Nemzeti egységmozgalmak
Európában két területen csak a XIX. századik második felére kezdődik meg a nemzetállami átalakulás, mely egységes országot teremt. Ez a két terület: az olaszok lakta Itália és a németek lakta Német Szövetség.
Olaszország születése
Itália széttagoltsága: Itália az 1800-as évek közepén négy részre tagolódott:
- észak-keleten egy jelentős Habsburg terület létezett (ide tartozott pl: Milánó, Velence)
- észak-nyugaton egy erős és jelentős önálló állam volt: Szárd-Piemonti Királyság
- délen a Nápolyi-Szicíliai Kettős-királyság élén Bourbonok álltak
- középen a Pápai Állam feküdt
Az egységes Olaszországért harcolók: Két személynek volt köszönhető az egységes Olaszország megszületése, egyrészt Camillo Cavournak, a Szárd Királyság (Piemont) miniszterelnökének, másrészt Giusppe Garbibaldinak, aki ezer fős sereggel szállt partra Sziciliában és tört előre Nápolyig.
A francia - piemonti - osztrák háború (1859): Cavour 1859-re megszerezte III. Napóleon támogatását, ugyanis Nizzát és Savoyát ígérte számára, ha támogatja országát egy Ausztria elleni háborúban. A szövetség létrejött és1859 tavaszán a franciák és piemontiak támadást indítottak az osztrákok ellen. Az első csata Magentánál, a második pedig Solferinonál zajlott és mindkettő francia győzelmet hozott. Ferenc József kénytelen volt békét kötni, és beletörődni Lombardia elvesztésébe. Franciaország pedig megkapta Nizzát és Savoyát.
Itália egy kézbe kerülése: Garibaldi Sziciliából Dél-Itálián keresztül egészen Nápolyig tört előre vörösingeseivel, akikhez a helyi lakosság is csatlakozott. A francia helyőrségek kiszorultak és Nápolynál Garibaldi serege egyesült a piemontiakkal. Garibaldi ezt követően behódolt és Dél-Itália csatlakozott Piemonthoz.
Az egységes Itália megszületése: Itália nagy része 1860-ra elismerte királyának Viktor Emánuel piemnonti uralkodót, így 1861-ben létrejött az Olasz Királyság. Ám Róma és Velence ekkor még idegen kézen volt. Végül az 1866-os porosz-osztrák háború után Velence, majd az 1870-es porosz-francia háború után Róma is olasz kézre került.
Magyar vonatkozások: Az 1859-es francia-osztrák háborúba a Torinóban élő Kossuth is bekapcsolódott, amikor Telekivel és Klapkával Nemzeti Igazgatóságot alakított. Ha a francia csapatok az osztrák határig jutottak volna (amire végül nem került sor) Kossuth felkelésre hívta volna a magyarokat. Végül ebből semmi nem lett, de a Genovában megalakuló Magyar Légió katonái Garibaldit segítették Dél-Itáliában.
A német egység létrejötte Link
A német gazdaság:
- A Német Szövetség államai 1848 után sorra megszüntették a feudális kötöttségeket (jobbágyfelszabadítás)
- Vasútépítések zajlottak, fellendült a bányászat és a vasipar
- A három legjelentősebb ipari központ: Ruhr vidék, Szilézia, Berlin porosz területen voltak, így Poroszország fejlődött leginkább.
- A német államok 1834-ben vámszövetséget alkottak, ez volt a Zollverein. Ausztria nélkül, Poroszország vezetésével.
A porosz - osztrák versengés: A német államokban két elképzelés terjedt el arról, hogy hogyan lehetne egységes német állam:
- Kisnémet koncepció => A német államok egységes országot hoznak létre Ausztria nélkül Porosz vezetéssel
- Nagynémet koncepció => A németek egységes országot teremtenek Ausztriával együtt, osztrák vezetéssel
A két elképzelés miatt Ausztria és Poroszország versengeni kezdtek egymással és közben Poroszország uralkodója I. Vilmos (1861-1888) miniszterelnöke pedig Ottó von Bismarck (1862-1890) lett.
Európa élenjárójává tették a porosz ipart (Siemens gyár és Krupp művek)
Megerősítették a hadsereget => hadkötelezettség (3 év szolgálat) + modernizáció (hátultöltős puskák)
Jó kapcsolatokat építettek ki 3 nagyhatalommal: Angliát meggyőzték arról, hogy támogassa őket, mert csak egy erős Poroszország ellensúlyozhatja az oroszokat; Oroszországot barátjukká tették azzal, hogy támogatták a lengyel felkelés leverését; Olaszországot pedig szövetségesükké tették Ausztria ellen. Két ellenfelük maradt: Franciaország és Ausztria.
A porosz - osztrák háború (1866): A háború Poroszország és Ausztria közt nem várt módon gyors porosz győzelmet hozott! A Königgratzi csatában (1866 július 3.) az osztrákok megalázó vereséget szenvedtek. Bismarck mégsem kötött velük szigorú békét, mert már előre arra gondolt, hogy a franciák elleni háborúban jó lenne, ha Ausztria semleges maradna. A porosz - osztrák háborút lezáró Prágai béke Velencét vette el Ausztriától és létrehozta az Észak-Német Szövetséget.
A porosz - francia háború: Ausztria legyőzése után egyetlen komoly riválisa maradt a poroszoknak, mégpedig Franciaország, mely mindig is ellenezte a német egységet. A háborút Bismarck provokálta ki, így a franciák támadást indítottak. Ekkor azonban Helmut Moltke porosz tábornok győzelmeket aratott Patrice MacMahon felett. A döntő csata Sedannál zajlott 1870 szeptember 1-én. A poroszok bekerítették és legyőzték a franciákat. A porosz sereg bevonult Párizsba.
A versaillesi palotában német császárrá kiáltották ki a porosz uralkodót, I. Vilmost 1871 január 18-án.
Létrejött a Német Császárság, mely megkapta a vesztes Franciaországtól Elzász-Lotaringiát is.
Bordeaux -ban (Bordó városában) a franciák trónfosztottá nyilvánították III. Napóleont (aki Angliába menekült) és Franciaországot köztársasággá nyilvánították. Első köztársasági elnök Adolphe Thiers aláírta a békekötést a németekkel.
A párizsi kommün: Párizsban 1871 márciusában forradalom tört ki és a kispolgárság illetve a munkások kommünt hoztak létre. Az üzemeket állami kézbe próbálták venni. A kommün leverése 2 hónappal később történt meg: a németek által szabadon bocsátott francia katonák segítségével.
