12a - Utolsó tanórák ütemezése

Március 20-án hétfőtől elérkeztünk az utolsó 15 db történelemórához. Ennyink maradt az írásbelire való felkészüléshez (és a szóbelihez is). Összeírtam, hogyan tervezem felhasználni ezt az utolsó 15 történelemórát!

Az utolsó történelem tanóra menete és témája:

• Március 20 (hétfő): Dolgozat az első 5 szóbeli tételből (ókor - Árpád-kor - Anjouk)
• Március 21 (kedd): Jagellók, Hunyadiak és Mátyás []
  
• Március 23 (csüt): A török idők (1552 után Erdély, török kiűzése) []
  
• Március 27 (hétfő): Dolgozat a második 5 szóbeli tételből (6,7,8,9,10)
  
• Március 28 (kedd): Mária Terézia (nincs róla tétel) []
  
• Március 30 (csüt): Dolgozat: Mátyás és török idők
  
• Április 3 (hétfő): Dolgozat a harmadik 5 szóbeli tételből (11,12,13,14,15)
  
• Április 4 (kedd): II. József (nincs róla tétel) []
  
• Április 13 (csüt): Dolgozat: Mária Terézia és II. József
  
• Április 17 (hétfő): Dolgozat az utolsó 5 szóbeli tételből (16,17,18,19,20)
  
• Április 18 (kedd): Nagy francia forradalom és Napóleon 1 (nincs róla tétel) []
  
• Április 20 (csüt): Nagy francia forradalom és Napóleon 2.
  
• Április 24 (hétfő): Dolgozat: nagy francia forradalom és Napóleonból
  
• Április 25 (kedd): Első világháború és az azt követő forradalmak []
  
• Április 27 (csüt): Korábbi érettségik közös kitöltése
  

A dolgozatokat úgy igyekszem összeállítani, hogy azokban legyenek olyan kérdések is, melyek korábbi érettségikben is szerepeltek, forrásokkal.

***

MAGYARORSZÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN

A JUGOSZLÁV VÁLSÁG

Teleki 1941 márciusában óriási válságba került, ugyanis Hitler, mint szövetségese felszólította Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre, ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban (1940 december 12-én) örökbarátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.

Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). Bárdossy kijelentette: a Teleki által kötött szerződés azért érvénytelen, mert maga Jugoszlávia is felbomlott. A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták. (Újvidéki vérengzés: 1942 elején zajlott, amikor nyilas tisztek parancsára több ezer, zsidónak vagy partizánnak tartott újvidéki szerbet öltek meg.)

MAGYAR HADBALÉPÉS

Amikor Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, román és szlovák csapatok is segítették a németeket. Vita a magyar parlamentben: a háborús párt kérte, hogy a magyar hadsereg is vegyen részt a hadműveletekben. A parlament másik fele viszont fegyveres semlegességet javasolt. Döntő érv: mivel a románok nagy erőket küldtek Hitlernek, nem akartunk lemaradni tőlük, hiszen bizonyítanunk kellett, hogy vagyunk olyan haszno szövetségesek, mint a románok. Még Dél-Erdélyt vissza akartuk kapni Hitlertől.

Ürügy a hadbalépésre: 1941 június 26-án ismeretlen gépek bombázták Kassát. A Bárdossy-kormány úgy ítélte meg, hogy ezek szovjet gépek voltak, így 1941 június 27-én Magyarország belépett a II. világháborúba és hadat üzent a Szovjetuniónak.

A MAGYAR HADSEREG HARCA A KELETI FRONTON

1.) Először a magyar kormány 1941 júliusában küldött katonákat a szovjetek ellen (45 ezer katonát, ez volt a Kárpát-csoport) A németek Moszkva alatti veresége után Hitler úgy döntött, hogy 1942 tavaszán és nyarán a nagyon hosszú keleti frontnak csak a déli részén indít támadást. Ehhez azonban szüksége volt a csatlós államok - Románia, Slovákia, Olaszország és Magyarország - haderejére is. Így 1942 elején Németország hivatalosan kéri fel a magyar kormányt és vezérkart, egy minden eddiginél nagyobb segítségnyújtásra.

2.) Másodszor: 1942 tavaszán a teljes 2. magyar hadsereg (200 ezer katona) indult a Don folyó partjához a Sztálingrád elleni német támadás kisegítése céljából. A hadsereg parancsnoka: Jány Gusztáv vezérezredes. Feladatuk: a Don folyó 200 km -es szakaszának biztosítása, amíg a német erők beveszik Sztálingrádot. Mivel azonban Sztálingrád elesett, 1943 januárjában nagy szovjet ellentámadás indult, mely elpusztította a 2. magyar hadsereget is. 120 ezer magyar katona halt meg, a nagy hideg, a hiányos felszerelés és a túlerő miatt. (Bővebben: LINK)

KÁLLAY HINTAPOLITIKÁJA []

Horthy Miklós Hitler győzelmébe vetett hite, 1942 tavaszán ingott meg először. Kinevezte a nyugat-barát, békepárti Kállay Miklóst miniszterelnöknek. (Kállay miniszterelnöksége: 1942 március 9 - 1944 március 22.)

1. a közelgő normandiai partraszállással új front nyílik nyugaton, a németek két frontos háborúra kényszerülnek
   
2. Románia átállása küszöbön áll (Tényleges átállás: 1944 augusztus 23.)
3. a német hadsereg mindenhol folyamatos visszavonulásra kényszerült 1943-ban és 1944-ben

Kállay hintapolitikába kezdett, vagyis nyilvánosan német-barát politikát folytatott, miközben titokban a háborúból való kilépésünkről tárgyalt az angolokkal és amerikaiakkal. A hinta elnevezés onnan ered, hogy a kileng a németek felé (látszólag hűek vagyunk Hitlerhez), majd kileng a másik irányba is (titokban tárgyalunk a nyugattal)

A tárgyalások 1944 elején elakadtak, mert közben a Teheráni Konferencia (1943 novemberében) úgy döntött, hogy Kelet-Európa és így Magyarország felszabadítását a szovjetekre bízzák.

Közben Hitler tudomást szerzett a titkos magyar tárgyalásokról és elrendelte Magyarország német megszállását. Erre 1944 március 19-én került sor.

Margaréta-terv: Magyarország német megszállásának haditerve.

MAGYARORSZÁG A NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT

A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul. Közvetlen előtte Ausztriába (Klessheimbe) hívták Horthyt, majd kész tények elé állították. Végül a magyar kormányzó elfogadta, hogy Magyarország barátként fogadja a német megszálló csapatokat. Horthy a helyén marad és legitimálja a német megszállást. (Kállay sorsa: a török követségre menekült a német megszálláskor. Később a nyilasok elérték kiadatását 1944 októberében. Németországi munkatáborokban raboskodott. A háború végén megmenekült és az USA-ba emigrált, New Yorkban halt meg 1967-ben.)

Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme korábbi berlini követ vezetésével és Magyarország kapott egy teljhatalmú német vezetőt is, Edmund Veesenmayer személyében.

A német megszállás első fél évében (1944 március - szeptember) a nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.

Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. Elős lépésben a zsidókat Dávid-csillag viselésére kötelezték, majd elrendelték minden városban a gettókba gyűjtésüket, végül harmadik lépésben 440 ezer magyar zsidót szállítottak vasúton, másfél hónap alatt 1944 május-június során Auschwitzba. Később, 1944 júliusában a magyar holokauszt második fejezete kezdődött, a budapesti zsidók elszállítása  a haláltáborokba. Ezt azonban már Horthy megakadályozta. A magyar holokauszt 3. fejezete, a nyilas uralomra esett.

HORTHY KIUGRÁSI KÍSÉRLETE

Horthy bizalma először a németek Moszkva alatti veresége után ingott meg Hitlerben. Ekkor nevezte ki a kormányra a nyugat-barát Kállay.

Három fejlemény változtatta meg hazánk helyzetét:

1. a normandiai partraszállás lezajlott, amivel új front nyílt nyugaton, a németek két frontos háborúra kényszerültek
   
2. Románia átállt 1944 augusztus 23-án
3. a német hadsereg mindenhol folyamatos visszavonulásra kényszerült

Mindezek után döntötte el Horthy, hogy országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Ezt három épésben hajtotta végre:

• küldötteket menesztett Sztálinhoz tárgyalni, Faragho Gábor tábornok vezetésével, aki október 11-én aláírta a fegyverszünetet Moszkvában
• négy nappal később, 1944 október 15-én Horthy bejelentette a rádióban is Magyarország kiugrását.
• katonai parancsot adott a magyar hadseregnek a fegyvernyugvásra

A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását. Nem továbbították Horthy parancsait. A németek elrabolták Horthy kisebbik fiát és vele zsarolták, hogy vonja vissza a kiugrási nyilatkozatát.

Horthy bejelentése 1944 október 15-én:

„ … Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette … Történelmi felelősségem tudatában meg kell hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük … Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden elleségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani. A honvédség elöljáróit megfelelően utasítottam, ezért a csapatok esküjükhöz híven, egyidejűleg kibocsátott hadparancsom értelmében az általam kinevezett parancsnokoknak kötelesek engedelmeskedni. Minden becsületesen gondolkodó magyar embert pedig felhívok, hogy kövessen a magyarság megmentésének áldozatos útján.”

Horthy sorsa: Visszavonja a kiugrási nyilatkozatát, majd az SS letartóztatja és Németországba viszik, házi-őrizetbe. A háború utolsó napjaiban a németektől amerikai fogságba kerül.

A NYILAS URALOM

Hatalomra kerülés: Szálasi Ferenc 1935-ben szervezte meg a pártját (nyilasokat), mely az 1939-es választásokon 20%-ot ért el. A nyilasok bejutnak a parlamentbe, mozgalmuk a háború alatt megerősödik a háború alatt és szimpatizánsaik a hadseregben többségbe kerülnek.

A nyilasok céljai: 

• A végsőkig támogatni Hitlert
• Magyarországot kiszolgáltatni Hitlernek

Közben 1944 október 15-én Horthy letartóztatása után Szálasi Ferenc kerül az ország élére német támogatással, mint nemzetvezető. Ezzel 170 napra kialakul a nyilas-uralom Magyarországon.

Nyilas rendelkezések:

1. Folytatják a magyar zsidóság kiirtását a 200 ezres budapesti zsidóság elleni nyilas akciókkal. Ilyen voltak a Dunába lövések például.
   
2. A magyar ipari termelés átadása a németeknek (bányászat, gépgyártás)
3. Teljes mozgósítás: a 14 és 60 év közöttiek besorozása és frontra küldése

 A front átvonulása Magyarországon

A szovjet front 1944 szeptembere és 1945 márciusa közt haladt át az országon. Ebben a fél évben jórészt a nyilasok kezében volt az ország nyugati fele.

A magyarországi harcok alatt 2 fontos csata és egy ostrom zajlott:

• debreceni tankcsata: 1944 október 10-19. Szovjet győzelem születik
• székesfehérvári német ellentámadási kísérlet, "tavaszi ébredés" hadművelet keretében 1945 március 6 és 16 között. A hadművelet célja: visszatolni a szovjet frontvonalat az Alföldre. De szovjet győzelem
• Budapest ostroma

Ezalatt 1944 októberében a szovjet seregek két hadseregcsoportban (frontban) északon Malinovszkij, délen pedig Tolbuhin vezetésével hihetetlen gyorsasággal törtek előre. A hónap végére Malinovszkij tábornok katonái már a Kecskemét-Nyíregyháza-Ungvár vonalon, míg Tolbuhin egységei Baja térségében a Dunánál állomásoztak. A Dunán való első átkelés 1944 november 7-én valósult meg. 

Budapest ostroma

A frontvonal ugyanis 1944 karácsonyára elérte Budapestet, melyet körbekerítenek. Ekkor kezdődött meg a második világháború egyik leghosszabb ostroma, mely összesen 50 napig tartott. Budapest ostroma alatt a harcok házról – házra zajlottak. Összesen 160 ezer szovjet katona támadta a várost, melyet 70-80 ezer német-magyar erő védelmezett, így legalább kétszeres volt az orosz túlerő.

Az ostrom vége: 1945 február 13-ra kiűzték a németeket a fővárosból. Utolsó kísérlet a német-magyar kitörésre a budai várnegyedből 8Vérmező környékén) történt.

A szovjetek 1945 április 13-ra Magyarország teljes területéről kiűzték a németeket.

***

Az alkotmányos Brit Birodalom

Dicsőséges forradalom és a Jognyilatkozat révén 1689-re alakult ki Angliában az alkotmányos birodalmi berendezkedés. [Tk. 256. oldal] Ennek lényege, hogy alkotmány korlátozza a mindenkori uralkodó hatalmát és a valódi kormányzás illetve törvényhozás a parlament és a kormány kezében van. Első miniszterelnök: Robert Walpole.[link]

Anglia lesz a Föld első alkotmányos monarchiája de a későbbi évszázadokban más országokban is kialakul ez a rendszer. (Napjainkban 7 európai országban van alkotmányos monarchia).

A Brit Birodalom:

• Nagy Britannia elnevezés: 1707-1800 között. Az angol parlament mondta ki, mert Skócia és Írország is Anglia uralma alá került a polgárháborús idők alatt.
• Egyesült Királyság: 1800 -tól, amikor Írország északi része is Angliához került.
• Mind Nagy Britannia mind az Egyesült Királyság hatalmas birodalommal rendelkezett. Ez a birodalom 1947-ig töretlenül fennált, amikor India kiválásával megkezdődött szétesése. Ez a szétesés 1997-ben Honkong elkerülésével (Kínához csatlakozásával) zárult le.

A Birodalom jellemzői

• Főbb részei (Pl India, Kanada, Ausztrália, Nigéria ... stb)
• Lázadások: Szipoj felkelés Indiában (1857/58) majd búr háborúk Dél-Afrikában (1880-1881 / 1899-1902). A szipojok a Brit Birodalmat Indiában szolgáló hindu katonák, a búrok pedig Dél-Afrikában letelepedett európai telepesek voltak.
• A birodalom működése: a gyarmatokról nyersanyag áramlott Angliába és onnan késztermékek kerültek a gyarmatokra. A brit uralmat az angol flotta és a hatalmas gyarmati hadsereg tartotta fenn (vörös kabátosok).

Birodalmi uralkodók:

• III. György: 1760 - 1820
• IV. György: 1820 - 1830
• IV. Vilmos: 1830 - 1837
• Viktória: 1837 - 1901 (Viktoriánus kor)
• VII. Edward 1901 - 1910 
• V. György: 1910 - 1936
• ---------------------------------
• VIII. Edward: 1936
• VI. György: 1936 - 1952

Anglia problémái:

• Választójogi harc (chartizmus): Munkásság harca a választójogért Angliában. Ez a Chartizmus. Ekkor zajlik a munkásság számának gyarapodása és az ipari forradalom. Végül 1867-re megtörtént a választójog kiszélesítése, majd 1884-re létrejött az általános választójog is (megszűnik a cenzus). Cenzus = olyan vagyoni később műveltségi küszöb, melyhez a választójogot kötik.
• Írország problémája: Polgárháború és Cromwell idején kerül brit uralom alá, majd az 1800-as évek közepétől erősödő harcot, mozgalmat indít függetlenségéért. A századforduló időszakában jön létre a Sinn Fein, mely az első világháború után éri majd el Írország megalakulását (észak nélkül).
• Pártok: Az 1600-as évek közepétől vagyis I. Károly korától két nagy párt alakul ki Angliában: a toryk (a későbbi konzervatívok) és a whigek (későbbi liberálisok). A két párt között nagy politikai harcok zajlanak. 

***

A  reformkor

Dolgozat témakörök:

1. A reformkor fogalma és pontos dátuma (mettől meddig tartott)
   
2. A reformkor 8 törekvése, 1-1 mondattal bemutatva ezeket
   
3. A reformkor nagyjai, 1-1 mondattal bemutatva őket
4. gróf Széchenyi István életútja
5. A pesti forradalom
6. A politikai küzdelmek

A reformkor fogalma

Magyarország történetében az 1830 és 1848 közötti időszakot nevezzük reformkornak, melyben a feudalizmus felszámolására és az önrendelkezés megvalósítására tett kísérletet a Kossuth Lajos vezette ellenzék és Széchenyi István gróf. A reformkorban a Habsburg Birodalmon belüli önállóság kivívása ugyanolyan fontosnak bizonyult, mint a feudalizmus lerázása.

A reformkor törekvések legfontosabb képviselői: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc és Batthyány Lajos.

A reformkor törekvései

1.) Jobbágyfelszabadítás - úrbéri örökváltság: Lényege: megszüntetni a személyi függésben lévő jobbágyságot Magyarországon.

2.) Közteherviselés: a nemesek adóztatása ugyanúgy ahogyan a köznép is adózik.

3.) Ősiség eltörlése: Az 1351-es ősiség törvény eltörlése. A nemesi föld legyen eladható.

4.) Felelős nemzeti kormány: Olyan kormány, mely a magyar országgyűlésnek, nem pedig az osztrák uralkodónak tartozik felelősséggel.

5.) Unió Erdéllyel: Erdély egyesítése Magyarországgal

6.) Sajtószabadság: Az újságokban lehessen cenzúra nélkül kormányzatot kritizáló írásokat megjelentetni.

7.) A városoknak külön szavazati jog: Ne közösen legyen egyetlen szavazatuk, hanem minden szabad királyi város rendelkezzen saját szavazattal a pozsonyi diétákon. Ezzel a városlakó polgárság jut politikai jogokhoz.

8.) Az országgyűlések népképviseletivé tétele: A korábbi rendi gyűléseket váltsák fel a népképviseleti országgyűlések évente Pesten, cenzusos választójoggal megtartott rendszeres választások után.

A reformkor nagyjai

Öt személy munkássága kiemelkedő, mert ők mindannyian meghatározó szerepet töltöttek be a reformkor eseményeiben:

• Széchenyi István => Főnemes, a Hitel című 1830-as művével elindította a reformkort, melyben később is jelentős szerepet játszott gazdasági programjával. A legnagyobb magyarnak nevezte Kossuth.
• Kossuth Lajos => a liberális nemesi ellenzék vezére, országgyűlési képviselő, a Pesti Hírlap főszerkesztője, a reformkor vívmányainak legfőbb kiharcolója. A szabadságharc vezetője, 1849 tavaszától kormányzó.
• Deák Ferenc => "A haza bölcse" országgyűlési képviselő, a Batthyány kormány igazságügy minisztere, Kossuth legfőbb segítője.
• Kölcsey Ferenc => országgyűlési képviselő, költő, a Himnusz megírója, 1835-ös lemondásáig Kossuth fontos harcostársa
• Wesselényi Miklós => erdélyi birtokos, Széchenyi ifjúkori barátja, 1835-ös letartóztatásáig a diéta egyik legnagyobb szónoka. Árvizi hajósnak is nevezték, mert az 1835-ös nagy pesti árvíz idején sok embert megmentett.

Széchenyi István életútja 

• Széchenyi gróf Bécsben született 1791-ben, arisztokrata családba. (Arisztokraták = a legelőkelőbb nemesek)
• Fiatalon nagy műveltségre tett szert, miközben katonatiszt (kapitány) lett belőle Ausztria hadseregében.
  
• Életében fordulópont az 1825-ös év, amikor az országgyűlésen (diétán) felajánlja birtokainak 1 éves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.
• Az 1830-as évben írja meg Hitel című művét, melyet a reformkor kezdetének tekintünk, mert ebben foglalja össze a fejlődéshez szükséges teendőket (8 teendő).
• A reformkori 4 országgyűlésen sajnos leszavazzák a Széchenyi és Kossuth által javasolt reformokat, így 1848 március 15-én egy forradalom kényszeríti ki az áprilisi törvényeket, a 8 változást. 
• Széchenyi érdemei: Lánchíd megépítése, Tisza szabályozása, Kereskedelmi Bank alapítása
• Tagja a Batthyány-kormánynak (mint közlekedési miniszter) de után ideg-összeroppanást kap és hátralévő életét egész 1860-ban bekövetkező haláláig a döblingi szanatóriumban tölti.

Kossuth Lajos életútja

Széchenyivel ellentétben nem volt arisztokrata és az osztrákokhoz (császárhoz) való viszonya is egészen más volt. Élete:

• Kossuth köznemesi család sarjaként, 1823-ban, 21 évesen lett jogász.
• Később a Zemplén megyei (sátoraljaújhelyi) megyeházán kezdett dolgozni.
• Az első reformországgyűlésen (1832/36) szavazati és felszólalási jog nélküli követ.
• Felkérésre Országgyűlési Tudósításokat írt, szellemes, érdekes formában, így a diéta végére százak olvasták írásait.
• Amikor az 1832/36-os diéta véget ért Kossuth a megyegyűlésekről tudósított. Ezek voltak a Törvényhatósági Tudósítások.

A pesti forradalom - 1848 március 15

A reformkor végére kiderült: a reformokat csak forradalom útján tudják kiharcolni a magyar ellenzékiek. A forradalom eseményei:

• Petőfi, Jókai és a márciusi ifjak a Pilvax kávéházban tanácskoztak, ahol már jelentős tömeg gyűlt össze.
• Onnan az Egyetemhez vonultak, ahol Petőfi 10 ezer ember előtt elszavalta a Nemzeti Dalt és felolvasta a 12 pontot! 
• a Landerer nyomda lett a következő állomás, ahol kinyomtatták mindkét dokumentumot.
• Következett a Nemzeti Múzeum (délután 3-kor) ahol nagygyűlést tartottak, majd a tömeg
• a pesti városháza elé vonult, ahol Nyári Pál alispán és Klauzál Gábor képviselő átadták (petícióként) a 12 pontot! A városi tanács a forradalmárok mellé állt. Forradalmi Választmány alakult, benne 4 forradalmi ifjú (köztük Petőfi), 6 liberális nemes és 6 tanácsos.
• A tömeg végül Budára vonult a várba, a Helytartótanácshoz, hogy kikövetelje Táncsics Mihály, jobbágy származású újságíró szabadon bocsátását. Ennek megtörténte után aznap este a forradalmi tömeg a Nemzeti Színházban gyűlt össze a Bánk Bán megtekintésére. Jókai pedig bejelentette a forradalom győzelmét.

Politikai küzdelmek

• 1.) Az 1847/48-as reformországgyűlés nem ért el semmilyen komoly eredményt
• 2.) A párizsi majd bécsi forradalmak hírére az alsó és felsőház is átengedte a reform-javaslatokat és 1848 március 16-án aláírta azokat a király, V. Ferdinánd is.
• 3.) Megalakult a Batthyány-kormány és a király aláírta az áprilisi törvényeket.
• 4.) Mégis kirobbant a szabadságharc 1848 szeptemberében, mert a Habsburgok a kivívott reformok visszavonására készültek
• 5.) Josip Jellasics horvát bán az osztrákok biztatására megtámadta Magyarországot, de a pákozdi csatában 1848 szeptember 29-én vereséget szenvedett.
• 6.) V. Ferdinánd helyett 1848 december 2-án Ferenc József lett a császár és parancsot adott a magyar szabadságmozgalom leverésére.

D O L G O Z A T

 2023 április 20 csütörtök

***

Vallásháborúk kora: Tudoroktól a 30 éves háborúig

/1485-1618/ 

Németalföld: A mai Hollandia, Belgium területe a XIV - XV. századra kerül a világkereskedelem fókuszába. Megjelenik a posztóipar, kialakulnak a manufaktúrák. Németalföld holland, flamand, vallon lakossága az 1500-as évek elején kerül a Habsburgok kezére. A Habsburgok V. Károly utáni család-szakadását követően (amikor V. Károly testvérének ága kapja a császári címet, fia ága pedig a spanyol trónt) Németalföld spanyol uralom alá kerül. [map]

Manufaktúrák: termelékeny kézműves üzem és vállalkozások. Németalföld: polgárosodott, iparból-kereskedelemből, hajózásból élő reformációt követő terület lesz, miközben a katolikus és feudális spanyol uralom alá kerül.

Németalföldi szabadságharc

Németalföld (ma Hollandia, Belgium) Spanyolország területe lett a 16. századra. Azonban a helyi holland-flamand lakossággal szemben elnyomás kezdődött. Egyrészt vallásüldözés zajlott (a katolikus spanyolok nem tűrték a kálvinizmust), másrészt magas adókat szedtek.

A spanyol helytartók: Pármai Margit és Alba hercege csak fokozni tudták a hollandok elnyomását. Így felkelés kezdődött. A felkelők élére Orániai Vilmos állt.

Németalföld kettészakadt: a déli részen katolikusok is éltek, ők nem harcoltak tovább. Északon viszont 1579-ben megalakult Utrechti Unió, holland vezetéssel. A hollandok kivívták függetlenségüket, 1609-re Spanyolország is kénytelen volt elismerni Hollandiát. Megkezdődött a holland gyarmatosítás, melynek három fő területe: Amerika, Dél-Afrika és Indonézia lett.

Angliai átalakulás

A munkaerő és pénz a mezőgazdaság helyett az iparba kezdett áramolni, mert a gyapjú iránt hirtelen megnövekedett a kereslet és a földesurak minél több birkát próbáltak tartani, sokszor még a jobbágytelkeken is. Így a jobbágyok földjeit elkerítették, a parasztokat elzavarták. Ezek voltak a BEKERÍTÉSEK

Gentry (dzsentri) réteg alakult ki, olyan nemesekből, akik pénzüket modern vállalkozásokba fektették, például kereskedésbe kezdtek, hajókat vásároltak, manufaktúrákat alapítottak. A manufaktúrákban bérmunkások dolgoztak (többnyire elzavart jobbágyok). Tömeges áru előállítás zajlott, így olcsóbb lett minden termék.

Rózsák háborúja

Az Anjou-Plantagenet uralkodó család két ága vív harcot egymással a trónért. Az egyik a Lancaster ág, mely a vörös rózsát használta szimbólumként, a másik pedig a York ág, mely fehér rózsát használt. A harc 1455 és 1485 között, 30 éven keresztül döntötte polgárháborúba Angliát. Döntő csata: Bosworth, 1485 augusztus 22. (A Tudor-házi VII. Henrik legyőzi a III. Richárd vezette Yorkokat.)

A Tudorok megjelenése

A "rózsák háborúja" során a korábbi uralkodóházak (York, Lancester) kihalnak, így új uralkodói dinasztia kerül Anglia trónjára: a Tudor család (mely a Lancasterekhez kapcsolódik). Első tagja: VII. Henrik.Ő győz a Bosworthi csatában (1485). Megerősítette a királyi hatalmat, létrehozta a Titkos Tanácsot és zsoldossereget teremtett. A főnemesség beleszólását az uralkodásba korlátozta, a kancelláriát alacsony sorból származó hivatalnokokkal töltötte fel.

VII. Henriket fia VIII. Henrik követte a trónon, aki nőügyeivel kiváltotta az angol egyház elszakadását Rómától!

III. Az anglikán egyház kialakulása:

VIII. Henrik 1533-ban érvényteleníttetni akarta első feleségével, Aragóniai Katalinnal kötött házasságát, mert beleszeretett Boleyn Annába. Ám ezt a Szentszék (VII. Kelemen [Giulio de Medici]) nem engedélyezte. Ekkor Henrik önhatalmúan az angol parlamenttel közösen érvényteleníttette házasságát és elvette feleségül szerelmét Boleyn Annát. (A pápa erre kiátkozta.)

VIII. Henrik kimondta az angol egyház elszakadását és az önálló anglikán egyház létrehozását, melynek feje ő maga lett! Az angliai főpapokat innentől a mindenkori királyok nevezték ki. A kolostorokat feloszlatták és elvetették a szentek illetve ereklyék tiszteletét és a pápa uralmát. (Boleyn Annát 3 évvel később kivégeztette. Még 4 további felesége volt a későbbiekben.)

Első Erzsébet uralkodása (1558-1603)

VIII. Henriket három gyermeket követte a trónon (három anyától): VI. Edward, Véres Mária és I. Erzsébet. Közülük Erzsébet lett a legjelentősebb angol uralkodó.

Erzsébet uralkodásának jellemzői:

1. Erzsébet a parlamenttel közösen kormányzott, ellentétben az előtte uralkodó Véres Máriával
2. Pártolta a puritanizmust, ellentétben Véres Máriával ki üldözte a protestánsokat (részben férje, II. Fülöp spanyol király miatt)
3. Támogatta a spanyolokkal és portugálokkal rivalizáló (versengő) angol hajósok felfedezőútjait, még akkor is, ha azok kalóz-akciókat hajtottak végre. Segítette Hawkins és Drake hajóútjait is.
4. Erzsébet idején Anglia megalapította első amerikai gyarmatvárosait (Jamestown - 1619) és első gyarmatát Virginiát. (Szűz föld - melyet a "szűz királynőről" Erzsébetről neveztek el.)
5. Virágzásnak indul a londoni színházi élet, a kultúra, ez Willam Shakespeare kora (élt: 1564-1616)

Az angol - spanyol háború (1588)

Erzsébet konfliktusba került a katolicizmus fő támaszának számító II. Fülöp spanyol királlyal, aki nem ismerte el királynőnek mondván, hogy olyan frigyből született, Boleyn Annától, mely törvénytelen volt. II. Fülöp Stuart Máriát szerette volna az angol trónon látni! Azonban Erzsébet kivégeztette (1587) Stuart Máriát. 

A kivégzésre válaszul II. Fülöp hatalmas hajóhaddal - az Armadával - támadt Angliára. Egy vihar és Drake admirális hajói azonban elsüllyesztették a spanyol hajókat (1588).

Spanyol abszolutizmus, Habsburg-Valois párharc

Abszolutizmus: Olyan államberendezkedés, melyben az uralkodónak abszolut, vagyis szinte korlátlan hatalma van és a rendek összehívása nélkül uralkodik.

Spanyolország kialakulása: [LINK] 1479-ben Kasztília és Aragónia tartományok egyesülése során jött létre Spanyolország, mely 1492-re befejezte a mórok kiűzését. (Reconquista = arabok kiűzése). A Spanyol Királyság ezt követően házasságkötések révén a Habsburgok kezébe került. I. Károly (1516-1556) idején a világ legnagyobb hatalma Spanyolország lett, mely megszerezte Amerikai nagy részét is a gyarmatosításokkal. I. Károly egyszerre volt Német-Római császár (V. Károly néven) és spanyol király.

Habsburg-Valois párharc:

A spanyol trónt megszerző Habsburgok fő riválisa Franciaország lett, mely a Valois dinasztia kezében volt. A Habsburg V. Károly és a francia I. Ferenc (1515-1547) főleg az Itália feletti uralomért kezdett háborúkba. Ennek a harcnak döntő csatája lett a páviai csata (1525) - "A lovagkor utolsó csatája"  nagy Habsburg győzelemmel. Később ugyan a franciák összefogást hoztak létre Cognac Liga néven a Habsburgok ellen (Velencével, Milánóval, Firenzével és a pápával) de újra veszítettek. Az 1559-es béke (cateau-cambréses) Itália nagyrészét meghagyta Habsburg kézen.

Spanyol abszolutizmus: 

V. Károly kettészakad a Habsburg dinasztia: Károly testvére, I. Ferdinánd és leszármazottai következtek a Német-Római császárság élén, míg Károly fia II. Fülöp (és leszármazottai) a spanyol trónon.

Fülöp uralkodása (1556-1598)

Ebben az időszakban Spanyolország Európa legerősebb állama lett, óriási zsoldosserege, hajóhada és gazdagsága miatt. Fülöp abszolut uralmat valósított meg (önkénnyel uralkodott), az inkvizíciót is felhasználva. Inkvizíció = Az egyházi dogmákat tagadó eretnekek ellen lefolytatott peres eljárás. Mégis azt mondhatjuk ez a korszak volt Spanyolország fénykora, mert ekkor lett világhatalom. Megszerezte Amerikát Cortez, Pizarro, Alvarado révén és Európában is erős volt hatalma, hiszen az övék volt Németalföld (házasság révén), Dél-Itália.

A török terjeszkedés megállítása:

A spanyolok az oszmán terjeszkedést is meg tudták állítani, a lepantói tengeri csatában (1571), a korinthoszi öbölben győzelmet arattak. Don Juan de Austria II. Fülöp féltestvére vezette a hajóhadat, melyben Genova, Velence, Málta is jelentős erőket küldött és a pápa is támogatta.

Spanyol hanyatlás:

A 17. századtól kezdődött egy hanyatlás Spanyolországban. Az ipar nem fejlődött és a népet szegénység sújtotta

Francia abszolutizmus és vallásháborúk

Vallásháborúk:  Franciaországban az 1500-as évek elején a lakosság 10% -a kálvinista hitre tért, ők voltak a hugenották. Amikor a hugenották beférkőztek a királyi udvarba, kitörtek a vallásháborúk. Szent Bertalan éjszakáján: 1572 augusztus 23-án 3000 hugenották mészároltak le Párizs szerte. 1589 -ig további 27 ezer áldozata lett a vallásháborúnak. A hugenottákat a Bourbonok, a katolikusokat a Guise (Gízó) hercegek vezették. 

A harcok közben kihalt a Valois-ház és a spanyolok is beavatkoztak. Így végül a franciák összefogtak, alku született: elfogadják a hugenotta Bourbon Henrik uralmát, ha áttér a katolikus hitre. Így Bourbon Henrik, IV. Henrik néven király lehetett, és a nantesi ediktumban a hugenottáknak korlátozott vallásszabadságot adott.

Francia abszolutizmus kora: 1598-1789:

A királyok: 13., 14., 15., 16. Lajos nem hívták össze a rendi gyűléseket. Abszolutista módon uralkodtak.

A királyok mellett nagy hatalmú bizalmasok kormányoztak. pl. XIII. Lajos mellett Richelieu bíboros, XIV. Lajos mellett Mazaren bíboros és Colbert.

A francia abszolutizmus jellemzői: erős hivatalnok-szervezet, mely a királytól függ, erős királyi haderő, terjeszkedő politika (hódító háborúk), udvari pompa-költekezés

A Habsburgok felemelkedése

A Habsburgok a 13. századig a déli német területeken (a mai Svájcban) birtokoltak csak területeket, majd egy időre a család egy tagja (Rudolf) lett a német-római császár és helyzetét kihasználva családi birtokba vette az osztrák tartományokat. (1278-morvamezei csata)

• A 15. századtól kezdve az összes német-római császár a Habsburgok közül került ki.
• Ferdinánd 1526-ban házasság révén (Jagelló Annával) megszerezte a magyar trónt és innentől majdnem 400 éven keresztül (1918-ig) a Habsburgok adták a magyar királyokat.
• Később, 1556-ban V. Károly után a Habsburg család két ágra szakadt: a spanyol és osztrák ágra.
• A Habsburg Birodalom jellemzői: rendiség, vagyis a nemesek jelentős beleszólással bírtak a kormányzásba. Ugyanakkor az Udvar központosításra törekedett.
• Magyarország a török idők alatt (1526-1699 közt) részben Habsburg vezetés alatt állt, miközben harcot vívott a reformáció terjedése ellen.

Harminc éves háború

A 30 éves háború okai:​ 1618-1648

• Vallási ellentétek a katolikus Habsburg császár és a protestáns német fejedelmek között
• Az önállóságukat féltő német fejedelmek ellentéte a központosító császári hatalommal szemben.
• Hatalmi viszályok az európai országok és Ausztria közt.

Szakaszai aszerint változtak, hogy mely országok avatkoztak a harcokba. Így a háború 5 szakasza:

• cseh szakasz: 1618-1620
  
• német szakasz: 1620-1625
  
• dán szakasz: 1625-1629
  
• svéd szakasz: 1630-1635
  
• francia szakasz: 1635-1647

Ezekből az első négy főleg vallási ellentéteken alapult, hiszen a belépők a Protestáns Uniót támogatták. Ám az utolsó szakaszban a katolikus Franciaország szállt szembe a császár vezette Katolikus Ligával. Ez tehát már inkább hatalmi harcnak tekinthető.

A háború kezdetén a cseh szakasz úgy veszi kezdetét, hogy a prágai várnegyed (Hradzsin) egyik helyiségének ablakán kidobták a császár követeit. Ez volt a defenesztráció. Válaszul a császári csapatok (II. Ferdinánd erői) megindultak és 1620-ban a fehérhegyi csatában vereséget mértek a cseh nemességre. Megkezdődött a csehországi rendiség megtörése és az erőszakos katolizáció.

A német szakaszban a protestáns fejedelmek összefognak, de kiderül, hogy a Katolikus Liga (császári erő) legyőzheti őket, ha nem kapnak külső segítséget. A dán szakaszban a segítséget IV. Keresztély király adja meg. Ám ezúttal is a császáriak győznek. A háború negyedik szakaszában a svéd II. Gusztáv Adolf kezdte támogatni a protestánsokat. Az 1632-es lützeni csatában ugyan győznek a svédek, de elesik királyuk, aki legfőbb hadvezérük is. Az 1634-es nördlingeni vereséget követően kiszállnak a háborúból. A 30 éves háború utolsó szakaszában a katolikus Franciaország áll a protestánsok mellé és hatalmas erővel csapnak le a császáriakra. A háború a Habsburgok vereségével zárul.

A harminc éves háború következményei:  

• A német területeken óriási népességpusztulást hozott a háború (1618-1648)
• Az első nagyobb háború volt, melyben zsoldos-seregek harcoltak egymással.
• A háború végére a Német-Római Birodalom széttagoltsága állandósult. Az egyes fejedelmek teljes önállóságot nyertek.
• A háborút lezáró Vesztfáliai béke (1648) jelentős területeket adott a győzteseknek. Így sokat gyarapodott: Svédország, Poroszország és Franciaország is. 
• A Habsburgok miután vereséget szenvedtek, figyelmük a német területek helyett Magyarország felé fordult. 

***

Farsang és a nagyböjti időszak

 (Tankönyv: 63.oldal)

Farsangi időszak: vízkereszt napjától azaz január 6-tól húshagyó keddig tart. Húshagyó kedd = húsvét előtti hetedik hét keddje (2023-ban február 21, 2024-ben: február 12.) 

Jellemzői: álarcos, jelmezes ünneplések, felvonulások. Állatalakoskodások zajlottak, amelyek során többnyire gólya, kecske, ló vagy medve jelmezekben gyakran adta elő színdarabokat vagy játékokat.

• Mohácson gyakoriak a fából kifaragott álarcok és a bundákba öltözött busók
• Jellegzetes játék: Cibere vajda és Konc király küzdelme
• Egyéb népi játékok, például tél űzés

www.youtube.com/watch?v=2kkozjEiUU

Otthoni munka jelesért: PPT készítés farsangi játékokról

Szabadkőművesség [LINK]

Szabadkőművesek: A felvilágosodás gondolati alapjain szerveződő mozgalmak, csoportok voltak jellemzően a XVIII. században, melyek a konzervatív abszolutista rendszerekben csak titokban működhettek. A szabadkőművesség öt alapvető eszménye a szabadság, egyenlőség, testvériség, tolerancia és az emberiesség. (Információk még)

Szabadkőműves kifejezés háttere:

A középkori gótikus építményeket készítő mesterek, kőművesek titokzatos tudását és zárt körét idéző közösségek. Ezekben az abszolutista állam és az elnyomó egyház elől bujkálva tudósok, értelmiségiek, gondolkodók cseréltek eszméket.

A szabadkőművesség legfelsőbb szuverén szervezeti eleme a nagypáholy. Fennhatóságának területe általában megegyezik a számára otthont adó állam területével. A nagypáholy élén a határozott időre választott nagymester áll, a nagypáholy többi tisztségviselőjét ugyancsak választják. A szabadkőművesség szervezeti alapegysége a páholy. A nagypáholyi alkotmány biztosította keretek között a páholy autonómiáT élvez: tisztségviselőit, így vezetőjét, a főmestert is saját tagjai közül, határozott időre (általában 3 évre) választja. Tagjai meghatározott időközönként egy szertartásosan berendezett helyiségben – általában a páholyházban – munkára jönnek össze.

Az első komolyabb, szervezett és valódi szabadkőműves páholy 1717-ben alakult Londonban egy bizonyos Anthony Sayer vezetésével.

A katolikus egyház a kezdetektől ellenségesen szemlélte a szabadkőműves páholyokat, hiszen azok az egyház merev, hierarchikus szervezetét és a pápa világi befolyását is erősen kritizálták. Végül II. Kelemen pápa 1738-ban kiátkozta a szabadkőműveseket. Ezt az exkommunikációt csak 224 évvel később vonta vissza az egyház, mégpedig XXIII. János pápa által, 1962-ben.

Híres szabadkőműves volt például Honoré de Balzac, Benjamin Franklin, Giuseppe Garibaldi, Alexandre Dumas, Goethe, Byron, Haydn, Mozart, Louis Pasteur, Émile Zola, Puskin, Arthur Conan Doyle, Verdi, Stendhal, Edison, Mark Twain, Mengyelejev, Paganini, Charles Darwin, Walt Disney, Kipling, Lev Tolsztoj, Oscar Wilde, Mahatma Gandhi. 

Szabadkőművesség Amerikában

Az elnyomó brit uralom elleni harc miatt kezdetektől erős hagyományokat épített ki.

Szimbólumok

Szimbólumrendszerében helyet kapott a kőműves derékszög, körző, piramis és a mindet látó szem.

Szabadkőműves szimbólumok::

Kőműves derékszög, körző, piramis és a mindet látó szem. 

15. feladat (hosszú esszé) 2020-as középszintű érettségi 

LINK - eduline

Károly Róbert gazdasági reformjai

Károly Róbert az Árpád-ház kihalása (1301) után 1308-1342 (T) között uralkodott Magyarországon. Miután legyőzte ellenfeleit és visszaszorította a tartományurak hatalmát,  reformjaival új alapokra helyezte a középkori Magyarország gazdaságát (E1). A reformjait a regálé jövedelmekre (királyi jogon szerzett jövedelmek) építette (E1), az intézkedéseket tárnokmestere (E1) Nekcsei Demeter dolgozta ki.

A nemesfémbányászat királyi monopólium volt, ezért a nemesek nem voltak érdekeltek a bányászat fejlesztésében.(F1) Károly Róbert a földek tulajdonosainak átengedte a bányászok által fizetett bányabér (urbura) (K) 1/3-át (F1).  A reform révén Magyarország a XIV. században Európa legfontosabb nemesfém-exportőre volt (T). Innen származott az európai aranyfelhasználás 1/3-a (évi 1 t) és az ezüst jelentős mennyisége (évi 10 t) (F1).

Szabályozta a nemesfém kivitelét az országból és a pénzre való átváltását is (F2). Emellett megszüntette az országban forgalomban lévő pénzeket és egységes, értékálló aranypénzt vezetett be (F3), a forintot, amelynek a váltópénze az ezüst dénár lett (F2). A pénzverés monopóliuma (K) is a király bevételeit növelte (F3), az ország pénzügyi igazgatásának szerve pedig a királyi kamara volt (F2). Az egységes pénz bevezetésével (F3) elesett a pénzrontásból származó jövedelemtől (kamara haszna), aminek a kiváltására bevezette a kapuadót (K), melyet jobbágytelkenként szedtek (E2). Esetenként rendkívüli adót is kivetett (E2). A külkereskedelmi forgalomra huszad- illetve a harmincadvámot (K) vetett ki, segítve ezzel az exportot (E4).

Támogatta a városok fejlődését (E3), számukra privilégiumokat biztosított (E3). Új kereskedelmi útvonalak létrehozásában együttműködéseket kötött a cseh és a lengyel királlyal (E4). Reformjai segítették az áruforgalom és a pénzgazdálkodás fejlődését Magyarországon (E3) és biztosították, hogy a királyi hatalom tekintélye visszaálljon.(E2)

Gazdasági reformjaival megszilárdította Magyarország közép-európai nagyhatalmi szerepét (T). 

Hivatalos megoldókulcs (LINK)

Hitler hatalomra jutása és rendszere

Adolf Hitler: a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) vezére, majd 1933-tól Németország kancellárja és az 1939-től 1945-ig tartó második világháború kirobbantója. Élete:

A nácik győzelme és Hitler állama

Németországban fontos választások zajlanak 1932-ben. A győztes: 1932 július 31-én a náci párt (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt = Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) de csupán 37% -ot érnek el, így a reichstagban (parlamentben) nem tudtak teljes többséget szerezni. Innentől még fél évig tartott, mire Hindenburg belátta, hogy a politikai patthelyzetet csak Hitler miniszterelnöki (kancellári) kinevezésével tudja feloldani.

Hitler kancellár lesz: 1933 január 30-án. Megkezdi totális államának kialakítását. A megszülető rendszer egy diktatúra lesz. Új neve: III. Birodalom, szimbóluma a horogkereszt.

A hitleri totális állam jellemzői

Az Adolf Hitler által 1933/34-ben kialakított német állam, melyet III. Birodalomnak nevezett, 9 fontos jellemzővel bírt: 

1.) Nem működhettek pártok. Hitler betiltotta a pártokat, CSAK a náci párt működhetett.

2.) A parlament elvesztette jelentőségét, helyette a kormány hozta meg a döntéseket (ami viszont Hitler kezében volt). Ezt mondta ki a felhatalmazási törvény 1933 március 23-án.

3.) Teljhatalmat kaptak az állami erőszak-szervezetek, mert Hitler a Reichstag felgyújtása ürügyén (1933 február 27) szükségállapotot hirdetett. Két fontos erőszakszervezet:

• -- GESTAPO (Geheime Staatspolizei) = titkos államrendőrség. Élén Hitler jobbkeze: Hermann Göring állt
• -- SS (SchutzStaffel) = Védőosztag. Élén: Heinrich Himmler állt. Egyik része a Waffen-SS a hadsereggel működött együtt, viszont másik része az Allgemeine-SS a koncentrációs táborokat őrizte. A táborokba Hitler ellenségeit és később a zsidókat zárták. Az első koncentrációs tábor Dachauban kezdett működni 1933 márciusától.

4.) Polgári szabadságjogokat korlátozták. Például a sajtót (újságokat) alárendelték a Joseph Goebbels által vezetett propaganda minisztériumnak, mely ügyelt arra, hogy csak a nácikat dicsérő, Hitlert méltató cikkek jelenjenek meg Németországban.

5.) Hivatali összevonás. Hitler összevonta a Hindenburg 1934-es halála után megüresedett köztársasági elnöki tisztséget és a kancellárit. Így az ország führere lett. Megjelent a III. Birodalom megnevezés is: az első német birodalom a Német-Római Császárság volt 962-1806 közt, a második német birodalom az 1871-1914 közti Német Császárság volt és a harmadik a hitleri Németország lett.

6.) Teljes egyeduralom kiépítése: Hitler még pártján belül is eltüntette a riválisaivá váló, Ernst Röhm vezette SA -t. A hosszú kések éjszakáján (1934 nyara) megölette az SA vezetőit.

7.) Totális állam. Németország a háború kirobbanásakor már egy elfajzott totális állam képét mutatta, ahol 1933-tól könyvégetések zajlottak, a nürnbergi pártnapokon százezrek éltették a Führerüket és a fiatalokat a Hitlerjugend tanította az árja német értékrendre.

8.) Zsidótörvények Hitler államának legkegyetlenebb rendelkezései az 1935-ös nürnbergi zsidótörvények voltak, melyek megvonták a zsidó lakosoktól az állampolgári jogokat és másodrendű lakosokká változtatták őket.

9.) Ideológia. Adolf Hitler 1935 -től a faj- és élettérelmélet szerint, - mely a felsőbbrendű németeknek nagyobb  területek birtoklását követeli - megindította a terjeszkedés politikáját. Németország tudatosan megszegve a versaillesi békét, elrendelte az általános hadkötelezettséget, a Rajna-vidék megszállását, majd Ausztria és Csehország bekebelezésének előkészítését.

A háború előtti német terjeszkedés

A Hitler vezette Német Birodalom folyamatos terjeszkedést folytatott. Ennek első szakasza még a háború előtt zajlott:

1.) Hadsereg. Hitler 1933-tól megkezdte a német hadsereg, vagyis a Wehrmacht felfejlesztését, megnövelését. 100 ezerről 7 millióra 

2.) A Saar-vidék visszaszerzése. 1935-ben elérte, hogy népszavazással Németország visszakapja a Saar vidéket

3.) A Rajna-vidék visszaszerzése. 1936-ban bevonult a Rajna vidékre, melynek az első világháborút lezáró béke szerint demilitarizáltnak kellett volna lennie. Korábban, 1923-ban a franciák szállták meg, mert Németország nem fizette jóvátételét. De a németek elérték a francia kivonulást (1925-ben). Ezt követően,  újra demilitarizált övezet lett, egészen Hitleri hadsereg 1936-os bevonulásáig!

4.) Ausztria bekebelezése. 1938 március 12-én Hitler elérte, hogy Ausztria kérje a Németországgal való egyesülést. Ez volt az Anschluss. Előtte az osztrák nácik vették át Bécsben a hatalmat. Ők hívták be a németeket.

5.) Csehország bekebelezése. a Müncheni Kongresszuson történt (1938 szeptember 30)

Ez volt Csehország német bekebelezése. Első lépésben Hitler emberei arra ösztökélték a Szudéta vidéken élő (csehországi) németeket, hogy lázongjanak. Második lépésben Hitler követelni kezdte, hogy a szudéta-németek védelmében csatolják a Szudétavidéket Németországhoz. Végül nemzetközi konferenciát hívtak össze az ügyben: német, olasz, francia, angol részvétellel. A Müncheni Konferencia a Szudéta-vidéket Hitlernek ítélte. Fél évvel később azonban, 1939 márciusában a németek egész Németországot megszállták. Létrejötta a Cseh-Morva protektorátus Németországon belül és bábállamként Slovákia (névleg önállóan). A felvidék egy része és akárpátalja pedig Magyarországé lett. (Első bécsi döntés - 1938 november 2.)

Anglia és Franciaország viszonya a német terjeszkedéshez:Neville Chamberlain angol és Edouard Daladier (Dalagyié) francia miniszterelnök eltűrték Hitler terjeszkedéseit, féve attól hogy különben a Führer kirobbantja a háborút. Csehország német bekebelezése után azonban megálljt mondtak: szövetségre léptek Lengyelországgal (1939 augusztus 25-én, Londonban) hogy jelezzék: azt már nem hagyják, hogy a lengyeleket is bekebelezze Hitler. Amikor 1939 szeptember 1-én a Wehrmacht átlépte a lengyel határt, kitört a második világháború.

***

A választójog az a jogosultság, mely a politikai döntésekben való közvetett azaz parlamentáris képviseleti rendszerben történő részvételét biztosítja az állampolgárok számára. Lehet közvetlen és közvetett. Közvetlen a népszavazással történő döntéshozatal, közvetett pedig a képviselők útján történő beleszólás gyakorlása.

Létezik aktív és passzív választójog. Az aktív a választásokon résztvevőket illeti (akik voksolhatnak), passzív pedig ha indulhat is valaki. 

Választójog a történelem során:

Rendi gyűlések, népképviseleti országgyűlések.

Nyílt és titkos választások a XX. században

Nyílt a választás akkor, ha a voksoláson megjelent állampolgárok nyilvánosan, a választókörzet bizottsága előtt mondják el politikai döntésüket. Ilyen volt Magyarországon a választójog 1848 és 1913 között folyamatosan.

Részben titkos a választójog, ha a fővárosban és a nagyobb városokban biztosított csak a titkosság. Ilyen volt 1913 -ban, majd 1922-től 1938-ig

Titkos a választás akkor, ha a választópolgár számára biztosított, hogy politikai döntését mindenki előtt titkosan gyakorolja. Ilyen volt a választójog 1918/19-ben és 1938-tól.

• Az 1913 évi XIV. választójogi törvény részben titkos választásokat írt elő, előírta, hogy Budapesten és a törvényhatósági jogú városokban titkos, az ország többi részén nyílt választásokat kell tartani.
• Az 1918 évi I. néptörvény írta elő először az általános és titkos választásokat. 
• Az 1925 évi XXVI. választójogi törvény visszatért a részben titkos választójoghoz.
• Az 1938 évi XIX. választójogi törvény megadta a titkos választójogot
• Az 1945 és VIII. választójogi törvény ugyancsak titkos választásokat írt elő.

Választójog Magyarország történetében

***