A kereszténység születése

Názáreti Jézus Krisztus (Josua) Mária gyermekeként született egy júdeai ács, József nevelt fiaként. Az elbeszélések szerint valódi apja a Szentlélek és így maga Isten volt. Születési helye: Betlehem, de fiatalkorát Názáretben töltötte. Harminc évesen felhagyott az ács mesterséggel és hirdetni kezdte Isten tanításait. Vándorlásba fogott, tanítványokat gyűjtött maga köré /Simon (később Péter), András (Péter testvére), Jakab, János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab (Alfeus fia), Tádé, Kánai Simon, Iskarióti Júdás. / Ők voltak a 12 apostol.

Jézus híre gyorsan terjedt, mert csodákat tett: betegeket gyógyított, halottat támasztott fel, kenyeret és halat teremtett. Amikor Jeruzsálemben is megjelent, az ottani zsidó főrabbik (vallási vezetők) féltékenyek lettek népszerűségére és elfogatták, majd a római helytartóval, Pontius Pilatussal kereszthalálra ítéltették.

Jézus tanításai:

• Isten megbocsát a megtérő bűnösöknek
• Az embereknek szeretniük kell Istent és embertársaikat
• Istennek tetsző életet az él, aki elfogadja az emberek közti közös egyenlőséget és az anyagi javakról való lemondást
• Az Istennek tetsző élet után mindenki lelkére egy halál utáni új élet vár. Ám az Isten dönti el az utolsó ítéletnél, hogy ki kerül a pokolba és ki a mennyországba.

A Biblia:

Jézus életét, tanításait halála után főbb tanítványai lejegyezték görög nyelven. Ezen iratok összefűzéséből született meg a Biblia. Ennek újszövetségi része szól Jézusról. Főbb részei az evangéliumok (Máté, Lukács, János, Pál, Jakab, Péter, Júdás evangéluma), Pál apostol levelei, Apostolok cselekedetei, Jelenések könyve.

A kereszténység terjedése:

Jézus halála után Péter apostol és Pál apostol vezették a keresztény közösségeket. Terjeszteni is próbálták az új vallást. Ám ez csak onnantól lett sikeres, amikor nem csak zsidókat próbáltak áttéríteni. Közben a római császárok egy része, pl. Néró, Decius, Diocletianus üldözték a keresztényeket. Végül 313-ban a milánói rendeletben Constantínus császár engedélyezte a keresztények szabad vallásgyakorlatát, sőt 391-ben Theodosius császár államvallássá tette a Római Birodalomban.

A keresztény tanokat a niceai zsinat (egyházi főpapok gyűlése) rendezte össze 325-ben. Itt fogalmazták meg a Szentháromság tant: az Atya a Fiú és a Szentlélek ugyanazon Isten három megjelenési formája. Egyházszervezet: püspökök, plébánosok, patriarchátusok (5 db): római, konstantinápolyi, antiochiai, jeruzsálemi, alexandriai. 

Róma hanyatlása és bukása

A Római Birodalom több mint ezer éves története nem csupán az államformák alapján bontható szakaszokra (királyság, köztársaság, principátus, dominátus kora), hanem a fejlődés és hanyatlás alapján is. Ezt szem előtt tartva beszélhetünk három korszakról. Az első Róma terjeszkedése Itália megszerzéséig (Kr.e. 753-265) a második a Római Birodalom kialakulása és terjeszkedése (Kr.e. 265 – Kr.u. 192) és a harmadik Róma lassú, hosszú hanyatlása (Kr.u. 192 – 476) A hanyatlás igazából a principátus kialakulásáig nyúlik vissza, arra az időre amikor a császári dinasztiák megjelentek.

Julius-Claudius dinasztia

Augustus utódai tartoztak ebbe a családba, így Tiberius, Caligula, Claudius, és Néró. Közös jellemzőjük volt, hogy mindannyian a császári közigazgatás kiépítését tekintették fő feladatuknak, különösen Claudius. Az ő nevéhez fűződik a hármas közigazgatás létrehozása: köztársasági, állami, és császári magán hivatalok rendszere. Állami hivatalnokok közé tartozott a praefectus praetorio (testőrök parancsnoka) a praefectus annonae (Róma népének élelmezéséért felelős hivatalnok), és ida tartoztak a legátusok (császári provinciák élén álló hivatalnokok). A császári magánhivatalok közt kiemelkedő volt a Claudius által megszervezett császári kincstár, illetve a császári irodák (scriniumok: panasz,- rendeleteket fogalmazó-, pénzügyi-, tanulmányügyi irodák). Claudius kezdte meg Britannia meghódítását. Az utána következő Caligula Néró uralkodását önkényuralom jellemezte.

A Flavius-dinasztia

Vespasianus, Titus, Domitianus alkották ezt a dinasztiát! (Apa és két fia.) Róma újjáépítése fűződik nevükhöz. Vespasiánus építtette fel a híres római Colosseumot. A nagy Judeai felkeléseket Kr.u. 66-70 -ben is ők verték le, komoly nehézségek árán! További két fontos dinasztia: Antoninus, Severus!

A principátus korának első felében, Kr.e. 27 – Kr.u. 192 közti bő két évszázadban a birodalom területe növekedett és Traianus idején elérte legnagyobb kiterjedését 117 körül. Ekkor Róma uralta Dáciát és Mezopotámiát is. A gazdaság virágzott, a lakosság nyugalomban élt és gyarapodott, mert a meghódított és provinciává tett területekről gazdag zsákmány áramlott a birodalomba, melynek egyúttal felvevő piaca lett minden új terület. Beindult a romanizáció, azaz a római kultúra és nyelv (latin) terjedt mindenfelé a világban. Új városok épültek, ezekben vízvezetékek, színházak, amfiteátrumok létesültek.

A hanyatlás kezdetei

Az Antoninus család Kr.u. 96 és 192 közt volt hatalmon. Összesen hat császár tartozott ide: Nerva, Traianus, Hadrianus, Antonius Pius, Marcus Aurelius, és Commodus!

Traianus (98-117): Meghódította Dáciát és egy időre Mezopotámiát is, így az ő idején lett a legnagyobb a birodalom. A dákok a mai Erdély területén gazdag aranybányákat birtokolta, ezeket szerezte meg tőlük Róma. Traianus 101 -ben indított hadjáratot a dákok ellen, akiket a római haderő le is győzött. A háború, Decebál király vezetésével 105-ben újra kezdődött. Végül a rómaiak 106-ben már a fővárosnál, Sarmisegethuzanál jártak, amelyet hosszú ostrom után elfoglaltak, lakosságát lemészárolták. Decebal elmenekült a római sereg elől, de néhány lovas üldözőbe vette, mire ő a kardjába dőlt, hogy ne kerüljön a rómaiak fogságába. Dáciával meghódítása révén új provinciával gyarapodott a birodalom.

Hadrianus (117-138):

A sok külső támadás miatt, a birodalom mindenhol limest kezdett kiépíteni. (Limes = a birodalom határain falak, árkok, őrtornyok, erődök, kerítések rendszere. Fal pl. Brittaniában épült.) Hadrianus idején szűnnek meg végleg a köztársasági hivatalok. A szenátus hatásköre csak Rómára szűkül.

Marcus Aurelius (161-180):

A principátus korának utolsó nagy császára volt. Uralma idején a germánok egyik törzse a markomannok közössége megtámadta északról a birodalmat. A dunai támadás főleg Pannóniát érte. Végül Róma győzött, de közben nagy veszteségeket szenvedett, elsősorban a harcok, másodsorban pedig a csaták nyomán fellépő pusztító pestis miatt! Az Antoninusok után polgárháborúk következtek, és megkezdődött a hanyatlás. Például mind gyakoribbak lettek a germánok betörései. Válságba került a gazdaság is. Végül csak a dominátus rendszerének bevezetése hozott javulást!

Az utolsó Antonius (Commodus) után a Severus dinasztia három császára következett - Septimus Severus, Caracalla, Alexander Severus - akik polgárháborús időkben kerültek hatalomra. Mindannyian adókat emeltek, és Caracalla minden szabad lakosnak megadta a polgárjogot annak érdekében, hogy több adót szedhessen be tőlük. Később, a Severusok után katonacsászárok, majd illir császárok jutottak hatalomra. Aureliánus császár 270 -ben visszaverte a birodalmat támadó barbár törzseket, de közben fel kellett adnia Dácia tartományt, és Rómát is kénytelen volt erős fallal körülvenni.

A gazdaság válságba került. A provinciák megerősödtek, Róma és Itália kicsit visszaszorult. Csökkent a rabszolgák száma, és megjelent az a rendszer, melyben szabad bérlők, úgynevezett colonusok művelték a patríciusok távolabb fekvő földjeit. Közben a luxuscikkekért (borostyán, selyem, tömjén) arannyal kezdett fizetni Róma, így megindult a nemesfém kiáramlás. Az állandó adóemelések miatt csak tovább romlott a birodalom helyzete.  A birodalom megerősítése érdekében bevezetett nyílt egyeduralom, mely az uralkodó címéről a dominátus nevet kapta. Bevezetője Diocletianus császár volt 284-ben. Egy társcsászárt választott maga mellé, és mindketten egy – egy helyettest is kerestek, így négy vezető irányította a birodalmat. A dominátus rendszerét a következők jellemezték:

• A provinciák helyébe kisebb egységeket hoztak létre
• A hadsereget megnövelték, és a birodalom belsejében mozgó egységeket telepítettek előre kijelölt pontokra
• Minden polgárra fej-, és földadót vetettek ki.

A rendelkezések átmenetileg segítettek a helyzeten, de a hanyatlás nem állt meg. Két évszázaddal a dominátus rendszerének bevezetése után örökre letűnt Róma (476) A válságot mutatta, hogy megjelentek a misztérium vallások, melyek keletről átvett kultuszok voltak, és azt jelezték, hogy a birodalom lakosai számára a politeista római hit már nem nyújt elég vigaszt!

A Római Birodalom szétesése

A Krisztus utáni harmadik századra a Római Birodalom lakosságának nagy része már a kereszténység követője lett. A Dominátus uralkodói – Diocletianus és Constantinus - eleinte még tiltották, később pedig már támogatták az új vallás térhódítását. Constantinus ráébredt arra, hogy a gyengülő államhatalom erős szövetségest, sőt támaszt nyerhet a keresztény egyházzal való összefogással. Ennek eredményeképp 313-ban Milánóban rendeletet adott ki, melyben biztosította a keresztények szabad vallásgyakorlatát. Ezzel a kereszténység a birodalom összekötő kapcsává vált. Eleinte a keresztény egyház vezetői nem voltak egységesek bizonyos hitelvek kérdésében, így vita alakult ki arról is, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek egylényegűek e, vagy csak az Atya tekinthető Istennek? Végül Constantinus 325-ben Nicaeába hívta az első egyetemes zsinatot a kérdés megvitatására. Itt megszületett a Szentháromság tan, mely szerint az Atya, a Fiú és a Szentlélek azonos Istennel. Ezt dogmává, azaz nem vitatható hitelvvé tették! A döntést vitató Arius alexandriai püspököt és híveit eretneknek minősítették. A zsinat után 66 évvel, 391 –ben Theodosius császár végül államvallássá tette a kereszténységet!

Fontos évszámok:

• 313 - Milanói Edictum
• 325 - Niceai zsinat
• 391 - Államvallás
• 395 - Kettészakadás

Eközben a gazdasági helyzetben jól látható különbség alakult ki a birodalom keleti és nyugati része között. Míg nyugaton a hanyatlás erős volt, addig keleten alig érzékelhető. Maga a császár, Constatninus is szívesebben tartózkodott keleten, sőt itt építtette fel új fővárosát is egy Büzantion nevű kis görög városka helyén, a Boszporusz parján. Az új főváros saját magáról nevezte el Konstantin városnak, azaz Konstantinápolynak. Az építkezések nyomán megnövekvő kiadások fedezésére adókat kellett emelni. A magas császári adók miatt a szabad colonusok nagyobb birtokosok védelme alá helyeztették magukat, ahol viszont függőségbe kerültek a nagybirtokosokkal szemben, hiszen a föld amit megműveltek nem az övék volt, és a föld használatáért - helyhez kötöttségük mellett - még terményszolgáltatásokat is teljesíteniük kellett!

Krisztus után 360 –ban egy új ázsiai népesség a hunok törzse megindult Európa felé és átkelt a Volgán. Később, 375-ben a hunok lerohanták a mai Ukrajna társégében táborozó keleti gótokat (germán törzs) akiknek a nyugat felé vándorlásával kezdetét vette a népvándorlás kora. Először a nyugati gótok érték el a Római Birodalom határait, a limest. A császár először megkísérelte békés eszközökkel fogadni a nagy számban érkező törzseket és letelepítette illetve zsoldjába fogadta őket. Azonban a gótok ellátása akadozott, nem egyszer éheztek, így végül fellázadtak a rómaiak ellen, és colonusok tömegei csatlakoztak hozzájuk. A felkelést nem bírta Róma leverni, így kénytelen volt belső függetlenség biztosítása mellett gazdag vidékekre telepíteni őket! Az egyre sűrűbb betörések miatt végül 395-ben Theodosius felosztotta fiai között a birodalmat, (Honorius kapta a nyugati, Arcadius a keleti részt) így létrejött a Keletrómai és a Nyugatrómai Birodalom.

A nyugati területek egyre gyengébbek lettek, részben a gazdasági hanyatlás miatt, részben azért, mert a gazdag keleti császárok képesek voltak megvásárolni a békét a germán támadóktól, akik így inkább nyugat felé vándoroltak és a Nyugatrómai Birodalmat pusztították. A frankok, angolok, gótok letelepedtek szerte a birodalomban, és a régi lakossággal egymás mellett élve lassan visszaszorították a római civilizációt! Idővel önálló germán királyságok jöttek létre, melyek összefogtak egymással és Rómával a Tisza mentén létrejövő Hun Birodalommal szemben. A döntő csatára Catalaunumnál kerül sor 451-ben, ahol legyőzték az Attila vezette hun sereget. Közben azonban egy germán nép, a vandálok 455-ben lerohanták Róma városát, mely így a végső hanyatlás útjára lépett. Végül egy germán vezér, Odoaker 476-ban lemondatta az utolsó római császárt, Romulus Augustulust és ezzel a Nyugatrómai Birodalom végleg összeomlott. A hajdani birodalom keleti fele, Bizánci császárság néven még ezer évig fennmaradt!

Folytatás: a római civilizáció

***

A császárkor 

[link - tortenelemcikkek.hu]

A principátus korának dinasztiái: Dinasztiákra tagolódtak Róma uralkodói:

• Iulius - Claudius dinasztia: Tiberius, Caligula, Claudius, Néró
• Flavius dinasztia: Vespasianus, Titus, Domitianus
• Antoninus dinasztia: Nerva, Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius
• Severus dinasztia: a dinasztia legfontosabb császára Caracalla (Kr.u.211-217)

A Iulius - Claudius dinasztia fontos közigazgatási és adóreformokat hajtott végre. Caligula és Néró önkényes uralkodók voltak (sokan őrültnek tartották mindkettejüket). Néró keresztényüldöző császár volt, Péter apostolt az ő katonái ölték meg (Kr.u. 65) és sokan Róma felgyújtását is neki tulajdonítják (Kr.u. 64-ben).

Később jött egy katona-dinasztia: Apa és két fia: Vespasianus és fiai Titus illetve Domitianus. Ők voltak a Flaviusok. Uralkodásuk alatt (Kr.u. 69-96) alatt épült fel a híres római Colosseum (72-80 közt épült) és több hatalmas zsidó felkelést is ők vertek le Judeában (Kr.u.70). A felkelések véres leverése nyomán települtek szét a zsidók a különböző provinciákba. Diaszpórákat hoztak létre. (Bar-Kochba felkelés Kr.u.132-135.)

A Római Birodalom az Antoninus dinasztia alatt, Traianus és Hadrianus idején érte el legnagyobb kiterjedését. Ekkor válik római területté Dácia és Mezopotámia is. Hadrianus fala ma is megtekinthető Skócia határán. Az utolsó nagy római császárnak Marcus Aurelius tekinthető (az uralkodása a fénykor vége) halálától lassú hanyatlásnak indul Róma (már fia Commodus is ennek a hanyatlásnak a császára). "Kenyeret és cirkuszt a népnek" -- elterelni a figyelmet a valós problémákról. 

A császárkor jellemzői

Limes: határvonal őrtornyokkal, több helyen kerítésekkel a Római Birodalom körül. (Hadrianus hozza létre)

Lázadások, germán betörések: Először Caesar korában lettek rendszeresek. Később: Marcus Aurelius idején (Kr.után: 161-180) hatalmas germán támadások éri a birodalmat és germán lakosság is lázadásokba kezd. A markomann törzsekkel 7 évig kényszerül háborúzni a császár, nagyrészt épp Pannónia területén. (Germánok => népcsoport. Ide tartozó törzsek példáu: gótok, longobárdok, teutonok, frankok, vandálok ... stb)

Gazdasági helyzet: Róma gazdasági jelentősége csökkenni kezd a keleti rész jelentősége növekszik. A birodalom súlypontja fokozatosan áthelyeződik a hellén területekre és egy Byzantion nevű városba. Róma arannyal és ezüsttel fizet a kelettel való kereskedelemért így nemesfém áramlik ki a birodalomból.

Colonusok kialakulása: A birodalomban a rabszolgákon kívül már olyanok is művelnek földet, akik szabadok. Ők voltak a colonusok, akik bérlik a földet a patriciusoktól és gazdálkodnak rajta.

Római polgárjog: A Severus dinasztia nagy császára, Caracalla adja meg 212-ben a birodalom MINDEN szabad polgárának a római polgárjogot!

A dominátus rendszere

• A dominátus lényege: Célja: egy olyan új igazgatási rendszer bevezetése a birodalomban, mely reformjai révén megakadályozza a Római Impérium folyamatos válságba süllyedését. (Utolsó kísérlet a Római Birodalom megmentésére.) 
• Kr. után 284 -ben Diocletianus császár megszüntette a principátus rendszerét és helyette bevezette a dominátust! Ez nem leplezett hanem nyílt önkényuralmat jelentett de hatalommegosztással. (DOMINATUS = egyeduralom, hatalommegosztással) Megszűntek a köztársasági keretek és a szenátus hatalma.
• Társcsászárok: Ebben a berendezkedésben a császár (dominus) egy társcsászárt választ maga mellé, akivel megosztja hatalmát. (Diocletianusnál ez a társcsászár Maximianus volt.) Majd mindketten további 1-1 alcsászárt tesznek meg segítőjükké. Így végül négyen irányítják a hatalmas birodalmat. Ez a TETRATRCHIA és DOMINATUS rendszere! Mindegyikük a birodalom adott részén irányítja a hadsereget, közigazgatást, pénzügyeket, bíráskodást.
• Reformok: A domintátus bevezetésével több reformot is végrehajtottak: például mozgékonyabbá és gyorsabban reagálóvá tették a limest örző hadseregeket + a provinciákat kettéosztották, így összesen 101 lett belőlük.

Constantínus (Kr.u.306-337): Székhelyét Rómából keletre, Byzantion városába költözteti, melynek neve innentől Constantin-város, azaz Konstantinápoly lesz (ma: Isztambul) Róma gazdasági jelentősége innentől csökkenésnek indul, Konstantinápoly egyre inkább átvesz minden szerepet. Hatalmas fejlődésnek indul és a birodalom súlypontja keletre tevődik!

***

.

INAKTIVÁLT LINK

Kelet-Európa jellemzői

Kelet-Európa nemesei Lengyelországban, Oroszországban bekapcsolódtak a nyugatra irányuló árutermelésbe és igyekeztek minden területükön gabonát termeszteni. A közös földekről még jobbágyaikat is elzavarták és a jobbágytelkek egy részét is megszüntették, hogy több gabonát termeszthessenek. 

Növelték a robotot, megtiltották a szabad költözést.

Lengyelország:

• A lengyel nemesség nagy számú volt (népesség 10-20%-a)
• A nemesek uralta szejm (rendi gyűlés) óriási többlet-hatalommal bírt a királlyal szemben. Pacta Conventa (1573). A nemesek mindent megvétózhattak, a király szinte semmiben sem dönthetett önállóan.
  
• A lengyel uralkodóház, a Piast-ház  kihalása után (1370) a lengyelek különböző idegen dinasztiákból hívtak uralkodókat a trónjukra.
• Közben a szomszédos Litvánia megerősödik , birodalmat hoz létre Ukrajna meghódításával, majd 1569-ben egy házasságkötés révén egyesül Lengyelországgal. A házasságkötés: a litván fejedelem, és Anjou Hedvig között [1385], majd lublini unió: 1569)
• A Jagello-ház lengyel-litván dinasztiaként elhozza Lengyelország vgirágkorát. Ám a Jagelló-ház is kihal: 1572 -ben.
  
• 1576-ban a lengyel nemesek trónjukra hívják Erdély fejedelmét, Báthory Istvánt és megkoronázzák lengyel királlyá.
• Báthory uralkodása: lengyel királyként hadat visel Oroszországgal és győz a livóniai háborúban.

Lengyelország a 17.századtól hanyatlásnak indul, majd a 18. században eltűnik a térképekről, amikor felosztják szomszédai: Oroszország, Poroszország és Ausztria.  

Oroszország:

Egységes Oroszország egészen 1480-ig nem létezett. Voltak orosz fejedelemségek már X. századtól, ám ezek 1223-ban tatár (mongol) fennhatóság alá kerültek! Az oroszok 1380 és 1480 közt lerázták a tatár uralmat és 1480-ban III. Iván moszkvai fejedelem megkezdte a többi orosz fejedelemség egyesítését.

IV.Iván (1547-1584)

Az uralkodása idején jön létre az erős és egységes Oroszország, Moszkva vezetésével. Hatalma despotikus. Hódításokba kezdett, és Oroszország megszerezte Szibériát, illetve a Délorosz sztyeppe mongol kánságait, ám Báthory István megakadályozza, hogy a Baltikum felé terjeszkedjen.

Harmadik Róma elmélet: Annak koncepciója, hogy eddig a történelemben három nagy birodalom vezette a világot: kezdetben a Római Birodalom, majd a Bizánci Birodalom (a korábbi Kelet-Római Birodalom), majd annak 1453-as pusztulása után (amikor beveszik az oszmánok Konstantinápolyt) Moszkva. Hivatkozási alap: Az utolsó Bizánci császár XI. Konstantin unokahúgát (Palaiologosz Sophia) a moszkvai fejedelem, III. Iván veszi el, így örököse lesz Bizáncnak. (Unokája IV. Iván.).

Moszkva egyházi, vallási központ is lesz, a görög-keleti egyház központja. 

Északi háború: A Nagy Északi háborúban (1700-1721) a XVII. századi Európa egyik legerősebb állama, Svédország ellen fogott össze Oroszország, Lengyelország, Dánia és Szászország. A háborút Oroszország nyerte a Romanov dinasztia egyik legnagyobb uralkodója, Nagy Péter cár (1689-1725) révén.

Nagy Péter cár:

Modernizálta Oroszországot, iparát-kereskedelmét, flottáját felfejlesztette

Óriási győzelmet aratott a svédek felett Poltavánál, így megnyerve a Nagy Északi Háborút, fontos tengeri kijárathoz juttatta Oroszországot. Itt alapította meg a róla elnevezett Szent Pétervárt.

A Habsburgok felemelkedése

A 13. századig a déli német területeken (a mai Svájcban) birtokoltak csak területeket, majd egy időre a család egy tagja (Rudolf) lett a német-római császár és helyzetét kihasználva családi birtokba vette az osztrák tartományokat. (1278-morvamezei csata)

A 15. századtól kezdve az összes német-római császár a Habsburgok közül került ki.

Ferdinánd 1526-ban házasság révén (Jagelló Annával) megszerezte a magyar trónt és innentől majdnem 400 éven keresztül (1918-ig) a Habsburgok adták a magyar királyokat.

Később, 1556-ban V. Károly után a Habsburg család két ágra szakadt: a spanyol és osztrák ágra.

A Habsburg Birodalom jellemzői: rendiség, vagyis a nemesek jelentős beleszólással bírtak a kormányzásba. Ugyanakkor az Udvar központosításra törekedett.

Magyarország a török idők alatt (1526-1699 közt) részben Habsburg vezetés alatt állt, miközben harcot vívott a reformáció terjedése ellen.

D O L G O Z A T

• Habsburgok, V. Károly, Valois párharc
• Francia vallásháborúk
• Az Oszmán Birodalom
• Németalföld és Anglia, Tudor-ház
• Kelet-Európa története

A munka világa

Munka világának nevezzük azt a közeget, ahol a munkavállalók és munkáltatók jogi kapcsolatban állnak egymással. Jellemzők:

• Munkaadók - munkavállalók. Munkaadók: olyan vállalkozások, melyek gazdasági tevékenységükhöz alkalmazottakat vesznek fel. Más néven gazdasági társaságoknak is hívjuk ezeket. Ilyen például az Rt (Részvénytársaság), a KFT (Korlátolt Felelősségű Társaság), Bt (Betéti Társaság) és egyéni vállalkozónak is lehet alkalmazottja. Munkavállalók: akik alkalmazottakként bérért-fizetésért dolgoznak a vállalkozásoknál.
• Közszféra - versenyszféra: Vannak munkahelyek, melyek nem vállalkozások, mert az állam tartja fenn őket. Ez az úgynevezett közszféra. Ide tartoznak például a rendőrségek, laktanyák, tűzoltóságok, kórházak, iskolák, vagy állami vállalatok, mint a vasút (azaz MÁV = Magyar Állami Vasutak) A munkahelyek nagyobb része azonban vállalkozás, ezek halmaza a verseny-szféra. Hazánkban 4,3 millió munkavállaló van, ebből 1 millió dolgozik a közszférában és 3,2 millió a versenyszférában.

Munkavállalói jogok és kötelességek

A munkavállalók jogai: 

1. Munkaviszonyt rögzítő törvényes munkaszerződés. Ennek tartalmaznia kell a munkaidőt, bért, munkavégzés helyét, munkakört és hogy a szerződés határozatlan idejű vagy meddig terjed.
2. Bérezés az elvégzett munkáért és túlóra pótlék, ha plusz munka-időt rendel el a munkáltató
3. Munkaközi szünetek
4. Munkavédelmi eszközök 

Szabadság:

Az egy évre jutó szabadságának felénél a munkaadó döntheti el, hogy mikor veszi ki. 25 éves korig évi 20 nap szabadság jár, majd 3 évente ez nő. (25 évesen már 21 nap, 28 évesen: 22 nap, végül 45 évesen már 30 nap. Ez a maximum.) A munkavállalónak jogában áll munkavédelmi eszközöket használni. Kötelességek: pontosan megjelenni a munkakezdéskor, betartani a munkaidőt, munkaképesnek lenni, betartani a munkaadó utasításait.

A munkavállalók kötelességei

A munkavállalókat nem csak jogok illetik meg, de kötelességei is vannak:

1. A munkavállaló köteles a munkahelyén munkára képes állapotban megjelenni, alkoholtól illetve kábítószer-hatástól mentesen, egészségesen.
2. A munkavállaló köteles betartani a munkakezdés és munka-befejezés időpontjait a szünetekkel együtt. Ugyanakkor a munkaszerződésben előírt munkaidő utáni munkavégzésért túlóra pótlék illeti meg.
3. A munkavállaló köteles végrehajtani a szakmai utasításokat és elvégezni az előírt feladatokat a munkaidő alatt.
4. A munkavállaló nem köteles végrehajtani olyan vezetői utasítást, mely saját vagy munkatársai testi épségét veszélyezteti.

Szemléltető videók:

• VIDEO (jogok - 5 perc)
• VIDEO (munkaerőpiac - 28 perc)
• VIDEO (jogok2 - 14 perc

-------------------------------------------------------------------------

A munkakeresés:

Az újságokban megjelenő hirdetések és internetes álláskereső portálok révén legeredményesebb a munkakeresés. Álláskereső portálok:

• profession.hu
• workania.hu
• Jobline.hu

• Menete: életrajz készítés, elküldés, állásinterjún való megjelenés

 [link]

A nagyhatalmak közti enyhülés jelei:

Korábbi enyhülés, megegyezés:

• Ausztria ügyében a megállapodás => 1955-ben külön megállapodás született arról, hogy orosz-amerikai vegyes megszállás alá tartozó Ausztriából kivonulnak a szovjetek, de Ausztria nem csatlakozhat a NATO hoz.
• Jugoszlávia ügye => 1948-ban a Tito vezette Jugoszlávia a sztálini modelltől eltérő útra lépett. Egy ideig, 1949-ben ellenséges viszony alakult ki Sztálin és Tito közt. Ebben az időben próbált Sztálin kedvében járni idehaza Rákosi azzal, hogy Tito-hű kémkedéssel vádolta meg és végeztette ki Rajk Lászlót.) Végül a Szovjetunió elfogadta hogy Ju. egy másik kommunista úton halad.

A hidegháborús korszak fontos alakjai

Fontos hidegháborús vezetők, politikusok:

• Mohatma Gandhi (India) Az angol birodalomtól függetlenedő önálló India megteremtője
• Mao Ce-Tung (Kínai kommunista vezető) Kína kommunista diktatátora 1945-1976 között
• Nelson Mandela (Dél-Afrika) A feketéket elnyomó Dél-afrikai Apartheid-rezsim elleni harc szimbóluma és a demokratizálódó Dél-Afrika első elnöke
• Charles de Gaulle (Franciaország) A II. világháborúban a szabad francia erők tábornoka, majd Franciaország miniszterelnöke 1944-1946 közt később köztársasági elnöke 1959-1969 között. 
• Martin Luther King Amerikai polgárjogi aktivista, lelkész, aki a feketék jogaiért küzdött
• Fidel Castro Az 1959-es kubai forradalom vezetője, majd Kuba első embere 1959 és 2008 között. 

Enyhülés és újabb elhidegülés

Későbbi enyhülés és megegyezések:

• SALT-1 és SALT-2 => 1972/1979 Strategic Arms Limitation Talks Fegyverkorlátozási szerződések voltak az USA és a Szovjetunió közt.
• Helsinki Értekezlet => 1975-ben 33 európai ország közt  a szocilaista országok is aláírták az emberi jogok és határok tiszteletben tartásáról, az erőszakos megoldások elutasításáról szóló záróokmányt.
• A két német állam szerződése 1972-ben => Willy Brandt (NSZK) vezető kezdeményezésére a két német állam közeledett egymáshoz

Bandungi Konferencia (1955) => Az egyik nagyhatalmi tömbhöz sem tartozó országok egy része India vezetésével közösen ítélték el a hidegháborút és a modern gyarmatosítást. Ők voltak az el nem kötelezett országok. Nehru, Tito

I. A kis hidegháború (1979-1985)

Az az 1979-ben elkezdődő korszakot, mely az 1985-ös csúcstalálkozók korszakáig, 6 éven keresztül tartott és a nagyhatalmak közti újbóli viszonyromlást jelentette, "kis hidegháborúnak" nevezzük.

1.) Rakéta telepítések: Amerikai rakéta telepítések Nyugat-Európába => 1979-ben újra ellenséges lett a hidegháborús tömbök viszonya, amikor a NATO újabb rakétákat telepített Nyugat Európába.

2.) A Szovjetunió afganisztáni háborúja (1979-1989) LINK => A Szovjetunió 1979 végén megszállta a szomszédos Afganisztánt és 10 évig próbálta stabilizálni. Az USA viszont titokban a felkelőket támogatta fegyverekkel. Végül 1989-ben az oroszok feladták a hiábavaló harcot.

3.) Olimpiák ügye: Az 1980-as moszkvai olimpiát a nyugat bojkottálta (az afganisztáni támadás miatt) válaszul az 1984-es Los-Angelesi olimpiát meg a keleti tömb bojkottálta.

4.) Űrfegyverkezési verseny indult Ronald Reagan - Brezsnyev idején, 1981 -től. Az első ember az űrben 1961-ben szovjet volt (Jurij Gagarin) viszont az első Holdra lépő, amerikai lett, 1969-ben, Neil Armstrong. A legköltségesebb versengért szintén Amerika nyerte a 80-as évek végére.

5.) Utolsó atomháborús válság: 1983 november 9-11 közt történt. Ekkor kevésen múlt az atomháború. Reagan és Andropov közt viták zajlottak 1983 őszén, majd 1983 november 3-án egy nagy amerikai hadgyakorlat kezdődött (neve: Able Archer 83), amit a szovjetek valódi támadásnak hittek. Az oroszok Szu-24 es vadászbombázóikat taktikai atomfegyverekkel szerelték fel és indításra készítettek elő, plusz 300 interkontinentális rakétát helyeztek készenlétbe. Mindezen túl a Szovjetunió mozgósította az Északi és Balti Flottát, miután több atomtengeralattjárót indítottak el az USA partjai felé. Végül egy kettősügynök (Oleg Gorgyijevszkij) révén értesült Reagan arról, hogy a Szovjetunió félreértette hadgyakorlatukat és ellencsapásra készül. Willam Casey CIA igazgató és Robert McFarlane nemzetbiztonsági tanácsadó veszélyesnek minősítették a helyzetet. Brent Scowcroft elnöki tanácsadót küldték az amerikaiak Moszkvába, aki végül tisztázta a helyzetet. (LINK)

A Szovjetunió vezetői a hidegháború alatt: Sztálin (1924-1953) Hruscsov (1953-1964), Brezsnyev (1964-1982), Jurij Andropov (1982-1984), Konsztantyin Csernyenko (1984-1985), Mihail Gorbacsov (1985-1991)

II. Az USA belpolitikája a hidegháborúban

Az USA ban kommunista ellenes hisztéria alakult ki az 50-es években, McCarthy szenátor hatására, aki egy egész bizottságot alapított a "szovjetbarátsággal" gyanúsítottak számára. (Százakat tartóztattak le.)

A 60-as években polgárjogi mozgalmak jelentek meg Amerika szerte, melyek a nők egyenjogúságáért, a vietnámi háború befejezéséért és a feketék egyenjogúságáért tüntettek. Elterjedt a hippi mozgalom, a háború ellen tiltakozó, lázadó ifjúság mozgalma.

Martin Luther King baptista lelkész, sokat tette a feketék egyenjogúságáért. 1963 aug.28-i beszéde híres lett) Végül 60-as években törvények tiltották a faji megkülönböztetést.

Kennedy - Nixon korszak: John F. Kennedy Az 1960-as elnökválasztásn Nixont legyőzve lett elnök. Ő indította meg a vietnámi háborúban való amerikai részvételt, ám később a csapatok kivonásán fáradozott. Kennedy a maffiával is megpróbált leszámolni, ám ez a kísérlete sikertelenülül zárult. Az idősekre is kiterjesztette az egészségügyi ellátást. A Kennedy-kabinet törvényeket kezdeményezett az iskolákban, munkahelyeken és középületekben érvényben lévő faji megkülönböztetés eltörlésére is. A kommunista Kuba elleni sikertelen Disznó-öbölbeli partraszállás után (1961 április 17.) hirdette meg a Békehadtest programot (későbbi nevén: Szövetség a haladásért). 1962-ben a szovjet űrfegyverkezési versenyre válaszul Kennedy a kongresszussal megszavaztatta az Apolló-űrprogramot, melynek célja az volt, hogy az évtized végére embert juttasson a Holdra.

Kennedy merénylet John F Kennedyt 1963. november 22-én Dallasban gyilkolták meg (miközben nyitott tetejű autójában ült és a tömeg üdvözölte a város utcáin). A merénylet egész Amerikát megrázta. 10 érdekesség. A gyilkost két órán belül elfogták: Lee Harvey Oswald (24 éves kommunista). Őt pedig két nappal később gyilkolta meg egy Jack Ruby nevű antikommnista. 

Watergate botrány (Nixon bukása) FIM: JFK Watergate botrány: 1972 június 17-én a washingtoni Watergate épületében, a demokrata párt irodáiban lehallgató-készülékeket helyeztek el ismeretlenek. Kiderült: maga Nixon küldte oda embereit. Botrány tör ki, amibe Nixon belebukik és lemond 1974 augusztus 9-én!

Űrverseny: Az első ember a világűrben a szovjet Jurij Gagarin volt, aki 1961-ben 1 óra 48 percet töltött az űrben. Válaszul az USA elindította az Apollo programot (szintén 1961-ben), mely 8 évvel később, 1969 július 20-án az Apollo-11 keretében embert juttatott a Holdra. Ő volt Neil Armstrong.

A hidegháború meghatározó vezetői: DeGaulle, Peron (se tőkés, se kommunista), Mao Ce-tung, Willia Brandt, Margareth Teacher.

Elnökök: John F. Kennedy (1961-1963) elhárította a kubai rakétaválságot, majd merénylet áldozata lett és Richard Nixon (1969-1974), aki egy politikai botrányba keveredve lemondásra kényerült. Későbbi elnökök: Carter, Reagan, Bush, Clinton a hidegháború befejezését készítették elő.

III. A hidegháború lezárulása

1.) Mihail Gorbacsov reformjai - kelet-európai rendszerváltások. Gorbacsov: 1985 március 11 - 1991 december 25. Hitt abban hogy átalakítható a Szovjetunió egy demokratokusabb rendszerré, miközben egyben tartható marad.

Programja: Peresztrojka (gazdasági reformcsomag), glasznoszty (politikai reformcsomag). Ezek révén csökkent a cenzúra és a párt teljhatalma, megkezdődött a demokratizálódás. A Szovjetunió közeledni kezdett az USA -hoz, 1985 és 1991 közt évről-évre javult a két ország kapcsolata. Ez volt a csúcstalálkozók kora. 

2.) Csúcstalálkozók:

• Genfi csúcstalálkozó: 1985 november 19-21. Reagan - Gorbacsov
• Reykjaviki csúcstalálkozó: 1986 október 11-12. Reagan - Gorbacsov
• Első washingtoni csúcstalálkozó: 1987 december 7-10. Reagan - Gorbacsov
• Moszkvai csúcstalálkozó: 1988 május 29-június 2. Reagan - Gorbacsov
• Máltai csúcstalálkozó: 1989 december 2-3. Bush - Gorbacsov
• Második washingtoni csúcstalálkozó: 1990 május 31-júni.3 Bush - Gorbacsov

3.) A berlini fal lebontása: [] Az NDK élén Walter Ulbricht után, 1971-től állt Erich Honecker egészen 1989 október 18-ig, amikor lemond. Megindul a rendszerváltás az NDK-ban. 1989 november 9-én az utazási törvény ügyében tartott sajtótájékoztatón bejelentik kelet és nyugat Berlin közt az azonnali határnyitást. Tömegek indulnak meg Nygat-Berlinbe, majd megkezdődik a fal lebontása spontán módon vésőkkel, kalapácsokkal, csákányokkal. 

4.) A Varsói Szerződés és a Szovjetunió felbomlása: 1991 július 1 (Varsói Szerződés) és 1991 december 25.(Szovjetunió). Végetér a hidegháború.

Tőkés kibontakozás

Németalföld: A mai Hollandia, Belgium területe a XIV - XV. századra kerül a világkereskedelem fókuszába. Megjelenik a posztóipar, kialakulnak a manufaktúrák. Németalföld holland, flamand, vallon lakossága az 1500-as évek elején kerül a Habsburgok kezére. A Habsburgok V. Károly utáni család-szakadását követően (amikor V. Károly testvérének ága kapja a császári címet, fia ága pedig a spanyol trónt) Németalföld spanyol uralom alá kerül. [map]

Manufaktúrák: termelékeny kézműves üzem és vállalkozások. Németalföld: polgárosodott, iparból-kereskedelemből, hajózásból élő reformációt követő terület lesz, miközben a katolikus és feudális spanyol uralom alá kerül.

Németalföldi szabadságharc

Németalföld (ma Hollandia, Belgium) Spanyolország területe lett a 16. századra. Azonban a helyi holland-flamand lakossággal szemben elnyomás kezdődött. Egyrészt vallásüldözés zajlott (a katolikus spanyolok nem tűrték a kálvinizmust), másrészt magas adókat szedtek.

A spanyol helytartók: Pármai Margit és Alba hercege csak fokozni tudták a hollandok elnyomását. Így felkelés kezdődött. A felkelők élére Orániai Vilmos állt.

Németalföld kettészakadt: a déli részen katolikusok is éltek, ők nem harcoltak tovább. Északon viszont 1579-ben megalakult Utrechti Unió, holland vezetéssel. A hollandok kivívták függetlenségüket, 1609-re Spanyolország is kénytelen volt elismerni Hollandiát. Megkezdődött a holland gyarmatosítás, melynek három fő területe: Amerika, Dél-Afrika és Indonézia lett.

Angliai átalakulás

A munkaerő és pénz a mezőgazdaság helyett az iparba kezdett áramolni, mert a gyapjú iránt hirtelen megnövekedett a kereslet és a földesurak minél több birkát próbáltak tartani, sokszor még a jobbágytelkeken is. Így a jobbágyok földjeit elkerítették, a parasztokat elzavarták. Ezek voltak a BEKERÍTÉSEK

Gentry (dzsentri) réteg alakult ki, olyan nemesekből, akik pénzüket modern vállalkozásokba fektették, például kereskedésbe kezdtek, hajókat vásároltak, manufaktúrákat alapítottak. A manufaktúrákban bérmunkások dolgoztak (többnyire elzavart jobbágyok). Tömeges áru előállítás zajlott, így olcsóbb lett minden termék.

Rózsák háborúja

Az Anjou-Plantagenet uralkodó család két ága vív harcot egymással a trónért. Az egyik a Lancaster ág, mely a vörös rózsát használta szimbólumként, a másik pedig a York ág, mely fehér rózsát használt. A harc 1455 és 1485 között, 30 éven keresztül döntötte polgárháborúba Angliát. Döntő csata: Bosworth, 1485 augusztus 22. (A Tudor-házi VII. Henrik legyőzi a III. Richárd vezette Yorkokat.)

A Tudorok megjelenése

A "rózsák háborúja" során a korábbi uralkodóházak (York, Lancester) kihalnak, így új uralkodói dinasztia kerül Anglia trónjára: a Tudor család (mely a Lancasterekhez kapcsolódik). Első tagja: VII. Henrik.Ő győz a Bosworthi csatában (1485). Megerősítette a királyi hatalmat, létrehozta a Titkos Tanácsot és zsoldossereget teremtett. A főnemesség beleszólását az uralkodásba korlátozta, a kancelláriát alacsony sorból származó hivatalnokokkal töltötte fel.

VII. Henriket fia VIII. Henrik követte a trónon, aki nőügyeivel kiváltotta az angol egyház elszakadását Rómától!

III. Az anglikán egyház kialakulása:

VIII. Henrik 1533-ban érvényteleníttetni akarta első feleségével, Aragóniai Katalinnal kötött házasságát, mert beleszeretett Boleyn Annába. Ám ezt a Szentszék (VII. Kelemen [Giulio de Medici]) nem engedélyezte. Ekkor Henrik önhatalmúan az angol parlamenttel közösen érvényteleníttette házasságát és elvette feleségül szerelmét Boleyn Annát. (A pápa erre kiátkozta.)

VIII. Henrik kimondta az angol egyház elszakadását és az önálló anglikán egyház létrehozását, melynek feje ő maga lett! Az angliai főpapokat innentől a mindenkori királyok nevezték ki. A kolostorokat feloszlatták és elvetették a szentek illetve ereklyék tiszteletét és a pápa uralmát. (Boleyn Annát 3 évvel később kivégeztette. Még 4 további felesége volt a későbbiekben.)

Első Erzsébet uralkodása (1558-1603)

VIII. Henriket három gyermeket követte a trónon (három anyától): VI. Edward, Véres Mária és I. Erzsébet. Közülük Erzsébet lett a legjelentősebb angol uralkodó.

Erzsébet uralkodásának jellemzői:

• Erzsébet a parlamenttel közösen kormányzott, ellentétben az előtte uralkodó Véres Máriával - aki üldözte a protestánsokat (részben férje, II. Fülöp spanyol király miatt) - Erzsébet pártolta a protestantizmust!
• Támogatta a spanyolokkal és portugálokkal rivalizáló (versengő) angol hajósok felfedezőútjait, még akkor is, ha azok kalóz-akciókat hajtottak végre. Segítette Hawkins és Drake hajóútjait is.
• Erzsébet idején Anglia megalapította első amerikai gyarmatvárosait (Jamestown - 1619) és első gyarmatát Virginiát. (Szűz föld - melyet a "szűz királynőről" Erzsébetről neveztek el.)
• Virágzásnak indul a londoni színházi élet, a kultúra, ez Willam Shakespeare kora (élt: 1564-1616)

Az angol - spanyol háború (1588)

Erzsébet konfliktusba került a katolicizmus fő támaszának számító II. Fülöp spanyol királlyal, aki nem ismerte el királynőnek mondván, hogy olyan frigyből született, Boleyn Annától, mely törvénytelen volt. II. Fülöp Stuart Máriát szerette volna az angol trónon látni! Azonban Erzsébet kivégeztette (1587) Stuart Máriát. 

A kivégzésre válaszul II. Fülöp hatalmas hajóhaddal - az Armadával - támadt Angliára. Egy vihar és Drake admirális hajói azonban elsüllyesztették a spanyol hajókat (1588).

***

Róma válsága, társadalmi változások a Kr.e. 3-2. században [link]

Válságtényezők Rómában:

1.) Gyakori volt a lesüllyedés: kisparaszti tömegeknél, kézműveseknél, akik elszegényedtek. Földjeiket többnyire gazdag birtokosok szerezték meg, akik így óriásbirtokok gazdái lettek. Óriásbirtok = latifundium. Ezeken rabszolgákkal dolgoztattak.

2.) Tömeges rabszolgaság megjelenése: Kialakult a klasszikus rabszolgaság (a patriarchális rabszolgaság helyett) A rabszolgák fajtái: házi rabszolga (cseléd), nagybirtokon dolgozó rabszolga, műhelyben dolgozó rabszolga (akiknek szaktudásuk is volt), gladiátorok (élet-halál harcot vívtak egymással a patríciusok szórakoztatására). Jelentős rabszolgafelkelések voltak: a Kr.e. 2 században Szicíliában, majd a legnagyobb felkelés: Spartacus vezetésével Kr.e. 74-71 közt zajlott.

Reformok Rómában Kr.e. 2. században

1.) Tiberius Gracchus (Kr.e. 133): Néptribunus volt, aki szerette volna ha a földtörvényt betartják (Licinus és Sextius törvénye Kr.e.367) és a gazdagoktól visszavett földterületekből a nincsteleneknek adnak. Ám a földosztást nem támogatta a szenátori rend, és meggyilkoltatták Gracchust.

2.) Caius Gracchus (Kr.e. 123): Szintén néptribunus volt, akit a néppárt egyik alapítójának is tekinthetünk. A néppárt földosztást, a szegényeknek olcsó gabona osztását és a romai polgárjog kiszélesítését akarta elérni. A szenátori rend ezúttal is ellenállt és fegyveres harcokat kezdett a néppártiakkal. Ez volt a polgárháború kezdete. Caius Gracchust is megölték.

3.) Pártok: Rómában 2 párt kezd kialakulni: a néppárt és velük szemben a szenátori rend, mely később az optimaták pártját alkotja.

4.) Marius reformjai (Kr.e. 100): A néppárt vezetője volt ő is (mint Caius Gracchus). Hétszer választották consullá. Jelentős hadseregreformot hajtott végre: a leszerelt katonáknak, akiket veteránoknak hívtak 16 évnyi szolgálat után birtokokat adományozott. Felfejlesztette a római haderőt.

5.) Itáliai szövetségesek háborúja (Kr.e. 90-88): A Róma körüli, Rómával szövetséges kisállamok lázadtak a város ellen, mert polgárjogot követeltek. Róma megosztotta őket, így tudott úrrá lenni a helyzeten. Végül minden szabad itáliai lakos római polgár lehetett.

Birodalommá válás: Miközben Róma polgárháborúkkal küzdött, birodalommá alakult. A hadsereg légiói sorra hódították meg Európa és Afrika vidékeit. A meghódított tartományokból provinciák lettek.

Polgárháborúk Rómában

Marius és Sulla polgárháborúja

1.) Polgárháború: Marius néppárti vezető volt, akit a népgyűlés támogatott Sulla pedig a szenátori rendet vezette és a szenátus támogatását élvezte. Kettejük közt véres polgárháború zajlott melynek során Róma is a harcok színtere lett. Végül Sulla győzött Kr.e. 82-ben.

2.) Sulla diktatúrája (Kr.e. 82-79): Sulla miután legyőzte Mariust, sorra leszámolt korábbi ellenfeleivel és mindazokkal, akik Máriust támogatták. Különböző ürügyekkel pereket kezdeményezett a Marius-hívek ellen. Az elítélteket száműzette. Ez volt a proscriptió. Kr.e. 82 -ben diktátorrá választották. Uralma alatt visszaszorította a népgyűlést és a néppártot, korlátozta a néptribunusok hatalmát. A szenátus befolyást viszont növelte.

Az első triumvirátus polgárháborúja (Kr.e.60)

A triumvirátus kifejezés jelentése: Három hatalomba felkapaszkodott személy szövetsége, a fontosabb tisztségek megszerzéséért és a birodalom felosztásáért.

Előzmények: A Spartacus vezette rabszolgafelkelést Kr.e.71-ben.

• A Spartacus felkelés egy capuai gladiátor-iskolában kezdődött egy Spartacus nevű trák gladiátor vezetésével.  Spartacus alig 78 társával a közeli Vezuvra menekült el, melyet körbevettek a rómaiak. Közben több száz fősre duzzadt a rabszolga-csapat. Kimenekülnek a csapdából éjszaka indákon leereszkedve meglepték a kiküldött római sereget. 
• Spartacus tervei: először észak felé menekülés. Ám az Alpokon nem tudnak átkelni. Ekkor délre indulnak, hogy a csizma orránál hajóra szálljanak. Közben 100 ezres létszámú lesz Spartacus serege
• Döntő csata: Silarus-folyó Kr.e. 71 (Brundisium közelében) Győz Crassus és Pompeiusz
• Keresztre feszítések a Via Appia mentén, 6 ezer rabszolga hal meg a kereszteken.

Crassus és Pompeius verte le, akik nagy vagyonuk miatt egyébként is Róma legnépszerűbb emberei közé tartoztak. Iulius Caesar szintén nagy vagyonra tett szert mint hispániai helytartó így összefogott velük. A három legnagyobb hatalmú római tehát létrehozta az első triumvirátust.

• Crassus
• Pompeius
• Caesar

Caesar: Arisztokrata származása ellenére kezdettől fogva néppárti volt, hármuk közül a legfiatalabb és legenergikusabb. Az első triumvirátus megalakulásakor volt épp 40, szemben a 46 éves Pompeiussal és az 54 éves Crassussal. Ekkor még pusztán a pontifex maximusi cím birtokosa volt, népszerűvé egyedül nagynénjének férje, Marius emlékének buzgó ápolása illetve Crassus által is támogatott, ám el nem fogadott Kr. e. 64-es földtörvényjavaslata tette. Kr. e. 63. – Kr. e. 60. között Hispania Ulterior helytartójaként nagy vagyonra tett szert, hazatérve pedig javaslatot tett Pompeius és Crassus kibékítésére.

Pompeius: Népszerűségét a kalózok elleni harccal és sikeres hadvezéri tetteivel alapozta meg (Pontosz, Arménia legyőzése, Szíria meghódítása) 

Crassus: vagyona, ételosztása tette ismertté és a tény, hogy fontos szerepe volt Spartacus legyőzésében

A triumvirátus célja:  A triumvirátust alkotó három vezető kezében legyen minden hatalom, mind legyenek consulok + a birodalmat felosszák egymás között. Casear kapta meg Gallia meghódításának jogát, Pompeiusé lett a birodalom nyugati fele, főként Hispánia Crassusé pedig a keleti rész lett (főleg Szíria).

A triumvirátus felbomlása: Caesar mivel meghódította Galliát, kiemelkedő népszerűségre tett szert. Pompeius ezt féltékenyen szemlélte, így összefogott ellene a szenátussal, elhatározta, hogy csapdát állít Caesarnak. (Közben meghalt Crassus Szíriában [Kr.e.53-ban]) A csapda lényege: Rómába hívatja a szenátussal Caesart, hogy elszámoltassa galliai ügyeiről (kihasználva, hogy épp lejár consuli méltósága és így mentelmi joga is). Caesar tudta: amint Rómába ér, Pompeius letartóztatja majd a szenátussal. Ha viszont légiók élén megy Rómába, törvényt szeg (hisz hadvezér nem léphet hadserege élén Rómába). Végül mégis hadsereg élén ment a fővárosba Kr.e. 49 január 10-én átlépve a Róma határát jelentő Rubicon folyót. Ekkor mondta híres kijelentését: "a kocka elvan vetve - Alea iacta est" 

Caesar katonákkal vonult be tehát Rómába, így Pompeius elmenekült előle. Kettejük közt a döntő csatára görög földön került sor Kr.e. 48 augusztus 9-én Pharszalosznál. Caesar győzött. Térkép: LINK 

Caesar uralma (Kr.e.45-44.)

1.) Kr.e. 45-ben örökös egyedüli consullá választatta magát, amivel kezdetét vette egyeduralma. Hatalmának jellege: katonai diktatúra lett. Megszerezte a diktátori kinevezést, mellette örökös consul, censor és imperátor is lett. A hatalom minden eleme a kezébe került. Mellőzte a a szenátust. Ez okozta végül vesztét is.

2.) Szegényeket segítő rendelkezései: föld és gabona osztás, adósságok, lakbérek csökkentése, a bűnözés visszaszorítása (szigorúbb büntetésekkel)

3.) Polgárjogi rendelkezés: Caesar polgárjogot adományozott a provinciabelieknek

4.) Egyéb rendelkezések: naptárreform. parancsot adott a római naptár teljes átszervezésére, megalapítva a 365 napos évet, 4 évenkénti szökőévvel (ezt a Iulianus-naptárt XIII. Gergely pápa 1582-ben módosította a mai naptárrá). 

5.) Végül túlzott hatalma miatt a szenátus ellene fordult, és megölték (Pompeius színházának lépcsőjén 23 késszúrással Kr.e. 44 március 15-én [link]). Az összeesküvők vezetője: Brutus és Cassius volt. Caesar végrendeletében fogadott fiára és egyben unokaöccsére Octavianusra hagyta a hatalmat!

A második triumvirátus (Kr.e.43)

Caesar a hatalmat unokaöccsére Octavianusra hagyta, aki consullá neveztette ki magát

Közben Kr.e 43-ban megalakult a 2. triumvirátus, Caesar legfőbb követőiből annak érdekében, hogy megbosszulják halálát és biztosítsák a rendet a birodalomban. Tagjai: Octavianus, Antonius (Caesar fő hadvezére), Lepidus (szintén hadvezér).

A bosszúra Kr.e. 42-ben került sor, Philippinél (Hellasz) ahol Antonius és Octavianus legyőzték a Caesar elleni összeesküvés vezetőit: Brutust és Cassiust.

A birodalom újbóli felosztása

Újra felosztják a Római Birodalmat: Antonius kapja a keleti részeket (Szíria, Egyiptom), Octavianus kapja a nyugati területeket (pl: Hispániát) és Lepidus az afrikai provinciákat. Lepidus félreállása után azonban a kettéosztottság lesz a jellemző.

Octavianus a szenátust meggyőzi arról, hogy Antonius a birodalom  kettészakításán fáradozik Egyiptomban. Végül polgárháború kezdődik Antonius és Octavianus közt.

A döntő csatára: Actiumnál Kr.e. 31 -ben került sor! Tengeri ütközet volt a görög partoknál és Octavianus győzelmével zárult! A csatában Antoniust támogatta Egyiptom úrnője Kleopátra is az egyiptomi  hajóhaddal, ugyanis a megelőző években Antonius szerelme lett. A csata után Octavianus megszerezte a teljhatalmat.

Antonius és Kleopátra egy évvel az actiumi csata után öngyilkosok lettek. (Előbb Antonius halt meg Alexandriában, Kleopátra karjai között, majd Kleopátra is, már mint Octavianus foglya. Az egyiptomi fáraónő kígyóval maratva meg magát, mely mérgeskígyót egy kosár fügébe rejtve csempésztek be hozzá szolgálói.)

Augustus uralkodása (Kr.e. 27 - 14)

1.) Octavianus ügyelt arra, hogy ne jusson Caesar sorsára, így fenntartotta a köztársasági formát, és színleg nem ragadta magához a teljhatalmat. Megkapta az Augustus jelzőt => fenséges, tiszteletreméltó.

2.) Rendszerét PRINCIPÁTUS -nak nevezték. Princeps => első polgár

3.) Hatalma arra épült, hogy sorra felvette és letette a különböző tisztségeket fenntartva a demokrácia látszatát ám valójában egyeduralmat épített. Augustus teljhatalma: imperátorként a hadsereget is irányította, címei révén (pl. consul, diktátor, néptribunus) pedig a nép ura lehetett.

Augustus rendelkezései

1.) Állandó testőrgárdát hozott létre (praetoriánusok) és állandó hadsereget teremtett flottával

2.) Építkezésekkel fejlesztette Rómát (vízvezetékek, gátépítések, tűzoltóság)

3.) Augusztusszal kezdetét veszi Róma fénykora (ami egyben a császárkor is) Nő a lakosságszám, fejlődés, új épületek. művészeti alkotások. Kiépül a Forum Romanum, mely Róma főtere, ahol a fontos épületek állnak például a Curia Hostilia, a szenátus üléseinek helye. Egészen Marcus Aurelius koráig (Kr.u.180) folyamatosan bővül, fejlődik a Római Birodalom, majd onnantól kezdetét veszi egy lassú hanyatlás.

4.) Megreformálta a közigazgatást (provinciák irányítása) => a frissen meghódított provinciákat császári irányítás alá rendelte, míg a régi provinciák maradtak a szenátus irányítása alatt.

5.) Hódításokba kezdett, a birodalom határát a Duna-Rajna vonalig terjesztette ki. Hadvezére és fogadott fia, Tiberius hódítja meg Pannóniát, Kr.e 9-ben.

 Folytatás: császárkor

Tisza Kálmán időszak

A kiegyezés utáni évek: Két politikai tábor alakul ki, melyek közt a különbséget a kiegyezéshez való viszony határozta meg. Az egyik a Deák-párt, mely támogatta a kiegyezést, a másik pedig a Határozati pártból kivált Balközép-párt és 48-as párt volt. A kiegyezés után 1875-ig Deák-párti kormányok váltották egymást, majd 1875-ben a Balközép pártból kialakult Szabadelvű párt kezébe kerül az irányítás. Élén Tisza Kálmánnal.

A Tisza család: A kiegyezés után, 1875 és 1917 közötti 40 évben Magyarország meghatározó korszakát jelentették a "Tiszák": Tisza Kálmán és fia gróf Tisza István. Miniszterelnökökként, illetve Tisza István esetében emellett házelnökként és kormánypárti vezetőként határozták meg a hazai politikai életet.

Az ország vezetés főbb szervei:

• Közös osztrák-magyar uralkodó, a Monarchia feje, Ferenc József császár
• Közös minisztertanács és delegációk, a közös ügyekben döntve
• Magyar kormány, melyben a magyar miniszterelnök és a 9 minisztérium feje (miniszterek) foglaltak helyet. Legfőbb minisztérium: belügyminisztérium (közigazgatás + csendőrség)
• Magyar országgyűlés: volt alsóháza (képviselőház) és felsőháza (főrendi ház)
• Önkormányzatok: megyék, városok azaz törvényhatóságok szervei. Volt saját költségvetésük, és hozhattak saját rendeleteket is. Megyék élén a fősipánok álltak, akiket az uralkodó nevezett ki és az alispánok, akiket a megyei képviselők választottak maguk közül. Megyei és városi képviselők fele a legtöbb adót befizető polgárok közül került ki, ők voltak a virilisták.
• Választások: Volt cenzus, így csak a lakosság 6-7 százaléka voksolhatott. A dualizmus alatt, az 1874-es döntéssel a választásra jogosultak körét csökkentették, 5,9% -ra. Jellemző volt a nyílt szavazás, vagyis a vooksolóknak a szavazóbizottság előtt kellett nyilvánosan közölniük, hogy kire szavaznak. Így a hatóságoktól való félelem miatt jellemzően a kormánypártra mertek csak szavazni. Ráadásul a szavazókörzetek határait úgy állapították meg, hogy a kormánypárti területek több képviselőt küldhessenek a parlamentbe.

Pártalakulások:

A két legerősebb párt a dualizmus első évtizedeiben a Felirati Pártból alakult Deák-párt és a Határozati Pártból lett Balközép párt volt. A Határozati pártot Teleki László vezette, aki a kiegyezés kérdésében távolságtartást akart elérni (inkább ellenezte, mint pártolta az Ausztriához közeledést). A Deák-párt viszont támogatta a kiegyezést. A Balközép párt csak laza kapcsolódást akart Ausztriával. Végül 1875-ben egyesült a két párt és létrejött a Szabadelvű Párt. Az egyesüléssel egyet nem értő Balközép-képviselők a kiegyezést tagadó Szélsőballal egyesülve hozta létre a Függetlenségi Pártot. Innentől, vagyis 1875-től 1890-ig Tisza Kálmán miniszterelnök vezette az országot!

Tisza Kálmán időszaka (1875-1890)

Szabadelvű párt kormányai: Első és legfontosabb miniszterelnök Tisza Kálmán volt 1875 és 1890 közt! Fő ellenzéke a Függetlenségi Párt volt (egyik oldalon) és az Egyesült Ellenzék (a másik politikai oldalon). Ekkoriban a politika bal- és jobboldalt a kiegyezéshez való viszonyulás határozta meg.

A Tisza Kálmán időszak jellemzői:

• Közigazgatás, azaz vármegyék átszervezése: kiváltságos területek (pl. jászok, kunok, székelyek) megszüntetése; megyei önállóságok csökkentése, megyék élére választott képviselők és a virilisták (legtöbb adót befizető polgárok) helyezése.
• Rendőrség - csendőrség kialakítása. (Előbbi a városokban, utóbbi vidéken)
• Ország-modernizáció: egészségügy fejlesztése, postahálózat létrehozása, új egyetemek teremtése (pl. Kolozsváron, Debrecenben), vasútépítések, folyamszabályozások.
• Mamelukok megjelenése: Tisza Kálmán erős pártfegyelme miatt a mindent végrehajtó párttagokat gúnyolták mamelukoknak. 
• Dzsentri réteg kialakulása: Azok a nemesek, akik elszegényedtek és földjeiket vesztették, társadalmi rangjukat meg akarták őrizni és ezért fontos hivatalokat vállaltak el, vagy katonatisztek lettek. Úrias életet próbáltak élni. (A polgárság utánozni igyekezett őket.) 

Tisza bukása: Le kellett mondania, mert nem tudta elérni, hogy a parlament elfogadja Ferenc József kérését az újoncmegajánlási jogunk korlátozásáról. De lemondásakor azt a látszatot keltette, mintha az udvar mondatta volna le az emigrációban lévő Kossuth Lajos magyar állampolgársága miatti kiállásáért.

Közvetett és közvetlen demokrácia, civil szervezetek

Közvetlen demokráciáról beszélhetünk, ha a közügyek intézésében (pl. a mindenkire vonatkozó törvények megalkotásában) egy közösség vagy ország minden tagja részt vehet. Része a népgyűlés (ahol mindenki megjelenhet) és ezsköze lehet a népszavazás is. Magyarországon 1989 óta 7 népszavazás volt. Például a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, a NATO és EU csatlakozásinkról.

Közvetett vagy képviseleti demokrácia: amikor a közügyek kérdéseiben választott képviselők hozzák meg a döntéseket.

Történelmi analógiák:

• Ókori Athén => népgyűlések rendszere
• Rousseau => A társadalmi szerződés (1778)

Civilszervezetek: azok a társadalmi szervezetek, melyek a kormányzattól és pártoktól függetlenül, önkéntes alapot nonprofit módon (haszonszerzés nélkül) működnek a közjó érdekében. Pédául környezetet védő, természetjáró szervezetek, szegényeket segítő szervezetek stb.

NGO --  non-governmental organization [link]

Feszültségek törésvonalak Magyarországon a rendszerváltás után:

1. Vagyoni szélsőségek közti feszültség. Legszegényebbek és leggazdagabbak közti vagyoni különbség egyre nő a rendszerváltás időszakában.
2. Általános csalódottság: a rendszerváltástól azonnal jobb körülményeket várt a többség
3. A régi rendszer vezetőinek elszámoltatása elmaradt. Ebből adódott feszültség. Egyetlen per: Biszku Béla volt belügyminiszter ellen. (Az 1956-1961 közti tevékenységét vizsgálták) 2013-ban emel ellene vádat a fővárosi ügyészség (a vád: háborús bűntettek elkövetése). Elsőfokon 5,5, másodfokon  Két év 3 év felfüggesztettre ítélték. De vközben, 2016-ban, 94 évesen elhalálozik.
4. Etnikai feszültség: cigányság és a nem cigányok közt
5. Törésvonal érezhető a kiszolgáltatottak, segélyekre szorulók és a dolgozói rétegek között is. Például: munkanélküliek, rokkantak, hajléktalanok és a jobbmodú rétegek közt.

Közvetett és közvetlen demokrácia, civil szervezetek

• Közvetlen demokráciáról beszélhetünk, ha a közügyek intézésében (pl. a mindenkire vonatkozó törvények megalkotásában) egy közösség vagy ország minden tagja részt vehet. Része a népgyűlés (ahol mindenki megjelenhet) és ezsköze lehet a népszavazás is. Magyarországon 1989 óta 7 népszavazás volt. Például a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, a NATO és EU csatlakozásinkról.
• Közvetett vagy képviseleti demokrácia: amikor a közügyek kérdéseiben választott képviselők hozzák meg a döntéseket.
• Civilszervezetek: azok a társadalmi szervezetek, melyek a kormányzattól és pártoktól függetlenül, önkéntes alapot nonprofit módon (haszonszerzés nélkül) működnek a közjó érdekében. Pédául környezetet védő, természetjáró szervezetek, szegényeket segítő szervezetek stb.
• NGO --  non-governmental organization [link]

***

Lábnyomaink a nagyvilágban

I.Világjáró magyarok:

1.)Juliáunusz (Julianus) barát a tatárjárás előtt járt az Ural hegység vidékein a magyarok ősei után kutatva.

2.)Kőrösi Csoma Sándor a reformkor időszakában (1830-as években) gyalogszerrel ment el Indiába, szintén az ősmagyarokat kutatva.

3.)Vámbéry Ármin a kiegyezés előtti években jutott el Közép-Ázsiába, Szamarkand városába. Célja neki is a magyarok őseinek felkutatása volt. (turkológus volt)

Magyar tudósok és feltalálók: