Az 1956-os forradalom leverése és Kádár 1988-as bukása közti 32 esztendő jelentette az úgynevezett Kádár-kort, melynek leginkább élhető időszakát a 70-es évek jelentették. A Kádár-korszak jellemzői a mindennapokban:

Pozitívumok:

1. Ingyenes oktatás, egészségügy, iskolafogászat
2. Olcsóbb kultúra, a széles tömegek számára is elérhető színház és olcsó könyvek.
   
3. Teljes-körű a foglalkoztatás, nincs munkanélküliség. A munkásság számára is elérhető a balatoni nyaralás
   
4. Erős a szociális háló: a munkanélkülivé válók, szegények, hátrányos helyzetűek az államtól gondoskodásra számíthatnak
5. Panellakás-program: 1961-ben indult egy 15 éves lakásépítési program. Több, mint félmillió panellakás épült a munkásosztály számára.

Negatívumok:

1. A nyugati államokra jellemző szabadság nem valósult meg a Kádár-korban sem, hiszen nem voltak pártok, így szabad választásokat sem tartottak és nem lehetett szabadon vállalkozásokat sem alapítani. Mindezekhez a rendszerváltásra volt szükség.
2. A kultúrában a "három T": tiltott, tűrt, támogatott kategóriák. Egyes műveket tiltottak, másokat éppen még eltűrtek, megint másokat támogattak
3. Oktatás marxista elveken nyugvóoktatása. Osztályharc kiemelése mindenben, miközben bizonyos történelmi témákat nem is oktattak, mint az 1956-os eseményeket.
   
4. Kötelezően elvárt szervezetek, rendezvények: úttörő-mozgalom, KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség), állampárt, munkásőrség, kötelező május elsejei felvonulások.
5. Kötelező szocreál stílus az építészetben
6. Puha diktatúra valósult meg. A belügyminisztérium III/III -as csoportfőnöksége 1962 és 1990 között besúgórendszert működtetett, mely figyelte a lakosság politikai hangulatát, közvélekedését.
   
7. Korlátozott volt a nyugatra utazás
8. A Kádár korban 1973-tól megkezdődött az ország eladósodása, melyről a lakosság nem is tudott.
9. A nemzeti érzület elnyomása, nemzeti ünnepek hanyagolása, a határon túliak marginálása

A Kádár-korszak jellemzői:

Farkar Bertalan űrhajós, Rubik-kocka, Hofi Géza, beat-zene, István a király.

[A kommunsita idők, Rákosi- és Kádár korszak fogalomrendszere]

***

A pénz szerepe és az adózás []

A pénz olyan értékkel bíró tárgy, mely lebonyolítja az áruk cseréjét és fizetési eszközként lehetővé teszi az adásvétellel járó tulajdonjog cseréket.

A világtörténelemben az ókori keleten készültek az első érmék és Kínában az első papírpénzek. Magyarországon először Szent István veretett ezüst dénárokat. A legelső papírpénzek 1762-ben az Osztrák Nemzeti Bank révén kerültek forgalomba.

• Ezüstalapú forint: 1750-1892 Bevezetése Mária Terézia 1750-es pénzrendelete nyomán
• Aranyalapú korona 1892-1926 Bevezetése: 1892/XVII, XVIII, XIX tc alapján 1892.aug.2 -től
• Pengő: 1926-1946 Bevezetése: az 1924/IV és V törvénycikk alapján 1926 augusztus 25-től
• Forint: 1946 -tól Bevezetése: a 9000/1946 ME rendelet alapján 1946 augusztus 1-től

A pénz klasszikus funkciói:

1. Értékmérő funkció: Amely azt jelenti, hogy a pénz alkalmas két termék értékének (vagyis a bennük megtestesült munkamennyiségeknek) összehasonlítására.
2. Forgalmi eszköz funkció: Az árucserében betöltött szerepéből fakad. A közvetett árucserét segíti elő, amikor az árumozgás és a pénzmozgás azonos időben játszódik le. Ebben az esetben eladóról és vevőről beszélünk.
3. Fizetési eszköz funkció: során az árumozgás és a pénzmozgás időben elválik egymástól. Az áru eladását időbeni késéssel követi értékének pénzbeli kiegyenlítése. Itt már hitelezőről és adósdról beszélünk.
4. Felhalmozás eszköze: azt jelenti, hogy a pénzt, mint értékhordozót, vagyonként tartalékolhatjuk egy későbbi felhasználás érdekében
5. Világpénz funkció: az előbbi funkciót a nemzetközi kapcsolatokban is betöltheti.

Pénzintézeti rendszer:

• Egyik szintje az állami jegybank - MNB - Magyar Nemzeti Bank
• Másik szintjét a kereskedelmi bankok jelentik (pl CIB Bank, Budapest Bank, K&H ...stb)
  

Pénzintézeti üzletágak: 1.) betétgyűjtés => amikor az ügyfél bizonyos pénzösszeget ad át a pénzintézetnek adott kamatért 2.) Hitel és kölcsönügylet => amikor az ügyfél pénzösszeget KAP a pénzintézettől, hitelfedezet igazolása és hitelvizsgálat után, majd adott kamattal megnövelt összeget fizet vissza a futamidő végére. (Kamat+egyéb banki költség = THM teljes hiteldíj mutató, rendszerint 9-16%)

A hitelezés alapfogalmai

1. Bankhitelszerződés: a hitelező és a pénzintézet közti szerződés a hitelről
2. Hitelképesség: A hitelért folyamodó ügyfél fizetőképességének vizsgálata
3. Lejárat vagy futamidő: A kölcsönszerződés megkötésétől a kölcsön teljes visszafizetéséig terjedő időtartam. Lehet rövid (1 év alatt), közepes (1-5 év) vagy hosszú (5 évnél hosszabb).
4. Kamat: az adós által a kölcsön-nyújtónak a kölcsön használatáért fizetendő, a kölcsönösszeg évi százalékában meghatározott, időarányosan térítendő pénzösszeg.
5. Lízingelés: bizonyos dolgok olyan beszerzése történik előre rögzített időtartamra, amely rendszeresen fizetendő használati díj fejében jön létre.

Közteherviselés

A közteherviselés a minden állampolgárra nézve kötelező adózást jelenti. Az adó olyan fizetési kötelezettség, mely az állami bevételek egyik fontos formája és a közkiadások fedezésére szolgál.

Jellemzői:

1. A közhatalom egyoldalú akaratával keletkezik
2. Közvetlen ellenszolgáltatással jár
3. Nem teljesítés esetén kikényszeríthető

Elsődleges célja: a közkiadások fedezése, pl.: hadsereg, rendőrség, oktatás, egészségügy működtetése, államadósság fizetése, az állam pénzügyi működtetés.

Fogalmak:

1. Adózó: Azok a természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akikre adókötelezettség vonatkozik.
2. Adóviselő: az, akit ténylegesen terhel az adó, pl. az értékesítést végző cég ÁFA esetén.
3. Adóalapnak nevezzük azt az összeget, amire az adó mértékét alkalmazni kell

Adók csoportosítása:

• az adó viselője szerint: közvetlen - közvetett adózás
• az adó tárgya szerint: bevételt terhelő, vagyont terhelő
• az adó rendeltetése szerint: általános adó, céladó
• az adó mértéke szerint: lineáris, progresszív, degresszív, kombinált
• adónemek szerint: központi és helyi adók

Állami adók:

1. Általános Forgalmi Adó vagy ÁFA (27%) - jövedéki adó (dohány, alkohol, üzemanyag)
2. Társasági adó, osztalékadó - vállalkozóknak
3. Egyszerűsített vállalkozási adó (eva) - 2018 decemberéig
4. Személyi jövedelemadó (SZJA) - a fizetésből vonódik
5. Munkaadói és munkavállalói járulék
6. Szakképzési hozzájárulás
7. Rehabilitációs hozzájárulás (?)

ÁFA => forgalmi típusú, általános jellegű, nettó, közvetett fogyasztói adó

SZJA => Magyarországon minden állampolgár minden jövedelme adóköteles. Megfizetése folyamatosan történik, adóelőlegként

Nemzetiségi kérdés a dualizmusban

1.) Nemzetiségi törvény: 1868-ban Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter munkája. A kor szellemének megfelelően biztosított jogokat az oktatás és nyelvhasználat terén a nemzetiségeknek.

2.) Sérelmek kialakulása: 

• nyelvhasználati sérelmek
• oktatási sérelmek
• politikai jogok sérelmei (gerrymandering)

3.) Magyarosítás:

A magyarosítás a századfordulótól egyre erősödő kormányzati törekvés az erőszakos asszimilációra, vagyis a nemzetiségi fiatalok (románok, szerbek, tótok, horvátok) oktatás útján történő átnevelésére.

Nyelvhasználat - oktatás: Lex Apponyi 1907, mely az állami támogatást az iskolák számára a 7 legfőbb tantárgy magyarul történő oktatásához kötötte. Emellett felsőfokon sehol nem tanulhattak saját nyelvükön a nemzetiségi fiatalok.

Politikai sérelmek: a nemzetiségek nem kaptak kollektív politikai jogokat Magyarországon pl. nem alakíthattak pártokat és a gerrymandering módszerével korlátozták képviseletüket is a parlamentben.

Egy elképzelt 50 milliós terület (ország), melynek 60%-a kék, 40% -a piros nemzethez tartozik. A feladat: 5 olyan választókerület kialakítása, melyekből a pirosak küldhetnek több képviselőt a parlamentbe.

Replika-per (1893): a magyar kormány 1893 –as sajtópere volt azon román egyetemisták ellen, akik több nyelvre lefordított röpiratban tették közzé nemzetiségi jogaik megsértését a Replika nevű irományukban.

Memorandum-per (1894): Egy újabb per volt, ezúttal a panaszaikat, sérelmeiket a királyhoz eljuttató román nemzetiségi vezetők ellen. Ugyanis 1892-ben az erdélyi románság vezetői memorandumban fordultak I. Ferenc Józsefhez, melyben a magyarokéval megegyező nemzetiségi jogokat, illetve a zaklatás és az elmagyarosítási kísérletek megszüntetését követelték. Ezt egy 237 tagú román küldöttség vitte Bécsbe, Ferenc József azonban olvasatlanul továbbította azt a budapesti országgyűlésnek.

Városiasodás

Városfejlődés: A kiegyezést követően, 1867 és 1914 között jelentős népesség növekedés zajlott Magyarországon: 15,4 millióról 21 millióra nőtt hazánk lakossága. Emellet városiasodás kezdődött, erősen megnövekedett a nagyvárosok népessége. Főleg Pest gyarapodott sokat: 30 év alatt megduplázódott népessége.

Budapest fejlődése:

• Budapest három város egyesüléséből született 1873-ban, amikor összeolvadt Pest, Buda és Óbuda.
• Népessége a kiegyezéskor, 1867-ben még csak 300 ezer volt, a századfordulóra (1900) elérte a 733 ezret, majd a dulaizmus végére a 900 ezret.
• Jelentős volt az elmagyarosodás: míg 1850-ben a város több mint fele (56%) német ajkú volt, a korszak végére a fővárosiak 86% -a magyarnak vallotta magát.
• Sokat tett a város fejlesztéséért: Podmaniczky Frigyes, 1873-1905 közt a fejlesztések vezetője (Fővárosi Közmunkák Tanácsa) és Bárczy István polgármester, aki az 1900-as évek elején iskolákat, könyvtárakat építtetett.
• Hidak épültek a korszakban: a szabadságharc végén még csak a Lánchíd állt, majd később megépült még három híd: Margit híd: 1873, Ferenc József híd: 1893, Erzsébet híd: 1903.
• Budapest lett az ország gazdasági-kultúrális központja. Itt működött az országgyűlés. A Dunaparti Országház 1904-re épült fel Steindl Imre tervei alapján neogótikus stílusban.
• A dualizmus korában épült ki a metro-, villamos-, és víz-csatorna hálózat is Budapesten.

A vidéki magyar városoknál is tapasztalható a dualizmus 51 évében fejlődés (Szeged, Miskolc, Győr, Pécs, Debrecen, Kecskemét ekkor indulnak fejlődésnek).

Az angol polgárháború

I. Erzsébet (1558-1603) uralkodását követően a skót eredetű Stuart család került Anglia trónjára. Ők a kivégzett Staurt Mária leszármazottai voltak. I. Jakab és fia I. Károly egészen más elvek mentén uralkodtak.

A Stuart-házi uralkodók:

I. Jakab idején, ellentétben Erzsébet korával elnyomás volt Angliában, a puritanizmust üldözték és a lakossággal szemben elnyomó hivatalok működtek:

• Magas Bizottság: a puritánokkal szemben folytatott üldözéseket, pereket
• Csillag Kamara: adóügyi perekkel sanyargatta a népet

Puritánok: a királyi hatalommal szembeszálltak, nem a katolikus és anglikán hitet gyakorolták, hanem a kálvinizmust. I. Erzsébet alatt Anglia lakosságának jelentős része lett puritán. Két águk volt:

• presbiteriánusok => az egyházaikban világi vezetők is voltak
• independensek => független egyházközösségeket hoztak létre
  

A király és a parlament konfliktusa []

I. Jakab után, 1625-ben I. Károly került a trónra, a parlamenttel való viszony az ő idejét lett súlyos:

1.) I. Jakab és I. Károly is gátolták a szabad kereskedelmet, ugyanis kegyenceiknek adták az állami megrendeléseket, ezek voltak a monopóliumok. A parlamentet alkotó gentryk kimaradtak a jövedelmező üzletekből. 2.) Mindkét Stuart uralkodó, de főleg I. Károly magas vámokat - adókat vetett ki, amivel nehezítette a kereskedelmet, hiszen az adók miatt kevéssé érte meg kereskedni. 3.) Jakab és Károly is puritán-üldözéseket folytattak, amivel a szigetország lakosságának jelentős részével kerültek szembe (köztük képviselőkkel). A parlamenti képviselők szembeszálltak a királlyal: 1628-ban arra kötelezték, hogy aláírja a "Jogok Kérvényét". Ez innentől előírta, hogy újabb adók-vámok kivetéséhez parlamenti jóváhagyás kell. Válaszul a király feloszlatta a parlamentet.

Polgárháború (1642-1649) []

A király 11 éven keresztül nem hívta össze a parlamentet. De végül előbb 1640 április 13-án (ez volt a rövid parlament), majd 1640 november 3-án (hosszú parlament) mégis muszáj volt egybehívni képviselőket. A kényszer oka: a skótok fellázadtak hatalma ellen, és a királynak a felkelés leveréséhez pénzre (adókra) volt szüksége, amit csak a parlament révén tudott beszedni. Az egybegyűlt képviselők azonban nem szavaztak meg adót, sőt követelték az elnyomó hivatalok (Magas Bizottság, Csillagkamara) feloszlatását. Polgárháború tört ki a parlamentet támogató és a királyhű erők közt. I. Károly 1642 január 10-én kényszerül elmenekülni az ellene fellázadt Londonból. Északra ment (Yorkba, Nothingambe) LINK 

A polgárháborúban az egyik oldalon a királyhű, régi nemesség és a kegyencek harcoltak (gavallérok), míg velük szemben a parlamenti nemesség és vállalkozói nemesség állt (kerekfejűek). 

A harcok alatt a parlament (mely 1653-ig időnként összeül) fontos változásokat vezetett be:

• A parlament eltörölte az új adókat
• Megszüntették az elnyomó hivatalokat (kivégeztették azok vezetőit)
• Követelték a királytól egy parlamentnek felelő kormány és presbiteriánus egyházszervezet létrehozását.
• Miután a király megkísérelte elfogni a parlament vezetőit, London fellázadt, I. Károly azért menekült északra mert ott voltak hívei is. Anglia északi része és Wales támogatta leginkább.
  
• Az első csatákat még a királypártiak nyerték 1642-ben.
  
• Fordulat: Egy independens képviselő, Oliver Cromwell állt a parlamenti csapatok élére (1643-ban) és döntő győzelmeket aratott a király serege felett. Oka: vasbordájú sereg, egy új hadviselési forma.
  

Fontos csaták:

• Edgehilli csata (1642) - még a királyi csapatok győznek
  
• Marston Moor -i csata (1644) - parlamenti győzelem
  
• Naseby -i csata (1645) - parlamenti győzelem
  

A polgárháborúban a fő ellentét az új típusú kereskedő-vállalkozó életmódot folytató új nemesség és a feudális régi nemesség közt.

A király kivégzése (1649): A király a csaták után fogságba került, ám elmenekült a skótok és a presbiteriánusok segítségével. Ekkor újra legyőzték Prestonnál (1648). Cromwell ekkor eldöntötte: leszámol a királlyal és az őt támogató presbiteriánusokat is: CSAK independensekből álló új parlamentet alakított (csonka parlament) és 1649-ben kivégeztette a királyt!

A protektorátus időszaka (1653-1658): Ebben az 5 évben maga Cromwell irányította Angliát egy államtanáccsal. Leigázta és gyarmatosította Írországot, illetve Skóciát, sőt törvényileg akadályozta meg, hogy Hollandia fölözze le az Anglia és Európa közti kereskedelmet (Hajózási törvény - 1651) Cromwell, uralma alatt lordprotektorként vezette Angliát, ám 1658-ban elhalálozott.

Anglia válaszút elé érkezett: királyság lesz újra vagy király nélküli rendszer. Kérdés lett: ha a királyságot választja, ki legyen az új uralkodó?

A restauráció és a dicsőséges forradalom

Cromwell halála után a parlament összeült és elhatározta, hogy helyreállítja (restaurálja) a királyi hatalmat. A trónra a kivégzett I. Károly fiát, II. Károlyt hívták meg. Ám kötelezték a következőkre:

• vallásszabadság biztosítása, a puritánok (kálvinisták) elfogadása
• a parlament jogait tiszteletbe tartása (Jogok Kérvényének betartása vagyis az adók-vámok ügyében mindig a parlamenttel együtt dönt)
• kegyencek nélküli, monopólium mentes uralkodás

II. Károly 1660 és 1685 közt uralkodott, és még tiszteletben tartotta mindazt amit kértek tőle. A parlamentben két párt: királyhű, konzervatív toryk és a polgári (később liberális) whigek.

Forradalom: II. Károly után katolikus öccse II. Jakab megszegte a parlamenttel kötött alkut: üldözte a puritánokat és csorbította a parlament jogait is. A nép újra fellázadt és elűzte Jakabot, helyére lányának (Máriának) férjét, Orániai Vilmos holland főurat hívták meg. 

Jognyilatkozat (1689):

Angliát alkotmányos monarchiává változtató törvény, mely a főhatalmat a parlament és a kormány kezébe tette

A király hatalma jelképes lett (uralkodik, de nem kormányoz) és nem oszlathatja fel a parlamentet.

A Jognyilatkozat biztosította a polgári szabadságjogokat (pl.: sajtó-, szólás-, vallás szabadság, gyülekezési jog

A kora-újkor

• Az angol polgárháború és a dicsőséges forradalom
• A francia abszolutizmus és XIV. Lajos
  
• A Habsburgok dunai monarchiája és a Harmincéves háború
• A spanyol hanyatlás és a spanyol örökösödési háború
• A Porosz Királyság megszületése és felemelkedése

Folytatás: Magyarország a XVII. században

A Kádár-korszak (1956-1988) 

Kádár megítélése és rendszere (1956-1988)

• Kádár megítélése: A közvélemény nagyobb része sokáig árulónak és szovjet helytartónak gondolta Kádárt. Később a 60-as évektől, mikor hazánkat a "legvidámabb barakknak" tartották a szocialista országok közt, javult megítélése. Ennek fő oka: Kádár sokkal enyhébb diktatúrát valósított meg nálunk, mint a többi Kelet-európai kommunista ország vezetője. Több minden volt megengedett. Kádár rendszerének elnevezései: gulyáskommunizmus, puha diktatúra, fridzsider-szocializmus. (Mind azt érzékelteti, hogy ez egy enyhén elnyomó rendszert volt 1956 - 1988 közt.)
• Összevetés: Ceausescu Romániája, Honecker Kelet-Németországa és Brezsnyev szovjet rendszere sokkal rosszabb volt a kádári diktatúránál. Ezekhez képest élhetőbb volt a Kádár teremtette rendszer. Nálunk már nem működtek olyan elnyomó állambiztonsági szervezetek mint az NDK-ban a Stasi vagy Romániában a securitate 
• 56 kérdése: Kádár alatt végig ellenforradalomnak minősítették az 56-os forradalmat, és tilos volt róla beszélni. Ám 1963-ban az 56-os felkelőket elengedték a börtönökből (amnesztia rendelet). De 56 még utána is tabu téma maradt egészen a rendszerváltásig. Ellenforradalom: a kommunisták szerint visszalépés egy rosszabb rendszerbe. A forradalom hoz mindig jobbat.
  
• Három "T": tűrt, tiltott, támogatott. Tűrt például Hofi és a Tanú című film. Mindvégig tabu és tiltott téma: 56, Szovjetunió és Kádár személye.
• Barakk = foglyok számára épített, többnyire fából készült épületek, kerítéssel körbezárt táborokban. Lásd lenti képet:

A Kádár-rendszer szervei

Minden Kelet-európai szocialista állam így a kádári Magyarország is egy sajátos kettős államigazgatási rendszerben működött:

• Országos szervek: a Magyar Népköztársaságot az állampárt, vagyis a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetése irányította és ifusági szervezetük a Kommunista Ifjusági Szövetség (KISZ) illetve fegyveres testületük a Munkásőrség. Az ÁVH megszűnt. Emellett úttörőmozgalom és Ifjú Gárda a fiataloknak.
• Kettős országvezetés: a hagyományos szervek mellett, mint parlament vagy kormány, létezett egy másik rendszer is: a pártszervezet. Ennek élén állt a pártfőtitkár (Kádár), és a Központi Bizottság illetve a Poltikai Bizottság. Ezek mellett működött a Pártkongresszus és legalsó szinten a megyei, városi pártfőtitkárságok, városi tanácsok. Létezett még az Elnöki Tanács is, mely a hagyományos és pártszervek közt helyezkedett el és a legfontosabb ügyekben döntött.
• Tervgazdálkodás szerint működött a gazdaság (5 éves tervek szerint), miközben 1961-re befejeződött a kollektivizálás (földek állami kézbe vétele). A gazdasági terveket előre meghatározta a párt-vezetés lebontva a vállalatok szintjére. Szembe ment a piacgazdasággal. Meghatározták, hogy miből mennyit kell előállítani.
  
• Tagosítás, téeszesítés, földek államosítás lezárul. Az ezt akadályozó vagyis földjeiket átadni nem akaró gazdákat kulákoknak minősítik. Ezeket megbélyegzik, megfélemlítik, majd megbüntetik. Földjeik állami tulajdonba vagy téeszekbe adására kényszerítik.
• Teljes foglalkoztatás és erős szociális háló jellemezte az országot. Ez azt jelentette, hogy mindenkinek találtak munkát (nem volt munkanélküliség), bár sokszor értelmetlen vagy felesleges beosztásokat hoztak létre.

A szociális háló azt jelentette, hogy a rendszer hálót biztosított a leszakadozóknak, akik így nem tudtak lezuhanni a teljes nincstelenségbe. Vagyis mindenki talált (vagy kapott) munkát, lakást, orvosi ellátást és mindenki ingyen részesült az oktatás és állami támogatások rendszereiből.

Olcsó lakások épültek, panelprogram valósult meg, ingyenes volt az iskolai fogorvosi ellátás, alacsony áron lehetett könyveket venni és belföldi nyaralásra befizetni ... stb. Mindez biztonságérzetet adott az embereknek, de mindennek ára volt: az ország eladósítása.

Reformok 1968-ban

• 1967-re a pártvezetésben felbukkantak olyanok, akik gazdasági reformokat javasoltak, így Nyers Rezső és Fock Jenő. 1968 január 1-én meghirdették az "új gazdasági mechanizmus" programját, mely 4 évig működött. (Az 1970-es évektől kialakult a Kádár-rendszerben az uralmon lévők két tábora: keményvonalas kommunisták (sztálinisták, diktatúra-pártiak) és a reformer kommunisták.ö
• A reformcsomag lényege: háztáji földek engedélyezése (a TSZ tagok saját földet is kialakíthattak és maguk hasznára eladhatták az ott termelteket) + nagy önállóság az állami vállalatoknak + tervgazdálkodás szüneteltetése.
• A brezsnyev körüli és haza keményvonalas kommunisták leállították a reformokat 1972-ben.

A Kádár-rendszer végi válság

Válság kialakulása három területen:

1. Pénzügyi gondok. A Közel-Kelet háborúi miatt olajárrobbanás történt 1973-ban. Az olaj és ezen keresztül a benzin ára megemelkedett, a Szovjetunió is drágábban adta Magyarországnak. Ezzel lelassult nálunk a gazdasági növekedés, majd a 80-as évekre stagnált (nem nőtt és nem is csökkent). Kádárék titokban külföldi kölcsönöket kezdtek felvenni, eladósodott az ország. Mire 1990-et írtunk már 1,3 ezer milliárd Ft fölé emelkedett.(Később 2010-ben lett 19 ezer milliárd, 2024-re 55 ezer milliárd.) periodistas cikke.
2. A társadalmi felháborodást keltő ügyek: Bős-nagymarosi tüntetés, 56-kérdése a médiában. Bős-nagymarosi tüntetések: A Dunakanyarban a kádári vezetés egy erőművet akart építtetni, mely tönkretette volna a nemzeti kincsként kezelt tájat. Ez felháborította a lakosságot, mely tüntetésekbe kezdett. 1956 óta először mert utcára vonulni tömeg Magyarországon.
3. Ellenzék szerveződik: Megszerveződik Magyarországon egy rendszerváltást akaró értelmiségi réteg, mely különböző illegális csatornákon keresztül megnyilvánul. Például: SZAMIZDAT irodalom. Kialakul az urbánus és népi ellenzék.

Szamizdat: Olyan politikai, társadalmi, irodalmi és szociológiai témájú kiadványok, melyek illegálisan, titokban de magas szakmai színvonalon készültek a Kádár-rendszert kritizálva és egy rendszerváltást előkészítve. Pl: Tiszatáj, Beszélő, Demokrata

A 80-as évek elején újabb reformokkal kísérleteztek: engedélyeztek kisebb magánvállalkozásokat és újra növelték a vállalatok önállóságát. Ám ez sem oldotta meg a problémákat. A lakosság elégedetlen volt a Kádár-rendszerrel

Bibó István (1911-1979) szerepe:

Jogász és egyetemi tanár, aki 1956 november 3-án megalakult harmadik Nagy Imre kormányban államminiszter. Börtönben ült 1963-ig. Bár már 1979-ben elhunyt, ő kötötte össze az 56-osokat a rendszerváltó generációkkal.

Kádár bukása (1988)

1. Az ország eladósodása: 1973 -tól rohamossá vált. A lakosság nem tud erről, Kádár eltitkolja.
2. Az emberek elégedetlenségének jelei: a) Szamizdat irodalom alakul ki, pl.: Figyelő, Demokrata, melyet százezrek olvasnak b) Bős-Nagymarosi vízlépcső ellen tüntetések zajlanak 1989-ben c) Elégedetlenség az árak, bérek kérdéseiben.
3. Pozsgay Imre kijelentése a médiában: 1989 január 28-án: 1956 nem ellenforradalom volt, hanem népfelkelés. Ez komoly változás a korábbi marxista meghatározástól.
   
4. A reformkommunisták előretörése, Grósz Károly leváltja 1988 májusában: felfelé buktatják, amikor a pártkongresszus pártelnökké nyilvánítja, miközben ez a korábban nem létező pozíció semmiféle jogkört nem ad Kádárnak. Rá egy évre, 1989 nyarán (július 6-án) Kádár meghal. Véget ér a "kádár-korszak" is.

Folytatás: Mindennapok a Kádár-korban, pozitívumok és negatívumok

Képek a rendszerváltás időszakából

[A kommunsita idők, Rákosi- és Kádár korszak fogalomrendszere]

***

Gazdaság és társadalom a dualizmus korában

Gazdasági felzárkózás:

1. Folyóinkat hajózhatóvá tették, gátrendszer épült az áradások ellen.
2. A magyar mezőgazdaság modernizálódott: megjelentek a cséplőgépek, az istállózó állattartás, az intenzív állatfajták tenyésztés és a kertészeti gazdálkodás. A gabonatermelés mellett új növényfajok tömegtermesztése is elkezdődött, pl. burgonya, cukorrépa, dohány ... stb
3. Kialakultak a "sikerágazatok": malomipar, cukorgyártás, konzervipar, és nagy fejlődésnek indult az acél- és gépgyártás.
4. Nagyarányú vasútépítések kezdődtek, 1868-ben létrejött a MÁV (Magyar ÁllamvasutaK)
5. Magyar találmányok: Kandó Kálmán (villanymozdony), Ganz Ábrahám (kéregöntésű vonatkerék).
6. Kialakult a hitelszervezet, megkezdődött az osztrák - francia - német tőke beáramlása. Létrejött a Magyar Általános Hitelbank (1867)
7. Jelentős kórház és iskola építési programok zajlottak

Problémák: Gabonakonjunktúra (fellendülés) egészen 1873 -ig éreztette hatását, majd egy átmeneti pénzügyi válság következett a bécsi tőzsde összeomlása miatt. Később 1884-ben jött egy újabb rövid válság, amikor az olcsó amerikai gabona és ausztrál gyapjú lenyomta az árakat. A filoxéra tönkretette a szőlőtermést.

A polgárosodó társadalom 

Azt a berendezkedést, melyben egyidejűleg létezik egymás mellett az új, polgáriasodó, nyugati típusú társadalom-szerkezet és a régi, feudális, középkort idéző, hagyományos társadalom, torlódó társadalomnak nevezzük.

Kiegészítés

Fontosabb társadalmi rétegek:

• Nagybirtokos arisztokrácia: A leggazdagabb 2000 birtokos-család tartozott ide. Bárók, grófok, akik sok ezer holddal rendelkeztek és befektetésekkel az ipari-kereskedelmi nagyvállalatokban. Ők nyerték el állami vezető pozíciókat (miniszterek, államtitkárok, polgármesterek)
• Nagypolgárság: Pénzügyi és kereskedelmi üzletekből meggazdagodott, módos, vagyonos üzletemberek tartoztak ide. Zömében zsidó polgárok, Bankárok, kereskedők, pénzemberek, gyárosok rétege tartozott a nagypolgárságba.
• Középosztály: Két részre tagolódott: a történelmi középosztályra és az úri középosztályra. A történelmi középosztályt jelentős birtokokkal rendelkező (több száz holdas) földesúri réteg alkotta (7-8 ezer család). Az úri középosztályt a dzsentrik alkották. Ők voltak azok a nemesek, akik bár elszegényedtek és földjeiket vesztették, azért társadalmi rangjukat meg akarták őrizni és ezért fontos hivatalokat vállaltak el, vagy katonatisztek lettek. Úrias életet próbáltak élni. Az úri középosztályt alkották még a tisztviselők, orvosok, ügyvédek, tanárok, nagy részben bevándorló zsidó, német polgárok. A középosztály a dualizmus idején 17% -ra növekedett.
• Kispolgárság: Egy millió lakos tartozott ide: saját bolttal, műhellyel rendelkező kisvállalkozók, jól fizetett kisiparosok (víz-, gáz-, villanyszerelők), vasúti, postai alkalmazottak, csendőrök.
• Parasztság: Hét milliós óriási réteget alkotott a századfordulón. Voltak gazdag-parasztok (50-200 holdas gazdák), akik zselléreket, szummásokat alkalmaztak, középparasztok (11-40 hold), akik nem tudtak senkit alkalmazni, és szegényparasztok (10 hold alatt), akik nyomorogtak. A földtelen parasztok munkaerejüket adták el, ők voltak a szummások, zsellérek, cselédek.
• Munkásság: Számuk 1914-re éri el az egymilliót. A szakmunkások akár ötszörösét keresték a képzetlen munkások bérének.

***

Parlamenti válságok

Parlamenti válság 1904-ben: Amikor a kisebbségben lévő parlamenti ellenzék megbénítja az országgyűlés működését, az úgynevezett "agyonbeszéléssel", obstrukciónak nevezzük. Vagyis: addig szólalni fel folyamatosan - egymásnak adva a szót -  míg a törvény megszavazása lehetetlenné válik. Amikor vita lett a haderő törvényről és az ellenzék csak akkor akart belemenni a haderőfejlesztésbe ha a közös hadsereg magyar jellegűbb lesz, megbénították a parlament munkáját. Válaszul a kiegyezést pártoló többség Tisza Kálmán fiát Tisza István választotta miniszterelnökké, aki új házszabályt dolgozott ki. Ez tiltotta az obstrukciót. Elfogadása a "zsebkendőszavazással" történt: 1904 november 18-án. Ekkor adott jelre (a házelnök elejtette zsebkendőjét) megszavazták. Az ellenzék tört-zúzott az ülésteremben. [Eremitha blog cikke]

Koalíciós válság 1905-1910: 1905-ben olyan pártok győztek a választásokon, melyek tagadták a kiegyezés létjogosultságát. Ferenc József nem volt hajlandó elfogadni győzelmüket, és egy saját maga által választott kormányt nevezett ki Fejérváry Géza vezetésével. Magyarországot 1 éven keresztül egy császár által kinevezett és törvényes nem választásokon nyert kormányzat vezette. Végül a függetlenséget követelők meghátráltak és kénytelenek voltak elfogadni a kiegyezés eszméjét. Ekkor kormányra kerülhettek (Wekerle Sándor kormány).

A római civilizáció

•  A római jog: I. Justinianus bizánci császár idején, 529-ben rögzített joggyűjtemény neve: Corpus Iuris Civilis.
• Latin nyelv és írásbeliség: a korabeli időszak világnyelve lett a latin és később a középkorban is a műveltség illetve nemzetközi diplomácia és egyház nyelve
• Városi közművesítés és utak: Róma volt az első közművesített város, római vízvezeték-rendszer
  
• Városi élet: amfiteátrumai közül legjelentősebb a Colosseum. A középületek legjelentősebbjei a Forum Romanum területén, azaz Róma főterén voltak, mint a Curia Hostilia (szenátus helye) és a Vesta templom. Fontos volt még a Circus Maximus aréna (kocsiversenyek színtere)
  
• Pannónia: A mai Dunántúl területe. Meghódítása: Kr.e.10-ben történt. Majd megkezdődik a romanizáció. Savaria (Szombathely), Scarabantia (Sopron), Aquincum (Óbuda), Vindobona (Bécs), Sopianae (Pécs). Jelentős provincia lesz, amit jelez, hogy egyik helytartójából császár lesz (Septimus Severus - Kr.u. 193)
  
• Szónokok, államférfiak: Cato, Caesar, Augustus, Ciocero (szónok), Antonius
  
• Romanizácio: A felsorolt és említett római vívmányok illetve latin kultúra és nyelv elterjedésének folyamata.

Vallástörténet

• A római istenek (link)
• A kereszténység (link)

Képek: