Új alkotmány létrehozása: A nemzetgyűlés 1789 és 1791 közt egy új alkotmányon dolgozott. Elfogadása: 1791 szeptember 3. Közben a  király részt vehetett az üléseken, mégpedig vétójoggal.

A pénzügyi válság enyhítésére a nemzetgyűlés assignátákat adott ki. Ezek az állam által lefoglalt egyházi vagyon egyes részeire váltható (kamatozó) utalványok voltak. 

Az új alkotmány jellemzői: 

• Szabadságjogok biztosítása: szólásszabadság, sajtószabadság, vallásszabadság
• Korlátozták a király jogait, csak vétójogot kapott, de jelen lehetett a konventben. A nemzetgyűlés vezette az országot, mely innentől nem rendi, hanem népképviseleti lett.
  
• Kiszélesítették a választójogot: cenzusos lett = amikor csak az vehet részt a választásokon, aki egy konkrétan meghatározott vagyoni és/vagy műveltségi szintet elér. (passzív, aktív választójog létezett)
• A papoknak fel kellett esküdniük az alkotmányra, a nemzetgyűlés beleszólhatott az egyház ügyeibe. 

A király nem akarta elfogadni az alkotmányt, így megpróbált megszökni 1791 június 20-án, ám a belga határon elfogták és visszakényszerítették.

Előzmények:

A 3.rend szószóinak annyit sikerül elérniük, hogy az udvar megengedi: kétszer annyi képviselőjük legyen a rendi gyűlésben. A korábban 900 fős rendi gyűlésben a három rend mindegyike 300 fővel képviseltette magát. Később viszont 1200 fős lett a gyűlés, melyből 300 - 300 volt a nemesség és papság száma és 600 a polgárságé. Viszont a rendek továbbra is külön üléseztek, így mindig leszavazták 2:1 arányban a harmadik rendet!

A rendi gyűlés:

XVI. Lajos (1774-1792) végül a válság miatt 1789-ben arra kényszerült, hogy 175 év után összehívja a rendi gyűlést. 1789 május 5-re tűzték ki a napját. A három rend képviselői megjelentek tehát Versaillesben, de a 3. rend azonnal követelni kezdte a közös ülésezést, mert akkor többségbe kerülhetett volna. Eleve 600-an voltak az 1200-ből, amihez hozzájött a másik két rendből átszavazók száma is. Ám a király ettől elzárkózott

A forradalom első szakasza (1789-1793)

Amikor a király bezáratta a 3. rend üléstermét, képviselőik Jean Bailly csillagász vezetésével a közeli Labdaházba vonultak (Versaille tornatermébe), ahol esküt tettek (június 20) arra, hogy egy új alkotmány létrehozásáig nem oszlanak fel. A király meghátrált és beleegyezett abba, hogy ezentúl közösen ülésezzen a három rend. „Esküszünk, hogy sohasem válunk meg a Nemzetgyűléstől, s bárhol összegyűlünk, ahol a körülmények megkövetelik, amíg létre nem hoztuk és szilárd alapokra nem fektettük a királyság alkotmányát.”

A Bastille ostroma - a forradalom kirobbanása

[Poszt a Bastille ostromáról]

Ugyanakkor zsoldosokat rendelt Párizsba. A zsoldosok megjelenésére a nép fellázadt: Camille Desmoulins vezetésével megrohamozta a Bastille börtönét (július 14.)! Kitört a forradalom: 1789 július 14. A Bastille az Ancien Regime és az elnyomás szimbóluma volt ekkor.

Párizsban átmenetileg győzött a forradalom, de a vidéki falvakban is felkelés kezdődött. Megindult a "nagy félelem mozgalma": kastélyokat fosztottak ki. Következmény: a nemesek lemondtak kiváltságaik egy részéről (robot, 10-ed, megváltható lett a 9-ed) és elfogadták az "Emberi és polgári jogok nyilatkozatát" (1789 augusztus 26) Ennek lényege: megszűntek a születési kiváltságok, helyette sajtó-, szólás-, vallás-, gyülekezés szabadsága.

***

A francia forradalom szakaszai:

• 1.) Alkotmányos monarchia szakasza: 1789.07.14 - 1792.08.10 van király, a nemesség szerepe jelentős
• 2.) A girondista köztársaság: 1792.08.10 - 1793.06.02 nincs király, a nagypolgárságé a vezető szerep
• 3.) Jakobinus diktatúra szakasza: 1793.06.02 - 1794.07.27 nincs király, a városi szegényeké a vezetés
• 4.) Thermidori köztársaság: 1794.7.27 - 1799.11.09 nincs király, újra a nagypolgárságé a hatalom
• 5.) Napóleon uralma: 1799-1814 császárság alakul ki Franciaországban

 Az egyes szakaszok jellemzői:

Az első szakaszban egy gyorsan elinduló fegyveres felkelés a jellemző, ám a király meghátrálása miatt konszolidáció következik. A nemesség és a király megtarthatja vagyonát, tekintélyét. A második szakaszban radikalizálódik a helyzet.

A francia forradalom előzményei

A nagy francia forradalmat megelőző 150 év abszolutista időszakát nevezzük Ancien Regime -nek (jelentése: régi rendszer). Ezt a korszakot három francia uralkodó: 14., 15., és 16. Lajos jellemezte.  Évszám szerint: 1643-1789 közti 146 évről beszélünk. (Az utolsó rendi gyűlést még XIII. Lajos hívta össze 1614-ben.)

A forradalom előtti évek jellemzői:

1. Franciaországra egy teljesen igazságtalan berendezkedés a jellemző, hiszen a legfelső 5% (nemesség és papság) kezében van a javak, földek 90%-a.
2. A két uralkodó rend (ordó) a nemesség és papság rendje mellett jogokat kezd követelni a harmadik rend is, a köznép. Szószólóik: LaFayette márki, Mirabeau gróf és Sieyes abbé.
3. A királyi udvar pazarló életet él, miközben a nép éhezik.
4. Szociális válság alakul ki 1788/89-re, a rossz termés, az éhínség, a nyomor és a magas adók miatt.
5. A költséges háborúk miatt (pl részvétel az amerikai függetlenségi háborúban) kiürül a királyi kincstár
6. A királyok nem hívták össze a rendi gyűléseket, helyette önkényesen uralkodtak abszolutista módon! 

Megoldási kísérletek:

A király pénzügyi vezetői: Robert Turgot vagy Jacques Necker próbáltak takarékossági intézkedéseket bevezetni és a nemesektől több vámot szedni, de nem sikerült javulást elérniük. 

A harmadik rend megerősödése:

A francia forradalom előtti évtizedek jellemzője a francia felvilágosodás volt. Három nagy gondolkodó írt fontos munkákat az abszolut rendszer és az egyházi uralom ellen: Montesquieu (1748 - A hatalmi ágak felosztásáról, címe: "A törvények szelleméről"), Voltaire (1734 - az egyház kritikájáról, címe: "Filozófiai levelek") és Rosseau (1762 - A közvetlen demokráciáról, a címe: "A társadalmi szerződés")

Tanagyag

Ókori istenek

***

***

A történelmi források mindazok a régi időkből megmaradt tárgyak, melyek segítik a múlt megismerését. A források 3 csoportja:

• tárgyi emlékek, például ősi pénzek, edénye, eszközök, fegyverek, sírok
  
• írott források, például sok-sok éve született leírások
  
• mesék, dalok, hagyományok, szokások

Régészet: A tárgyi emlékek felkutatását, előtárását és elemzését végző tudományterület

***

Ókori Egyiptom, piramisok

***

A Habsburg Birodalom felépítése

Az Ausztria által vezetett állam elnevezése: Habsburg Birodalom (csak a kiegyezés után [1867] lesz Osztrák-Magyar Monarchia).

Főbb részei, tartományai:

• Örökös tartományok: 7 terület: Alsó Ausztria, Felső Ausztria, Karintia, Krajna, Stàjerország, Tirol, Vorarlberg. Ezek 1278-ban (Morvamezei csata) a Habsburg család kezébe kerülnek több mint 6 évszázadra (1918-ig). I.Rudolf német uralkodó adományozza fiainak. Előtte a Babenbeg családé volt a terület.
• Csehország - Morvaország
• Galícia: Lengyelország első felosztásakor (1772) kerül a Habsburg Birodalomhoz, Lemberg központtal.
• Erdély: a törökök kiűzése után a Habsburgoké, akik külön tartományként kezelik, nem tekintve Magyarország részének. Diploma Leopoldinum (1691). I. Lipót adja ki (1657-1705).
• Határőrvidék: a török határsáv mely közvetlen bécsi irányítás alá tartozott
• Horvátország: a pozsonyi országgyűlés alá rendelték, de a reformkor alatt inkább Bécshez húz (Jelasics horvát bán idején).

Sajátosságok: Erdélyt közvetlenül Bécsből irányították a törökök kiűzésétől kezdődően, külön országgyűlése volt Gyulafehérváron. Ugyanakkor Horvátország a pozsonyi diéta alá tartozott

 A magyar vármegyerendszer

Az 50 reformkor vármegye alkotta a közigazgatás alapját. Másik elnevezése: MUNICIPIÁLIS rendszer. Minden egyes vármegyében volt vármegye-gyűlés. Mindegyik ilyen gyűlés hozhatott rendeleteket volt adókivetési joga, saját bevétele és saját hivatalon-rendszere.

A főváros Pozsony, ahol a Magyar Kamara épületében zajlottak az országgyűlések vagy diéták.

A törvények születésének folyamata

Az országgyűlés működése

Helyszíne: Pozsony, a Magyar Kamara épülete, Pesten először majd 1848 júliusában lesz országgyűlés és utána a kiegyezés időszakától folyamatosan.

Alsóházi képviselők: Minden vármegye két képviselőt küldhetett a diétára, így összesen 100 vármegyei követ gyűlt mindig össze az 50 vármegyéből. 

Egyéb tagok: az alsóházban jelen lehettek egyházi követek, városok követei és felszólalási illetve szavazati jog nélküli ablegátusok.  

***