Az első világháború (1914-1918)

A háború kirobbanása egy merényletre vezethető vissza, melyet a trónörökös és felesége ellen követtek el.

A szarajevói merénylet:

Egy boszniai hadgyakorlaton egy szerb nacionalista diák (Gavrilo Princip) 1914 június 28 –án lelőtte a Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Az osztrák ultimátumot követően megtörtént a hadüzenetváltás, és a szövetségi szerződések okán minden szemben álló hadat üzent a másiknak. Az első világháború végül, 1914 július 28-án tört ki, a Szerbia elleni hadüzenet napján.

A különleges helyzetű országok:

Különleges helyzetben volt 6 ország: Olaszország, Románia, Bulgária, Törökország, USA és Oroszország. Ezek vagy a háború kezdetén átálltak a másik oldalra, vagy eleve késve léptek be a harcokba.

• Olaszország bár alapító tagja volt a Hármasszövetségnek, ám 1915 –ben mégis átállt az antanthoz, miután titkos ígéretet kapott Angliától arra, hogy Tirol egyes részeit a harcok után majd nekik ítélik (Ausztriától) sőt egyéb területeket is kaphat.
• Románia szintén átállt 1916 –ban, miután Anglia nekik ígérte Erdélyt.
• Törökország és Bulgária az előző két átállás ellensúlyozásaként késve ugyan, de a Hármasszövetség oldalán lépett a háborúba (Törökország 1914 októberében, Bulgária 1915-ben.)
• Az USA sokáig elhatárolódott Európa konfliktusaitól (izolációs külpolitika), ám két kereskedelmi hajójuk elsüllyesztése után változott politikájuk. Sok amerikai veszett oda a Sussex és a Lousitania megtorpedózásakor. Ehhez jött a Zimmerman-távirat ügy (1917 januárjában Arthur Zimmerman német külügyminiszter katonai szövetséget ajánl Mexikónak Amerika ellen). Így az USA belép a háborúba az antant oldalán. 1917 április 6 => amerikai hadba-lépés
• Oroszország: Az Orosz Cárság az antant alapítója volt, ám a háború alatt előbb egy forradalom, majd puccs zajlott Oroszországban, mely megváltoztatta a külpolitikáját. Különbékét kötve kiléptek  háborúból. Ez volt a Breszt-litovszki béke (1918 március 3.)

A főbb frontok és a háború első szakasza

• 1.nyugati front (Franciaország-Belgium területén),
• 2.keleti front (Oroszországgal szemben)
• 3.Olasz front (az Isonzó folyó mentén)
• 4.Balkáni front (kezdetben, Szerbiában, később Törökországban majd a görög területeken)
• 5.Mezopotámiai front (Perzsa öbölben, a mai Irak területén)

A nyugati fronton a németek támadása Alfred von Schlieffen tábornok villámháborús terve alapján indult, Belgiumon keresztül Franciaország ellen: 1914 augusztus 4. Ám a gyorsaságra alapozott taktika nem vált be: a francia-angol csapatok megállították a németeket Párizstól 25 km-re a Marne folyónál. Állóháború alakult ki, ami azt jelentette, hogy mindkét fél lövészárkokat ásott és három éven keresztül alig mozdult a frontvonal. A háború első felében a két legnagyobb csata a Somme –i és a verduni ütközet volt 1916-ban. Mindkettő döntetlennel zárult, egy millió elesett katonával (a két oldalon).

FILMRÉSZLET (Nyugaton a helyzet változatlan, 56. perc) Erich M. Remarque könyve alapján készült 1979-es film.

A háború első szakasza

A keleti front:

Oroszország ugyan betört Kelet-Poroszországba. A váratlan támadás miatt hátráló német erők élére ekkor került Paul von Hindenburg tábornok és „jobb keze” - hadműveleti főnöke - Erich Ludendorff. Az idős de nagyon tehetséges tábornok 1914 őszén kettős győzelmet aratva állította meg az oroszokat, így előbb Tannenbergnél (1914.aug.28-30) majd a Mazúri tavaknál (1914.szept.6-15) könyvelhetett el diadalt.

Később, 1915-ben Galíciában (ma Lengyelország) a gorlicei áttöréssel a központi hatalmak visszaverték a cári csapatokat. Premysl vára orosz kézre kerül (100 ezer elesett osztrák-magyar katona). Az oroszok második nagy előretörése – a Bruszilov offenzíva (Alekszej Bruszilov tábornokról elnevezve) – 1916 júniusában indult és újra nagy győzelmeket hozott. Ám Oroszország kimerült a harcokban és többé nem tudott sikereket elérni. 

Itáliai front: 

Az itáliai fronton az Isonzó folyó mentén hosszú állóháború alakult ki az olasz és osztrák-magyar hadseregek közt. Összesen 11 isonzói csata zajlott 1915 júniusa (1. isonzói csata) és 1917 augusztusa között. A csaták közül a hatodik isonzói csata részeként 1916 augusztusában a doberdói csata volt a legjelentősebb. A két oldalon összesen 100 ezer halott. Olasz győzelem. Majd az elkövetkező évben 4 nagy olasz támadást ver vissza az osztrák-magyar haderő. 

A képen a háború fontos tábornokai: Hindenburg, Ludendorff (német parancsnokok), a francia Ferdinand Foch (antant tábornok, a nyugati front főparancsnoka 1948 ban), a szintén francia d"Esperay (Balkánon 1918-ban), az orosz Alekszej Bruszilov. Egyéb tábornokok: Schlieffen, Falkenhayn, Mackensen.

Balkán front:

A Balkánon a Monarchia csak 1915-re tudta legyőzni Szerbiát. A megvert szerb hadsereg maradékát, 150 ezer katonát a görögországi Korfu szigetére menekítette az antant flottája 1915 decemberében. Közben Románia megegyezett az angolokkal (nekik ígérték Erdélyt) így 1916 augusztus 27-én megtámadta Erdélynél Magyarországot. Válaszul Erdélybe indult Erich von Falkenhayn tábornok német - ostrák serege, mely 1916 szeptember 10-én megállította és legyőzte a románokat, majd október 4-én August von Mackensen teljesen visszaszorította őket Romániába. 1916 december => a németek bevonulnak Bukarestbe. Románia megadja magát: fegyverszünet: 1917 dec.9 (Bukaresti béke: 1918 május 7.)  

Az angolok közben 1915-ben a törökországi szorosoknál Gallipolinál indítottak támadást. Itt súlyok harcok után 1915 őszére központi hatalmak győztek. Az antant erőit 1915 végén a görögországi Thesszalonkibe vitték, ahol újabb balkáni frontot nyitottak Louis Franchet d'Esperey tábornok vezetésével

Harc a tengereken:

Németország 1915 februárjában korlátlan búvárhajó harcot hirdetett az Antant hatalmak ellen. Három és fél év alatt 5 ezer hajót süllyesztettek el. A háború egyetlen nagyobb tengeri csatája Dánia partjainál zajlott, ez volt a Jütlandi csata 1916 május 31.

 A háború első felének mérlege:

1.) A Monarchia kimerülése: Az 1917-es esztendőre a Monarchia gazdasága teljesen kimerült és az antant tengeri blokádja miatt Németországban is visszaesés kezdődött. Ferenc József 1916 november 21-én meghalt. A trónon IV. Károly követte (testvérének unokája) Három fronton harcoltak a Monarchia katonái: keleti (Galícia), Olasz front, Balkán. A Monarchia hadseregének vezérkari főnöke: Franz Conrad von Hötzendorf volt 1917 március 1-ig, majd helyére a magyar Arz Arthúr lépett. Közben az osztrák-magyra flotta is bevetésre került: Horthy Miklós kapitány győzött az ottrantói csatában. 1918 februárjában a flotta vezetője lett (mint ellentengernagy)

2.) Az USA hadba-lépése: A fő változások: egyes amerikai hajók elsüllyesztése miatt az USA hadba lépett az antant oldalán, ami ellensúlyozta Oroszország kilépését! Ok: távirat-botrány + hajó elsüllyesztése. Arthur Zimmerman német külügyminiszter Mexikót az USA megtámadására biztatta. A távirat brit, majd amerikai kezekbe került. Hajók: német tengeralattjárók süllyesztették el a Lusitania brit hajót 127 amerikai utassa (1915 május 7.), majd 1916 áprilisában a Sussex brit teherhajót is megtorpedózták. Az amerikai kongresszus 1917 április 6-án szavazza meg a hadbalépést. Az oroszok az ottani forradalom miatt kötöttek különbékét.

3.) A hátországok gondjai: Nagy jelentősége lett a haditermelésnek, a propagandának és cenzúrának.

4.) Új fegyverek a háborúban: harci repülők, harckocsik, tengeralattjárók, csatahajók, mustárgáz, gépfegyverek. Vadászgépek: Manfred von Richtoffen "vörös báró" 80 légipárbajt nyert meg (gépe: Albatros D.II.)

A háború második szakasza

A fordulat éve: 1917

Az USA 1917 tavaszán lépett a háborúba és még ugyanezen évben 2 millió katonát küldött a nyugati frontra. Ez a hatalmas haderő kivédte a németek 1918 tavaszán indított német offenzíváját. Az ellentámadás 1918 augusztusában pedig áttörte a németek vonalait. Az oroszok kilépését bőségesen ellensúlyozta az USA megjelenése.

Az itáliai fronton a caporettói áttörés, osztrák előretörést jelentett (1917 október 24), de rögtön nagy olasz ellentámadás indult.

A nyugati fronton 1918 márciusában még a németek indítottak nagy támadást Amiensnél, de nem tudnak sikereket elérni. 1918 nyarán viszont Ferdinánd Foch vezetésével óriási antant offenzíva kezdődik. 1918 augusztus 8-án, a németek fekete napján az antant sikeres ellentámadást kezdett, áttörtek a németeken.

A 100 napos antant offenzíva: 1918 augusztus 8 - november 11.

A központi hatalmak összeomlása: 1918

1.)Az itáliai front 1918 októberében omlott össze, miközben kapitulált Bulgária és Törökország is. A Thesszalonikiben állomásozó antant csapatok 1918 szeptemberében a Balkánon keresztül Magyarország határai felé indultak.

2.)Fegyverszünetek: A Monarchia 1918 november 3-án Padovában írt alá fegyverszünetet, Magyarország november 13-án Belgrádban, Németország pedig 1918 november 11-én a compiegnei erdőben.

Dátumok:

• 1914 június 28 => Ferenc Ferdinánd meggyilkolása
• 1914 július 28 => Az I. világháború kitörése (Osztrák hadüzenet Szerbiának)
• 1914 augusztus 4 => Németország megtámadja a franciákat
• 1915 => Gorlicei áttörés és Premysl eleste
• 1915 => Gallipoli megtámadása
• 1916 => Somme -i és Verduni csata
• 1917 április 6 => Az USA belép a háborúba
• 1918 március 3 => Breszt-Litovszki béke, az oroszok kilépnek a háborúból

Fegyverszünetek: 1918 november 3, 13. => padovai és belgrádi fegyverszünet, 1918 nov.11 => Compiegnei fegyverszünet

1918 november 11. => Az első világháború háború vége (compegnei fegyverszünet Franciaországban)

Személyek:

Uralkodók a háború alatt: Anglia: V. György, Németország: II. Vilmos, Oroszország: II. Miklós, Monarchia: Ferenc József

Enökök: Franciaország: George Clemenceau

Tábornokok: Ferdinánd Foch (antant főparancsnok), Paul von Hindenburg (német főparancsnok), Franchet d'Esperey, Alekszej Bruszilov, Erich von Falkenhayn, August von Mackensen, Franz Conrad von Hötzendorf (OMM)

Csaták:

• Marne -i csata,
• Somme, Verdun
• Tannenbergi csata,
• Mazúri tavak csatája,
• Premysl ostroma,
• Bruszilov offenzíva,
• Doberdói csata, 
• Gallipoli csata,
• Jütlandi csata,
• Amiensi csata,

A párizsi békekonferencia:

1.)A győztes nagyhatalmak vezetői  - Georges Clemencau, Lloyd George, Vittorio Orlando és Woodrow Wilson - 1919 január 18-án nyitották meg a párizsi békekonferenciát, hogy az öt vesztes ország számára előírják a büntetéseket.

2.)Befolyásoló szempontok:

a)Az USA a népek önrendelkezési jogát akarta érvényesíteni. Még 1918 januárjában 14 pontba foglalta elveit, melyek a szabad kereskedelmet a Népszövetség felállítását és a nemzetiségi alapon történő határkijelöléseket kezdeményezték. Ám nem vették figyelembe az amerikai szempontokat, így Wilson a németekkel megkötött béke után 1919 nyarán el is hagyta a tárgyalásokat. (A Népszövetséget azért létrehozták, mint a béke őrét.)

b)Fontos befolyásoló szempont volt a franciák azon szándéka, hogy ne legyen többé erős dunai monarchia a Kárpát-medencében.

c)Lényeges volt a háború alatt megkötött titkos alkuk teljesítése is: Romániának Erdélyt ígérték, Olaszországnak Tirolt.

d)A területi rendezésnél arra törekedtek, hogy a győztesek gazdagodni tudjanak bizonyos régiókkal, (melyeket a vesztesektől vesznek el), illetve jóvátétel fizetésre kényszerítsék a veszteseket. 

A békeszerződések:

1.)Összesen 5 békeszerződést kötött az antant: Németországgal, Ausztriával, Bulgáriával, Magyarországgal és Törökországgal. Mindegyik három részből állt: területek elcsatolása, jóvátétel kiszabása, haderő korlátozása.

2.)Németország elvesztette gyarmatait (Afrikában), illetve elvesztette Elzász-Lotaringiát, Poroszország egy részét, a Saar-vidéket (1935-ig) és Danzigot. A Rajna vidék demilitarizált övezet lett (1936-ig). (70 ezer km2 –t vettek el a németektől.)

3.)A Monarchia felbomlásával új államok születtek: Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia. Illetve további új országok jöttek létre Kelet-Európában, így Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Finnország.

4.)Magyarországtól elvették területének kétharmadát,így bennünket sújtott a legszigorúbb büntetés.

4.)Bulgária és Törökország is jelentős területeket vesztett, de Törökország nem fogadta el a békét, mely gyarmatai mellett saját területeiből is sokat elvett volna. 1923-ben elérte egy számára méltányosabb új béke aláírását.

Európa új rendje:

A háború után a vesztes Németország jelentős gazdasági válságba került, amit súlyosbított a rá kiszabott magas jóvátétel is. Mivel ez az állapot megbénította a világkereskedelmet,  az USA különböző pénzügyi segítségekkel kezdte támogatni a németeket. (Pl.: Dawes terv – 1924). A támogatásoknak köszönhetően Németország képes lett kifizetni jóvátételeit Angliának és Franciaországnak, akik így tudták törleszteni háborús hiteleiket az amerikaiak felé.

***

Szövetségkötések

Három császár Szövetsége (1873): Porosz - orosz - osztrák összefogás Franciaország elszigetelésére. Tagjai: III. Sándor (orosz), I. Vilmos (porosz), Ferenc Józsej (osztrák). Ám ez a szövetség megbomlik a Balkán miatt, ahol Oroszország ellentétbe kerül Ausztriával (Monarchiával). 1887-ben már nem hosszabbítják meg.

Kettős és Hármasszövetség kialakulása: A Kettős szövetségben Németország volt a Monarchiával 1879-ben, majd 1882-ben Olaszország is csatlakozott mellyel megszületett a Hármasszövetség. Az olasz csatlakozás oka: Észak-Afrikában gyarmati ellentéteik voltak a franciákkal. Később, 1883-ban Románia is az összefogást választotta. A Hármasszövetség tagjai a világ újrafelosztását és a régi gyarmatosítók visszaszorítását, így Anglia, Franciaország és Oroszország meggyengítését tűzték ki legfőbb céljuknak.

Antant kialakulása: A régi gyarmatosító hatalmak közül először Franciaország és Oroszország kötött szerződést az erősödő németekkel szemben (1891), majd Anglia és Francaiosrzág léptek egymással szövetségre 1904-ben a németek afrikai terjeszkedése ellen összefogva, végül 1907-ben megszületett az Angol - orosz szövetség is. Így a három állam együttese alkotta az Antant hatalmakat.

A háborúhoz vezető ellentétek: Az első világháborúhoz vezető években, 1904 és 1914 közt öt válság élezte a végsőkig a nemzetközi feszültséget:

A világ újrafelosztásának problémája: Németország, a Monarchia és Olaszország későn kezdenek gyarmatosításokba. Ennek egyik fő oka, hogy Németország csak 1871-ben, Olaszország pedig 1861-ben jön létre így lemaradnak a jobb gyarmatosítandó területekről. (PL: India, Nigéria, Dél-Afrika, Indokína, Ausztrália, Kanada ... stb)

***

A kereszténység terjedése

A kereszténység megítélése (Róma szempontjából) Jézus kora után 4 korszakra tagolódik: üldözött státusz, eltűrt státusz, szabad vallásgyakorlat, államvallássá tétel. A Jézus utáni 3 évszázadban jut el oda tehát Európa, hogy egy üldözött vallásból a birodalom államvallása legyen. A kereszténység terjedésének fontos évszámai:

• 313 - Milánói Edictum
• 325 - Niceai zsinat
• 380 - Államvallássá alakulás (391)
• 395 - Kettészakadás (1054 - vallási kettészakadás, skizma)

Milánói Edictum: Constantinus császár szabad vallásgyakorlatot ad rendeletében a birodalomban élő keresztényeknek.

Niceai zsinat: A legfontosabb főpapi tanácskozás Constatinus idejére esett. A zsinat kanonizálja a keresztény dokumentumokat, eldöntve , hogy mely iratok, evangéliumok kerülhetnek a kereszténység hivatalos dokumentumai közé. Az el nem fogadottak a gnosztikus iratok (apokrif iratok). A zsinat állást foglalt abban is, hogy az arianizmus nem kerülhet az elfogadott anyagok közé. Arius püspök irányzata Jézus isteni voltát nem fogadta el. Szentháromság vita: HOMOUSION vagy HOMOIUSION, azaz egylényegű vagy hasonló lényegű.

Kettészakadás: I. Theodosius császár halála után a birodalom két fiára szál: Arcadius és Honorius teljesen különálló területek felett uralkodnak. Létrejön a Nyugat-Római Birodalom és a Kelet-Római Birodalom (ennek neve később Bizánci Birodalom lesz [fennáll egészen 1453-ig]) Később 1054-ben aztán vallási szempontból is megtörténik a kettészakadás: keleten megmaradnak az őskeresztény elvek görög-keleti egyházként, a nyugati rész viszont Róma központtal a katolicizmust követi.

A Nyugat-Római Birodalom bukása

Kr.u. 375-bena kínai vidékekről érkezű hunok átkelnek a Volgán és megindulnak Európa felé. Ez lesz innentől a népvándorlás kora. Dominószerű folyamat volt, mivel a dél-orosz sztyeppén germán törzsek egész sorát késztették vándorlásra.

A népvándorlás hatása Rómára: egyes törzsek békésen bebocsátást nyertek mind a keleti mind a nyugati birodalomba, ám letelepedésükkor felkelések, lázadások történtek. Erre példa 378-ban a hadrianopolisi csata (Balkánon). A Kelet-Római Birodalom az első határátlépések után stratégiát vált és lezárva határait nyugatra irányítja tovább az érkező germánokat.

 Összeomlás nyugaton:

• A Nyugat-Római Birodalom lakosság-összetétele jelentősen megváltozik a IV.-V.századra (elgermánosodás)
• A letelepedett germánok nyugaton egyre nagyobb önállóságot szereznek maguknak, végül már önálló királyságokat követelnek. Legjelentősebb germán törzsek: frankok, gótok, longobárdok, burgundok.
• Kettős válsághatás alakul ki: egyrészt a birodalom szétfeszítésén munkálkodnak a betelepülő germánok, másrészt Róma legyőzésére készülnek a Kárpát medencében megtelepedő hunok. 

A hunok birodalma [link]

A hunok és a rómaiak döntő összecsapása 451-ben Catalaunumnál Attila hun fejedelem és Aetius római hadvezér között történik. Bár a csata döntetlen közeli, az ütközet után a hunok visszaszorulnak, majd Attila halálával (453) birodalmuk is bomlásnak indul. A csata római hadvezére is meghal 454-ben.

A Nyugat-Római Birodalom sorsa:

• A Nyugat-Római területeken önálló germán királyságok szerveződnek. A legerősebbek: Frank Királyság, Keleti Gót Királyság, Nyugati Gót Királyság. 
• A hunok támadása: Catalaunum melletti csata 451-ben döntetlen, de az ütközet után a hunok vonulnak vissza. A csata hadvezérei: Attila és Aetius (az utolsó római). 
• Róma eleste: Ravennát és Rómát 455-ben a vandálok dúlják fel, 476-ban pedig Odoaker elűzi az utolsó római császárt, Romulus Augustulust.

A Róma tananyagrész lezárása: Római kultúra

***

A dualizmus dolgozat 4 témaköre:

• A pártok és a Tisza Kálmán korszak
• Parlamenti válságok a dualizmus idején
• Társadalom, életmód, gazdaság a dualizmusban
• Nemzetiségek és a városfejlődés a dualizmusban

Fogalmak a dualizmushoz (20 db)

1. virilisták 
2. Határozati párt és Felirati párt 
3. Teleki László 
4. Szabadelvű Párt
5. Tisza Kálmán
6. Tisza István
7. mamelukok
8. dzsentrik
9. obstrukció
10. zsebkendő szavazás
11. koalíciós válság
12. torlódó társadalom
13. arisztokrácia
14. burzsuázia
15. zsellér
16. szummás
17. gerrymandering
18. magyarosítás
19. Replika per
20. Memorandum per

***

Károly Róbert uralkodása (1308-1342)

2. óra (10 mondat)

Károly Róbert történelmi érdeme volt, hogy megerősítette az Árpád-kor végére meggyengült Magyar Királyságot (1). Francia és itáliai családja illetve nagy vagyona segítették őt abban, hogy megtörje a hatalmaskodó tartományurakat. (2)

Károly Róbert intézkedései (3):

• Az 1312-es rozgonyi csatában legyőzte az egyik legerősebb tartományurat, Aba Amádét. (4)
• Sikeresen visszavette királyi tulajdonba a korábban eladományozott földek és várak nagy részét (100 várat) Az URBURA vagy bányabér átalakításával érdekelté tette a nemeseket abban, hogy feltárják földjeik aranylelő helyeit (6)
• Harmincad vám bevezetése (7)
• Kapuadó bevezetése, melyet a jobbágyoknak kellett fizetnie a királynak (8)
• Aranyaforint bevezetése melyen az Anjouk liliom motívuma szerepelt (9)
• A visegrádi királytalálkozón a cseh és lengyel uralkodók gazdasági szövetségre léptek Károly Róberttel másrészt megegyeztek abban, hogy a lengyel-magyar trónt Károly Róbert idősebbik fia, Lajos kapja. (10) 

Nagy Lajos uralkodása (1342-1382)

Károly Róbert fia, egyidejűleg lengyel és magyar uralkodó. (1) Lovagkirálynak tekintjük, hadjáratokat vezetett a Balkánon, kelet felé és Nápolyba is családi belviszály miatt (2)

Az ősiség törvény lényege annak kimondása, hogy a nemesi birtok elidegeníthetetlen (nem eladható). (3) Apáról fiúra vagy lányra száll és csak a család kihalása után száll vissza a királyra. (4)

Az 1351-es törvények többi része az egységes 9-ed (nona) szedésről és az úriszékek rendszerének (illetve a pallósjognak) a becikkelyezéséről szólt és megerősítette a nemesi adómentességet. (5)

Nagy Lajos idején erősödnek meg az úgynevezett céhek. (6) A céhek egy-egy városban, adott szakmák érdekvédelmi szervezetei voltak, melyek közösen határozták meg az árakat, béreket, a gyártás módjait és a mestervizsgák végeredményeit. (7) Például: csongrádi patkolókovácsok céhe vagy szentesi köművesek céhe. (8)

A céhekben inasok, legények és mesterek dolgoztak. (9) Egy fiatalt először 7 évre adták be a céhbe kitanulni az adott szakmát, ekkor még inasként dolgozott. (10) Később céh-legénnyé léphetett elő, végül úgynevezett mester-vizsgát kellett tennie és akkor válhatott mesterré (11) 

Házi feladat: Munkafüzet, 6. oldal 2-3 és 10 régi mesterség leírása (magyarázattal)

Luxemburg Zsigmond (1387-1437)

Magyar-német-cseh királyi címe után 4 évre a német-római császári címet is megszerezte (élete utolsó 4 évében). (1)

• Sárkány rend létrehozása: azoknak a nemeseknek, akik elfogadták és támogatták Zsigmond politikáját a Sárkány rendbe való belépés támogatást jelentett. (2)
• Zsigmond bevezette a telekkatonaság rendszerét, azaz előírta, hogy akinek 20 jobbágyteleknél nagyobb birtoka van, az katonát adjon a királynak. (3)
• Tetszvényjog bevezetése: a pápa csak a király engedélyével hirdethet ki bullákat és nevezhet ki főpapokat.
• Város törvények 1405-ben: Zsigmond városokat támogató, kereskedelmet élénkítő jogszabályai tartoztak ide. (4)
• Zsigmond parasztpolitikája: 1437-ben Budai Nagy Antal vezetésével parasztfelkelés után született meg a Kápolnai Unió, mely Erdély legfőbb nemzetiségeivé a magyarokat, szászokat és székelyeket tette. (5)

Zsigmond külpolitikája: A Török Birodalommal szemben végvári vonal megépítését rendelte el, az 1396-os nikápolyi csatavesztést követően. (6)

Török hadsereg: szpáhik (lovasok) és janicsárok (gyakogosok) alkották (7)

Szorgalmi feladat: a füzetbe rajz készítése török harcosokról (pl janicsárokról) egy legalább 4-5 mondatos bemutatással (hogyan hatcoltak, milyen ruhákat, fegyvereket viseltek).

D O L G O Z A T

Következő tananyag:

Hunyadi János a törökverő 

A mohácsi csata (1526)

Előzmények:

1. Az új uralkodó 1516-ban a még gyermek II. Lajos lett, a török támadás pedig a küszöbön állt.
2. A török szultán 1520-ban Nagy Szulejmán.

A mohácsi csata:1526 augusztus 29-én a Szulejmán vezette 60 ezres török had Mohács mellett legyőzte az akkor már 20 éves II. Lajos magyar seregét (mely fele akkora volt).

II. Lajos és az ország sorsa: Az ifú magyar király meghal a csata során az ország pedig kiszolgáltatott lesz a töröknek.

Harc a magyar trónért: A mohácsi csata után a magyarok két királyt is megkoronáznak: a főnemesek Habsburg Ferdinándot, a köznemesek Szapolyai Jánost. A két magyar király harcot kezdett egymással, közben Szapolyai meghal és kisfia, János Zsigmond lép az örökébe.

Buda eleste: A török kihasználva a magyar belháborút, 1541 augusztus 29-én elfoglalja Buda várát.

A várháborúk és a török harcok hősei

Buda eleste után, Szulejmán 3 részre osztja Magyarországot:

1. Magyar Királyság, Pozsony központtal, a Habsburg család uralma alatt.
2. Keleti Királyság, melyet Szapolyai fia, János Zsigmond uralhat, a török hűbére alatt, Fráter György nevű gyámja segítségével. Később, 1570-től ezt a területet nevezik majd Erdélyi Fejedelemségnek
3. Hódoltság. A terület, melyet a török sereg elfoglal 150 esztendőre. Központja Buda, élén a budai pasa.
   

A várak szerepe:

• A kor-újkori Európában a várak kiemelten fontos szerepet töltöttek be, hiszen egész országrészeket védelmeztek.

Az egri várostrom (1552): (Filmrészlet: 2:05)

• Dobó István 1552-ben megvédi a Felvidék kapujának tartott Eger várát. Alig 2 ezer védő, 40 ezer támadó ellenében.
• Az ostrom 38 napig tartott, végül a török sereg feladta és elvonult. (II. Szulejmán)
  

Szigetvár ostroma (1566):

• Szigetvár hős vár-kapitánya. Zrínyi Miklós volt. Ő a dédapja a költő Zrínyi Miklósnak, aki 100 évvel később harcolt a török ellen.
• Szigetvár ostroma során Zrínyi a lőszerkészlet felrobbanása után kitört a várból hősi halált halva.

Erdélyi Fejedelemség

Az Erdélyi Fejedelemség megszületése: 1570-ben a Speyeri egyezményben (Megköti: Ausztria és Erdély, I. Miksa és János Zsigmond)

Fontosabb erdélyi fejedelmek:

• Báthory István: 1571-1586 Erdély első választott fejedelme
• Bocskai István: 1605-1606 Egy felkelés vezetője ami az osztrák megszállás ellen irányult
• Bethlen Gábor: 1613-1629 Az ő uralkodására esett Erdély virágkora
• II. Rákóczi György: 1648-1660 Erdély romlásának ideje, amikor a szultán megbüntette Erdély a fejedelem engedetlenségéért. 

D O L G O Z A T

Erdély harcai és virágkora

Bocskai István: A 15 éves háború során a törökök és keresztény államok küzdelme alatt az osztrák haderő bevonult Erdélybe. Itt azonban elnyomásba kezdtek, így az erdélyiek a hajdúkra támaszkodva fellázadtak a megszálló osztrákok ellen. Vezetőjük Bocskai István erdélyi fejedelem lett és a róla elnevezett szabadságharcban 1604-1606 között kiűzte a Habsburgok seregeit Erdélyből (és egy időre a Felvidékről is)

Erdély felvirágzása: Bethlen Gábor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelmek alatt élte Erdély a virágkorát.

Bethlen Gábor fejedelemsége:  

• Bethlen megteremtette Erdély saját iparát német iparosok behívásával
• Megtöltötte a fejedelmi kincstárat azzal, hogy állami monopóliummá tette a marha, méz, vas és viasz kereskedelmet.
• Merkantilizmus jellemezte gazdaságpolitikáját. Vagyis: nyersanyag be, késztermék ki.
• Erdély hadseregét a 30 éves háborúban Ausztria ellen küldte. Győzelmeket aratott a Felvidéken. Nicholsburgi béke (1621)
  
• Bethlen fejlesztette az oktatást Erdélyben, pl.: gyulafehérvári főiskola alapítása.
• Bethlen után 1630-1648 közt következett I. Rákóczi György, aki folytatta Bethlen ország-fejlesztő politikáját, így tovább virágzott Erdély. Ő is részt vett a 30 éve háborúban (Linzi béke 1645).

Erdély bukása: II. Rákóczi György idején a szultán (IV. Mehmed) megbüntette Erdélyt és II. Rákóczi Györgyöt engedetlenségéért, hiszen szultáni engedély nélkül támadta meg Lengyelországot. II. Rákóczi 1660 nyarán Várad ostrománál hal meg. A büntetés során a török had felperzselte Erdély területét.

Megoldás

Az 1956-os forradalom leverése és Kádár 1988-as bukása közti 32 esztendő jelentette az úgynevezett Kádár-kort, melynek leginkább élhető időszakát a 70-es évek jelentették. A Kádár-korszak jellemzői a mindennapokban:

Pozitívumok:

1. Ingyenes oktatás, egészségügy, iskolafogászat
2. Olcsóbb kultúra, a széles tömegek számára is elérhető színház és olcsó könyvek.
   
3. Teljes-körű a foglalkoztatás, nincs munkanélküliség. A munkásság számára is elérhető a balatoni nyaralás
   
4. Erős a szociális háló: a munkanélkülivé válók, szegények, hátrányos helyzetűek az államtól gondoskodásra számíthatnak
5. Panellakás-program: 1961-ben indult egy 15 éves lakásépítési program. Több, mint félmillió panellakás épült a munkásosztály számára.

Negatívumok:

1. A nyugati államokra jellemző szabadság nem valósult meg a Kádár-korban sem, hiszen nem voltak pártok, így szabad választásokat sem tartottak és nem lehetett szabadon vállalkozásokat sem alapítani. Mindezekhez a rendszerváltásra volt szükség.
2. A kultúrában a "három T": tiltott, tűrt, támogatott kategóriák. Egyes műveket tiltottak, másokat éppen még eltűrtek, megint másokat támogattak
3. Oktatás marxista elveken nyugvóoktatása. Osztályharc kiemelése mindenben, miközben bizonyos történelmi témákat nem is oktattak, mint az 1956-os eseményeket.
   
4. Kötelezően elvárt szervezetek, rendezvények: úttörő-mozgalom, KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség), állampárt, munkásőrség, kötelező május elsejei felvonulások.
5. Kötelező szocreál stílus az építészetben
6. Puha diktatúra valósult meg. A belügyminisztérium III/III -as csoportfőnöksége 1962 és 1990 között besúgórendszert működtetett, mely figyelte a lakosság politikai hangulatát, közvélekedését.
   
7. Korlátozott volt a nyugatra utazás
8. A Kádár korban 1973-tól megkezdődött az ország eladósodása, melyről a lakosság nem is tudott.
9. A nemzeti érzület elnyomása, nemzeti ünnepek hanyagolása, a határon túliak marginálása

A Kádár-korszak jellemzői:

Farkar Bertalan űrhajós, Rubik-kocka, Hofi Géza, beat-zene, István a király.

[A kommunsita idők, Rákosi- és Kádár korszak fogalomrendszere]

***

A pénz szerepe és az adózás []

A pénz olyan értékkel bíró tárgy, mely lebonyolítja az áruk cseréjét és fizetési eszközként lehetővé teszi az adásvétellel járó tulajdonjog cseréket.

A világtörténelemben az ókori keleten készültek az első érmék és Kínában az első papírpénzek. Magyarországon először Szent István veretett ezüst dénárokat. A legelső papírpénzek 1762-ben az Osztrák Nemzeti Bank révén kerültek forgalomba.

• Ezüstalapú forint: 1750-1892 Bevezetése Mária Terézia 1750-es pénzrendelete nyomán
• Aranyalapú korona 1892-1926 Bevezetése: 1892/XVII, XVIII, XIX tc alapján 1892.aug.2 -től
• Pengő: 1926-1946 Bevezetése: az 1924/IV és V törvénycikk alapján 1926 augusztus 25-től
• Forint: 1946 -tól Bevezetése: a 9000/1946 ME rendelet alapján 1946 augusztus 1-től

A pénz klasszikus funkciói:

1. Értékmérő funkció: Amely azt jelenti, hogy a pénz alkalmas két termék értékének (vagyis a bennük megtestesült munkamennyiségeknek) összehasonlítására.
2. Forgalmi eszköz funkció: Az árucserében betöltött szerepéből fakad. A közvetett árucserét segíti elő, amikor az árumozgás és a pénzmozgás azonos időben játszódik le. Ebben az esetben eladóról és vevőről beszélünk.
3. Fizetési eszköz funkció: során az árumozgás és a pénzmozgás időben elválik egymástól. Az áru eladását időbeni késéssel követi értékének pénzbeli kiegyenlítése. Itt már hitelezőről és adósdról beszélünk.
4. Felhalmozás eszköze: azt jelenti, hogy a pénzt, mint értékhordozót, vagyonként tartalékolhatjuk egy későbbi felhasználás érdekében
5. Világpénz funkció: az előbbi funkciót a nemzetközi kapcsolatokban is betöltheti.

Pénzintézeti rendszer:

• Egyik szintje az állami jegybank - MNB - Magyar Nemzeti Bank
• Másik szintjét a kereskedelmi bankok jelentik (pl CIB Bank, Budapest Bank, K&H ...stb)
  

Pénzintézeti üzletágak: 1.) betétgyűjtés => amikor az ügyfél bizonyos pénzösszeget ad át a pénzintézetnek adott kamatért 2.) Hitel és kölcsönügylet => amikor az ügyfél pénzösszeget KAP a pénzintézettől, hitelfedezet igazolása és hitelvizsgálat után, majd adott kamattal megnövelt összeget fizet vissza a futamidő végére. (Kamat+egyéb banki költség = THM teljes hiteldíj mutató, rendszerint 9-16%)

A hitelezés alapfogalmai

1. Bankhitelszerződés: a hitelező és a pénzintézet közti szerződés a hitelről
2. Hitelképesség: A hitelért folyamodó ügyfél fizetőképességének vizsgálata
3. Lejárat vagy futamidő: A kölcsönszerződés megkötésétől a kölcsön teljes visszafizetéséig terjedő időtartam. Lehet rövid (1 év alatt), közepes (1-5 év) vagy hosszú (5 évnél hosszabb).
4. Kamat: az adós által a kölcsön-nyújtónak a kölcsön használatáért fizetendő, a kölcsönösszeg évi százalékában meghatározott, időarányosan térítendő pénzösszeg.
5. Lízingelés: bizonyos dolgok olyan beszerzése történik előre rögzített időtartamra, amely rendszeresen fizetendő használati díj fejében jön létre.

Közteherviselés

A közteherviselés a minden állampolgárra nézve kötelező adózást jelenti. Az adó olyan fizetési kötelezettség, mely az állami bevételek egyik fontos formája és a közkiadások fedezésére szolgál.

Jellemzői:

1. A közhatalom egyoldalú akaratával keletkezik
2. Közvetlen ellenszolgáltatással jár
3. Nem teljesítés esetén kikényszeríthető

Elsődleges célja: a közkiadások fedezése, pl.: hadsereg, rendőrség, oktatás, egészségügy működtetése, államadósság fizetése, az állam pénzügyi működtetés.

Fogalmak:

1. Adózó: Azok a természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akikre adókötelezettség vonatkozik.
2. Adóviselő: az, akit ténylegesen terhel az adó, pl. az értékesítést végző cég ÁFA esetén.
3. Adóalapnak nevezzük azt az összeget, amire az adó mértékét alkalmazni kell

Adók csoportosítása:

• az adó viselője szerint: közvetlen - közvetett adózás
• az adó tárgya szerint: bevételt terhelő, vagyont terhelő
• az adó rendeltetése szerint: általános adó, céladó
• az adó mértéke szerint: lineáris, progresszív, degresszív, kombinált
• adónemek szerint: központi és helyi adók

Állami adók:

1. Általános Forgalmi Adó vagy ÁFA (27%) - jövedéki adó (dohány, alkohol, üzemanyag)
2. Társasági adó, osztalékadó - vállalkozóknak
3. Egyszerűsített vállalkozási adó (eva) - 2018 decemberéig
4. Személyi jövedelemadó (SZJA) - a fizetésből vonódik
5. Munkaadói és munkavállalói járulék
6. Szakképzési hozzájárulás
7. Rehabilitációs hozzájárulás (?)

ÁFA => forgalmi típusú, általános jellegű, nettó, közvetett fogyasztói adó

SZJA => Magyarországon minden állampolgár minden jövedelme adóköteles. Megfizetése folyamatosan történik, adóelőlegként

Nemzetiségi kérdés a dualizmusban

1.) Nemzetiségi törvény: 1868-ban Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter munkája. A kor szellemének megfelelően biztosított jogokat az oktatás és nyelvhasználat terén a nemzetiségeknek.

2.) Sérelmek kialakulása: 

• nyelvhasználati sérelmek
• oktatási sérelmek
• politikai jogok sérelmei (gerrymandering)

3.) Magyarosítás:

A magyarosítás a századfordulótól egyre erősödő kormányzati törekvés az erőszakos asszimilációra, vagyis a nemzetiségi fiatalok (románok, szerbek, tótok, horvátok) oktatás útján történő átnevelésére.

Nyelvhasználat - oktatás: Lex Apponyi 1907, mely az állami támogatást az iskolák számára a 7 legfőbb tantárgy magyarul történő oktatásához kötötte. Emellett felsőfokon sehol nem tanulhattak saját nyelvükön a nemzetiségi fiatalok.

Politikai sérelmek: a nemzetiségek nem kaptak kollektív politikai jogokat Magyarországon pl. nem alakíthattak pártokat és a gerrymandering módszerével korlátozták képviseletüket is a parlamentben.

Egy elképzelt 50 milliós terület (ország), melynek 60%-a kék, 40% -a piros nemzethez tartozik. A feladat: 5 olyan választókerület kialakítása, melyekből a pirosak küldhetnek több képviselőt a parlamentbe.

Replika-per (1893): a magyar kormány 1893 –as sajtópere volt azon román egyetemisták ellen, akik több nyelvre lefordított röpiratban tették közzé nemzetiségi jogaik megsértését a Replika nevű irományukban.

Memorandum-per (1894): Egy újabb per volt, ezúttal a panaszaikat, sérelmeiket a királyhoz eljuttató román nemzetiségi vezetők ellen. Ugyanis 1892-ben az erdélyi románság vezetői memorandumban fordultak I. Ferenc Józsefhez, melyben a magyarokéval megegyező nemzetiségi jogokat, illetve a zaklatás és az elmagyarosítási kísérletek megszüntetését követelték. Ezt egy 237 tagú román küldöttség vitte Bécsbe, Ferenc József azonban olvasatlanul továbbította azt a budapesti országgyűlésnek.

Városiasodás

Városfejlődés: A kiegyezést követően, 1867 és 1914 között jelentős népesség növekedés zajlott Magyarországon: 15,4 millióról 21 millióra nőtt hazánk lakossága. Emellet városiasodás kezdődött, erősen megnövekedett a nagyvárosok népessége. Főleg Pest gyarapodott sokat: 30 év alatt megduplázódott népessége.

Budapest fejlődése:

• Budapest három város egyesüléséből született 1873-ban, amikor összeolvadt Pest, Buda és Óbuda.
• Népessége a kiegyezéskor, 1867-ben még csak 300 ezer volt, a századfordulóra (1900) elérte a 733 ezret, majd a dulaizmus végére a 900 ezret.
• Jelentős volt az elmagyarosodás: míg 1850-ben a város több mint fele (56%) német ajkú volt, a korszak végére a fővárosiak 86% -a magyarnak vallotta magát.
• Sokat tett a város fejlesztéséért: Podmaniczky Frigyes, 1873-1905 közt a fejlesztések vezetője (Fővárosi Közmunkák Tanácsa) és Bárczy István polgármester, aki az 1900-as évek elején iskolákat, könyvtárakat építtetett.
• Hidak épültek a korszakban: a szabadságharc végén még csak a Lánchíd állt, majd később megépült még három híd: Margit híd: 1873, Ferenc József híd: 1893, Erzsébet híd: 1903.
• Budapest lett az ország gazdasági-kultúrális központja. Itt működött az országgyűlés. A Dunaparti Országház 1904-re épült fel Steindl Imre tervei alapján neogótikus stílusban.
• A dualizmus korában épült ki a metro-, villamos-, és víz-csatorna hálózat is Budapesten.

A vidéki magyar városoknál is tapasztalható a dualizmus 51 évében fejlődés (Szeged, Miskolc, Győr, Pécs, Debrecen, Kecskemét ekkor indulnak fejlődésnek).