Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc

Előzmények:

Az 1848 áprilisában elfogadott 31 db áprilisi törvény rögzítette Magyarország új berendezkedését. Ezzel a forradalom céljai 90%-ban megvalósultak. Annak ellenére, hogy a törvények révén szinte mindent elértünk, 10% kérdésében (hadügy, pénzügy) további tárgyalásokra lett volna még szükség. Ám Ausztria ezek elől elzárkózott.

Május június során a pénzügyek, hadügyek terén teljes, az áprilisi törvények ügyében pedig részleges elzárkózás jellemezte Ausztriát. 

Az elzárkózás okai: 

1. Az európai forradalmakat sorra leverik mindenhol
2. Itáliában Radetzk marsall legyőzi az olasz felkelőket

Az említett két tényező miatt már nem volt nyomás és kényszer a Habsburgokon arra nézve, hogy továbbra is együttműködjenek velünk.

Tananyagfelosztás: A tananyag 7 részre van tagolva. Ezek lehetnek majd egy-egy esszé feladat témái a számonkéréseknél. A 7 rész a következő: Előzmények, Felkészülés, A horvát és osztrák intervenció, A tavaszi hadjárat, A függetlenség kimondása, A vereség, Az utolsó csaták.

Felkészülés

Batthyány-kormány működése: 1848 március 3 - 1848 október 2 között. Utána Ausztria Magyarországra küldi Lamberg Ferencet, helytartóként. Megöli a pesti tömeg. Ezek után alakul meg az OHB, vagyis Országos Honvédelmi Bizottmány, melynek Kossuth az elnöke. Felkészülés a harcokra:

Magyar felkészülés:

1. Gyorsított, azonnali jobbágyfelszabadítás. Oka: a jobbágyság támogassa majd a szabadságharcot.
2. Népképviseletivé válik az országgyűlés és a helyszíne innentől Pozsony helyett Pest lesz. A korábbi rendi gyűlések (melyeken csak nemesek vehettek részt) megszűnnek, helyettük választásokkal népképviseleti országgyűléseket tartanak. Cenzusos választójoggal.
3. A magyar országgyűlésen, mely 1848 július 5-én ül össze Pesten, Kossuth (a Pesti Vigadó épületében) katonát és pénzt kér a képviselőktől, akik azt meg is szavazzák. Kossuth kérésére 10 honvédzászlóalj felállításáról döntöttek és 200 ezer katona behívására. Emellett megszavaztak 42 millió hadi-hitelt is a háborúhoz.
4. A harcra való felkészülés része volt az is, hogy Kossuth toborzóútra ment az Alföldre, hogy még több katonát gyűjtsön a kezdődő harcokhoz. 

Osztrák felkészülés:

1. Mozgósítás Ausztriában. Megkezdődik a Magyarország elleni harcra szánt katonai alakulatok összegyűjtése
2. A nemzetiségeket Magyarország ellen uszítják az osztrákok. A szerbek Karlócán hirdetnek magyar ellenes harcot, a románok Balázsfán indítanak felkelést ellenünk. A horvátok pedig Josip Jelacic vezetésével Magyarország megtámadására készülnek (1848 szeptemberében indulnak majd meg). 
3. Ausztria a magyar kormány felfüggesztésére és helytartó kiküldésére készül 1848 szeptemberében.

I. Az osztrák intervenció

A hadiállapot beállása: Mikor az udvar 1848 augusztus 31-én visszavonta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium jogkörét, majd szeptember 25-én Lamberg Ferenc altábornagyot küldte Pestre, hogy a császár nevében átvegye a hatalmat az ország felett, (mint helytartó) hadiállapotba kerültünk Ausztriával. Kossuthék válaszul hatálytalanították Lamberg kinevezését, és a parasztságot harcra hívták. Viszonzásul eltörölték a parasztok szőlődézsmáját. Ezt követően október 2-án a Batthyány kormánytól a harcok idejére az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) kezébe került a végrehajtó hatalom. (Elnöke: Kossuth)

Josip Jelasics horvát bán:

A pákozdi csata: 

A horvát sereg 1848 szeptember 11-én lépte át a határt és indult meg Pestre. Ám Pákozdnál és Ozoránál a magyarok kettős győzelmet arattak felettük.

A pákozdi csatában szeptember 29-én Móga János magát Jellecsicsot verte meg, az ozorai csatában pedig Görgey Artúr és Perczel Mór a horvát segédhadak felet arattak diadalt.

A schwechati vereség:

Jellacsics a veresége után Bécs felé menekült csapataival, ahol a 3. bécsi forradalom zajlott. Terv: bécsi forradalmárok és a magyar csapatok egyesítése volt. Móga János üldözte, de az osztrák határhoz érve vonakodott átlépni azt. Közben Windischgratz herceg le tudta verni a bécsi forradalmat, majd a magyarok ellen indult és Schwechatnál 1848 október 30-án győzelmet aratott.

Az osztrák támadás:

Ferenc József trónra lépése: A Habsburg család félreállította Ferdinándot és helyette 1848 december 2-án Ferenc József lett a császár. Oka: Ferenc József nem kompromittálódott politikai értelemben, hiszen nem írta alá a magyar reformokat (áprilisi törvények) mint előre, V. Ferdinánd.

A támadás irányai: Osztrákok főserege Alfred zu Windischgratz vezetésével 1848 december 13-án elindulva a Duna mentén tört Pestre, a második erő északról Franz von Schlick tábornok vezetésével Kassa felé. Erdélyben Anton Puchner indult meg.

Pest eleste: A túlerőben lévő osztrákok visszaszorították Görgeyt, aki vitába keveredett Kossuthal. A vita lényege: Kossuth katonai kérdésekbe is beleszólt nem értve, hogy Görgey miért hátrál. Végül Kossuth Perczel Mórt utasította arra, hogy bármi áron állítsa meg Pest előtt az osztrákokat. Így következett a Móri csata (1848 december 30-án) melyet a magyarok elvesztettek, az osztrák sereg pedig elfoglalhatta Pestet. A diéta és az OHB Debrecenbe menekült és egy új haditerv született. A magyar vezetők közt volt egy békepárt, akik még ekkor is hittek az osztrákokkal való megegyezésben. Küldöttséget indítottak Windischgratzhez, Deák és Batthyány vezetésével, ám ez eredménytelenül végződött. Felső-tiszai csapatösszevonás elrendelése: minden magyar erőt a Felső-Tiszához rendeltek egy magyar ellentámadás előkészítéséhez.

A Felvidéki hadjárat:

Görgey serege 1849 januárjában Vácon és a Felvidéken keresztül vonult a Hernád völgyéhez, Kassa alá. Ezzel lekötötte Windischgratz erőinek egy részét, melyek az üldözésébe kezdtek ahelyett, hogy Debrecent támadták volna (ahol a diéta volt). A felvidéki hadjárat fontos csatája volt a Branyiszkói csata (1849 február 5.) melynek hőse Guyon Richárd áttört a branyiszkói hágon és egyesülni tudott Kassán Klapka György csapataival.

A kápolnai vereség: A Felső-Tiszánál összevont sereg élére Kossuth Henrik Dembinszkyt nevezte ki, mert megingott bizalma Görgeyben. A bizalomvesztés oka: Görgei váci kiáltványa volt. Ezt Kossuth úgy értelmezte, hogy serege függetlenedni akar tőle. A Dembinszky vezette sereg azonban Kápolnánál vereséget szenvedett az osztrákoktól, 1849 február 27-én. Windischgatz teljes győzelmet jelentett az Udvarnak, ki Bécs kiadta az Olmützi alkotmányt, mely felszámolta a vármegyerendszert és egy 5 tartományú, központosított birodalmat hozott létre.

Tiszti-lázadás: A kápolnai csata után a tisztikar felmondta az engedelmességet Dembinszkynek és Kossuth a helyszínre sietve Görgeit sejtette a lázadás mögött. Szemere tisztázta a helyzetet így Kossuth újra Görgeit nevezte ki főparancsnoknak.

Erdélyi harcok: Erdélyben a magyarokkal szemben ellenséges románság a balázsfai gyűlés után (1848 május 15-17.) összefogott Anton Puchner tábornok osztrák csapataival és megtámadta az erdélyi magyar csapatokat. November közepén kezükre került Kolozsvár is. Félő lett, hogy Erdély megszerzése után kitörnek majd az Alföldre is, hátba támadva a magyarországi erőket. Ám a székelyek összefogtak, felkelést hirdettek és meggátolták ezt. A székelyeket leverték ugyan, de 1848 decemberében Jozef Bem került az erdélyi magyar csapatok élére, aki a csucsai szorosból ellentámadást indított. 1848 karácsonyára visszavette Kolozsvárt, majd 1849 február 9-én Piskinél is nagy győzelmet aratott, sőt 1849 március 11-re visszavette Szebent is. 1849 júniusára gyakorlatilag kiűzte a császáriakat Erdélyből. 

II. A tavaszi hadjárat

A tavaszi hadjárat csatái: 1849 márciusában az egri haditanácson született meg a terv: nagyarányú ellentámadást indítanak a magyarok a Tiszától, és ennek során bekerítik Windischgatz erőit is. Az offenzíva 1849 április 2 és május 21 közt zajlott és sorozatos győzelmeket hozott. A hadjáratot Görgey vezette, de részt vett benne: Aulich Lajos, Damjanich János és Klapka György is. A magyar sereg Gödöllőnél, majd Komáromnál sem tudta bekeríteni az osztrákokat, ám a nagysallói diadal óriási győzelem (április 19.)

Kossuth válaszút elé érkezett: üldözze e Ausztria felé a menekülő osztrákokat vagy előbb foglalja vissza a budai várat. Utóbbi mellett dönt, mert a főváros birtoklása fontos, ha szövetségeseket akar találni. Ha a saját fővárosunk sincs a kezünkön, akkor csak egy lázadó tartománynak tűnünk.

A tavaszi hadjárat csatái:

• Hatvani csata: április 2
• Tápiobicskei csata: április 4.
• Isaszegi csata: április 6.
• Váci csata: április 10.
• Nagysallói csata: április 19.
• Buda visszafoglalás: 1849 május 21.

A budai várat hosszú ostromot követően május 4-21 között (a Dunán hozott ágyúkkal) sikerült csak visszafoglalnia Görgeynek. A várat védelmező Heinich Heinzi vezérőrnagy elesett a harcban.

 III. A függetlenség kimondása

A függetlenség kimondása: A sorozatos győzelmek után Kossuth két dologtól kezdett tartani: egyrészt attól, hogy a képviselők egy része (békepárt) egyezkedni kezd Béccsel, és esetleg békét köt a háta mögött, másrészt attól, hogy a szabadságharc elszigetelődik és nem lesz ország mely támogatná a magyarok harcát. Mindkettő megoldást kínált a Habsburg-ház trónfosztásának és a függetlenségnek a kimondása. Erre 1849 április 14-én került sor a debreceni nagytemplomban. Itt született meg a magyar Függetlenségi nyilatkozat is, április 19-én!

Az új berendezkedés: Kossuthot kormányzóvá választották és új kormány alakult:

• Szemere Bertalan miniszterelnök és belügyminiszter
• Görgey Artúr hadügyminiszter
• Batthyány Kázmér külügyminiszter (távoli rokona Batthyány Lajosnak)
• Duschek Ferenc pénzügyminiszter
• Vukovics Sebő igazságügy-miniszter
• Horváth Mihály közoktatási miniszter
• Csány László közlekedési miniszter

Az új berendezkedés révén független országként folytathattuk a harcot, Európa előtt jelezve: különálló állam vagyunk. Ám Ferenc József közben elhatározta: külső segítséget hív ellenünk és mindent elsöprő támadást indít a magyar szabadságharc leverésére.

 IV. Az orosz intervenció

Ferenc József segítséget kér az oroszoktól: 1849 májusára Ausztria vereséget szenvedett a magyar szabadságharctól, egyetlen esélye a győzelemre az lett, ha szövetségesétől, Oroszországtól kér segítséget! Így Ferenc József 1849 május 1-én a Szent Szövetségre (1815) és a Münchengratzi Szerződésre (1833) hivatkozva fegyveres segítséget kért I. Miklós cártól, aki május 9-én 200 ezres hadat indított a magyar szabadságharc leverésére!

Az orosz-osztrák támadás: 1849 június 15-én 200 ezer orosz és 66 ezer osztrák katona zúdult hazánkra, több irányból. Az oroszok főereje Ivan Paszkevics hercig vezetésével északról, a Kassa-Miskolc útvonalon közeledett, az osztrákok pedig Julius von Haynau táborszernagy vezetésével a Duna mentén törtek Pest felé. Erdélyben az orosz-osztrák seregeket Alexandr Lüders irányította a Tömösi szoroson át Brassó felé haladva. A magyarok egyetlen esélye az időhúzás volt, amíg valamelyik európai nagyhatalom be nem avatkozik. Ám ez sajnos nem történt meg.

Kísérletek a megbékélésre: A magyar vezetés 1849 nyarán megpróbált megegyezni a nemzetiségekkel, hogy legalább velük ne kelljen harcolnia.

1.) Először a szerbekkel tárgyaltak, de a szerbek nem elégedtek meg a nyelvhasználati jogokkal, területi autonómiát akartak. Így a tárgyalások velük nem vezettek eredményre.

2.) Másodszor a románokkal tárgyaltak a magyarok: előbb Ian Dragos tárgyalt Buteanuval, de közben Arudbányán kiújultak a román-magyar harcok és meghalt Dragos. Később Nicolae Balsescunak sikerült kiegyezni a magyarokkal július 14-én. Ennek figyelembe vételével született meg 1849 július 28-án (túl későn) a nemzetiségi határozat! Széleskörű nyelvhasználat, de hangsúlyozza: magyar az államnyelv és senki nem kaphat területi autonómiát!

Viták a haditervről: Két haditerv született. Görgey haditerve Komárom térségében tervezte összevonni a magyar erőket. Ennek előnye, hogy a komáromi vár magyar kézen volt, és ha itt összpontosult volna a magyar seteg, akkor Ausztriát is fenyegetni tudtuk volna. Bécs közelsége miatt az osztrák seregek egy része Bécset kelle volna, hogy védje. Dembinszky haditerve a Szeged-Arad térségbe vonta volna össze a magyar erőket. Itt azonban a várak ellenséges kézen voltak, és Ausztriát sem tudtuk fenyegetni. Sajnos Kossuth Dembinszky tervét fpgadta el. 

V. Az utolsó csaták és a fegyverletétel

A Dembinszky terv szerint a magyar csapatok két útvonalon haladtak a Szeged-Arad összevonási pontra:

• Görgey 30 ezres serege a Felvidéken át az oroszok lekötésével, a Debrecen-Arad útvonalon haladt. (Tokajnál kelt át a Tiszán.)
• A Dembinszky vezette főserege 55 ezres fővel a Duna-Tisza közén keresztül vonult Szegedre (Buda alól).

Görgey Debrecennél ütközött meg a Paszkievics vezette oroszokkal, kisebb vereséget szenvedve, Dembinszky pedig Szeged alatt, Szőregnél veszített Haynautól (1849 augusztus 5.). A magyar fősereg a szőregi csata után Temesvárra vonult, ahol a főparancsnokságot Dembinszkytől Bem József vette át. Bem erdélyi csapatait néhány nappal korábban 1849 július 31-én a segesvári csatában verték szét (itt esett el Petőfi is), majd Nagycsűrnél (aug.6.)

Az utolsó nagy csata: A szabadságharc utolsó csatája Temesvárnál zajlott, ahol Haynau 1849 augusztus 9-én legyőzte a Bem vezette magyar főerőket. Mivel a főerők veszítettek, így a Görgey vezetett másik magyar sereg, mely Aradnál állomásozott feladta  a harcot. Kossuth augusztus 11 -én lemondott, a hatalmat Görgeyre ruházta és elmenekült az országból. Görgey 1849 augusztus 13-án Világosnál az oroszok előtt tette le a fegyvert.

A szabadságharc vereségének legfőbb okai:

• Az osztrák-orosz szövetség megléte, mely lehetővé tette azt, hogy Ferenc József segítséget kérjen az oroszoktól.
• A magyar szabadságharcnak mindvégig ellenségei voltak a nemzetiségek.
• A magyarok harca elszigetelt maradt, nem találtunk szövetségeseket!

A Görgey kérdés: Az elmenekült Kossuth bejárta a világot és mindenhol Görgeyt tette felelőssé a szabadságharc leveréséért. Oka: könnyebb elfogadni, hogy elárultak, mint azt hogy megvertek bennünket.

 VI. Az aradi vértanúk

A magyarok megbüntetése: A Ferenc József által vezetett Osztrák Birodalom bosszúra szomjazott 1849 nyarán, amiért csak nagy nehezen és csak orosz segítséggel tudta leverni a magyar szabadságharcot! Az ifjú császár Julius Jacob von Haynau táborszernagyot bízta meg azzal, hogy példásan megbüntesse a magyarokat, nehogy újra kedvük támadjon fellázadni.

Aradi vértanúk: 1849 október 6-án Aradon 13 magyar honvédtábornokot végeztek ki:

• Kiss Ernő
• Dessewffy Arisztid
• Sweidl József
• Lázár Vilmos
• Poltenberg Ernő
• Aulich Lajos
• Leiningen-Westerburg Károly
• Láner György
• Damjanich János
• Knézics Károly
• Török Ignác
• Nagysándor József
• Vécsey Károly

Ugyanazon a napon Budán pedig Batthyány Lajost is kivégezték.

Haynau rémuralma: Az osztrák tábornok 11 hónapon keresztül folytatott kivégzéseket, pereket, letartóztatásokat Magyarországon, egészen 1850 júliusáig. 150 embert végeztek ki összesen. Végül a császár menesztette Haynaut a nemzetközi figyelem miatt.

T É M A Z Á R Ó  N A G Y D O L G O Z A T

A bécsi kongresszus és Szent Szövetség (1815):

A Napóleont legyőző 4 nagyhatalom - Anglia, Oroszország, Ausztria és Poroszország, illetve a legyőzött Franciaország - közös kongresszusa volt két célból:

1. Európa határainak újrarajzolása, a győztesek érdekei szerint, Franciaország és Oroszország mérsékelt visszaszorításával.
2. Olyan összefogás teremtése, mely a továbbiakban meggátolja forradalmak és a bonapartizmus kialakulását

Résztvevők: Hardenberg (Poroszország), Castlereagh (Anglia), Metternich (Ausztria), Nesselrode (Oroszország), Talleyrand (Franciaország) A Kongresszus rendszere 40 évrel biztosította Európa békéjét és a forradalmak visszaszorítását. Nemzetközi találkozókon egyeztettek a nagyhatalmak.

Fontos uralkodói dinasztiák:

• Habsburgok => Ausztria
• Romanovok => Oroszország
• Hohenzollernek => Poroszország, Németország
• Bourbonok => Franciaország
• Stuartok => Anglia

Területváltozások: Oroszország bővült Finnországgal, Besszarábiával és a Varsói hercegséggel. Poroszország bővült rajnai és szászországi birtokokkal. Ausztria megkapta Lombardiát (Észak-Itália). Anglia gyarmatokat nyert: Ceylon, Málta, Helgoland, Fokföld. Létrejött a Német Szövetség (1815 június 10) vezetője a frankfurti Bundestag lett, Ausztria elnöklete alatt!

Szent Szövetség: A Bécsi Kongresszuson résztvevő országok közül három összefogása. Oros-Porosz-Osztrák (I. Sándor, III. Frigyes, I. Ferenc) Magyarországon az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc ellen is ez a szövetség lépett fel.

Napóleon törvényei és hadjáratai

Napóleon rendelkezései:

• Az új alkotmány szerint a legfőbb hatalom az első konzulé, azaz Napóleoné lett. Ő irányította a végrehajtó hatalmat és a törvényhozást is.
• Megszületett a "Code Civil" nevű törvénycsomag (1804), egy új polgári törvénykönyv. Ez eltörölte a nemesi kiváltságokat, bevezette a törvény előtti egyenlőséget és a polgári szabadságjogokat.
• Az ipar és pénzvilág támogatása: Napóleon létrehozta a Francia Nemzeti Bankot (1800) és törvények sokaságában támogatta a francia ipart.
• Napóleon alatt fejlesztették az oktatást, kialakították a középiskolák - egyetemek rendszerét.
• Napóleon kiegyezett a pápával (konkordátumot kötött) Ez alapján Franciaországban elválasztják az egyházat az államtól és a főpapok állami kinevezéssel kerülnek hivatalukba.
• Napóleon 1804 december 2-án császárrá koronáztatta magát.

A Napóleon elleni koalíciók

Napóleon 4 legfőbb ellenfele: Anglia, Ausztria, Poroszország és Oroszország volt. Ezek az országok összesen 6-szor fogtak össze ellene, vagyis 16 év alatt, 1799 és 1815 közt 6 koalíció született Napóleon legyőzésére! Eközben a 4 hatalom időnként más országokat is bevont a franciák elleni harcba (pl.: törököket, Portugáliát, Svédországot, Spanyolországot). Napóleon 1798 és 1813 közt szinte minden csatáját megnyerte szárazföldön. Tengeren csak Anglia tudta legyőzni Trafalgarnál 1805-ben.

Napóleon 16 év alatt sorra hódította meg Európa országait, melyek határait újra-rajzolta és sok ország élére saját rokonait ültette. (A holland és nápolyi trónra testvérei kerültek.) A Német-Római Birodalom helyén a Rajnai Szövetség jött létre.

A napóleoni háborúk menete

Az itáliai hadjárat után Napóleon az akkori legnagyobb ellenfele, a Habsburg Birodalom ellen fordult. Kétszer vezetett hadjáratot Ausztria ellen, először 1805-ben, Austerlitz mellett aratva győzelmet, 1805 december 2-án. A második ausztriai hadjárat előtt következett Poroszország és Spanyolország legyőzése vagyis a 4.koalíció leverése. Újabb győzelmei után született meg a tilsti béke 1807 júliusában, mely hatalma csúcsát jelentette.

A második Ausztria elleni hadjáratra 1809-ben azért került sor, mert I. Ferenc császár új koalíciót szervezett Napóleon ellen. Ám az új háborúban is diadalmaskodott Napóleon a wagrami győzelme révén (1809 július 6.). Ausztria legyőzése során intézte Magyarországhoz híres kiáltványát Napóleon (1809 május 15.) melyben arra szólította fel a magyarokat, hogy csatlakozzanak hozzá és együtt győzzék le Ausztriát. A magyarok azonban ekkor kitartanak Ausztria mellett, mert a bécsi udvar számára a katonai megrendelések révén profitál a háborúból.

A schönbrunni békében (1809.10.14.) Ausztria teljes behódolást kellett, hogy mutasson. A schönbrunni béke után 5 hónappal, 1810 március 11-én az addigra elvált, 41 éves Napóleon házasságot kötött az osztrák császár (I.Ferenc) 19 éves lányával, Mária Lujzával. A házassággal Napóleon egy nagy európai király-dinasztiával akart rokonságot. Napóleon nem származott királyi vérből így szüksége volt erre, ha dinasztiát akart alapítani. A Napóleon - Mária Lujza házasságból születik majd II. Napóleon, a Sasfiók (aki fiatalon meghal.)

Anglia és Oroszország:

Az Ausztria és Poroszország elleni sikeres hadjáratok után Napóleon figyelme újra Anglia felé fordult. Mivel tengeren nem tudott Anglia fölé kerekedni, ás 1805-ben Trafalgarnál veszített is ellenük. inkább a szigetország elszigetelésére törekedett: 1806-ban meghirdette az Anglia ellen kontinentális zárlatot, melyet minden országnak be kellett tartania vagyis nem kereskedhettek Angliával. Ám a cári Oroszország nem tartotta be, így Napóleon elhatározta Oroszország megtámadását.

Az orosz hadjárat (1812)

Az oroszok elleni francia támadás 1812 június 24 - december 14 között zajlott. Grand Armée a támadó francia hadsereg neve 700 ezres létszámmal. A hadjárat annak ellenére is kudarccal zárul, hogy Napóleon nem szenved egyetlen csatában sem vereséget. A franciák Königsbergből indulnak (Poroszország) Moszkva a céljuk. Közben Borogyinonál csata kezdődik Mihail Kutuzov tábornok csapataival: 1812 szeptember 7-én. Az ütközet döntetlenül zárul, de utána a franciák be tudnak vonulni Moszkvába 1812 szept 14-én.

Ám a cár (I. Sándor) azonban nem adja meg magát, elmenekült Moszkvából és nem hódol meg. Napóleon várja a behódolást, majd muszáj volt hazaindulnia seregével október végén, a közelgő tél miatt. Serege nem tudna áttelelni Moszkvában, melyet kiürítettek az oroszok. A hideg és a nagy távolságok és az oroszok támadásai miatt azonban serege éhezett, halálra fagyott és hullott, mire csapataival hazatért. Ez volt élete első nagy kudarca. A 700 ezres sereg alig 10%-a tér csak haza.

Napóleon fő ellenfelei a csatatereken:

• Mihail Kutuzov tábornok (orosz)
• Arthur Wellesley tábornok (angol)
• Gebhard Blücher tábornok (porosz)
• Horatio Nelson admirális (angol)

Napólon hadvezérei: Moreau (1804-ig), Joachim Murat, Louis-Alexandre Berthier, Gudin, Bernadotte, Ney, Nicolas Davout. 

Napóleon diplomatája: Cahrles-Maurice Talleyrand (1754-1838). Egyházi személ (püspök), majd a forradalom szolgálatába áll, végül Napóleon külügyminisztere. A császár bukása után XVIII. Lajos diplomatája.

Napóleon végső veresége

Napóleon első nagy vereségét Lipcsénél szenvedte el, a népek csatájában, 1813 októberében. A csatában kulcsszerepet tölt be egy huszárkapitány: gróf Széchenyi István. Futárként ő veszi rá a svédeket, hogy időben csatlakozzanak a porosz-osztrák erőkhöz a csatában. Ezért győzhettek. Széchenyi jutalma a Pour le Merité.

A csata után 5 hónappal a 6. koalíció katonái bevonultak Párizsba és elfogták Napóleon. Az olasz partoknál fekvő Elba szigetére száműzték, ahonnan viszont 1815 márciusában megszökött. Napóleon 100 napos visszatérésekor sok ezren csatlakoztak hozzá, ám legvégső csatáját a belgiumi Waterloo -nál elvesztette 1815 június 18-án!

Újra elfogták és ezúttal az Afrika-Dél-Amerika közti Szent Ilona szigetére száműzték. Hat évvel később itt halt meg ismeretlen okból. Egyetlen fia (Sasfiók) 21 évet élt. Viszont unokaöccse, III. Napóleon néven még majd visszatért Franciaország élére (1848-1870).

 ***

 6F Etika tantárgy

[Tankönyv: OH-ETI06TA]

• I.Társas együttélés: magyar hazánk [terkep], nemzetiségek, jelképeink, nemzeti értékeink, ünnepeink-hagyományaink, településünk értékei, egyéni felelősségünk a közösségben, a gyermekek jogai
• II.A természet rendjének megőrzése:
• III.Az európai kultúra hatása életünkre:
• IV.Gyűjtemények:
• V.Olvasmányok (25 db): Varga Katalin: A kesztyű, A nemzeti összetartozás napja, Móra Ferenc: A becsei molnárok, Gyimóti Gábor: Nyelvlecke
  

Füzetben vezetett tananyagok:

• 1-2. óra: bevezetés 
• 3. óra: Magyar nemzetünk, magyar hazánk => Mo.lakosságszáma, 5 legnagyobb városunk, szomszédaink, 
• 4. óra: Nemzeti jelképeink: címer, zászló, himnusz => címerünk elemei, zászlónk színei, himnusz: Kölcsey Ferenc, Erkel Ferenc. Házi feladat: 5 olyan történelmi személy, aki más nemzet szülötteként lett híres magyar
• 5. óra: Ünnepeink: nemzeti ünnepeink (március 15, augusztus 20, október 23.), nemzeti emléknapjaink (pl: június 4, október 6.) egyházi ünnepek (pl: húsvét, karácsony), néphagyományokra épülő ünnepek (farsang, búcsú).
• 6. óra: dolgozat az eddigiekből
• 10. óra: A gyerekek jogai és kötelességei
• 11.óra: A technikai újítások:

A történelemben az 1800-as években kibontakozó ipari forradalom hozott először jelentős technikai újításokat. Ekkor találta fel James Watt a gőzgépet (1769) majd következtek sorra a találmányok:

• Gőz szövőszék: 1785,
• Eszterga gép: 1797
• Távíró: 1837
• Belsőégésű motor: 1860 Etienne Lenoir / Nikolaus Otto
• Telefon: 1876 Bell

Később következett a második ipari forradalom, amikor megjelent az elektromos eszközök egész sora.

Napjainkban az informatika és űrkutatás korát éljük. Okostelefonok, vezető nélküli autók, a hangsebesség többszörösével haladó repülők.

• 12. óra: Mi az Ökológiai lábnyom? [LINK]
• 13.óra: A technikai fejlődés szakaszai [LINK]
• DOLGOZAT
• Világvallások
• 26.óra: A vitakultúra [video - 5 perc] a vita, 
• http://www.vezetesi-folyamat.hu/uzleti-protokoll-uzleti-etika/viselkedesi-szabalyok/

Második félévben PPT készítése a tanmenet témaköreiből válogatva: 22 db téma

Január 29: Nimród, Olivér Példaképeink - tanári előadás

• Taricska Mira: A lovaglás története
• A torna története - Forgó Réka
• Az egészséges táplálkozás - Dávid Lilla
• Sporttörténelem 1 - A foci története => Ürmös Noel
• Sporttörténelem 2 - A tenisz története => Madarász Iván Február 26
• Sporttörténelem 3 - A lovaglás története => Taricska Mira
• Sporttörténelem 4 - A kézilabda története => Dávid Martin (Elküldi febr 19)
• A reklámok hatása - Szatmári Bálint => Március 4
• Tudatos vásárlás - Szűcs Máté => Március 4
• A downhill kerékpározás - Szin Olivér
• Biztonságosan az interneten - Kódor Gergő => Március 4 (Nem készítette el)
• A tudósok felelőssége - László Zalán => Március 11
• A képernyő hatalma - Tóth Zita (hiányzó volt március 25-én)
• A technikai fejlődés - Vidovics Bence
• Kíváncsiság és megismerés - Dani Dávid
• Virtuális tér (Puskás stadion története) - Gyovai Balázs
• Az eSport története - Deák Dávid
• Az ökológiai lábnyom - Kis Botond
• Az öttusa története - Holp Etelka
• Szerencsejátékok - Buzder-Lantos Csanád
• A dirt kerékpározás - Nimród
• Márté Lora - A valódi szépség
• A héttusa története - Zselyke
• Forgó Réka

 A vitakultúra

A vélemények ütköztetésének szabályai:

1. ne személyeskedj
2. érveket alkalmazz a meggyőzésre
3. szenvedélymentesség
4. Tisztelet a másik felé

Az etika ágai

• Vallási etika: minden vallásnak megvan a maga etikája, amely a hívők életének erkölcsi alapelveit tárgyalja
  • A teológiai etika vagy morálteológia: a teológiának a vallás erkölcsi tanításait rendszerező ága
• Filozófiai etika vagy erkölcsfilozófia: a filozófiának az erkölcsi jelenségek összességével foglalkozó ága, amely a legkülönfélébb korszakok, gondolkodók, iskolák, filozófiai irányzatok eszméit öleli fel
  • Normatív etika: Tárgya a normaadás, az etikailag helyes viselkedés szabályainak megtalálása
  • Metaetika: Az etika alapvető fogalmainak filozófiai elemzése
• Alkalmazott etika: konkrét, szakmai erkölcsi kérdésekkel foglalkozik egyes tudományokhoz, szakmákhoz kapcsolódóan - gyakran a filozófiai etikához is sorolják^[3]
  • Bioetika
  • Jogi etika
  • Környezetvédelmi etika
  • Marketingetika
  • Médiaetika
  • Orvosi etika
  • Politikai etika
  • Újságírói etika
  • Üzleti etika vagy gazdaságetika
  • Mérnöki etika
  • Pedagógusetika
• Deskriptív etika vagy leíró etika: az erkölcsre vonatkozó empirikus kutatások egyes tudományokon belül
  • Erkölcsszociológia: egy társadalom erkölcsi elveit, viselkedési normáit leíró tudományág
  • Erkölcspszichológia: az erkölcsi normák elsajátításának folyamatát vizsgáló tudományág

34.óra

Az erkölcs szerepe életünkben

Azon elvek összessége melyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén (5:36) VIDEO

Nincs mindenre törvényi előírás, vannak dolgok éltünkben, melyekre a szüleink, barátaink, közösségeink (pl iskolai és sport közösségeink) vagy maga a társadalom tanítanak meg bennünket. Ilyen a becsületesség, az udvariasság az előzékenység és a beilleszkedő magatartás élőhelyünkön. 

Erkölcsi kihívásaink a mindennapokban:

• udvariasság és előzékenység (közlekedés, idősek, bolt, utca ... stb)
• iskolai viselkedés, nincs puskázás
• igazmondás a szülöknek
• sportszerűség

A jó és rossz felismerése: 

Életünk kezdetén a szülők, a mesék, az óvónők mondják el nekünk mi a rossz és jó, később az iskola, néha a vallás (egyházi közösség) veszi át ezt a szerepkört. Kialakulnak pozitív példaképeink: sportolók, történelmi alakok, közismert emberek, néha sztárok, színészek, akiknek példamutatása segít bennünket abban, hogy a társadalom által helyesnek és követendőnek tartott életet éljük.

[VIDEO (példaképek - 6:10)]

Egyéni vagy csoportos feladat: Írjuk le példaképeinket.

Állampolgári ismeretek

 [Tankönyv - 8.]

[Tananyag link]

A 34 tanóra témakörei:

• A család
• Településeink
• Nemzet és nemzetiség
• Hungarikumok
• Állami intézmények
• A költségvetés
• A honvédelem 
• A globalizáció
• A határon túli magyarság
• Választások és választójog
• Állampolgári jogok és kötelességek
• A közteherviselés
• Az alaptörvény
• A munka világa (LINK)
• Az ökológiai lábnyom (LINK) 29.tanóra

Tananyag-beosztás

Beadandó: október 19-ig.

• Magyarország történelmi nemzetiségei
• Régi magyar vármegyék jellemzői
• Trianon békediktátuma
• A magyar történelem címerei
• A választójog alakulása Mo-on
• Magyarországi pénzei az Árpád-kortól

Témakörök a tanévben: 

• I. A család: fogalma, funkciói, családi szocializáció, gyermekvállalás, családtörténet
• II. A család gazdálkodása és pénzügyei
• III. Településünk, lakóhelyünk megismerése
• IV. Nemzet, nemzetiség és haza
• V. A magyar állam intézményei
• VI. Mindennapi ügyintézés
• VII. A fogyasztóvédelem alapjai
• VIII. A nagy ellátórendszerek: köznevelés, egészségügy, szociális ellátás

***

A magyar állam alkotmánya és működése

 (Tankönyv: 46. oldal)

Alkotmány: A legfontosabb törvény, mely leírja, hogy milyen államformában, milyen intézmények vezetésével és mely elvek, szimbólumok mellett működhet hazánk. A jelenleg érvényben lévő alkotmány 1990-ben keletkezett, de több módosításon esett keresztül.

Intézmények, politikai vezetés, közigazgatás:

1. A legfontosabb irányító testület a parlament (vagy országgyűlés) 200 taggal. 
2. A második legfontosabb szerv a kormány vagy minisztertanács élén a kormányfővel.
3. Fontos még a közigazgatás, mely a központi döntések végrehajtását végzi a 19 vármegyében.

A politikai rendszerünk szabad választásokra épül, melyen pártok vesznek részt 4 évente. A választásokon győztes párt alakíthat kormányt és ő adja a parlament többségét is. 

 A költségvetés

A költségvetés: A központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait előre megtervező dokumentáció, mely egy-egy ország esetében meghatározza az államháztartást.

A családi költségvetés (Tk: 16. oldalon): A család keresőképes tagjai (apa-anya) bevételeinek és kiadásainak tervezése, vezetése. Kiadásokra példák: a rezsi, azaz a lakhatással összefüggő kiadások (fűtés, villanyszámla, vízszámla, TV-telefon számla ... stb). Második kiadás-csoport: élelem - ruházkodás, Harmadik: kultúrára költés.

Házi dolgozat jegyre (február 14-ig)

Kiadva: 2024 február 1

Beadása:

• Kézzel, A/4 -es lapra.
• Lehet PPT készítése is sport - közlekedés témakörben. Legalább 6 dia.

Írásbeli témakörök:

• Magyarországon az igazságszolgáltatás rendszere. Bíróságok, ügyészségek. Írásban vagy PPT formában
• Magyar közigazgatás rendszere Írásban vagy PPT-ben
• Az olimpiák története (ókortól napjainkig) Írásban vagy PPT -ben 

Állampolgári jogok és kötelességek

Állampolgári jogok:

Minden magyar állampolgárt megilletnek bizonyos jogok:

• élethez, munkához, tulajdonhoz való jog
• politikai jog: ilyen a szavazati jog, a gyülekezési (tüntetési) jog
• szabadságjogok: pl vallásszabadság joga, sajtószabadság joga
• munkához kapcsolódó jogok: munkavédelmi eszközök, fizetés, szabadságra menetel joga
• tanuláshoz való jog

A jogokat a törvények biztosítják, melyek mindenkire vonatkoznak.

Állampolgári jogok és kötelességek

Házi dolgozat

A házi dolgozatokat 2024 április 17-ig le kell adni a tanáriba! Egy oldal, kézzel írva, A/4-es lapra (nem füzetbe)

Választható témák:

• Magyar és európai állampolgárság
• Szakszervezetek
• Civil szervezetek
• Munkavállalói jogok

Napóleon hatalomra kerülése

[Öt érdekesség Napóleonról]

Napóleon több lépésben jutott a hatalom megkaparintásához:

1. Itáliában kiharcolta a campoformioi békét (1797), melyben megszerzi Franciaország számára a Habsburgoktól Észak-Itáliát.
2. Egyiptomi hadjárat: 1798. Ennek célja Anglia tönkretétele, a legfőbb hajózó útvonalának az Indiába vezető útvonalnak az elvágásával Egyiptomnál.
3. Napóleon sikeresen elfoglalja Egyiptomot, de közben a britek elsüllyesztik flottáját az egyiptomi partokon.
4. Az egyiptomi hadjárat végén hírt kap otthonról: tehetségtelen tábornokok elvesztik Észak-Itáliát. Erre válaszul elhatározza, hogy hazatér Franciaországba és kezébe veszi az irányítást. 
5. Egyetlen magányos hajóval sikeresen hazatér (kicselezve a brit hajókat) 
6. Párizsban 1799 november 9-én a brumaire-i államcsínnyel átveszi a hatalmat, katonáival szétkergeti az 500-ak tanácsát.
7. Napóleon mint első konzul Franciaország vezetője lesz. Másik két konzul: Ducos és Sieyes. Csak 5 évvel később lesz császár, 1804 december 2-án. 
8. Első dolga volt 1800-ban helyrehozni az itáliai francia uralmat: Marengói csatában megveri sz osztrákokat és a Luneville -i békében (1801) rögzíti Franciaország uralmát Észak-Itáliában.

***

Pragmatica Sanctio:

Magyarország és a Habsburg Birodalom elválaszthatatlanul és föloszthatatlanul össze van kapcsolva és egymásnak kölcsönös védelemmel tartozik. Azért mentek bele a magyarok, mert féltek a törökök visszatérésétől és hitték: Ausztria megvédi az országot. /Pragmatica Sancti elfogadása: 1722 június 30., 1723/1-2 tc./ Másik ok: III. Károly a nőági örökösödés elfogadásáért cserébe: megígérte, hogy hazánkat saját törvényei szerint fogja kormányozni.

Mária Terézia reformjai:

• 1.) A birodalmi (német, cseh) nemesség megadóztatása
• 2.) Kettős védvám-rendszer bevezetése (1754)
• 3.) URBÁRIUM (1767)
• 4.) Az oktatás átalakítása: Ratio Educationis (1777)
• 5.) Szegényházak, bábaképzők létrehozása
• 6.) Államtanács felállítása
• 7.) Nagyarányú hadseregfejlesztés

II. József legfőbb rendeletei:

• 1.) Türelmi rendelet (1781)
• 2.) Placetum regium - tetszvényjog (1767)
• 3.) Jobbágyrendelet (1785)
• 4.) Nyelvrendelet (1784)
• 5.) Közigazgatási reform (1785)
• 6.) Adóreform

***

A forradalom a fennálló társadalmi rendszert erőszakosan megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom. A forradalmak a királysági államformát köztársasági berendezkedést cserélik le, az uralkodók elűzésével vagy megölésével.

Európai forradalmak:

• Angol dicsőséges forradalom: 1688
  
• Nagy francia forradalom: 1789
• Más forradalmak Franciaországban: 1830, 1848, 1971
• Az 1848-as forradalmak (népek tavasza)
• Oroszországi forradalmak: 1905, 1917
• A magyar történelem forradalmai: 1848/49, 1918, 1956

Államcsíny vagy puccs:

Mást jelent, mert a puccs alkalmával nem széles társadalmi rétegek döntik meg a hatalmat, hanem egy-egy szűk csoport kaparintja azt meg.

***

1.) Leszámolás a külső ellenségekkel:A jakobinusok egyik legelső intézkedése az volt, hogy elrendelték az általános hadkötelezettséget  és hatalmas hadsereget hoztak létre. Az új haderő pedig 750 ezer katonával Jourdan tábornok vezetésével visszaszerezte Belgiumot. 

2.) Leszámolás a belső ellenségekkel:

• A jakobinusok új alkotmányt hoztak létre, mely szerint a Közjóléti Bizottság vezeti az országot, a törvényhozás évente kerül újraválasztásra, és a legtöbb kérdésben népszavazással közvetlenül dönt a nép. Valójában azonban egy szűk kör: Robespierre és társai döntöttek mindenben.
• Megszületett a "gyanúsakról szóló törvény" mely alapján a Forradalmi Törvényszékek és a Konvent biztosai bárkit halálba küldhettek. Zajlottak a lefejezések, összesen 40 ezer embert öltek meg a jakobinusok egy éve alatt. A nemesek mellett azonban egyre több egyszerű polgárt és parasztot is kivégeztek, elég volt hozzá annyi, hogy az illetőt gyanúsnak, királypártinak bélyegezték. /Kivégezték a király feleségét Maria Antoinettet is, gyermeküket pedig börtönbe vetették, aki ott halt meg./
• A jakobinusok leverték a vidéki felkeléseket. (A zendülések leverése során bukkant fel egy 24 éves tüzértiszt Bonaparte Napóleon, aki Toulonban vert vissza egy királypárti felkelést, ezért tábornokká léptették elő.)

3.) A jakobinus rendszer "vadhajtásai":

• új vallás (Legfelsőbb Lény Kultusza)
• új naptár születik: a hónapok elnevezései megváltoznak (pl: thermidor = hőség hava)

A jakobinusok magját a sans-culotte -ok alkották. Ők voltak a hosszúnadrágosok. (culotte = rövidnadrág, sans culotte = rövidnadrág nélküliek). Térnadrágot csak a nemesek hordtak.

A jakobinusok bukása: 

Roberpierre 1794 áprilisára bizalmatlan lett mindenkivel szemben és saját korábbi embereit is kivégeztette. 1794 áprilisában lefejezték Dantont és Desmoulinst is. Sőt, 1794 júniusában életbe léptek a PRAIRIALI törvények is, melyek szerint nyilvános tárgyalás vagy védekezés nélkül is halálra ítélhető lett bárki. Mikor már maguk a jakobinus vezetők sem érezhették magukat biztonságban Robespierréktől, összefogtak a Konvent girondista tagjaival és 1794 júliusában Jean Tallien és Paul Barras vezetésével elfogatták és lefejeztették Robespiert és közvetlen társait.

A király szökése:

XVI. Lajos már a forradalom első szakaszában ráébred arra, hogy a felkelők tartós hatalmon maradása az uralkodó jogok teljes megszüntetéséhez vezethet. Ezért dönt arról, hogy megszökik Párizsból a közeli Belgium (Flandria) területére a híveihez (royalisták). Álruhában (átlagos főnemesnek öltözve) testvérével indul meg (hintókon) a határra, ahol a legenda szerint egy pénz érméről felismeri egy postamester. Bejelentést tesz a forradalmi kormánynak, akik elfogják a szökésben lévő királyt.

A szökés ellenszenvessé tette XVI. Lajost a nép szemében. Két hónappal később pedig tetőzött a király elleni hangulat, amikor vétóival meggátolta a vidéki nemzetőrök Párizsba rendelését. A párizsi tömeg Danton vezetésével elfoglalta a királyi palotát (1792 augusztus 10.) és őrizetbe vette a királyt. A forradalom új szakaszába lépett, ugyanis a nemzetgyűlés feloszlott és a választások után a girond párti képviselők alkották az új nemzetgyűlés (más nevén konvent) többségét. A királyt perbe-fogták. A köztársaság kikiáltása: 1792 szeptember 21.

Konvent = forradalmi nemzetgyűlés

A girondi szakasz

Háborúk megindulása Ausztriával és Poroszországgal:  II. Lipót osztrák II. Frigyes Vilmos porosz uralkodók megfenyegették a francia konventet: vagy elengedik a királyt és visszaállítják jogait, vagy megtámadják Franciaországot. Ez volt  pillnitzi nyilatkozat  1791 augusztus 27. A konvent nemet mondott így a két ország támadásra készült.

A háború: Mivel a Konvent nem teljesítette a Pillnitzi Nyilatkozatot, megindult a porosz-osztrák támadás (1791 augusztus 27.). Eleinte győzelmeket arattak Párizs felé közeledve (Longwy csata, Verduni csata), ám Valmynál 1792 szeptember 20-án győztek a franciák Kellerman és Dumouriez tábornokok vezetésével! Az idegen hadseregek kivonultak Franciaországból. Az alkotmányos monarchia (királyság) korszaka véget ért.

Pártviszonyok a girondi szakaszban:

• Girondiak => gazdag polgárok képviselői, nevüket Gironde megyéről kapták
• Jakobinusok => városi szegények képviselői, nevüket Szent Jakab kolostorról kapták, ahol üléseztek
• Mocsár => bizonytalanok, hol ide, hol oda szavaznak, 60%

A király pere és kivégzése:  A király elleni per 5 hónapon keresztül folyt. A fő vád ellene: saját népe ellen hívta be Franciaországba az osztrák és porosz hadseregeket. Vagyis hazaárulással vádolták. Végül a konvent halálra ítélte XVI. Lajost és a párizsi Concorde téren 1793 január 21 -én lefejezték egy giotinnal. (Guillotine = lefejező gép)

A girondiak bukásának okai:

• Az erőszakos újoncozások, a parasztkatonák összegyűjtése és a rekvirálások miatt a forradalom ellen parasztlázodások kezdődtek. A legjelentősebb Vendee megyében indult.
• Párizsban éhinség és nyomor tombolt.
• Európa országai összefogtak a forradalmi Franciaország ellen. Eleinte Dumouriez tábornok még győzni tudott (Jemappes-1792 november), ellenük, ám 5 hónappal később a francia ellenes koalíció előretört. A poroszok-osztrákok, visszafoglalták Belgiumot és Dumouriez átállt az ellenséghez. A koalíció tagjai: Ausztria, Poroszország, Anglia, Hollandia, Spanyolország, Portugália.
• A katonai vereségek, a nyomor és Dumouriez átállása miatt a nép a jakobinusok - Robespierre, Saint-Just, Danton - vezetésével 1793 június 2-án körbevették a Konvent épületét és a jakobinusok átvették a hatalmat.