- Az iszlám kialakulása (Tankönyv: 94. oldal)
- Európa a X-XI. században (900-1100)
- Lovagok a háborúban és a lovagi életmód
- A keresztes háborúk
Az iszlám vallás
Az Arab-félszigeten a Krisztus utáni VII. században kialakuló világ-vallást, melynek istene Allah, prófétája pedig Mohamed, iszlám vagy muszlim vallásnak nevezzük.
Jellemzők:
- Az iszlám szent városa Mekka (Arab-félsziget, ma: Szaúd-Arábia), legfontosabb alakja Mohamed, aki egy karaván vezetőből lett próféta. Krisztus után 622-ben Medinába költözött, innentől számítjuk az muszlim időszámítást
- Az iszlám szent könyve a Korán, szent tárgya pedig a Kába kő Mekkában
- Mohamed népe, az arabok hatalmas birodalmat hoztak létre a VII. században, mely Európát is fenyegette.
Európa a X-XI. században
A középkor Európa jellemzői a korszak középső szakaszában
- A frankok népe óriási birodalmat hoztak létre, mely Nagy Károly uralkodása idején (768-814) volt a legnagyobb
- Vándorló hódító népek ekkoriban: vikingek (normannok), arabok, magyarok
- Mezőgazdasági módszerek megújulása révén növekedett a népesség.
A lovagok kora
A lovagok olyan nemesek voltak, akik nehéz-páncélos lovaskatonaként szolgálták királyaikat. A lovagok sodronyinget, páncélt sisakot viseltek és lándzsákkal, kardokkal harcoltak. A leghosszabb háborút az angolok és franciák vívták, ez volt a 100 éves háború.
- Fontos volt a várak szerepe: a várak urai bástyákkal, hatalmas falakkal védték családjaik, embereik életét.
- Békeidőben: lovagi tornákon mérték össze tudásukat a harcosok.
- Lovag csak az lehetett, aki évekig tanulta a lovagi harcot (apród volt) és akit lovaggá avattak.
Keresztes háborúk:
A VII és X. század között muszlim kezekbe került a kereszténység bölcsője, Jeruzsálem és az egész Szentföld. Így a pápa meghirdette 1096-ban az első keresztes háborút.
A Szentföld száz évre visszakerült ugyan a keresztények kezére, de a XIII. századra a muszlimok újra megkaparintotték.
***
