A Horthy-korszak: 1920 - 1944
A magyar államforma kérdése (Tk. 112.oldal)
- A Horthy körüli rétegek nem köztársaságot hanem királyságot akartak, de a király személyét illetően viták voltak. A legitimisták IV. Károlyt akarták visszahívni, a szabad királyválasztók más uralkodót.
- Bár két királypuccs is zajlott IV. Károly magyar trónra ültetéséért, király nélküli királyság lett az államformánk, Horthy Miklós pedig 1920 március 1-től 1944 október 15-ig kormányzó lett.
A Horthy-korszak eszménye:
- Keresztény nemzeti eszme: a vallásos és nemzeti értékrend a követendő
- Kommunista ellenesség (antikommunizmus)
- zsidó-ellenesség (antiszemitizmus)
- Revízió = arra történő törekvés, hogy Magyarország visszaszerezze Trianonban elvesztett területeit
Az első Teleki kormány 5 intézkedése (1920 július -1921 április):
- A fehér-terror felszámolása. Fehér terror = önkényesen működő katonai csoportok tevékenysége, kommunista és zsidó személyek bántalmazása, megölése terén.
- Numerus Clausus törvény (1920/XXV tc.) = Az első antiszemita törvényként azt rögzítette, hogy a magyar egyetemeken minden etnikum olyan arányban tanulhat tovább, amilyen arányban a lakosságot alkotja.
- Rend törvény megalkotása: törvényen kívül helyezte a kommunistákat és pártjukat (1921/III. tc.)
- A Vitézi Rend létrehozása. A Horthyt korábban fegyveresen is támogatók körét vették fel kezdetben. Vitézzé avatták őket, használhatták nevük előtt a "vitéz" kifejezést és kaptak vitézi birtokot is. (1920 - miniszterelnöki rendelet)
- Földreform törvény (1920/XXXVI.) Nagyatádi Szabó István kisgazda pártvezér dolgozta ki. Összesen 0,4 millió paraszt kapott földet (1,2 millió holdat osztottak szét) Célja a hatalmas paraszti réteg lecsendesítése és Horthy mellé állítása volt.
Revízió: Olyan politikai törekvés, mely a trianoni békediktátum felülvizsgálatát célozza. A Teleki és Bethlen kormányok még a békés revíziót követték külpolitikájukban.
Folytatás: Bethlen-korszak
