Magyarország a háborúban
A JUGOSZLÁV VÁLSÁG
Hitler, mint szövetségesét szólította fel Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre 1941 márciusában. Ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban (1940 december 12-én) örök-barátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.
Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták.
MAGYAR HADBALÉPÉS
Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót. A magyar parlament vitába kezdett arról, hogy vegyünk e részt benne. Végül mellette döntöttünk: mert Erdély további részeit is megakartuk kapni Hitlertől.
Ürügy a hadbalépésre: 1941 június 26-án ismeretlen gépek bombázták Kassát. A Bárdossy-kormány úgy ítélte meg, hogy ezek szovjet gépek voltak, így 1941 június 27-én Magyarország belépett a II. világháborúba és hadat üzent a Szovjetuniónak.
A MAGYAR HADSEREG HARCA A KELETI FRONTON
Harcok a Don-kanyarban: 1942 tavaszán a teljes 2. magyar hadsereg (200 ezer katona) indult a Don folyó partjához a Sztálingrád elleni német támadás kisegítése céljából. A hadsereg parancsnoka: Jány Gusztáv vezérezredes. [LINK]
A Don-kanyarban a szovjetek lerohanták a magyar állásokat és hatalmas túlerejükkel, harckocsijaikkal legyőzték a magyar csapatokat. A II. magyar hadsereg 60%-a odaveszik a harcokban.
KÁLLAY HINTAPOLITIKÁJA []
Horthy Miklós Hitler győzelmébe vetett hite, 1942 tavaszán ingott meg először. Kinevezte a nyugat-barát, békepárti Kállay Miklóst miniszterelnöknek.
Kállay hintapolitikába kezdett, vagyis nyilvánosan német-barát politikát folytatott, miközben titokban a háborúból való kilépésünkről tárgyalt az angolokkal és amerikaiakkal. A hinta elnevezés onnan ered, hogy a kileng a németek felé (látszólag hűek vagyunk Hitlerhez), majd kileng a másik irányba is (titokban tárgyalunk a nyugattal)
A tárgyalások 1944 elején elakadtak, mert közben a Teheráni Konferencia (1943 novemberében) úgy döntött, hogy Kelet-Európa és így Magyarország felszabadítását a szovjetekre bízzák.
Közben Hitler tudomást szerzett a titkos magyar tárgyalásokról és elrendelte Magyarország német megszállását. Erre 1944 március 19-én került sor.
MAGYARORSZÁG A NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT
A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul. Közvetlen előtte Ausztriába (Klessheimbe) hívták Horthyt, majd kész tények elé állították. Végül a magyar kormányzó elfogadta, hogy Magyarország barátként fogadja a német megszálló csapatokat.
Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme korábbi berlini követ vezetésével és Magyarország kapott egy teljhatalmú német vezetőt is, Edmund Veesenmayer személyében.
A német megszállás első fél évében (1944 március - szeptember) a nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.
Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. Elős lépésben a zsidókat Dávid-csillag viselésére kötelezték, majd elrendelték minden városban a gettókba gyűjtésüket, végül harmadik lépésben 440 ezer magyar zsidót szállítottak vasúton, másfél hónap alatt 1944 május-június során Auschwitzba. Később, 1944 júliusában a magyar holokauszt második fejezete kezdődött, a budapesti zsidók elszállítása a haláltáborokba. Ezt azonban már Horthy megakadályozta. A magyar holokauszt 3. fejezete, a nyilas uralomra esett.
HORTHY KIUGRÁSI KÍSÉRLETE
Horthy bizalma először a németek Moszkva alatti veresége után ingott meg Hitlerben. Ekkor nevezte ki a kormányra a nyugat-barát Kállayt.
Három fejlemény változtatta meg hazánk helyzetét:
- a normandiai partraszállással új front nyílt nyugaton, a németek két frontos háborúra kényszerültek
- Románia átállt (kiugrott)
- a német hadsereg mindenhol folyamatos visszavonulásra kényszerült
Mindezek után döntötte el Horthy, hogy országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Ezt három lépésben hajtotta végre:
- küldötteket menesztett Sztálinhoz tárgyalni, Faragho Gábor tábornok vezetésével, aki október 11-én aláírta a fegyverszünetet Moszkvában
- négy nappal később, 1944 október 15-én Horthy bejelentette a rádióban is Magyarország kiugrását.
- katonai parancsot adott a magyar hadseregnek a fegyvernyugvásra
A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását. Nem továbbították Horthy parancsait. A németek elrabolták Horthy kisebbik fiát és vele zsarolták, hogy vonja vissza a kiugrási nyilatkozatát.
Horthy sorsa: Visszavonja a kiugrási nyilatkozatát, majd az SS letartóztatja és Németországba viszik, házi-őrizetbe. A háború utolsó napjaiban a németektől amerikai fogságba kerül.
A NYILAS URALOM
A nyilasok céljai:
- A végsőkig támogatni Hitlert
- Magyarországot kiszolgáltatni Hitlernek
Közben 1944 október 15-én Horthy letartóztatása után Szálasi Ferenc kerül az ország élére német támogatással, mint nemzetvezető. Ezzel 170 napra kialakul a nyilas-uralom Magyarországon.
Nyilas rendelkezések:
- Folytatják a magyar zsidóság kiirtását a 200 ezres budapesti zsidóság elleni nyilas akciókkal. Ilyen voltak a Dunába lövések például.
- A magyar ipari termelés átadása a németeknek (bányászat, gépgyártás)
- Teljes mozgósítás: a 14 és 60 év közöttiek besorozása és frontra küldése
A front átvonulása Magyarországon
A szovjet front 1944 szeptembere és 1945 márciusa közt haladt át az országon. Ebben a fél évben jórészt a nyilasok kezében volt az ország nyugati fele.
Debrecennél nagy tankcsata zajlott, Székesfehérvárnál pedig a németek ellentámadással próbálkoztak (Tavaszi ébredés hadművelet).
A frontvonal 1944 karácsonyára elérte Budapestet, melyet körbekerítenek. Ekkor kezdődött meg a második világháború egyik leghosszabb ostroma, mely összesen 50 napig tartott. Budapest ostroma alatt a harcok házról – házra zajlottak. Összesen 160 ezer szovjet katona támadta a várost, melyet 70-80 ezer német-magyar erő védelmezett, így legalább kétszeres volt az orosz túlerő
Az ostrom vége: 1945 február 13-ra kiűzték a németeket a fővárosból. Utolsó kísérlet a német-magyar kitörésre a budai várnegyedből (Vérmező környékén) történt.
A szovjetek 1945 április 13-ra Magyarország teljes területéről kiűzték a németeket.