A Kádár-korszak (1956-1988) 

Kádár megítélése és rendszere (1956-1988)

• Kádár megítélése: A közvélemény nagyobb része sokáig árulónak és szovjet helytartónak gondolta Kádárt. Később a 60-as évektől, mikor hazánkat a "legvidámabb barakknak" tartották a szocialista országok közt, javult megítélése. Ennek fő oka: Kádár sokkal enyhébb diktatúrát valósított meg nálunk, mint a többi Kelet-európai kommunista ország vezetője. Több minden volt megengedett. Kádár rendszerének elnevezései: gulyáskommunizmus, puha diktatúra, fridzsider-szocializmus. (Mind azt érzékelteti, hogy ez egy enyhén elnyomó rendszert volt 1956 - 1988 közt.)
• Összevetés: Ceausescu Romániája, Honecker Kelet-Németországa és Brezsnyev szovjet rendszere sokkal rosszabb volt a kádári diktatúránál. Ezekhez képest élhetőbb volt a Kádár teremtette rendszer. Nálunk már nem működtek olyan elnyomó állambiztonsági szervezetek mint az NDK-ban a Stasi vagy Romániában a securitate 
• 56 kérdése: Kádár alatt végig ellenforradalomnak minősítették az 56-os forradalmat, és tilos volt róla beszélni. Ám 1963-ban az 56-os felkelőket elengedték a börtönökből (amnesztia rendelet). De 56 még utána is tabu téma maradt egészen a rendszerváltásig. Ellenforradalom: a kommunisták szerint visszalépés egy rosszabb rendszerbe. A forradalom hoz mindig jobbat.
  
• Három "T": tűrt, tiltott, támogatott. Tűrt például Hofi és a Tanú című film. Mindvégig tabu és tiltott téma: 56, Szovjetunió és Kádár személye.
• Barakk = foglyok számára épített, többnyire fából készült épületek, kerítéssel körbezárt táborokban. Lásd lenti képet:

A Kádár-rendszer szervei

Minden Kelet-európai szocialista állam így a kádári Magyarország is egy sajátos kettős államigazgatási rendszerben működött:

• Országos szervek: a Magyar Népköztársaságot az állampárt, vagyis a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetése irányította és ifusági szervezetük a Kommunista Ifjusági Szövetség (KISZ) illetve fegyveres testületük a Munkásőrség. Az ÁVH megszűnt. Emellett úttörőmozgalom és Ifjú Gárda a fiataloknak.
• Kettős országvezetés: a hagyományos szervek mellett, mint parlament vagy kormány, létezett egy másik rendszer is: a pártszervezet. Ennek élén állt a pártfőtitkár (Kádár), és a Központi Bizottság illetve a Poltikai Bizottság. Ezek mellett működött a Pártkongresszus és legalsó szinten a megyei, városi pártfőtitkárságok, városi tanácsok. Létezett még az Elnöki Tanács is, mely a hagyományos és pártszervek közt helyezkedett el és a legfontosabb ügyekben döntött.
• Tervgazdálkodás szerint működött a gazdaság (5 éves tervek szerint), miközben 1961-re befejeződött a kollektivizálás (földek állami kézbe vétele). A gazdasági terveket előre meghatározta a párt-vezetés lebontva a vállalatok szintjére. Szembe ment a piacgazdasággal. Meghatározták, hogy miből mennyit kell előállítani.
  
• Tagosítás, téeszesítés, földek államosítás lezárul. Az ezt akadályozó vagyis földjeiket átadni nem akaró gazdákat kulákoknak minősítik. Ezeket megbélyegzik, megfélemlítik, majd megbüntetik. Földjeik állami tulajdonba vagy téeszekbe adására kényszerítik.
• Teljes foglalkoztatás és erős szociális háló jellemezte az országot. Ez azt jelentette, hogy mindenkinek találtak munkát (nem volt munkanélküliség), bár sokszor értelmetlen vagy felesleges beosztásokat hoztak létre.

A szociális háló azt jelentette, hogy a rendszer hálót biztosított a leszakadozóknak, akik így nem tudtak lezuhanni a teljes nincstelenségbe. Vagyis mindenki talált (vagy kapott) munkát, lakást, orvosi ellátást és mindenki ingyen részesült az oktatás és állami támogatások rendszereiből.

Olcsó lakások épültek, panelprogram valósult meg, ingyenes volt az iskolai fogorvosi ellátás, alacsony áron lehetett könyveket venni és belföldi nyaralásra befizetni ... stb. Mindez biztonságérzetet adott az embereknek, de mindennek ára volt: az ország eladósítása.

Reformok 1968-ban

• 1967-re a pártvezetésben felbukkantak olyanok, akik gazdasági reformokat javasoltak, így Nyers Rezső és Fock Jenő. 1968 január 1-én meghirdették az "új gazdasági mechanizmus" programját, mely 4 évig működött. (Az 1970-es évektől kialakult a Kádár-rendszerben az uralmon lévők két tábora: keményvonalas kommunisták (sztálinisták, diktatúra-pártiak) és a reformer kommunisták.ö
• A reformcsomag lényege: háztáji földek engedélyezése (a TSZ tagok saját földet is kialakíthattak és maguk hasznára eladhatták az ott termelteket) + nagy önállóság az állami vállalatoknak + tervgazdálkodás szüneteltetése.
• A brezsnyev körüli és haza keményvonalas kommunisták leállították a reformokat 1972-ben.

A Kádár-rendszer végi válság

Válság kialakulása három területen:

1. Pénzügyi gondok. A Közel-Kelet háborúi miatt olajárrobbanás történt 1973-ban. Az olaj és ezen keresztül a benzin ára megemelkedett, a Szovjetunió is drágábban adta Magyarországnak. Ezzel lelassult nálunk a gazdasági növekedés, majd a 80-as évekre stagnált (nem nőtt és nem is csökkent). Kádárék titokban külföldi kölcsönöket kezdtek felvenni, eladósodott az ország. Mire 1990-et írtunk már 1,3 ezer milliárd Ft fölé emelkedett.(Később 2010-ben lett 19 ezer milliárd, 2024-re 55 ezer milliárd.) periodistas cikke.
2. A társadalmi felháborodást keltő ügyek: Bős-nagymarosi tüntetés, 56-kérdése a médiában. Bős-nagymarosi tüntetések: A Dunakanyarban a kádári vezetés egy erőművet akart építtetni, mely tönkretette volna a nemzeti kincsként kezelt tájat. Ez felháborította a lakosságot, mely tüntetésekbe kezdett. 1956 óta először mert utcára vonulni tömeg Magyarországon.
3. Ellenzék szerveződik: Megszerveződik Magyarországon egy rendszerváltást akaró értelmiségi réteg, mely különböző illegális csatornákon keresztül megnyilvánul. Például: SZAMIZDAT irodalom. Kialakul az urbánus és népi ellenzék.

Szamizdat: Olyan politikai, társadalmi, irodalmi és szociológiai témájú kiadványok, melyek illegálisan, titokban de magas szakmai színvonalon készültek a Kádár-rendszert kritizálva és egy rendszerváltást előkészítve. Pl: Tiszatáj, Beszélő, Demokrata

A 80-as évek elején újabb reformokkal kísérleteztek: engedélyeztek kisebb magánvállalkozásokat és újra növelték a vállalatok önállóságát. Ám ez sem oldotta meg a problémákat. A lakosság elégedetlen volt a Kádár-rendszerrel

Bibó István (1911-1979) szerepe:

Jogász és egyetemi tanár, aki 1956 november 3-án megalakult harmadik Nagy Imre kormányban államminiszter. Börtönben ült 1963-ig. Bár már 1979-ben elhunyt, ő kötötte össze az 56-osokat a rendszerváltó generációkkal.

Kádár bukása (1988)

1. Az ország eladósodása: 1973 -tól rohamossá vált. A lakosság nem tud erről, Kádár eltitkolja.
2. Az emberek elégedetlenségének jelei: a) Szamizdat irodalom alakul ki, pl.: Figyelő, Demokrata, melyet százezrek olvasnak b) Bős-Nagymarosi vízlépcső ellen tüntetések zajlanak 1989-ben c) Elégedetlenség az árak, bérek kérdéseiben.
3. Pozsgay Imre kijelentése a médiában: 1989 január 28-án: 1956 nem ellenforradalom volt, hanem népfelkelés. Ez komoly változás a korábbi marxista meghatározástól.
   
4. A reformkommunisták előretörése, Grósz Károly leváltja 1988 májusában: felfelé buktatják, amikor a pártkongresszus pártelnökké nyilvánítja, miközben ez a korábban nem létező pozíció semmiféle jogkört nem ad Kádárnak. Rá egy évre, 1989 nyarán (július 6-án) Kádár meghal. Véget ér a "kádár-korszak" is.

Folytatás: Mindennapok a Kádár-korban, pozitívumok és negatívumok

Képek a rendszerváltás időszakából

[A kommunsita idők, Rákosi- és Kádár korszak fogalomrendszere]

***

Gazdaság és társadalom a dualizmus korában

Gazdasági felzárkózás:

1. Folyóinkat hajózhatóvá tették, gátrendszer épült az áradások ellen.
2. A magyar mezőgazdaság modernizálódott: megjelentek a cséplőgépek, az istállózó állattartás, az intenzív állatfajták tenyésztés és a kertészeti gazdálkodás. A gabonatermelés mellett új növényfajok tömegtermesztése is elkezdődött, pl. burgonya, cukorrépa, dohány ... stb
3. Kialakultak a "sikerágazatok": malomipar, cukorgyártás, konzervipar, és nagy fejlődésnek indult az acél- és gépgyártás.
4. Nagyarányú vasútépítések kezdődtek, 1868-ben létrejött a MÁV (Magyar ÁllamvasutaK)
5. Magyar találmányok: Kandó Kálmán (villanymozdony), Ganz Ábrahám (kéregöntésű vonatkerék).
6. Kialakult a hitelszervezet, megkezdődött az osztrák - francia - német tőke beáramlása. Létrejött a Magyar Általános Hitelbank (1867)
7. Jelentős kórház és iskola építési programok zajlottak

Problémák: Gabonakonjunktúra (fellendülés) egészen 1873 -ig éreztette hatását, majd egy átmeneti pénzügyi válság következett a bécsi tőzsde összeomlása miatt. Később 1884-ben jött egy újabb rövid válság, amikor az olcsó amerikai gabona és ausztrál gyapjú lenyomta az árakat. A filoxéra tönkretette a szőlőtermést.

A polgárosodó társadalom 

Azt a berendezkedést, melyben egyidejűleg létezik egymás mellett az új, polgáriasodó, nyugati típusú társadalom-szerkezet és a régi, feudális, középkort idéző, hagyományos társadalom, torlódó társadalomnak nevezzük.

Kiegészítés

Fontosabb társadalmi rétegek:

• Nagybirtokos arisztokrácia: A leggazdagabb 2000 birtokos-család tartozott ide. Bárók, grófok, akik sok ezer holddal rendelkeztek és befektetésekkel az ipari-kereskedelmi nagyvállalatokban. Ők nyerték el állami vezető pozíciókat (miniszterek, államtitkárok, polgármesterek)
• Nagypolgárság: Pénzügyi és kereskedelmi üzletekből meggazdagodott, módos, vagyonos üzletemberek tartoztak ide. Zömében zsidó polgárok, Bankárok, kereskedők, pénzemberek, gyárosok rétege tartozott a nagypolgárságba.
• Középosztály: Két részre tagolódott: a történelmi középosztályra és az úri középosztályra. A történelmi középosztályt jelentős birtokokkal rendelkező (több száz holdas) földesúri réteg alkotta (7-8 ezer család). Az úri középosztályt a dzsentrik alkották. Ők voltak azok a nemesek, akik bár elszegényedtek és földjeiket vesztették, azért társadalmi rangjukat meg akarták őrizni és ezért fontos hivatalokat vállaltak el, vagy katonatisztek lettek. Úrias életet próbáltak élni. Az úri középosztályt alkották még a tisztviselők, orvosok, ügyvédek, tanárok, nagy részben bevándorló zsidó, német polgárok. A középosztály a dualizmus idején 17% -ra növekedett.
• Kispolgárság: Egy millió lakos tartozott ide: saját bolttal, műhellyel rendelkező kisvállalkozók, jól fizetett kisiparosok (víz-, gáz-, villanyszerelők), vasúti, postai alkalmazottak, csendőrök.
• Parasztság: Hét milliós óriási réteget alkotott a századfordulón. Voltak gazdag-parasztok (50-200 holdas gazdák), akik zselléreket, szummásokat alkalmaztak, középparasztok (11-40 hold), akik nem tudtak senkit alkalmazni, és szegényparasztok (10 hold alatt), akik nyomorogtak. A földtelen parasztok munkaerejüket adták el, ők voltak a szummások, zsellérek, cselédek.
• Munkásság: Számuk 1914-re éri el az egymilliót. A szakmunkások akár ötszörösét keresték a képzetlen munkások bérének.

***

Parlamenti válságok

Parlamenti válság 1904-ben: Amikor a kisebbségben lévő parlamenti ellenzék megbénítja az országgyűlés működését, az úgynevezett "agyonbeszéléssel", obstrukciónak nevezzük. Vagyis: addig szólalni fel folyamatosan - egymásnak adva a szót -  míg a törvény megszavazása lehetetlenné válik. Amikor vita lett a haderő törvényről és az ellenzék csak akkor akart belemenni a haderőfejlesztésbe ha a közös hadsereg magyar jellegűbb lesz, megbénították a parlament munkáját. Válaszul a kiegyezést pártoló többség Tisza Kálmán fiát Tisza István választotta miniszterelnökké, aki új házszabályt dolgozott ki. Ez tiltotta az obstrukciót. Elfogadása a "zsebkendőszavazással" történt: 1904 november 18-án. Ekkor adott jelre (a házelnök elejtette zsebkendőjét) megszavazták. Az ellenzék tört-zúzott az ülésteremben. [Eremitha blog cikke]

Koalíciós válság 1905-1910: 1905-ben olyan pártok győztek a választásokon, melyek tagadták a kiegyezés létjogosultságát. Ferenc József nem volt hajlandó elfogadni győzelmüket, és egy saját maga által választott kormányt nevezett ki Fejérváry Géza vezetésével. Magyarországot 1 éven keresztül egy császár által kinevezett és törvényes nem választásokon nyert kormányzat vezette. Végül a függetlenséget követelők meghátráltak és kénytelenek voltak elfogadni a kiegyezés eszméjét. Ekkor kormányra kerülhettek (Wekerle Sándor kormány).

A római civilizáció

•  A római jog: I. Justinianus bizánci császár idején, 529-ben rögzített joggyűjtemény neve: Corpus Iuris Civilis.
• Latin nyelv és írásbeliség: a korabeli időszak világnyelve lett a latin és később a középkorban is a műveltség illetve nemzetközi diplomácia és egyház nyelve
• Városi közművesítés és utak: Róma volt az első közművesített város, római vízvezeték-rendszer
  
• Városi élet: amfiteátrumai közül legjelentősebb a Colosseum. A középületek legjelentősebbjei a Forum Romanum területén, azaz Róma főterén voltak, mint a Curia Hostilia (szenátus helye) és a Vesta templom. Fontos volt még a Circus Maximus aréna (kocsiversenyek színtere)
  
• Pannónia: A mai Dunántúl területe. Meghódítása: Kr.e.10-ben történt. Majd megkezdődik a romanizáció. Savaria (Szombathely), Scarabantia (Sopron), Aquincum (Óbuda), Vindobona (Bécs), Sopianae (Pécs). Jelentős provincia lesz, amit jelez, hogy egyik helytartójából császár lesz (Septimus Severus - Kr.u. 193)
  
• Szónokok, államférfiak: Cato, Caesar, Augustus, Ciocero (szónok), Antonius
  
• Romanizácio: A felsorolt és említett római vívmányok illetve latin kultúra és nyelv elterjedésének folyamata.

Vallástörténet

• A római istenek (link)
• A kereszténység (link)

Képek:

A kereszténység születése

Názáreti Jézus Krisztus (Josua) Mária gyermekeként született egy júdeai ács, József nevelt fiaként. Az elbeszélések szerint valódi apja a Szentlélek és így maga Isten volt. Születési helye: Betlehem, de fiatalkorát Názáretben töltötte. Harminc évesen felhagyott az ács mesterséggel és hirdetni kezdte Isten tanításait. Vándorlásba fogott, tanítványokat gyűjtött maga köré /Simon (később Péter), András (Péter testvére), Jakab, János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab (Alfeus fia), Tádé, Kánai Simon, Iskarióti Júdás. / Ők voltak a 12 apostol.

Jézus híre gyorsan terjedt, mert csodákat tett: betegeket gyógyított, halottat támasztott fel, kenyeret és halat teremtett. Amikor Jeruzsálemben is megjelent, az ottani zsidó főrabbik (vallási vezetők) féltékenyek lettek népszerűségére és elfogatták, majd a római helytartóval, Pontius Pilatussal kereszthalálra ítéltették.

Jézus tanításai:

• Isten megbocsát a megtérő bűnösöknek
• Az embereknek szeretniük kell Istent és embertársaikat
• Istennek tetsző életet az él, aki elfogadja az emberek közti közös egyenlőséget és az anyagi javakról való lemondást
• Az Istennek tetsző élet után mindenki lelkére egy halál utáni új élet vár. Ám az Isten dönti el az utolsó ítéletnél, hogy ki kerül a pokolba és ki a mennyországba.

A Biblia:

Jézus életét, tanításait halála után főbb tanítványai lejegyezték görög nyelven. Ezen iratok összefűzéséből született meg a Biblia. Ennek újszövetségi része szól Jézusról. Főbb részei az evangéliumok (Máté, Lukács, János, Pál, Jakab, Péter, Júdás evangéluma), Pál apostol levelei, Apostolok cselekedetei, Jelenések könyve.

A kereszténység terjedése:

Jézus halála után Péter apostol és Pál apostol vezették a keresztény közösségeket. Terjeszteni is próbálták az új vallást. Ám ez csak onnantól lett sikeres, amikor nem csak zsidókat próbáltak áttéríteni. Közben a római császárok egy része, pl. Néró, Decius, Diocletianus üldözték a keresztényeket. Végül 313-ban a milánói rendeletben Constantínus császár engedélyezte a keresztények szabad vallásgyakorlatát, sőt 391-ben Theodosius császár államvallássá tette a Római Birodalomban.

A keresztény tanokat a niceai zsinat (egyházi főpapok gyűlése) rendezte össze 325-ben. Itt fogalmazták meg a Szentháromság tant: az Atya a Fiú és a Szentlélek ugyanazon Isten három megjelenési formája. Egyházszervezet: püspökök, plébánosok, patriarchátusok (5 db): római, konstantinápolyi, antiochiai, jeruzsálemi, alexandriai. 

Róma hanyatlása és bukása

A Római Birodalom több mint ezer éves története nem csupán az államformák alapján bontható szakaszokra (királyság, köztársaság, principátus, dominátus kora), hanem a fejlődés és hanyatlás alapján is. Ezt szem előtt tartva beszélhetünk három korszakról. Az első Róma terjeszkedése Itália megszerzéséig (Kr.e. 753-265) a második a Római Birodalom kialakulása és terjeszkedése (Kr.e. 265 – Kr.u. 192) és a harmadik Róma lassú, hosszú hanyatlása (Kr.u. 192 – 476) A hanyatlás igazából a principátus kialakulásáig nyúlik vissza, arra az időre amikor a császári dinasztiák megjelentek.

Julius-Claudius dinasztia

Augustus utódai tartoztak ebbe a családba, így Tiberius, Caligula, Claudius, és Néró. Közös jellemzőjük volt, hogy mindannyian a császári közigazgatás kiépítését tekintették fő feladatuknak, különösen Claudius. Az ő nevéhez fűződik a hármas közigazgatás létrehozása: köztársasági, állami, és császári magán hivatalok rendszere. Állami hivatalnokok közé tartozott a praefectus praetorio (testőrök parancsnoka) a praefectus annonae (Róma népének élelmezéséért felelős hivatalnok), és ida tartoztak a legátusok (császári provinciák élén álló hivatalnokok). A császári magánhivatalok közt kiemelkedő volt a Claudius által megszervezett császári kincstár, illetve a császári irodák (scriniumok: panasz,- rendeleteket fogalmazó-, pénzügyi-, tanulmányügyi irodák). Claudius kezdte meg Britannia meghódítását. Az utána következő Caligula Néró uralkodását önkényuralom jellemezte.

A Flavius-dinasztia

Vespasianus, Titus, Domitianus alkották ezt a dinasztiát! (Apa és két fia.) Róma újjáépítése fűződik nevükhöz. Vespasiánus építtette fel a híres római Colosseumot. A nagy Judeai felkeléseket Kr.u. 66-70 -ben is ők verték le, komoly nehézségek árán! További két fontos dinasztia: Antoninus, Severus!

A principátus korának első felében, Kr.e. 27 – Kr.u. 192 közti bő két évszázadban a birodalom területe növekedett és Traianus idején elérte legnagyobb kiterjedését 117 körül. Ekkor Róma uralta Dáciát és Mezopotámiát is. A gazdaság virágzott, a lakosság nyugalomban élt és gyarapodott, mert a meghódított és provinciává tett területekről gazdag zsákmány áramlott a birodalomba, melynek egyúttal felvevő piaca lett minden új terület. Beindult a romanizáció, azaz a római kultúra és nyelv (latin) terjedt mindenfelé a világban. Új városok épültek, ezekben vízvezetékek, színházak, amfiteátrumok létesültek.

A hanyatlás kezdetei

Az Antoninus család Kr.u. 96 és 192 közt volt hatalmon. Összesen hat császár tartozott ide: Nerva, Traianus, Hadrianus, Antonius Pius, Marcus Aurelius, és Commodus!

Traianus (98-117): Meghódította Dáciát és egy időre Mezopotámiát is, így az ő idején lett a legnagyobb a birodalom. A dákok a mai Erdély területén gazdag aranybányákat birtokolta, ezeket szerezte meg tőlük Róma. Traianus 101 -ben indított hadjáratot a dákok ellen, akiket a római haderő le is győzött. A háború, Decebál király vezetésével 105-ben újra kezdődött. Végül a rómaiak 106-ben már a fővárosnál, Sarmisegethuzanál jártak, amelyet hosszú ostrom után elfoglaltak, lakosságát lemészárolták. Decebal elmenekült a római sereg elől, de néhány lovas üldözőbe vette, mire ő a kardjába dőlt, hogy ne kerüljön a rómaiak fogságába. Dáciával meghódítása révén új provinciával gyarapodott a birodalom.

Hadrianus (117-138):

A sok külső támadás miatt, a birodalom mindenhol limest kezdett kiépíteni. (Limes = a birodalom határain falak, árkok, őrtornyok, erődök, kerítések rendszere. Fal pl. Brittaniában épült.) Hadrianus idején szűnnek meg végleg a köztársasági hivatalok. A szenátus hatásköre csak Rómára szűkül.

Marcus Aurelius (161-180):

A principátus korának utolsó nagy császára volt. Uralma idején a germánok egyik törzse a markomannok közössége megtámadta északról a birodalmat. A dunai támadás főleg Pannóniát érte. Végül Róma győzött, de közben nagy veszteségeket szenvedett, elsősorban a harcok, másodsorban pedig a csaták nyomán fellépő pusztító pestis miatt! Az Antoninusok után polgárháborúk következtek, és megkezdődött a hanyatlás. Például mind gyakoribbak lettek a germánok betörései. Válságba került a gazdaság is. Végül csak a dominátus rendszerének bevezetése hozott javulást!

Az utolsó Antonius (Commodus) után a Severus dinasztia három császára következett - Septimus Severus, Caracalla, Alexander Severus - akik polgárháborús időkben kerültek hatalomra. Mindannyian adókat emeltek, és Caracalla minden szabad lakosnak megadta a polgárjogot annak érdekében, hogy több adót szedhessen be tőlük. Később, a Severusok után katonacsászárok, majd illir császárok jutottak hatalomra. Aureliánus császár 270 -ben visszaverte a birodalmat támadó barbár törzseket, de közben fel kellett adnia Dácia tartományt, és Rómát is kénytelen volt erős fallal körülvenni.

A gazdaság válságba került. A provinciák megerősödtek, Róma és Itália kicsit visszaszorult. Csökkent a rabszolgák száma, és megjelent az a rendszer, melyben szabad bérlők, úgynevezett colonusok művelték a patríciusok távolabb fekvő földjeit. Közben a luxuscikkekért (borostyán, selyem, tömjén) arannyal kezdett fizetni Róma, így megindult a nemesfém kiáramlás. Az állandó adóemelések miatt csak tovább romlott a birodalom helyzete.  A birodalom megerősítése érdekében bevezetett nyílt egyeduralom, mely az uralkodó címéről a dominátus nevet kapta. Bevezetője Diocletianus császár volt 284-ben. Egy társcsászárt választott maga mellé, és mindketten egy – egy helyettest is kerestek, így négy vezető irányította a birodalmat. A dominátus rendszerét a következők jellemezték:

• A provinciák helyébe kisebb egységeket hoztak létre
• A hadsereget megnövelték, és a birodalom belsejében mozgó egységeket telepítettek előre kijelölt pontokra
• Minden polgárra fej-, és földadót vetettek ki.

A rendelkezések átmenetileg segítettek a helyzeten, de a hanyatlás nem állt meg. Két évszázaddal a dominátus rendszerének bevezetése után örökre letűnt Róma (476) A válságot mutatta, hogy megjelentek a misztérium vallások, melyek keletről átvett kultuszok voltak, és azt jelezték, hogy a birodalom lakosai számára a politeista római hit már nem nyújt elég vigaszt!

A Római Birodalom szétesése

A Krisztus utáni harmadik századra a Római Birodalom lakosságának nagy része már a kereszténység követője lett. A Dominátus uralkodói – Diocletianus és Constantinus - eleinte még tiltották, később pedig már támogatták az új vallás térhódítását. Constantinus ráébredt arra, hogy a gyengülő államhatalom erős szövetségest, sőt támaszt nyerhet a keresztény egyházzal való összefogással. Ennek eredményeképp 313-ban Milánóban rendeletet adott ki, melyben biztosította a keresztények szabad vallásgyakorlatát. Ezzel a kereszténység a birodalom összekötő kapcsává vált. Eleinte a keresztény egyház vezetői nem voltak egységesek bizonyos hitelvek kérdésében, így vita alakult ki arról is, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek egylényegűek e, vagy csak az Atya tekinthető Istennek? Végül Constantinus 325-ben Nicaeába hívta az első egyetemes zsinatot a kérdés megvitatására. Itt megszületett a Szentháromság tan, mely szerint az Atya, a Fiú és a Szentlélek azonos Istennel. Ezt dogmává, azaz nem vitatható hitelvvé tették! A döntést vitató Arius alexandriai püspököt és híveit eretneknek minősítették. A zsinat után 66 évvel, 391 –ben Theodosius császár végül államvallássá tette a kereszténységet!

Fontos évszámok:

• 313 - Milanói Edictum
• 325 - Niceai zsinat
• 391 - Államvallás
• 395 - Kettészakadás

Eközben a gazdasági helyzetben jól látható különbség alakult ki a birodalom keleti és nyugati része között. Míg nyugaton a hanyatlás erős volt, addig keleten alig érzékelhető. Maga a császár, Constatninus is szívesebben tartózkodott keleten, sőt itt építtette fel új fővárosát is egy Büzantion nevű kis görög városka helyén, a Boszporusz parján. Az új főváros saját magáról nevezte el Konstantin városnak, azaz Konstantinápolynak. Az építkezések nyomán megnövekvő kiadások fedezésére adókat kellett emelni. A magas császári adók miatt a szabad colonusok nagyobb birtokosok védelme alá helyeztették magukat, ahol viszont függőségbe kerültek a nagybirtokosokkal szemben, hiszen a föld amit megműveltek nem az övék volt, és a föld használatáért - helyhez kötöttségük mellett - még terményszolgáltatásokat is teljesíteniük kellett!

Krisztus után 360 –ban egy új ázsiai népesség a hunok törzse megindult Európa felé és átkelt a Volgán. Később, 375-ben a hunok lerohanták a mai Ukrajna társégében táborozó keleti gótokat (germán törzs) akiknek a nyugat felé vándorlásával kezdetét vette a népvándorlás kora. Először a nyugati gótok érték el a Római Birodalom határait, a limest. A császár először megkísérelte békés eszközökkel fogadni a nagy számban érkező törzseket és letelepítette illetve zsoldjába fogadta őket. Azonban a gótok ellátása akadozott, nem egyszer éheztek, így végül fellázadtak a rómaiak ellen, és colonusok tömegei csatlakoztak hozzájuk. A felkelést nem bírta Róma leverni, így kénytelen volt belső függetlenség biztosítása mellett gazdag vidékekre telepíteni őket! Az egyre sűrűbb betörések miatt végül 395-ben Theodosius felosztotta fiai között a birodalmat, (Honorius kapta a nyugati, Arcadius a keleti részt) így létrejött a Keletrómai és a Nyugatrómai Birodalom.

A nyugati területek egyre gyengébbek lettek, részben a gazdasági hanyatlás miatt, részben azért, mert a gazdag keleti császárok képesek voltak megvásárolni a békét a germán támadóktól, akik így inkább nyugat felé vándoroltak és a Nyugatrómai Birodalmat pusztították. A frankok, angolok, gótok letelepedtek szerte a birodalomban, és a régi lakossággal egymás mellett élve lassan visszaszorították a római civilizációt! Idővel önálló germán királyságok jöttek létre, melyek összefogtak egymással és Rómával a Tisza mentén létrejövő Hun Birodalommal szemben. A döntő csatára Catalaunumnál kerül sor 451-ben, ahol legyőzték az Attila vezette hun sereget. Közben azonban egy germán nép, a vandálok 455-ben lerohanták Róma városát, mely így a végső hanyatlás útjára lépett. Végül egy germán vezér, Odoaker 476-ban lemondatta az utolsó római császárt, Romulus Augustulust és ezzel a Nyugatrómai Birodalom végleg összeomlott. A hajdani birodalom keleti fele, Bizánci császárság néven még ezer évig fennmaradt!

Folytatás: a római civilizáció

***

A császárkor 

[link - tortenelemcikkek.hu]

A principátus korának dinasztiái: Dinasztiákra tagolódtak Róma uralkodói:

• Iulius - Claudius dinasztia: Tiberius, Caligula, Claudius, Néró
• Flavius dinasztia: Vespasianus, Titus, Domitianus
• Antoninus dinasztia: Nerva, Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius
• Severus dinasztia: a dinasztia legfontosabb császára Caracalla (Kr.u.211-217)

A Iulius - Claudius dinasztia fontos közigazgatási és adóreformokat hajtott végre. Caligula és Néró önkényes uralkodók voltak (sokan őrültnek tartották mindkettejüket). Néró keresztényüldöző császár volt, Péter apostolt az ő katonái ölték meg (Kr.u. 65) és sokan Róma felgyújtását is neki tulajdonítják (Kr.u. 64-ben).

Később jött egy katona-dinasztia: Apa és két fia: Vespasianus és fiai Titus illetve Domitianus. Ők voltak a Flaviusok. Uralkodásuk alatt (Kr.u. 69-96) alatt épült fel a híres római Colosseum (72-80 közt épült) és több hatalmas zsidó felkelést is ők vertek le Judeában (Kr.u.70). A felkelések véres leverése nyomán települtek szét a zsidók a különböző provinciákba. Diaszpórákat hoztak létre. (Bar-Kochba felkelés Kr.u.132-135.)

A Római Birodalom az Antoninus dinasztia alatt, Traianus és Hadrianus idején érte el legnagyobb kiterjedését. Ekkor válik római területté Dácia és Mezopotámia is. Hadrianus fala ma is megtekinthető Skócia határán. Az utolsó nagy római császárnak Marcus Aurelius tekinthető (az uralkodása a fénykor vége) halálától lassú hanyatlásnak indul Róma (már fia Commodus is ennek a hanyatlásnak a császára). "Kenyeret és cirkuszt a népnek" -- elterelni a figyelmet a valós problémákról. 

A császárkor jellemzői

Limes: határvonal őrtornyokkal, több helyen kerítésekkel a Római Birodalom körül. (Hadrianus hozza létre)

Lázadások, germán betörések: Először Caesar korában lettek rendszeresek. Később: Marcus Aurelius idején (Kr.után: 161-180) hatalmas germán támadások éri a birodalmat és germán lakosság is lázadásokba kezd. A markomann törzsekkel 7 évig kényszerül háborúzni a császár, nagyrészt épp Pannónia területén. (Germánok => népcsoport. Ide tartozó törzsek példáu: gótok, longobárdok, teutonok, frankok, vandálok ... stb)

Gazdasági helyzet: Róma gazdasági jelentősége csökkenni kezd a keleti rész jelentősége növekszik. A birodalom súlypontja fokozatosan áthelyeződik a hellén területekre és egy Byzantion nevű városba. Róma arannyal és ezüsttel fizet a kelettel való kereskedelemért így nemesfém áramlik ki a birodalomból.

Colonusok kialakulása: A birodalomban a rabszolgákon kívül már olyanok is művelnek földet, akik szabadok. Ők voltak a colonusok, akik bérlik a földet a patriciusoktól és gazdálkodnak rajta.

Római polgárjog: A Severus dinasztia nagy császára, Caracalla adja meg 212-ben a birodalom MINDEN szabad polgárának a római polgárjogot!

A dominátus rendszere

• A dominátus lényege: Célja: egy olyan új igazgatási rendszer bevezetése a birodalomban, mely reformjai révén megakadályozza a Római Impérium folyamatos válságba süllyedését. (Utolsó kísérlet a Római Birodalom megmentésére.) 
• Kr. után 284 -ben Diocletianus császár megszüntette a principátus rendszerét és helyette bevezette a dominátust! Ez nem leplezett hanem nyílt önkényuralmat jelentett de hatalommegosztással. (DOMINATUS = egyeduralom, hatalommegosztással) Megszűntek a köztársasági keretek és a szenátus hatalma.
• Társcsászárok: Ebben a berendezkedésben a császár (dominus) egy társcsászárt választ maga mellé, akivel megosztja hatalmát. (Diocletianusnál ez a társcsászár Maximianus volt.) Majd mindketten további 1-1 alcsászárt tesznek meg segítőjükké. Így végül négyen irányítják a hatalmas birodalmat. Ez a TETRATRCHIA és DOMINATUS rendszere! Mindegyikük a birodalom adott részén irányítja a hadsereget, közigazgatást, pénzügyeket, bíráskodást.
• Reformok: A domintátus bevezetésével több reformot is végrehajtottak: például mozgékonyabbá és gyorsabban reagálóvá tették a limest örző hadseregeket + a provinciákat kettéosztották, így összesen 101 lett belőlük.

Constantínus (Kr.u.306-337): Székhelyét Rómából keletre, Byzantion városába költözteti, melynek neve innentől Constantin-város, azaz Konstantinápoly lesz (ma: Isztambul) Róma gazdasági jelentősége innentől csökkenésnek indul, Konstantinápoly egyre inkább átvesz minden szerepet. Hatalmas fejlődésnek indul és a birodalom súlypontja keletre tevődik!

***

.

INAKTIVÁLT LINK

Kelet-Európa jellemzői

Kelet-Európa nemesei Lengyelországban, Oroszországban bekapcsolódtak a nyugatra irányuló árutermelésbe és igyekeztek minden területükön gabonát termeszteni. A közös földekről még jobbágyaikat is elzavarták és a jobbágytelkek egy részét is megszüntették, hogy több gabonát termeszthessenek. 

Növelték a robotot, megtiltották a szabad költözést.

Lengyelország:

• A lengyel nemesség nagy számú volt (népesség 10-20%-a)
• A nemesek uralta szejm (rendi gyűlés) óriási többlet-hatalommal bírt a királlyal szemben. Pacta Conventa (1573). A nemesek mindent megvétózhattak, a király szinte semmiben sem dönthetett önállóan.
  
• A lengyel uralkodóház, a Piast-ház  kihalása után (1370) a lengyelek különböző idegen dinasztiákból hívtak uralkodókat a trónjukra.
• Közben a szomszédos Litvánia megerősödik , birodalmat hoz létre Ukrajna meghódításával, majd 1569-ben egy házasságkötés révén egyesül Lengyelországgal. A házasságkötés: a litván fejedelem, és Anjou Hedvig között [1385], majd lublini unió: 1569)
• A Jagello-ház lengyel-litván dinasztiaként elhozza Lengyelország vgirágkorát. Ám a Jagelló-ház is kihal: 1572 -ben.
  
• 1576-ban a lengyel nemesek trónjukra hívják Erdély fejedelmét, Báthory Istvánt és megkoronázzák lengyel királlyá.
• Báthory uralkodása: lengyel királyként hadat visel Oroszországgal és győz a livóniai háborúban.

Lengyelország a 17.századtól hanyatlásnak indul, majd a 18. században eltűnik a térképekről, amikor felosztják szomszédai: Oroszország, Poroszország és Ausztria.  

Oroszország:

Egységes Oroszország egészen 1480-ig nem létezett. Voltak orosz fejedelemségek már X. századtól, ám ezek 1223-ban tatár (mongol) fennhatóság alá kerültek! Az oroszok 1380 és 1480 közt lerázták a tatár uralmat és 1480-ban III. Iván moszkvai fejedelem megkezdte a többi orosz fejedelemség egyesítését.

IV.Iván (1547-1584)

Az uralkodása idején jön létre az erős és egységes Oroszország, Moszkva vezetésével. Hatalma despotikus. Hódításokba kezdett, és Oroszország megszerezte Szibériát, illetve a Délorosz sztyeppe mongol kánságait, ám Báthory István megakadályozza, hogy a Baltikum felé terjeszkedjen.

Harmadik Róma elmélet: Annak koncepciója, hogy eddig a történelemben három nagy birodalom vezette a világot: kezdetben a Római Birodalom, majd a Bizánci Birodalom (a korábbi Kelet-Római Birodalom), majd annak 1453-as pusztulása után (amikor beveszik az oszmánok Konstantinápolyt) Moszkva. Hivatkozási alap: Az utolsó Bizánci császár XI. Konstantin unokahúgát (Palaiologosz Sophia) a moszkvai fejedelem, III. Iván veszi el, így örököse lesz Bizáncnak. (Unokája IV. Iván.).

Moszkva egyházi, vallási központ is lesz, a görög-keleti egyház központja. 

Északi háború: A Nagy Északi háborúban (1700-1721) a XVII. századi Európa egyik legerősebb állama, Svédország ellen fogott össze Oroszország, Lengyelország, Dánia és Szászország. A háborút Oroszország nyerte a Romanov dinasztia egyik legnagyobb uralkodója, Nagy Péter cár (1689-1725) révén.

Nagy Péter cár:

Modernizálta Oroszországot, iparát-kereskedelmét, flottáját felfejlesztette

Óriási győzelmet aratott a svédek felett Poltavánál, így megnyerve a Nagy Északi Háborút, fontos tengeri kijárathoz juttatta Oroszországot. Itt alapította meg a róla elnevezett Szent Pétervárt.

A Habsburgok felemelkedése

A 13. századig a déli német területeken (a mai Svájcban) birtokoltak csak területeket, majd egy időre a család egy tagja (Rudolf) lett a német-római császár és helyzetét kihasználva családi birtokba vette az osztrák tartományokat. (1278-morvamezei csata)

A 15. századtól kezdve az összes német-római császár a Habsburgok közül került ki.

Ferdinánd 1526-ban házasság révén (Jagelló Annával) megszerezte a magyar trónt és innentől majdnem 400 éven keresztül (1918-ig) a Habsburgok adták a magyar királyokat.

Később, 1556-ban V. Károly után a Habsburg család két ágra szakadt: a spanyol és osztrák ágra.

A Habsburg Birodalom jellemzői: rendiség, vagyis a nemesek jelentős beleszólással bírtak a kormányzásba. Ugyanakkor az Udvar központosításra törekedett.

Magyarország a török idők alatt (1526-1699 közt) részben Habsburg vezetés alatt állt, miközben harcot vívott a reformáció terjedése ellen.

D O L G O Z A T

• Habsburgok, V. Károly, Valois párharc
• Francia vallásháborúk
• Az Oszmán Birodalom
• Németalföld és Anglia, Tudor-ház
• Kelet-Európa története

A munka világa

Munka világának nevezzük azt a közeget, ahol a munkavállalók és munkáltatók jogi kapcsolatban állnak egymással. Jellemzők:

• Munkaadók - munkavállalók. Munkaadók: olyan vállalkozások, melyek gazdasági tevékenységükhöz alkalmazottakat vesznek fel. Más néven gazdasági társaságoknak is hívjuk ezeket. Ilyen például az Rt (Részvénytársaság), a KFT (Korlátolt Felelősségű Társaság), Bt (Betéti Társaság) és egyéni vállalkozónak is lehet alkalmazottja. Munkavállalók: akik alkalmazottakként bérért-fizetésért dolgoznak a vállalkozásoknál.
• Közszféra - versenyszféra: Vannak munkahelyek, melyek nem vállalkozások, mert az állam tartja fenn őket. Ez az úgynevezett közszféra. Ide tartoznak például a rendőrségek, laktanyák, tűzoltóságok, kórházak, iskolák, vagy állami vállalatok, mint a vasút (azaz MÁV = Magyar Állami Vasutak) A munkahelyek nagyobb része azonban vállalkozás, ezek halmaza a verseny-szféra. Hazánkban 4,3 millió munkavállaló van, ebből 1 millió dolgozik a közszférában és 3,2 millió a versenyszférában.

Munkavállalói jogok és kötelességek

A munkavállalók jogai: 

1. Munkaviszonyt rögzítő törvényes munkaszerződés. Ennek tartalmaznia kell a munkaidőt, bért, munkavégzés helyét, munkakört és hogy a szerződés határozatlan idejű vagy meddig terjed.
2. Bérezés az elvégzett munkáért és túlóra pótlék, ha plusz munka-időt rendel el a munkáltató
3. Munkaközi szünetek
4. Munkavédelmi eszközök 

Szabadság:

Az egy évre jutó szabadságának felénél a munkaadó döntheti el, hogy mikor veszi ki. 25 éves korig évi 20 nap szabadság jár, majd 3 évente ez nő. (25 évesen már 21 nap, 28 évesen: 22 nap, végül 45 évesen már 30 nap. Ez a maximum.) A munkavállalónak jogában áll munkavédelmi eszközöket használni. Kötelességek: pontosan megjelenni a munkakezdéskor, betartani a munkaidőt, munkaképesnek lenni, betartani a munkaadó utasításait.

A munkavállalók kötelességei

A munkavállalókat nem csak jogok illetik meg, de kötelességei is vannak:

1. A munkavállaló köteles a munkahelyén munkára képes állapotban megjelenni, alkoholtól illetve kábítószer-hatástól mentesen, egészségesen.
2. A munkavállaló köteles betartani a munkakezdés és munka-befejezés időpontjait a szünetekkel együtt. Ugyanakkor a munkaszerződésben előírt munkaidő utáni munkavégzésért túlóra pótlék illeti meg.
3. A munkavállaló köteles végrehajtani a szakmai utasításokat és elvégezni az előírt feladatokat a munkaidő alatt.
4. A munkavállaló nem köteles végrehajtani olyan vezetői utasítást, mely saját vagy munkatársai testi épségét veszélyezteti.

Szemléltető videók:

• VIDEO (jogok - 5 perc)
• VIDEO (munkaerőpiac - 28 perc)
• VIDEO (jogok2 - 14 perc

-------------------------------------------------------------------------

A munkakeresés:

Az újságokban megjelenő hirdetések és internetes álláskereső portálok révén legeredményesebb a munkakeresés. Álláskereső portálok:

• profession.hu
• workania.hu
• Jobline.hu

• Menete: életrajz készítés, elküldés, állásinterjún való megjelenés

 [link]

A nagyhatalmak közti enyhülés jelei:

Korábbi enyhülés, megegyezés:

• Ausztria ügyében a megállapodás => 1955-ben külön megállapodás született arról, hogy orosz-amerikai vegyes megszállás alá tartozó Ausztriából kivonulnak a szovjetek, de Ausztria nem csatlakozhat a NATO hoz.
• Jugoszlávia ügye => 1948-ban a Tito vezette Jugoszlávia a sztálini modelltől eltérő útra lépett. Egy ideig, 1949-ben ellenséges viszony alakult ki Sztálin és Tito közt. Ebben az időben próbált Sztálin kedvében járni idehaza Rákosi azzal, hogy Tito-hű kémkedéssel vádolta meg és végeztette ki Rajk Lászlót.) Végül a Szovjetunió elfogadta hogy Ju. egy másik kommunista úton halad.

A hidegháborús korszak fontos alakjai

Fontos hidegháborús vezetők, politikusok:

• Mohatma Gandhi (India) Az angol birodalomtól függetlenedő önálló India megteremtője
• Mao Ce-Tung (Kínai kommunista vezető) Kína kommunista diktatátora 1945-1976 között
• Nelson Mandela (Dél-Afrika) A feketéket elnyomó Dél-afrikai Apartheid-rezsim elleni harc szimbóluma és a demokratizálódó Dél-Afrika első elnöke
• Charles de Gaulle (Franciaország) A II. világháborúban a szabad francia erők tábornoka, majd Franciaország miniszterelnöke 1944-1946 közt később köztársasági elnöke 1959-1969 között. 
• Martin Luther King Amerikai polgárjogi aktivista, lelkész, aki a feketék jogaiért küzdött
• Fidel Castro Az 1959-es kubai forradalom vezetője, majd Kuba első embere 1959 és 2008 között. 

Enyhülés és újabb elhidegülés

Későbbi enyhülés és megegyezések:

• SALT-1 és SALT-2 => 1972/1979 Strategic Arms Limitation Talks Fegyverkorlátozási szerződések voltak az USA és a Szovjetunió közt.
• Helsinki Értekezlet => 1975-ben 33 európai ország közt  a szocilaista országok is aláírták az emberi jogok és határok tiszteletben tartásáról, az erőszakos megoldások elutasításáról szóló záróokmányt.
• A két német állam szerződése 1972-ben => Willy Brandt (NSZK) vezető kezdeményezésére a két német állam közeledett egymáshoz

Bandungi Konferencia (1955) => Az egyik nagyhatalmi tömbhöz sem tartozó országok egy része India vezetésével közösen ítélték el a hidegháborút és a modern gyarmatosítást. Ők voltak az el nem kötelezett országok. Nehru, Tito

I. A kis hidegháború (1979-1985)

Az az 1979-ben elkezdődő korszakot, mely az 1985-ös csúcstalálkozók korszakáig, 6 éven keresztül tartott és a nagyhatalmak közti újbóli viszonyromlást jelentette, "kis hidegháborúnak" nevezzük.

1.) Rakéta telepítések: Amerikai rakéta telepítések Nyugat-Európába => 1979-ben újra ellenséges lett a hidegháborús tömbök viszonya, amikor a NATO újabb rakétákat telepített Nyugat Európába.

2.) A Szovjetunió afganisztáni háborúja (1979-1989) LINK => A Szovjetunió 1979 végén megszállta a szomszédos Afganisztánt és 10 évig próbálta stabilizálni. Az USA viszont titokban a felkelőket támogatta fegyverekkel. Végül 1989-ben az oroszok feladták a hiábavaló harcot.

3.) Olimpiák ügye: Az 1980-as moszkvai olimpiát a nyugat bojkottálta (az afganisztáni támadás miatt) válaszul az 1984-es Los-Angelesi olimpiát meg a keleti tömb bojkottálta.

4.) Űrfegyverkezési verseny indult Ronald Reagan - Brezsnyev idején, 1981 -től. Az első ember az űrben 1961-ben szovjet volt (Jurij Gagarin) viszont az első Holdra lépő, amerikai lett, 1969-ben, Neil Armstrong. A legköltségesebb versengért szintén Amerika nyerte a 80-as évek végére.

5.) Utolsó atomháborús válság: 1983 november 9-11 közt történt. Ekkor kevésen múlt az atomháború. Reagan és Andropov közt viták zajlottak 1983 őszén, majd 1983 november 3-án egy nagy amerikai hadgyakorlat kezdődött (neve: Able Archer 83), amit a szovjetek valódi támadásnak hittek. Az oroszok Szu-24 es vadászbombázóikat taktikai atomfegyverekkel szerelték fel és indításra készítettek elő, plusz 300 interkontinentális rakétát helyeztek készenlétbe. Mindezen túl a Szovjetunió mozgósította az Északi és Balti Flottát, miután több atomtengeralattjárót indítottak el az USA partjai felé. Végül egy kettősügynök (Oleg Gorgyijevszkij) révén értesült Reagan arról, hogy a Szovjetunió félreértette hadgyakorlatukat és ellencsapásra készül. Willam Casey CIA igazgató és Robert McFarlane nemzetbiztonsági tanácsadó veszélyesnek minősítették a helyzetet. Brent Scowcroft elnöki tanácsadót küldték az amerikaiak Moszkvába, aki végül tisztázta a helyzetet. (LINK)

A Szovjetunió vezetői a hidegháború alatt: Sztálin (1924-1953) Hruscsov (1953-1964), Brezsnyev (1964-1982), Jurij Andropov (1982-1984), Konsztantyin Csernyenko (1984-1985), Mihail Gorbacsov (1985-1991)

II. Az USA belpolitikája a hidegháborúban

Az USA ban kommunista ellenes hisztéria alakult ki az 50-es években, McCarthy szenátor hatására, aki egy egész bizottságot alapított a "szovjetbarátsággal" gyanúsítottak számára. (Százakat tartóztattak le.)

A 60-as években polgárjogi mozgalmak jelentek meg Amerika szerte, melyek a nők egyenjogúságáért, a vietnámi háború befejezéséért és a feketék egyenjogúságáért tüntettek. Elterjedt a hippi mozgalom, a háború ellen tiltakozó, lázadó ifjúság mozgalma.

Martin Luther King baptista lelkész, sokat tette a feketék egyenjogúságáért. 1963 aug.28-i beszéde híres lett) Végül 60-as években törvények tiltották a faji megkülönböztetést.

Kennedy - Nixon korszak: John F. Kennedy Az 1960-as elnökválasztásn Nixont legyőzve lett elnök. Új stílus: fiatalos elnök, csinos first lady (Jacqulin Bouvier)

Kennedy érdemei:

• Kubai rakétaválság megoldása
• A maffia visszaszorítása
• Egészségügyi ellátás kiterjesztése
• Apollo-űrprogram beindítása (1962)
• Polgárjogi mozgalmak felkarolása: faji, nemi emancipáció

Kennedy merénylet John F Kennedyt 1963. november 22-én Dallasban gyilkolták meg (miközben nyitott tetejű autójában ült és a tömeg üdvözölte a város utcáin). A merénylet egész Amerikát megrázta. 10 érdekesség. A gyilkost két órán belül elfogták: Lee Harvey Oswald (24 éves kommunista). Őt pedig két nappal később gyilkolta meg egy Jack Ruby nevű antikommnista. 

Watergate botrány (Nixon bukása) FIM: JFK Watergate botrány: 1972 június 17-én a washingtoni Watergate épületében, a demokrata párt irodáiban lehallgató-készülékeket helyeztek el ismeretlenek. Kiderült: maga Nixon küldte oda embereit. Botrány tör ki, amibe Nixon belebukik és lemond 1974 augusztus 9-én!

Űrverseny: Az első ember a világűrben a szovjet Jurij Gagarin volt, aki 1961-ben 1 óra 48 percet töltött az űrben. Válaszul az USA elindította az Apollo programot (szintén 1961-ben), mely 8 évvel később, 1969 július 20-án az Apollo-11 keretében embert juttatott a Holdra. Ő volt Neil Armstrong.

A hidegháború további meghatározó vezetői: Willy Brandt, Margareth Teacher, Juan Peron

Elnökök: John F. Kennedy (1961-1963) elhárította a kubai rakétaválságot, majd merénylet áldozata lett és Richard Nixon (1969-1974), aki egy politikai botrányba keveredve lemondásra kényerült. Későbbi elnökök: Carter, Reagan, Bush, Clinton a hidegháború befejezését készítették elő.

III. A hidegháború lezárulása

1.) Mihail Gorbacsov reformjai - kelet-európai rendszerváltások. Gorbacsov: 1985 március 11 - 1991 december 25. Hitt abban hogy átalakítható a Szovjetunió egy demokratokusabb rendszerré, miközben egyben tartható marad.

Programja: Peresztrojka (gazdasági reformcsomag), glasznoszty (politikai reformcsomag). Ezek révén csökkent a cenzúra és a párt teljhatalma, megkezdődött a demokratizálódás. A Szovjetunió közeledni kezdett az USA -hoz, 1985 és 1991 közt évről-évre javult a két ország kapcsolata. Ez volt a csúcstalálkozók kora. 

2.) Csúcstalálkozók:

• Genfi csúcstalálkozó: 1985 november 19-21. Reagan - Gorbacsov
• Reykjaviki csúcstalálkozó: 1986 október 11-12. Reagan - Gorbacsov
• Első washingtoni csúcstalálkozó: 1987 december 7-10. Reagan - Gorbacsov
• Moszkvai csúcstalálkozó: 1988 május 29-június 2. Reagan - Gorbacsov
• Máltai csúcstalálkozó: 1989 december 2-3. Bush - Gorbacsov
• Második washingtoni csúcstalálkozó: 1990 május 31-júni.3 Bush - Gorbacsov

3.) A berlini fal lebontása: [] Az NDK élén Walter Ulbricht után, 1971-től állt Erich Honecker egészen 1989 október 18-ig, amikor lemond. Megindul a rendszerváltás az NDK-ban. 1989 november 9-én az utazási törvény ügyében tartott sajtótájékoztatón bejelentik kelet és nyugat Berlin közt az azonnali határnyitást. Tömegek indulnak meg Nygat-Berlinbe, majd megkezdődik a fal lebontása spontán módon vésőkkel, kalapácsokkal, csákányokkal. 

4.) A Varsói Szerződés és a Szovjetunió felbomlása: 1991 július 1 (Varsói Szerződés) és 1991 december 25.(Szovjetunió). Végetér a hidegháború.