezdte Isten tanításait. Vándorlásba fogott, tanítványokat gyűjtött maga köré /Simon (később Péter), András (Péter testvére), Jakab, János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab (Alfeus fia), Tádé, Kánai Simon, Iskarióti Júdás. / Ők voltak a 12 apostol.

Jézus híre gyorsan terjedt, mert csodákat tett: betegeket gyógyított, halottat támasztott fel, kenyeret és halat teremtett. Amikor Jeruzsálemben is megjelent, az ottani zsidó főrabbik (vallási vezetők) féltékenyek lettek népszerűségére és elfogatták, majd a római helytartóval, Pontius Pilatussal kereszthalálra ítéltették.

Jézus tanításai:

• Isten megbocsát a megtérő bűnösöknek
• Az embereknek szeretniük kell Istent és embertársaikat
• Istennek tetsző életet az él, aki elfogadja az emberek közti közös egyenlőséget és az anyagi javakról való lemondást
• Az Istennek tetsző élet után mindenki lelkére egy halál utáni új élet vár. Ám az Isten dönti el az utolsó ítéletnél, hogy ki kerül a pokolba és ki a mennyországba.

A Biblia:

Jézus életét, tanításait halála után főbb tanítványai lejegyezték görög nyelven. Ezen iratok összefűzéséből született meg a Biblia. Ennek újszövetségi része szól Jézusról. Főbb részei az evangéliumok (Máté, Lukács, János, Pál, Jakab, Péter, Júdás evangéluma), Pál apostol levelei, Apostolok cselekedetei, Jelenések könyve.

A kereszténység terjedése:

Jézus halála után Péter apostol és Pál apostol vezették a keresztény közösségeket. Terjeszteni is próbálták az új vallást. Ám ez csak onnantól lett sikeres, amikor nem csak zsidókat próbáltak áttéríteni. Közben a római császárok egy része, pl. Néró, Decius, Diocletianus üldözték a keresztényeket. Végül 313-ban a milánói rendeletben Constantínus császár engedélyezte a keresztények szabad vallásgyakorlatát, sőt 391-ben Theodosius császár államvallássá tette a Római Birodalomban.

A keresztény tanokat a niceai zsinat (egyházi főpapok gyűlése) rendezte össze 325-ben. Itt fogalmazták meg a Szentháromság tant: az Atya a Fiú és a Szentlélek ugyanazon Isten három megjelenési formája. 

Egyházszervezet 

A katolikus egyházszervezet csúcsán a Pápai Állam (ma Vatikán) székhellyel a pápa áll. Alatta az egyház egyik ágát a szerzetesi közösségek alkotják, másikat pedig a területi alapú egyházmegyék (érsekségek, püspökségek).

Szerzetesi közösségek: saját regulával rendelkeznek, egy-egy adott feladatért dolgoznak, így vannak ispotályos, betegápoló rendek, koldulórendek, oktatással foglalkozók, elmélkedők (monasztikus rendek) LINK

Legfontosabb szerzetesrendek:

• Bencések
• Ferencesek
• Domonkosok

A forradalom thermidori szakasza:

Mivel az új rendszer a jakobinus-naptár thermidor havában, azaz júliusban került hatalomra, erről nevezték el az új köztársaságot is. Újra a gazdag nagypolgárság kerül hatalomra (mint a girondi szakaszban). Új alkotmány született, mely szerint a hatalom 3 testület kezébe került: 5 fős direktórium, ötszázak tanácsa, vének tanácsa. A vezetők a gazdag nagypolgárok lettek.

A thermidori köztársaság összesen 5 évig tartott, 1794-1799 közt. Ezt állandó lázadások jellemezték. Hol jobboldali államcsiny fenyegetett a királypártiak részéről, hol baloldali államcsíny következett a radikális szegények részvételével. Legfőbb vezetők: Paul Barras, Jean Tallien, Sieyes abbé, Charles Talleyrand és Joseph Fouché. Talleyrand a külügyeket, Fouché a belügyeket, és a rendőrséget irányította.

A thermidori szakasz jellemzői:

• A hatalom a Barras és Tallien körül kialakult nagypolgári (gazdag) párizsi kiváltságos csoport kezében összpontosult. 
• Az elit a párizsi szalonok világában Tallien feleségének összejövetelein találkozott egymással. (Itt bukkan fel a fiatal Napóleon is és ismerik meg a thermidori vezetők.)
• Belső problémák: Franciaországban a két politikai szélsőség folyamatos tiltakozásokat, tüntetéseket és egyéb megmozdulásokat szervez. Az egyik a royalista (királypárti) tábor, a másik pedig a korábbi jakobinusok ellenzéke. Ezeket sorra veri le erőszakkal a Barras vezette thermidori kormányzat. (Napóleon az egyik ilyen párizsi tüntetés keménykezű leverésével lesz ismert Barras számára.)
• Külső problémák: A forradalmi Franciaország ellen továbbra is támadásokat indít Poroszország és Ausztria. Két hadszintér alakul ki: az egyik a francia - német határon, Flandriától le egészen Svájcig húzódott. Ez volt az elsődleges front. A másodlagos hadszintér: Észak-Itália, ahol a francia csapatok a Habsburg Birodalom seregeivel küzdenek. 

Francia forradalom

• Személyek, akiket tudni kell: XVI. Lajos, LaFayette márki, Mirabeau gróf, Sieyes abbé, Camille Desmoulins, Danton, Dumouriez, Robespierre, Paul Barras, Tallien, Talleyrand, Fouché, Bonaparte Napóleon
• Fogalmak, amiket tudni kell: Ancien regime, harmadik rend, Bastille, "Emberi és polgári jogok nyilatkoazat", assignáta, vétó, konvent, Pillnitzi nyilatkozat, Valmy-i csata, girondiak, jakobinusok, guillotine, Közjóléti bizottság, "gyanúsakról szóló törvény", sans-culotte, prairiali törvények, direktórium, ötszázak tanácsa, vének tanácsa,
• Évszámok, amiket tudni kell: Az összefoglaló fájlban aláhúzva mind.

***

Állampolgári ismeretek

Hungarikumok

A hungarikum gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.

Az ókori görögök és az ókori Hellasz (Tk. 26.)

Az ókori görög törzsek a Balkán félsziget legdélibb részein telepedtek meg a Krisztus előtti 3. évezredben. Városállamokat, úgynevezett poliszokat alapítanak.

Híres görög poliszok:

• Athén - kereskedőállam, melyet a népgyűlés írányít
• Spárta - katonaállam, melyet királyok vezetnek

A városállamokat összefűző tényezők:

• Az olimpiák szokása
• Közös istenek
• Közös mondák és mítoszok
• Összefogás a hódító Perzsa Birodalom ellen, mely megtámadja a görög városállamokat a Krisztus előtti 5. században. De együttesen legyőzik őket a görögök (maratoni csata, thermopülai csata).

Athén jellemzői:

Élénk tengeri kereskedelmet folytattak (bor és olaj kereskedés). Athéni fazekasság, amfóra készítés. Híres volt az athéni demokrácia, mert a népgyűlésben vitatták meg ügyeiket, ahol minden athéni polgár elmondhatta véleményét. 

Spárta jellemzői:

Katonáskodással foglalkoztak, a munkát (földek megművelését) a leigázott őslakosokkal végeztették (helóták). Híres volt a szigorú spártai gyermek nevelés. A gyerekek csak 7 éves korukig élhettek a szüleikkel. A 7 évnél idősebb gyerekek katonai táborokban nevelkedtek és a harcot, fegyverhasználatot gyakorolták.

Az ókori görög kultúra:

• Athénban híres volt a fazekasság, az amfórák készítése
• Delphoi jósda
• Olimpiák szokása: kocsiversenyek, futás, birkózás, ökölvívás
• Olümposz hegye, ahol a görögök szerint az istenek élnek

DOLGOZAT: Szünet után, november 9., csütörtök

Folytatás: Az ókori Róma

Ókori görög istenek

***

A paraszti háztartás

• Tájegységek szerinti parasztházak
• Alföldön vályogfal, nádtető
• A vályogház előnyei
• Kemence: tűzhely, fűtés

Házi feladat: 6-7 régi eszköz

Régi, paraszti eszközök

 I. A régi eszközök egy része a ház szerkezetéhez tartozott: 

• mestergerenda - a régi házakban a legfontosabb tetőt tartó fa gerenda
• zsindely - tető alkotóelem
• vályogfal, vályogtégla
• kemence

II. Berendezési tárgyak:

• Dunna - ágyban meleg takarószerűség tollal töltve
• kalamáris - íróeszköz
• bölcső - kisbabák számára készült

III. Konyhai eszközök:

• teknő - többnyire fából készült
• mozsár - magvak törésére szolgáló eszköz
• butella - cserépedény, alkoholok tárolására
• szenes vasaló
• sublót - fiókos szekrény

Tankönyv: 27 oldal: edények, kancsók leírás a füztbe

Szorgalmi feladat: PPT készítése (minimum 5 diából képekkel)

Házi feladat: Egy nap vidéken a múltszázadban. Legalább 10 mondatos fogalmazás

Tankönyv 28. oldal 

Az I. világháború frontjai: [PPT]

• 1.) Nyugati front: A háború kezdetén, 1914 nyarán Németország lerohanja Franciaországot, így ott alakul ki az első front (Észak-Franciaországban). Az egyik oldalon az angolok-franciák a másikon pedig a németek.
• 2.) Itáliai front: Miután Olaszország átáll az Antant oldalára, kialakul a második front is a Monarchia és Olaszország között (Isonzó folyó, Doberdó)
• 3.) Balkáni front: A Monarchia megtámadja Szerbiát, majd a front áttevődik Törökországba is, a Dardanellákra (Gallipoli)
• 4.) Keleti front: A cári Oroszország megtámadja Németországot, itt jön létre a keleti front
• 5.) Mezopotámiai front: Törökország a Hármasszövetség oldalán lép a háborúba, így a törökök ázsiai területein jön létre az ötödik front, Mezopotámiában

Fogalmak:

Állóháború: Amikor a szembenálló felek egyike sem tud nagyobb előretörést elérni. 

Lövészárok harc: Az első világháború fontos jellemzője volt: az ellenfelek hosszú lövészárkokból támadták a másik oldal lövészárkait

A háború csatái és jellemzői 

A legnagyobb csaták a nyugati fronton zajlottak:

• Somme folyó menti csata - 1916
• Verdun városa melletti csata - 1916

A két említett csata hónapokig tartott és összesen 1 millió áldozatot hozott!

A harcok jellemzői, fogalmai:

• Mustár gáz alkalmazása
• Az első harckocsik megjelennek a harcmezőkön
• Harci repülőket itt alkalmaztak először azóta, hogy a Wright testvérek feltalálták a legelső repülőt (1903-ban)
• Gépfegyverek, automata fegyverek, Gatling és Maxim géppuskák.

A háború vége és fordulópontjai

• Kimerül az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasága 1916-ra
• Meghal Ferenc József császár (1916)
• A hátország vagyis az otthon maradt lakosság (nők, idősek, sebesültek) nyomorban élnek, éheznek, így szenvedéseik kimerítik a harcoló feleket.
• A harc a tengereken is zajlik, a németek búvárhajókat alkalmaznak. (Jütlandi csata - 1916)
• Az USA 1917 tavaszán az Anant oldalán lép be a háborúba

A háború tábornokai:

• Paul von Hindeburg (német)
• Alekszej Bruszilov (orosz)
• Ferdinand Foch (francia)

A háború fordulópontjai

• Orosz kilépés a háborúból, mert 1917-ben Oroszországban forradalom majd puccs zajlott. Ezek után kilépnek a harcokból.
• USA belépés: Amerika belép az Antant oldalán a háborúba
• Frontokon Antant győz minden fronton. Nyugaton az angol-amerikai-francia túlerő alakul ki.

Fegyverszünet és békekötés 

Compiegnei fegyverszünet: 1918 november 11-én. Később, 1919-ben Párizsban békekonferencia ül össze, mely minden vesztes országgal külön-külön tárgyal a békefeltételekről és a büntetésről.

Az öt vesztes ország:

• Németország
• Ausztria
• Magyarország => TRIANON békediktátum (Párizs, Versailles), mely elveszi Magyarország kétharmadát. 1920 június 4.
• Bulgária
• Törökország

---- D O L G O Z A T ----

A nagyhatalmi ellentétektől a compiegnei fegyverszünetig

Fogalomtár (22 db) osztály: 8F

• 1.)ÁVH = Államvédelmi Hatóság, politikai rendőrség volt mely a Rákosi-rendszert szolgálta. Az elégedetlenkedőket, lázongókat tartóztatta le vagy azokat akik a Szabad Európa Rádiót hallgatták.
• 2.)Személyi kultusz = A Rákosi-rendszer jellemzője, melyben kötelező volt rajongani a diktátorért.
• 3.)Tervgazdálkodás = A kommunista pártvezetés minden 5 évre előre meghatározta, hogy a magyar iparnak és mezőgazdaságnak, ezeken belül az egyes üzemeknek miből mennyit kell termelniük.
• 4.)Kollektivizálás, tagosítás, tészesítés = A magánföldek állami tulajdonba vétele állagi gazdaságok vagy TSZ-ek (termelőszövetkezetek) alakításával.
• 5.)Kulákok = Azok a módos gazdák, akik nem voltak hajlandóak önként beadni földjeiket állami tualjdonba.
• 6.)Mindszenty József = Esztergomi érsek, aki bírálta a Rákos Rendszert így letartóztatták 1948-ban.
• 7.)Rákosi Mátyás = A háború után 1945-től 1956-ig Magyarország kommunista diktátora.
• 8.)Gerő Ernő = Rákosi jobb keze, majd utóda 1956-ban rövid időre. Utána Kádár lesz, aki 1956 október 31-én átveszi tőle a pártfőtitkári feladatokat. 
• 9.)Joszif Sztálin = A Szovjetunió vezetője (pártfőtitkára) 1924 és 1953 között
• 10)Nyikita Hruscsov = A Szovjetunió vezetője (pártfőtitkára) 1953 és 1964 között.
• 11)Nagy Imre = kommunista miniszter Rákosi alatt, majd miniszterelnök, végül 1956-ban a forradalmárok vezetője lesz. A szovjetek 1958-ban végeztetik ki.
• 12)Rajk László = kommunista miniszter Rákosi alatt, de Rákosi kémkedés vádjával ártatlanul kivégezteti 1949-ben. Később az 56-os forradalom küszöbén újratemetése a forradalom közvetlen előzménye.
• 13)MEFESZ = Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége. Egy nem kommunista diákszervezet, mely az 1956-os forradalom egyik közvetlen előzményeként 16 pontban fogalmazza meg a felkelők követeléseit.
• 14)Maléter Pál = A magyar hadsereg ezredese, aki 1956 október 26-án a Kilián laktanya ostrománál átáll a forradalmárok oldalára. Később Nagy Imre hadügyminisztere. Együtt végezik ki vele 1958-ban.
• 15)Kádár János = Kommunista vezető, majd 1956 október 31-től Gerő Ernő után a párt elsőtitkára. A forradalom alatt átáll a szovjetekhez, így 56 után ő rendteremtő és egészen 1988-ig az ország vezetője.
• 16)Barikádok = Az 1956-os forradalomban olyan úttorlaszok, ahol a felkelők a leghevesebb ellenállást fejtették ki a szovjetek ellen. A legfonosabbak: Corvin-köz, Széna tér, Baross tér, Tűzoltó utca.
• 17)Véres csütörtök = A forradalom 3.napján, 1956 október 25-én a parlament előtti békés tömeg lövetése, 70-80 áldozattal.
• 18)Molotov-koktél = Az 56-os forradalmárok fegyvere, benzinnel félig megtöltött üveg egy ronggyal. A harckocsikra dobták, hogy annak személyzete előmásszon és lelőhető legyen. 
• 19)Ivan Konyev = A szovjet hadsereg főparancsnoka és az 1956-os forradalmat leverő szovjet csapatok vezetője.
• 20)Forgószél hadművelet = Az 1956-os magyar forradalmat leverő szovjet hadművelet neve.
• 21)Amnesztia rendelet = Kádár 1963-ban szabadon engedte az 1956-os forradalmárokat a börtönökből.
• 22)Az 1956-os forradalom jelképe = A közepén lyukas magyar zászló, melyből eltávolítják a kommunista címert.

Fogalmak, meghatározások:

1. Forradalom (fogalma)
2. Államcsíny
3. Ancien Regime
4. Harmadik rend
5. A harmadik rend három szószólója
6. Az uralkodó a forradalom idején
7. Montesquieu - miről szólt főműve
8. Voltaire - miről szólt főműve
9. Rousseau - miről szólt főműve
10. girondiak 
11. jakobinusok
12. thermidor
13. Jean Bailly
14. Camille Desmoulins
15. Labdaházi eskü
16. Bastille ostroma (dátum)
17. Nagy félelem mozgalma
18. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
19. assignaták
20. szabadságjogok
21. vétójog
22. cenzus
23. Charles-Francois Dumouriez
24. Pillnitzi Nyilatkozat
25. Guillotine (nyaktiló)
26. A király (XVI. Lajos kivégzésének dátuma
27. Főbb jakobinus vezetők: Maximilien Robespierre, Jacquest Saint-Just, Camille Desmoulins, Georges Danton
28. Gyanúsakról szóló törvény
29. Közjóléti Bizottság
30. Prairiali törvények
31. Jean Tallien, Paul Barras
32. Maria Antoinett

Az 1950-es évek Rákosi-rendszere

A második világháború végén a németeket a szovjet erők űzik el Mo-ról. Ezt követően azonban itt maradnak, mint megszálló csapatok. Tevékenységük: támogatás és elrettentés az itteni magyar kommunisták hatalomra kerüléséhez. 1945-töl folyamatosan zajlik a kommunista hatalomátvétel, mely 1949-re lesz teljes.

Az 1945-től még álca mögé bújtatott, majd 1949-től hivatalos kommunista diktatúra alatt több tényező jellemezte Magyarországot. Ezek együttesen váltották ki azt a népharagot, mely 1956 őszén a forradalmat elindította.

1. Leszámolások a rendszer ellenségeinek tartott rétegekkel
2. Az ÁVO és ÁVH rémuralma
3. A személyi kultusz
4. A tervgazdálkodás

I.Leszámolás a kommunisták ellenségeivel:

Az 1950-es évek Magarországának (egészen 1957-ig) első fontos jellemzője a rengeteg tisztogatás volt (azaz leszámolás) azokkal, akiket a kommunizmus ellenségének tekintettek.

• 1.)Mindszenty-per: Letartóztatták és vallatásnak vetették alá Mindszenty József esztergomi érseket, bíborost, amiért nyilatkozataiban bírálta a kommunista diktatúrát. Az egész világ felháborodott ezen. Börtönbe került (1949-ben) majd háziőrizetbe, ahonnan majd az 56-os forradalmárok szabadítják ki.
• 2.)Tábornok-perek: Megtisztították a hadsereget a tábornok perekben
• 3.)A közigazgatás megtisztítása: A hivatalnokokt úgynevezett "B" listákra tették, ha gyanúsak voltak (rendszer-kritikusak, korábban horthysták, nyilasok)
• 4.)Hortobágyra kitelepítések: 1949-1953 közt tízezreket telepítettek a Hortobágyra (arisztokratákat és ellenségnek tartott gazdagokat, Horthystákat) kényszerszállásokra.

A Rákosi-rendszer megszabadult mindazoktól, akik bármilyen módon veszélyesek lehettek a kommunista hatalomra és egyúttal ezzell meg is félemlítették a lakosságot. Az 50-es évek groteszk ábrázolása A tanú című film.

II. Az ÁVO és ÁVH

Megalakult az ÁVO (Államvédelmi Osztály) majd 1948-ban az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) mely teljhatalommal felruházva tartóztathatta le a politikailag gyanúsakat. A recski táborba 1950-1953 közt 1300-an raboskodtak.​ A táborba kifejezetten politikai okból kerültek az emberek. Azokat hozták ide, akik elégedetlenkedtek, lázítottak vagy a rendszer ellen tiltakoztak.

Az ÁVH jellemzői

• 1948 és 1956 közt működött (1953 -tól némi hatáskör csökkentéssel)
• Főbb osztályai: Főosztály: hálózati tevékenység, vagyis a lakosság ellenőrzése, megfigyelése, 2. főosztály: kémelhárítás-hírszerzés, Többi osztály: levél-telefon ellenőrzés, rádiólehallgatás, határvédelem, politikai elítéltek őrzése, gazdasági feladatok (1953-56 közt 14 osztályból állt)
• ÁVH táborok: Recsk, Kazincbarcika, Kistarcsa, Tiszalök
• Teljes létszáma 30 ezer fő volt (ebből: 15 ezer határőr) és ehhez jött 40 ezer besúgó
• Az ÁVH közvetlenül a trojka alá tartozott (Rákosi, Gerő, Farkas), de volt külön vezetője is: Péter Gábor, aki az ÁVH központjából, az Andrássy út 60 alól vezette a szervezetet. (Ma az épület: Terror Háza Múzeum)​

III. Személyi kultusz

A diktatúra egy formája. A legfelső állami vezető kötelező (diktátor), kikényszerített rajongás-szerű tisztelete. Magyarországot 1949 és 1956 között Rákosi Mátyás alakított ki személyi kultuszt (Sztálint utánozva. Ezt néhány bizalmasa (Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József) segítette fenntartani. 

Az ÁVH uralt mindent. Államvédelmi Hatóság. Voltak nyomozóik, fegyvereseik, és besúgóik is. 

Megfélemlítés: A rendszer leszámolt mindenkivel, aki kritizálta a kommunistákat: kivégezték Rajk Lászlót (korábbi minisztert), bebörtönözték az ország esztergomi érsekét, Mindszenthy bíborost, a Hortobágyra telepítették az "osztályellenségeket" 

IV. A tervgazdálkodás

Tervgazdálkodás szerint működött az ipar: a pártvezetés 5 évente előre meghatározta, hogy az országnak miből, mennyit kell termelnie. A vezuetés főleg a nehézipart és a fegyvergyártást támogatta, hogy hasznos szövetségese legyen a Szovjetuniónak. Mindezek miatt az 50-es évek közepére visszazuhant az életszínvonal. Link (Hofi - malacok)

Jutalom vagy böntetés az alapján, hogy teljesítették vagy nem teljesítették az előirányzott terveket. Rákosi a nehézipar fejlesztését erőltette, holott az ország adottságai nem erre voltak alkalmasak. Rákosi mégis azért kívánta ezt a szektort fejleszteni, hogy Sztálin szemében hasznos szövetségesnek tüntesse fel Magyarországot

Kollektivizálás, azaz közös tulajdonba vették a földeket (1949-1953). Ha a módosabb gazdák ellenálltak földjeik, traktoraik elvételénél, akkor kulákoknak bélyegezték őket és eleinte kisebb majd egyre nagyobb büntetésekkel sújtották. 

Nagy Imre felbukkanása

A kommunisták egyik része meggyőződéses (naiv) kommunista volt, akik hittek abban, hogy egy ilyen rendszer működhet emberbarát módon is. Ilyen volt Nagy Imre is. Léteztek úgynevezett keményvonalas kommunisták is, akik csak a hatalmat szerették és kegyetlen módon bárnak a néppel (mint Rákosi). 

Nagy Imre agrár-szakember volt a háború utáni kommunista vezetésben, majd 1953-ban lehetőséget kapott arra, hogy miniszterelnökként reformokat vezessen be. Kinevezésének háttere: Rákosi ellen 1953-ra országos elégedetlenség indult, így Hruscsov egy időre mellőzte és 1953 nyarán, ekkor nevezte ki Nagy Imrét miniszterelnöknek.

Nagy Imre emberbarát reformokat hajtott végre: visszafogta az ÁVH -t, leállította a kollektivizálást, és a nehézipar helyett az életszínvonal emelését támogatta. Az ország lelkesedéssel fogadta reformjait. Végül azonban a nemzetközi helyzet miatt mégis leváltották és visszatért Rákosi. Folytatódott tehát az elnyomás.