A Szovjetunió felbomlása

Mihail Gorbacsov 1985-ben lett a Szu első embere. Meghirdette a politikai élet és a gazdaság átalakítását. (Peresztrojka - Glasznoszty). Gorbacsov úgy képzelte, hogy a Szovjetunió rendszerváltása a 15 tagköztársaság egyben tartásával is lehetséges. Súlyosan tévedett: Litvánia már 1990 márciusában bejelentette kilépését, majd 1991 januárjában további 5 tagköztársaság távozott a Szovjetunióból.

Gorbacsov nem tudta megállítani a széthullást, ám a keményvonalas kommunisták Gennagyij Janajev alelnök és Vlagyimir Krjucskov KGB parancsnok vezetésével puccs formájában kísérletet tettek erre. 1991 augusztus 18-án őrizetbe vették a Krímben nyaraló pártfőtitkárt. Ám puccsuk csak 3 napig tartott: 1991 augusztus 21-én Borisz Jelcin (a Népi Küldöttek Kongresszusának elnöke) a moszkvai parlamentnél átvette tőlük a hatalmat. A puccsisták elmenekültek, Gorbacsov pedig visszatért Moszkvába, de új helyzetet talált, nem maradt más számára csak a lemondás. A Szovjetunió 1991 december 25-én felbomlott, egykori területéből 15 önálló ország született. A legjelentősebb, Oroszország élén Borisz Jelcin kezdte meg elnökségét.

A hidegháború vége:

• Megkezdődött a csúcstalálkozók ideje: az USA és a Szovjetunió elnökei 1985-1990 közt 6 csúcstalálkozón tárgyaltak a hidegháború lezárásáról. Legfontosabb a máltai csúcs volt 1989 decemberében.
• A berlini falat 1989 november 9-én bontotta le a német nép. Ezt az eseményt tekintjük a hidegháború végének.
• A Szovjetunió 1991 decemberében felbomlott. Létrejött Oroszország és 14 másik független állam (pl. Ukrajna, Lettország, Litvánia, Kazahsztán ... stb) Berlini falról: LINK
• Gorbacsov bukása: 1991 nyarán Gorbacsovot félreállították, Oroszország elnöke Borisz Jelcin lett (1991 nyarán), az ő hivatali ideje alatt jöttek létre a szovjet utódállamok.

Jugoszlávia felbomlása és a délszláv háborúk

Josip Broz Tito, aki a II. világháború után évtizedekig tartotta egyben Jugoszláviát, 1980-ban halt meg. Halála után Jugoszlávia népei közt súlyos ellenségeskedés kezdődött, majd megfogalmazódott Szlovénia, Horvátország elszakadási szándéka. Szlobodan Milosevics 1989 -ben lett az ország elnöke, és kijelentette: nem engedi az ország széthullását.

A két legfontosabb jugoszláv politikus tehát: Josip Broz Tito és Szlobodan Milosevics voltak.

Délszláv háborúk:

Összesen 4 háború zajlott 1990 és 2000 között:

• Szerb - szlovén háború: 1991-ben Szlovénia elszakadási hárca. Valódi fegyveres konfliktus nem volt
• Szerb - horvát háború: 1991-1995 közt Horvátország háborúja Szerbiával. Katonai összecsapások kísérték. Vukovár ostroma (1991 augusztus-november) kb 2 ezer elesett katona, ezer meghalt civil  LINK
• Boszniai háború: 1995 -ben Boszniai háború: három nemzet (bosnyák-szerb-horvát) lakta Bosznia-Hercegovina elszakadása szintén csak harcok árán sikerülhetett. Etnikai harcok zajlottak 1995-ben Bosznia szerte. A boszniai szerb hadsereg számtalan kegyetlenséget hajtott végre.
• Koszovoi harcok 1999/2000 Végül az albánok lakta Koszovó elszakadása is harcok árán sikerült 1999-ben. Az USA is beavatkozott, amikor Milosevicsot Belgrád bombázásával kényszerítette meghátrálásra. A bombázások 1999 március 24-én kezdődtek. Milosevicset végül elfogták Belgrádban (2001 április 1), majd 2002-ben Hágában bíróság elé állították. Az ítélet-hirdetés előtt azonban még a tárgyalás alatt meghalt infarktusban (2006 március 11.).

Kiemelkedő események: srebrenicai mászárlás (1995 - Bosznia), Daytonai béke (a boszniai háború lezárása), Vukovár ostroma (1991 - horvát-szerb határon, a várost a szerbek elfoglalták), Belgrád NATO bombázása

A fenti térkép az egykori Jugoszlávia népeit mutatja. Leolvasható róla, hogy például Boszniában a szerb lakosság hol helyezkedett el és a horvátok saját határaikon kívül hol éltek nagyobb számban.

A török idők eseménytörténete Magyarországon,1526-tól (a mohácsi csatától) Erdély hanyatlásáig terjed. A tanuláshoz segítséget nyújt az órai jegyzet:

***

***

***

***

Magyarország a háborúban

Magyarország jellemzői háború alatt:

• A legtöbb magyar katona az isonzói fronton (Olaszország) és Premysl ostromainál esett el (Galícia). 
• A Monarchia 1916-ra kimerült minden szempontból (gazdaságilag és katonailag is).
• A vereségek hatására odahaza 1917-től fokozódik az elégedetlenség.

A háború végén az állapotok (1917-1918):

1.) Nyomor: A háború utolsó évére Magyarországon nagy lett a nyomor, az éhezés, a munkanélküliség és az elégedetlenség.

2.) Spanyolnátha járvány dúl Európa-szerte: 1918-1919-ben.

3.) Belpolitikai válság alakul ki Magyarországon. A parlamentben két politikai tábor állt egymással szemben: a miniszterelnök, Tisza István vezette konzervatív tábor és a Károlyi Mihály gróf vezette ellenzék. Az 5 legfontosabb kérdés, amiben a két oldal közt vita volt, és amit az ellenzék követelt, a következő:

Öt vitás kérdés:

• - a háborúból való azonnali kilépés
• - a Monarchiától való elszakadás
• - általános választójog bevezetése (a cenzusos helyett) 
• - földosztás a parasztoknak
• - szabadságjogok kérdése

Az őszirózsás forradalom

Forradalmi események:

A Károlyi vezette ellenzék 1917 nyarán fogott össze, amikor 4 párt lépett koalícióra egymással: a szociáldemokraták, a polgári radikálisok (Jászi Oszkár), a Demokrata Párt és a Károlyi párt. Megalakították előbb a Választójogi Blokkot, majd 1918 őszén a Nemzeti Tanácsot. Negyedik párt: a szociáldemokraták (parlamenten kívüliek).

A forradalom: 1918 október 28-án tüntetések zajlottak Pesten, a lánchídon kisebb csata is kialakult a rendőrség és a tömeg közt. A tüntetők a Nemzeti Tanács hatalomra kerülését követelték. Október 29 és 31 közt a forradalom oldalára állt a rendőrség és a hadsereg egy része is. A katonák sapkájukon a királyi monogram helyére őszirózsát tűztek. Végül IV. Károly meghátrált és október 31-én kinevezte Károlyit miniszterelnöké. Tiszát pedig megölték a forradalmárok (ismeretlen katonák).

Az első magyar köztársaság (1918 október 31 - 1919 március 20.)

A forradalom győzelmével létrejön egy polgári, parlamentáris berendezkedés Károlyi Mihály vezetésével. Az alig 4 hónapos időszak sikereket és kudarcokat is hoz.

1.) A polgári kormány sikerei: A kezdetekben meghatározott 4 célt azonnal végrehajtották, vagyis az országot kiléptették a háborúból (belgrádi fegyverszünet 1918 nov. 13-án), kimondták a Monarchiától való elszakadást (1. számú néphatározat a független Magyar Népköztársaságról – 1918 nov. 16.), bevezették az általános választójogot, a polgári szabadságjogokat és törvényt hoztak a földosztásról is. Az ország élére egy több pártból álló koalíciós kormány került.

2.) A polgári kormány kudarcai:

1. Nem sikerült végrehajtani a földosztást, mert a birtokosok megtagadták földjeik feldarabolását. Csak maga Károlyi kezdte meg saját földjei szétosztását Kápolnán.
2. Az új rendszer nem tudta megoldani az országos nyomort, munkanélküliséget és éhezést.
3. Megerősödtek az országban a politikai szélsőségek: a szélsőjobboldaliak (nácik) illetve a szélsőbaloldaliak (kommunisták). A MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) és a KMP (Kommunisták Magyarországi Pártja) is 1918 novemberében alakult. Tüntetésekkel zavarták az ország működését. Károlyi mindkettő ellen fellépett, a kommunista vezetőket, például Kun Bélát le is tartóztatták.
4. Külpolitikai kudarcok: A cseh, román és szerb csapatok nem tartották be a belgrádi fegyverszüneti egyezményt és tovább törtek előre, magyar területeket elfoglalva. Az antant eltűrte a szabályszegést, a magyar kormány pedig kivonta sőt leszerelte erőit. Végül 1919 március 20-án az antant erők helyi parancsnoka, Ferdinand Vix egy jegyzékben utasította arra a kormányt, hogy adja át az ország területeit a Debrecen-Hódmezővásárhely vonalig.

A polgári kormány bukása:

Károlyi nem akarta elfogadni a Vix jegyzéket, így lemondását fontolgatta. Úgy tervezte, hogy a hatalmat a szociáldemokratáknak adja majd át. Ám a kommunisták megelőzték ebben és kijátszották: szövetségre léptek a szociáldemokratákkal és közzétették azt a hamis hírt, hogy Károlyi rájuk hagyta a hatalmat. Ezek után Károlyi valóban lemondott és külföldre menekült. Idehaza Kun Béláék kikiáltották a Tanácsköztársaságot!

***

Orosz forradalom és bolsevik hatalomátvétel

A cári rendszer: A Romanov dinasztia utolsó tagja, II. Miklós cár volt (1894-1917). Uralma alatt – a századfordulótól - egyre nagyobb lett a nyomor és elégedetlenség Oroszországban. Már 1905-ben volt egy forradalom, amin még különböző ígéretekkel úrrá tudott lenni a cár. Ám az első világháború végére éhínség dúlt, tüzelőhiány lett és a katonák tömeges halála (front kudarcok) miatt országos elkeseredés alakult ki. Újabb forradalom kezdődött.

Forradalom (1917 február 23 – ortodox naptár szerint):

Először orosz arisztokraták megölték a cár bizalmasát, Raszputyint (aki egy szerzetes volt), majd a néptömegek 1917 februárjában tüntetésekbe kezdtek. Miután a kivezényelt katonák is a nép mellé álltak, lemondott a cár. (Le is tartóztatták.) Március 2-án kormány alakult

Kormányok:

• az első ideiglenes kormány, Georgij Lvov herceg vezetésével. (1917 március 2 – július 20)
• második kormány: Alexandr Kerenszkij vezetésével (1917 július 21 – 1917 november 7)

Kettős hatalom rendszere: A cár lemondásától kezdve fél éven keresztül kettős hatalom volt Oroszországban. Részint működtek a polgári kormányok, előbb Lvov herceg, majd Alexander Kerenszkij vezetésével, részint pedig a városokban tanácsok (szovjetek) alakultak.

Mensevikek - bolsevikok: Az orosz szociáldemoikrata párt, mely a marxistákat tömörítette 1903-ban két frakcióra szakadt. Az egyik a Lenin vezette többséget alkotta, mely a bolsinsztvo azaz többség szóból a bolsevik elnevezést kapta, a másikat pedig a  mensevik, azaz kisebbség kifejezéssel jelölték. A szovjetekben sokáig a mensevikek alkották a többséget, és bolsevikok a kisebbséget. A bolsevikok élén Vlagyimir Iljics Lenin állt. (Eredetileg jogász volt, majd a bolsevikok vezére.)

Bolsevik hatalomátvétel (1917 október 25 [november 7.]):

Karl Marx kommunista tanait követték, melynek két alaptétele a következő volt: 1.Minden ember egyenlő 2. A hatalmat azoknak kell adni, akik a javakat előállítják, vagyis a munkás-paraszt rétegeknek.

Bolsevik hatalomátvétel: Lenin, 1917 november 7-én elérkezettnek látta az időt arra, hogy a bolsevikek segítségével átvegye a hatalmat. Emberei elfoglalták a szentpétervári Téli Palotát és a moszkvai középületeket.

• Az ország új neve: Szovjet Oroszország lett, majd 1922-től Szovjetunió. Egyetlen párt működhetett csak az országban: a bolsevikok pártja. Így Lenin vezetésével kommunista diktatúra lépett érvénybe.
• A legfelső szerv a Népbiztosok Tanácsa (kormány), a Szovjetkongresszus és a Központi Bizottság lett.
• Mindent államosítottak, vagyis a gyárakat, földeket, boltokat, iskolákat a nép nevében elvették a tulajdonosaiktól és állami (vagy párt) irányítás alá helyezték.
• Lenin két legfontosabb helyettese: Trockij és Sztálin lett. Közreműködésükkel Oroszország különbékét kötött a Központi hatalmakkal. Ez volt Breszt-Litovszki béke (1918 március 3.)

Polgárháború (1918-1922):

A harcok jellemzői:

• Az Antant beavatkozik a harcokba a cári csapatok oldalán kisebb erőkkel és hasztalanul
• A cári családot, vagyis II. MIklóst, feleségét, fiát és 4 lányát kivégzik Lenin parancsára 1918 július 17-én.
• A harcokat a bolsevikok nyerik, így megalakul a Szovjetunió 1922 december 30-án.

A harcoló felek: 1918 tavaszától 4 éven keresztül, egészen 1922-ig Oroszországban polgárháború zajlott. Egyik oldalon a Lenin vezette bolsevikok álltak, ők voltak a vörösök, a másik oldalon pedig a cárizmust visszaállítani akaró lázadók, vagyis a fehérek harcoltak. A fehérek főleg cári tábornokok vezette csapatokból álltak, akiket antant erők is támogattak. (Kolcsak, Jugyenyics, Gyenyikin). Bolsevik győzelem: A harcokba Lengyelország is beavatkozik a vörösök ellen fellépve, és győzelmei után számára kedvező békét köt. Leninék minden lázadó csoportot levernek, utoljára a Krímben is győznek. Közben, 1918 nyarán a cári családot is kivégzik. Lenin 1924-ben hal meg, a hatalmat Sztálinra hagyja. Létrejön a Szovjetunió.

D O L G O Z A T

Téma: szövetségkötések. első világháború, orosz forradalom

A Habsburgok felemelkedése

A Habsburgok a 13. századig a déli német területeken (a mai Svájcban) birtokoltak csak területeket, majd egy időre a család egy tagja (Rudolf) lett a német-római császár és helyzetét kihasználva családi birtokba vette az osztrák tartományokat. (1278-morvamezei csata)

• A 15. századtól kezdve az összes német-római császár a Habsburgok közül került ki.
• Ferdinánd 1526-ban házasság révén (Jagelló Annával) megszerezte a magyar trónt és innentől majdnem 400 éven keresztül (1918-ig) a Habsburgok adták a magyar királyokat.
• Később, 1556-ban V. Károly után a Habsburg család két ágra szakadt: a spanyol és osztrák ágra.
• A Habsburg Birodalom jellemzői: rendiség, vagyis a nemesek jelentős beleszólással bírtak a kormányzásba. Ugyanakkor az Udvar központosításra törekedett.
• Magyarország a török idők alatt (1526-1699 közt) részben Habsburg vezetés alatt állt, miközben harcot vívott a reformáció terjedése ellen.

Harminc éves háború

A 30 éves háborúban szembenálló felek:

Egyik oldalon a Habsburg császári hatalom állt és az azt támogató katolikus fejedelmek (pl: a Bajorország), a másikon pedig a nagyobb önállóságra vágyó, protestáns fejedelmek (pl poroszok, szászok) harcoltak. A küzdelem európaivá válik, mert abba sorra avatkoznak küldő országok, mint Dánia és Franciaország.

A három fő ellentét, ami miatt kitör a háború: 

• Vallási ellentétek a katolikus Habsburg császár és a protestáns német fejedelmek között
• Az önállóságukat féltő német fejedelmek ellentéte a központosító császári hatalommal szemben.
• Hatalmi viszályok az európai országok és Ausztria közt.

Szakaszai aszerint változtak, hogy mely országok avatkoztak a harcokba. Így a háború 5 szakasza:

• cseh szakasz
• német szakasz
• dán szakasz
• svéd szakasz
• francia szakasz

Defenesztráció: Prágában (Csehország) a vár ablakain kidobják a császári követeket, jelezve, hogy nem fogadják el a katolikus császári elnyomást. Ezzel veszi kezdetét a 30 éves háború.

A harc jellege: zsoldos-seregek küzdenek egymással és a német területeken hatalmas pusztítást hoz a háború. A harcok két nagy hadvezére: Tilly gróf (a katolikus liga hadvezére), Albrecht von Wallenstein (Protestáns Unió hadvezére). 

A külső hatalmak beavatkozása: A dánok és svédek a protestáns fejedelmeket támogatták, mivel maguk is protestáns hatalmak voltak. Ugyanakkor a háború utolsó szakaszában a katolikus Franciaország (XIII. Lajos) is a protestáns oldal mellé áll. Oka: a hatalmi vetélkedés felül írja a vallási szempontokat.

A harminc éves háború következményei:

Vesztfáliai béke:

• A német területeken óriási népességpusztulást hozott a háború (1618-1648)
• Az első nagyobb háború volt, melyben zsoldos-seregek harcoltak egymással.
• A háború végére a Német-Római Birodalom széttagoltsága állandósult. Az egyes fejedelmek teljes önállóságot nyertek.
• A háborút lezáró Vesztfáliai béke (1648) jelentős területeket adott a győzteseknek. Így sokat gyarapodott: Svédország, Poroszország és Franciaország is. 
• A Habsburgok miután vereséget szenvedtek, figyelmük a német területek helyett Magyarország felé fordult. 

***

Fogalmak

• puritánok
• independensek
• presbiteriánusok
• I. Károly
• Oliver Cromwell
• dicsőséges forradalom
• Jognyilatkozat
• alkotmányos monarchia
• abszolutizmus
• XIV. Lajos
• Napkirály
• merkantilizmus
• spanyol örökösödési háború

XIV. Lajos uralkodása (1643-1715) []

XIII. Lajos fiaként, alig 4 évesen került a francia trónra XIV. Lajos, aki helyett így sokáig Mazarin bíboros intézte az ország ügyeit. Ám 18 évesen (1661) már ő vezette az országot és Franciaországot nagyhatalommá tette, Európa legerősebb katonai hatalmává.

XIV. Lajos jellemzői:

• Mindenki Napkirályként emlegette
• Híres mondása: "Az állam én vagyok" (bár nem bizonyított, hogy valóban kimondta volna)
• Ő volt az a francia uralkodó, aki Párizson kívül felépíttette a versailles -i (verszáji) kastélyt, hogy a nép számára jelezze: elérhetetlen és mindenki felett álló.
• Uralma alatt még erősebb lett a hivatalnok-szervezet, vidéken a király emberei az intendánsok ellenőrizték a nemességet.

Legfőbb emberei: Mazaren (bíboros - tanácsadó), majd Colbert (pénzügyi vezető). Colber gazdaságpolitikája: az idegen termékeket kiszorította Franciaországból magas vámokkal, hogy a francia ipar tudjon fejlődni. MERKANTILIZMUS => amikor alapanyag behozatalra és késztermék kivitelre ösztönöznek a vámtarifák a helyi ipar fejlesztése érdekében! Érvénytelenítette a nantes -i ediktumot, ami miatt a hugenották tömegei vándoroltak német területekre.

Terjeszkedő háborús külpolitika

• XIV. Lajos reguláris (zsoldos) hadsereget hozott létre és terjeszkedő háborúkba kezdett:
• A szomszédos Flandria és Hollandia ellen viselt hadat
• A német területek egyes részeire is benyújtotta igényét, így megszerezte Strassburgot, Luxemburgott, Lille -t. Bár a szomszédos államok szövetségre léptek a franciák ellen, XIV. Lajos a Rajnáig szerzett birtokokat.
• A spanyol örökösödési háborúban (1701-1714) megszerezte unokája, Fülöp számára a spanyol trónt és elérte hogy megtartsa a Rajnáig terjedő területeket.

***

Dekolonizáció 

 Dekolonizáció = a gyarmati rendszer felbomlása. Kolóniák = gyarmatok

A második világháborút követő évtizedekben megindult a gyarmati rendszerek felbomlása. A Brit Birodalom felbomlott helyébe a Brit Nemzetközösség került, mely független államok laza szövetsége lett.

• 1947 (India függetlensége): Gandhi mozgalma
  
• 1948 (Izrael létrejötte): cionizmus
  
• 1949 (a Kínai Népköztársaság létrejötte) Mao Ce-tung és Csang Kaj-sek. Tajvanra menekülnek
  
• 1955 (a bandungi nyilatkozat). Harmadik utas országok, melyek nem tartoztak egyik hidegháború tömbhöz sem.

Dekolonizáció: A XVI. századtól létrejövő, majd a XIX. században már világméretűvé alakult gyarmati rendszer felbomlásának folyamata. A második világháború után felgyorsuló eseménysorozat szakaszai a következők:

• A háború utáni években önállósodó országok (1945-1950): India, Fülöp-szigetek, Burma, Szíria, Libanon.
• Az 1960-as években önállósodó államok. Példa Afrika országainak többsége
• Az 1975 után önállósodó volt portugál gyarmatok, pl: Angola, Mozambik

A gyarmati rendszer XX. századi felbomlása Ázsiában kezdődött tehát, a Fülöp-szigeteken, Holland-Indiában és a Közel-Keleten

India

Fontos lépés volt India függetlenné válása 1947-ben, Mahátma Gandhi munkásságának köszönhetően. India csak 1947 augusztusában szakadhatott el a Brit Birodalomtól és függetlenné válhatott. (1849 óta épp egy évszázadon keresztül volt angol gyarmat). Ám súlyos gondokkal kellett szembenéznie: a hindu és muszlim lakosság belső harcaival. A muszlimok többsége végül 1947-ben és 1971-ben kivált Indiából és saját államot teremtett: Indiától nyugatra: Pakisztánt, keletre Bangladest. India és Pakisztán közt több háború is dúlt határviták közt.

Anglia gyarmatai:

Anglia 30 millió km2-es gyarmatbirodalmat hozott létre a századfordulóra (1900). Ennek legfőbb gyarmatai: India, Kanada, Ausztrália, Nigéria, Dél-Afrika. 

Francia gyarmatok:

A franciák 1954-ben vesztették el Indokínát (Vietnámot), majd az 50-es években Észak-Afrikát, utolsóként 1962-ben Algériát. Algéria olyan volt Franciaország számára, mint India az angoloknak: legfőbb gyarmat, sőt tengerentúli megye. Algéria csak hosszú háborúk és polgárháborúk után, 1962-ben lett független, az eviani szerződéssel (1962 március 18) Charles de Gaulle francia elnök hivatali ideje alatt. Főbb gyarmatok: Indokína, Madagaszkár, Észak-Afrika (Szaharai övezet), Algéria, Francia-Guyana.

Afrika:

Új államok alakultak Afrika szerte, melyekben rögtön polgárháborúk kezdődtek, például Kongóban, Nigériában, Angolában. A legsúlyosabb háború Ruandában és Burundiban zajlott két helyi törsz (hutu és tuszi) közt, valóságos népirtással, 1 millió halottal. Ez volt a ruandai népirtás 1994-ben.

Dél-Afrika: 

10% -nyi fehér lakos 1948 és 1994 közt fekete-ellenes rezsimet hozott létre. Ez volt az Apartheid. Végül Nelson Mandela színre lépésével szűnt meg. Előtte 28 éven keresztül raboskodott.

Izrael létrejötte

/tortenelemcikkek.hu-Izrael/

Izrael zsidó állama az ókori időkben jött létre Kr.e. 1000 körül Dávid király idején. Az ókor időszakában sorra szenvedte el a hódító hatalmak támadásait és megszállásait (asszírok, babiloniak, perzsák, makedónok, rómaiak).

• A római korban a zsidók elhagyták Izraelt. (BarK-Kochba felkelés) Ekkor lett a terület neve Palesztina.
• A világ zsidósága 1897 -ben megtartotta az első cionista világkongresszust Baselben. Megszületett a cionizmus eszméje. A zsidók vissza akart térni őseik földjére. (Herzl Tivadar)
• Izraelben ekkorra már arabok éltek, a palsztin nép már megtelepedett.
• Palesztina angol mandátum-terület volt, melyen az ENSZ engedélyt adott egy zsidó és egy palesztin állam megalakítására. Az ENSZ 181.számú határozata: 1947 november 29. Ám csak a zsidó állam jött létre 1948-ban Ben Gurion elnökletével. A XX. század második felében a környező arab államok a palesztinokat támogatva több háborút indítottak Izrael ellen, mely ezeket sorra visszaverte.

Arab-izraeli háborúk:

Izrael állam 1948 -as kikiáltásával azonnal megkezdődtek az arab-izraeli háborúk, melyek közül ötöt tart nyilván a történettudomány, ám hatodik háborúként a második nagy intifádát is oda lehet sorolni, saját polgárháborúként, mely négy ezer palesztin és ezer izraeli életet követelt. A háborúk tehát a következők voltak:

• Első arab-izraeli háború: 1948-1949 Izrael megvédi magát
• Második arab-izraeli háború: 1956, a szuezi válság miatt
• Harmadik arab-izraeli háború: 1967 -ben megszállt területeket eredményez
• Negyedik arab-izraeli háború: 1973 Izrael újra megvédi magát
• Ötödik arab-izraeli háború: 1975, a libanoni PFSZ elleni izraeli támadás
• Második nagy intifáda: 2000 - 2005 Izraeli - palesztin harcok

A jelenleg érvényes szabályzó szerződés: Gáza-Jerikó autonómia egyezmény, 1994 (Kairó)

Kommunista Kína

1911-ben polgári forradalom tör ki Kínában így az utolsó kínai császár Pu Ji lemond 1912-ben. Két mozgalom harca kezdődik meg az 1920-as években: az egyik oldalon a kínai nemzeti párt Kuomintang állt és vezetője Csang Kaj-sek, a másikon pedig a kommunisták álltak Ma Ce-tung vezetésével. (Mao 1921-ben egyik alapítója a Kínai Kommunista Pártnak.)

Az 1920-as évektől polgárháborúba sodródott az ország kommunisták és nemzeti közti harcban. Fordulat következik: 1934-35 "Nagy menetelés", amikor felülkerekednek a kommunisták.

Közben a második világháborúban egy időre japán megszállás alá került. Végül Mao Ce-tung vezetésével a kommunisták győztek és 1949-ben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot.

Az új kínai állam megszállta Tibetet. Mao Ce-tung 1966-ban meghirdette a „kulturális forradalmat”. Ennek lényege: 1966 és 1976 között egy erősebb kommunista diktatúra bevezetése a kevésbé elkötelezett kommunisták és burzsuák (nem kommunisták) bebörtönzésével, megölésével. Kína innentől igazi kommunista diktatúraként élte mindennapjait.

Kína a hidegháború után óriási fejlődésbe kezdett, mára gazdasági nagyahatalom lett. Kína jelenleg hibrid-rendszer vagyis politikailag kommunista diktatúra, ám gazdaságilag nyugati mintájú piacgazdaság.

A Rákóczi-szabadságharc

A magyar lakosság sérelmei:

A török kiűzése után az osztrák hadsereg megszállva tartotta az országot és erős elnyomás vette kezdetét.

• 1.) Hazánkat fegyverrel meghódított gyarmatként kezelték, megvonva minden önkormányzatiságunkat, megfosztva bennünket attól a jogunktól, hogy saját kormány-szerveink, rendi gyűléseink legyenek.
• 2.) A nemesek és a parasztok is "nyögtek" az osztrák uralom alatt, főleg az adók, beszállásolások terén
• 3.) A vallási elnyomás is tömeges elégedetlenséget jelentett (csak a katolicizmust engedték)
• 4.) Mindezt súlyosbította az úgynevezett "jus armorum" vagy fegyverváltság, amit azoktól a magyar nemesektől követeltek, akik a török hódoltság területén fekvő birtokaikat akarták visszakapni (nekik a birtokuk 10%-át kellett befizetniük az udvarnak)
• 5.) Végül komoly sérelmet jelentett az ország területi egységének megcsonkítása: Erdélyt és a déli határvidéket ugyanis elszakították tőlünk és közvetlen bécsi irányítás alá helyezték.
  

A sok sérelem miatt először 1697-ben Hegyalján történt lázadás I. Lipót uralma ellen, amelyen még úrrá tudott lenni az udvar. Később azonban a kezdődő spanyol örökösödési háborúba toborzott magyar parasztok kezdtek felkelő mozgalomba, Rákóczi Ferenc birtokain, Esze Tamás jobbágy vezetésével.

II. Rákóczi Ferenc életútja a szabadságharc előtt:

Rákóczi az ország legnagyobb és leggazdagabb birtokosa volt 1703-ban a Rákóczi, Zrínyi és Thököly birtokok örököseként. Bercsényi Miklós felvidéki főnemessel titkos levelezésbe kezdett arról, hogy francia segítséggel rázzák le az országról az osztrák uralmat. A levelek azonban Bécs kezébe kerültek, így az Udvar letartóztatta Rákóczit, aki hamar megszökött és Lengyelországba menekült. Itt kereste meg Brezán várában a magyar parasztok egyik küldöttsége, Esze Tamás vezetésével azzal a kéréssel, hogy térjen haza és álljon egy Ausztria ellenes felkelés élére. A felkérést Rákóczi elfogadta és 1703 május 12-én kiadta a Brezani kiáltványát melyben általános harcra hívta az egész országot! 

A felkelés kezdetei: Ausztria a spanyol örökösödési háború miatt toborzásokat csinált Magyarországon, ám az összegyűlt paraszti tömegek sok helyen bujdosókká váltak és egy Ausztria ellenes felkelésre készültek. Az egyik ilyen felkelő csoport vezetője volt Rákóczi jobbágya: Esze Tamás, aki felkereste a herceget! Mivel a Rákóczi birtokok többsége az ország északkeleti sarkában volt (Munkács környéke), így a felkelés kiinduló bázisa is ez terület lett.

A szabadságharc első szakasza (1703-1707):

A szabadságharc 1703-ban a brezáni kiáltvánnyal vette kezdetét (1703 május 12). Ekkor még a magyar nemesek többsége csak parasztlázadásnak tartotta a felkelést. Így Károlyi Sándor megyei alispán (később Rákóczi fő hadvezére) szétverte az első felkelő csoportokat. Rákóczi 1703 május 15-én egyesítette lenygel földön hadait és másnap átlépte a magyar határt. Később két rendelettel egységet teremtett a parasztok és nemesek közt:

• Parasztok megnyerése: Vetési pátens => a csatlakozó parasztok és családjaik mentesülnek a harc idejére a földesúri szolgáltatások alól.
• Nemesek megnyerése: Gyulai pátens => Tilos a nemesek kastélyainak fosztogatása. Történelmi párhuzam: Dózse felkelés (1514) amikor az összegyűjtött parasztok nem a külső hatalom (törökök) ellen fordultak, hanem saját nemeseik ellen lázadtak.

Az első hadi-sikerek (1703-1705): Elsőként a Felvidék, majd a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze került a magyar kuruc-seregek kezére. A Dunántúl és Erdély csak időlegesen lett a felkelőké. A gyors győzelmek hátterében az állt, hogy Ausztria Nyugat-Európában is harcolt, a Spanyol örökösödési háborúban a franciák ellen, így serege egy része ott volt lekötve.

A harc jellege: A Rákóczi-szabadságharc alatt a küzdelmek leginkább sajátos gerilla harc formájában zajlottak, a nyílt-mezei csaták száma kevés volt. Az osztrák és a magyar hadsereg között jelentős különbség mutatkozott fejlettségben, szervezettségben és létszámban is (Ausztria javára). Korabeli harcmód: VIDEO (Amerikai függetlenségi háború)

Fordulópont: 1704 nyarán Ausztria nagy győzelmet aratott a felkelésünket támogató francia hadseregen Höchstadt mellett. Innentől Bécs egyre több katonát tudott Magyarországra küldeni.

Országgyűlések: A szabadságharc 8 éve alatt 3 fontos országgyűlés is volt:

Szécsényi országgyűlés (1705): Itt választották vezérlő fejedelemmé Rákóczit, majd a rendek szövetséget (konföderációt) kötöttek és egy 24 tagú szenátust választottak a fejedelem mellé. Létrejött egy kancellária, egy Gazdasági Tanács (feladata: hadsereg ellátása) és döntés született saját pénz gyártásáról. Ez volt a Libertas, a rézpénz! Mivel értéktelen anyagból készült (nem ezüst vagy arany) így arra lehet következtetni, hogy a kuruc állam már a kezdetektől súlyos anyagi gondokkal küzdött. Mindezeken túl vallásszabadságot hirdettek a 3 legnagyobb felekezetnek (katolikus, evangélikus, református)

Ónodi országgyűlés (1707): Itt már a nemesség elégedetlenkedett, ám Rákóczi emberei megfélemlítették őket. Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és kétmillió forint adót vetettek ki az országra, melyet a nemeseknek is fizetniük kellett (jövedelmük után). (Bercsényi mondata: "Eb ura fakó, József császár nem királyunk többé.)  Egyes képviselők tiltakoztak az adó és a rézpénz elértéktelenedése miatt, ezeket a helyszínen megölték (két képviselőt) Rákóczy emberei.

Sárospataki országgyűlés (1708) Ezen még egyszer utoljára sikerült feltüzelni a kurucokat, mikor Rákóczi hajdúszabadságot ígért, és ennek hatására 1710-re még fellángoltak a harcok.

A szabadságharc második szakasza (1708-1711):

A szabadságharc 1708 és 1711 közt már osztrák győzelmeket hozott. Trencsénnél 1708-ban a kuruc főerőket szétverték a császári hadak, melyek élén Pálffy János tábornok állt. Vele szemben Károlyi Sándor és Bottyán János tábornokok, illetve Esze Tamás (korábbi jobbágy) vezették a kurucokat. Az 1708-1711 közti években egyre szaporodtak az átállások, például Ocskay László brigadéros is átállt (amiért később ki is végezték a kurucok). Súlyosbította a helyzetet a sok járvány, például 1709-ben egy országos pestisjárvány, mely Vak Bottyánt is elvitte.

Utolsó kuruc sikerek: 1710-re még fellángoltak a harcok. Romhánynál megállították az osztrákokat és Északkelet-Magyarországra húzódtak vissza, a végső ellenállásra.

Az utolsó szövetség-keresések:

Rákóczi legfőbb gondja: nem talált megfelelő szövetségest a harcához. XIV. Lajos csak kezdetben támogatta a magyar szabadságharcot.

• Franciaország (XIV. Lajos) csak kezdetben segített, aztán elmaradt a francia támogatás
• Oroszországgal, I. (Nagy) Péter cárral csak későn született meg a szövetség. Rákóczi elutazik Varsóba és találkozik a cárral, akivel megszületik a szövetség, de későn!!

A szabadságharc vége

Amíg Rákóczi Varsóban tartózkodik, helyettese Károlyi Sándor visszautasíthatatlan ajánlatot kap a Habsburgoktól. Ezt megragadja és megszületik a békeszerződés a felkelők és Ausztria között.

A szatmári béke:

Az 1711 április 29-30-án született szerződésben az egyik aláíró fél III. Károly megbízottja Pálffy János császári főparancsnok, a másikon pedig Rákóczi megbízottja: Károlyi Sándor gróf.

A végső egyezséget a szatmári gyűlésen hagyták jóvá a magyar nemesek, majd 1711 április 30-án a majtényi síkon 12 ezer kuruc felkelő ünnepélyes zászlóletételen jelent meg. Békepontok:

• Teljes amnesztia és büntetlenség minden magyar katonának
• alkotmány visszaállítása
• szabad vallásgyakorlat
• országgyűlések jogköreinek visszaállítása
• két dologban nem hajlandóak engedményre: Erdély továbbra is Bécsből kormányzott terület marad, a másik: Rákóczi nem térhet haza soha. 

A béke kifejezetten enyhe volt a magyarokra nézve. Ennek oka: Ausztriának szüksége volt a magyarok támogatására, segítő jóindulatára az európai háborúihoz (mint az ekkor még zajló spanyol örökösödési háború Franciaországgal). Rákóczi Törökországban telepedett le, soha nem tért vissza Magyarországra. Rodostóban halt meg 1735-ben.

A bukás okai:

• A magyar felkelők nem találtak külső szövetséges hatalmakat, akik segítették volna harcunkat az osztrákok ellen.
• A magyar seregek felszereltsége képzettsége, harci tapasztalata alatta volt az osztrákokénak.
• A kuruc állam gazdasági és pénzügyi gondokkal küzdött, melyeken soha nem tudott igazán úrrá lenni.
• Járványok, átállások.

A szabadságharc időszakának főbb uralkodói:

• I. Lipót: 1657 - 1705
• I. József: 1705 - 1711
• III. Károly: 1711 - 1740
• Mária Terézia 1740 - 1780
• II. József: 1780 - 1790
• II. Lipót 1790-1792

*** 

A Jagelló kor II. Ulászló 1490-es trónra kerülésétől II. Lajos 1526 augusztus 29-én történő haláláig tart (Mohácsi csata). Ez az időszak is bővelkedett fogalmakban, történelmi személyekben, akiknek ismerete fontos az érettségin:

• Dobzse László
• Werbőczy István
• Tripartitum vagy Hármaskönyv
• Bakócz Tamás
• Dózsa György
• Tomori Pál
• Nagy Szulejmán
• zászlós urak
• főnemesek
• csatlós vagy hűbéres királyság
• Jurisics Miklós
• váradi alku
• Fráter György
• Török Bálint
• János Zsigmond
• gyalui egyezmény
• Az 1552-es török hadjárat
• Dobó István
• Ahmed másodvezér
• Ali budai pasa