Művészettörténet [történelemcikkek]
- Középkor művészettörténete: román építészet, gótika, skolasztika
- Kora-újkor művészettörténete: humanizmus és reneszánsz
- Reformáció - katolikus megújulás művészettörténete: barokk
- Újkor művészettörténete: felvilágosodás
A Barokk:
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa. Kb. 1575-től kb. 1770-ig tartott. Folytatódó, kései ága a rokokó. A barokkot a klasszicizmus követte.
A szó eredete a francia baroque vagyis „excentrikus”, „bizarr”, ami a bőséges túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal. A barokk eszmei háttere egyértelműen a sok támadást és kritikát átélt katolikus egyház által indított ellenreformáció (az egyház hivatalos szóhasználatában a katolikus megújulás) volt. A római katolikus egyház fő célja a barokk alatt a reformáció következtében elvesztett hívek visszaszerzése, illetve a hívek hitükben való megerősítése volt. A barokk építészet legfőbb alkotásai egyértelműen a templomok: ezek a monumentális építmények rendkívüli díszítettségükkel, aranyozásaikkal, márványdíszeikkel az egyszerű hívőket voltak hivatottak elkápráztatni és ráébreszteni a római katolikus Anyaszentegyház hatalmára és nagyságára.
***
