Mátyás király []
Családja: Édesapja Hunyadi János törökverő, nándorfehérvári hős, az ország kormányzója 1446 és 1453 között. Meghalt Nándorfehérvár ostroma után pestisben.
Trónra kerülése: Édesapja miatt kerül szóba neve a trónra várományosok közt, mert Hunyadi János törökverő volt és az országot fenyegeti ekkor a török veszély. A nemesség az ért akarja Mátyást a trónra, mert azt hitték irányíthatják majd.
Királlyá koronázása: Először 1458 január 24-én, majd 1464 március 29-én a Szent Koronával is.
Mátyás uralkodási módja: Központosított hatalom, vagyis mellőzte a nemességet és központi hivatalokat működtetett, mint a legfelsőbb bíróság kancellária és a polgári származású hivatalnokok sora. Pl. Ernuszt János budai polgár.
Egyeduralom: Mátyás megszabadult mindazoktól, akik korlátozni akarták hatalmát? pl Szilágyi Mihálytól (aki nagybátyja volt) és Garai László nádor.
Mátyás megítélése: A magas adók miatt a nép, a nemesség mellőzése miatt pedig a bárók gyűlölték. Kevés háborút indított a törökök ellen.
Adózás: Hadiadót szedett be évente kétszer, új adókat vezetett be (pl koronavám) és magas terheket írt elő. Lázadások voltak ellene: Garai és később Vitéz János és Janus Pannonius (Csezmiczei János) vezetésével.
Fekete sereg: Mátyás előtt banderiális hadak alkották a királyok seregeit. Ezek a nemesi hadak a királyokat arra kényszerítették, hogy tulajdonosaikkal az uralkodók jó viszonyt tartsanak fenn. Különben nem segítették a királyokat. Mátyás zsoldossereget hozott létre, ez volt a híres fekete sereg. Ez a haderő független volt a nemesektől, így Mátyás nem volt a nemesekre utalva semmilyen téren.
Mátyás és a kultúra: Mátyás második felesége Aragóniai Beatrix révén a reneszánsz és humanizmus hamar megjelent Magyarországon. Mátyás rendelkezett a korabeli világ második legnagyobb könyvtárával. Ez összesen 2000-2500 corvinából állt. Mátyás idején nagyszabású építkezések folytak az egész országban. A budai várat teljesen reneszánsz stílusúra alakította át.
Mátyás külpolitikája
Vezérelve: Német-Római császári cím megszerzése, melyhez be kellett kerülnie a hét német választófejedelem közé. Ehhez a legkönnyebb út a cseh trón megszerzése volt. Ennek a célnak rendelt alá mindet: adóztatott, sereget szervezett és a törökökkek csak ímmel-ámmal hadakozott.
Török-politika: A törökökkel csak kisebb csatákat és hadjáratok vállalt. Ilyen volt AZ
- 1479-es kenyérmezei csata Erdélyben (Kinizsi Pál diadala Erdélyben)
- a Jajcai vár visszavétele Boszniában
- Szabács visszafoglalása a Duna partján
Ám ezen győzelmek után 1483-ban békét kötött az oszmánokkal, mely béke egészen 1520-ig fennállt!
Cseh-osztrák politika: Mátyás valódi célja mindvégig a német-római császári korona megszerzése volt! Ennek érdekében viselt hadat Csehországban, hogy cseh királyként bekerüljön a császárt választó német fejedelmek közé. Terve nem sikerült, mert Csehországnak csak egy részét tudta elfoglalni és a másik rész Jagelló Ulászlót küldte a császárválasztók közé. Bosszúból Mátyás Ausztria ellen is háborút indított és 1485-ben elfoglalta Bécset. Itt érte a halál 1490 áprilisában!
Utódlás: Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin meghalt 1464 (gyermektelenül), a második, Aragóniai Beatrix túlélte őt, de szintén nem szült utódot. Első felesége után, de még a második előtt volt egy élettársa: Edelpeck Borbála (közrendű), aki szült neki egy fiút, 1473-ban. Mátyás nem vehette nevére (nem lehetett Hunyadi) nem nem házasságból született, de a Hunyadiak címernevét megkaphatta, így lett Corvin János. Mátyás halála után azonban a magyar nemesek nem őt, hanem a Cseh királyt, II. Ulászlót hívták meg a trónra.
D O L G O Z A T (Mátyásból)
Antonio Bonfini így írta le Mátyás külsejét Rerum Hungaricarum decades című művében:
"Hatalmas hajkorona veszi körül arcát, s ez az arc messziről csodálatos értelmi fénnyel szinte világít, csak ha közelebb mégy, akkor látszik feszült ereje […] Termete középmagas volt, felsőteste viszonylag erőteljes, lába kissé hajlott: mind a kettő a magyar lovas emberre jellemző. Pirospozsgás, élénk arcán erős áll, s a híres, szellemes Mátyás-orr uralkodott. Fején elomlott dús, gesztenyerőt haja. Mindehhez öntudatos járás, éles tekintet, élénk mozdulatok, szenvedélyes arcjáték járult. Mozdulatokban és gondolatokban villámsebes, sziporkázó kedvű, szenvedélyes; beszéde és írása erőteljes, magvas, világos, képekben nem szegény." /Antonio Bonfini 1497/
Ki volt Bonfíni?
Magyarországon tevékenykedő itáliai humanista történetíró, aki 1427 és 1502 között élt. Járt Mátyás udvarában, találkozott a magyar uralkodóval. Feldolgozta a magyarság történetét.
***
